Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

ti Hétfői magazin.. o Hétfői magazin... „ Hétfői magazin « Ismerőstől ismerősig „A cukrot is cukrozom** Elvállalták a Dáciát is... Ki ne szeretné a lekváros buktát, túrós, táskát, kakaós csigát, amit inkább az üzlet­ben vásárol meg mindenki, mert a kelt tésza gyúrása, sü­tése időigényes dolog, nagy szaktudást, sok türelmet kí­ván. — Ha meglátnád, hogyan készítik a gyári süteménye­ket, soha nemennél belőlük! — szólt rám régebben nagy­mamám, ha bolti pogácsát et­tem előtte. — Minden vaca­kot beleraknak. Ha nem is hittem el mindig, kíváncsi voltam arra, hogyan készít­hetik el nagyüzemileg nap mint nap azt a rengeteg tész­tát. A Nógrád Megyei Vendég­látó Vállalat salgótarjáni cuk­rászüzemében kórházi tiszta­ság uralkodik. Szorgos asszo­nyok nyújtják a rétest, töl­tik a lekváros buktát, vágják a kakaós tekercset bámulatos gyorsasággal. Az üzem veze­tője, Horváth József. — Több mint negyven éve vagyok a szakmában, tanuló­éveimet a város egyik leghíre­sebb cukrászánál, Jancsik Fe­rencnél töltöttem. Nemcsak a szakmát kellett elsajátítanom, rengeteget mosogattam, taka­rítottam, s az én feladatom volt a fűtés is. Vegyes tüze­lésű kályhák voltak a helyi­ségekben, azokat is meg kel­lett raknom télen fával, szén­nel. Szívesen emlékszem azok­ra az időkre, felnőtt fejjel belátom, hogy igaza volt a mesteremnek, amikor rendet és fegyelmet követelt tőlünk. Mintegy 1700 lelket szám­lál ez a cserháti kis falucska, amely nem csak népi hagyo­mányaink őrzésével, ápolásá­val, hanem látványos gyara­podásával, fejlődésével is felhívta magára a figyelmet. Ha csupán az elmúlt évet nézzük: mintegy egymillió 300 ezer forint értékű peda­gógusi szolgálati lakást épí­tettek. Megkezdődött a kas­télyiskola felújítása. Javult a Rákóczi és a Dózsa utak mi­nősége. Elkezdték egy gáz- eseretelep munkálatait... hogy csak a fontosabbakat említsük. Nem felejtve ki azt sem, hogy a fizetésre kötelez­hető lakosság 83 százaléka mondott igent a településfej­lesztési hozzájárulásra, amely­nek 1986. évi összege 500 forint, s ebből látnak hozzá a törpe vímű építésének elő­készítéséhez. Milyen fejlesztések várha­tók az idén? Vanyarc Köz­ségi Tanácsának ez évben 7,5 millió forint áll rendelkezé­sére, ám ebből több mint 6,5 milliót a meglévő intézmé­nyek fenntartására, működé­si színvonaluk biztosítására Most én is ezt kérem a dol­gozóimtól. A kövön soha nincs egy leesett mazsola, túróda­rab. .. Vigyázunk a tisztaság­ra még a raktárhelyiségekben is. Minden süteményünket kézzel gyúrunk, ügyesnek kell lenni annak, aki itt dolgozik. A termékeink nagy része is­kolákba kerül, az a jellem­zőjük, hogy olcsók. Szállítunk Pásztótól Somoskőújfaluig még a legkisebb boltoknak is. — Az utóbbi években a táplálkozás reformja jegyében különböző anyagokkal hígítják a lisztet. — Mi is törekszünk erre, most kezdjük meg a korpás búrkifli, a kakaós csiga gyár­tását. Elsősorban olyan ter­mékeknél alkalmazzuk a kor- pázást —■ ami jót tesz az emésztésnek —, amelyeknél nem rontja a küllemet. A szó­fordítanak. Ezek közöitt sze­repel út és híd karbantartá­sa, az intézményes szemét­szállítás, a közvilágítási költ­ségek fedezése, a szolgálati lakások kisebb felújítása, az óvoda fűtési rendszerének korszerűsítése. De itt említ­hetjük meg az időskorúak segélyezését is: e célokra 346 ezer forintot költenek. A fejlesztések sorából ki­emelkedik a kastélyiskola felújítása, amely már meg­kezdődött, s várhatóan a mintegy négy és fél millió forintos beruházás június végére el is készül. Sokat ja­vul ezáltal a nevelés-oktatás tárgyi fetétele, hiszen nem csupán a tantermek száma gyarapodik, hanem úttörő­szobát is kialakítóinak, és ide kerül a községi könyvtár helyisége is, Közművelődési centrummá szeretnék alakí­tani a kastély épületét. Meghatározta munkaprog­ramját az elkövetkező öt esz­tendőre a helyi tanács. Cél­kitűzései között szerepel a testületi munka tartalmi ja­vítása, a kétfordulós döntési rendszer szükség szerinti al­kalmazása, a tanácsi bizott­jázással is próbálkozunk — ebben sok a fehérje — főleg a gyerekeknek készült süte­ményekbe szánjuk. — Egész nap édességek kö­zött van. Szereti a tortát? — Nagyon, különösen a pis­kótalapba töltött krémeseket! Még a cukrot is cukrozom, pedig ez a mi szakmánkban igen ritka. A legtöbb „édes szakember” rá sem tud nézni még a cukrászda kirakatára sem. Én meg otthon is sok­szor sütök, versenyben a fe­leségemmel. Ö egy konyhaan­gyal, de az én darált tész­támnak nincs párja. Volt időm gyakorolni, ez volt az első sütemény, amit magam csináltam. Etesi születésű va- gjmk, szüleim a mezőgazda­ságban dolgoztak. A munka dandárja nyáron volt, az ara­tásnál, mindenkinek ott kellett lenni! Már akkor rajongtam a sütiért, mindig édesanyám mellett álltam, ha begyúj­totta a kemencét. Ellestem, amit csak lehetett. Nem szól­tam róla senkinek, hanem az egyik aratási ebédhez saját ké­szítésű darált süteményemet tálaltam. Volt meglepetés, édesapám el sem akarta hin­ni, hogy érdekel a ..fehérnép” mestersége. Az eltelt évek alatt azt is megtanultam, ho­gyan kell ízletes édességet ké­szíteni gépekkel. A mi üze­münkre még soha nem volt panasz. A mai cukrászat ren­geteg gépet használ. épnen ezért egv műszaki érdeklődésű emberről olvasnék mához egy hétre! Vankó Magdolna ságok színvonalasabb mű­ködtetése, és a tanácstagok aktivitásának növelése. Ugyancsak kiemelt feladat­ként fogalmazták meg a végrehajtó bizottság és a szak- igazgatási szerv munkájá­nak jobbítását, a lakosság sokoldalú ellátásának bi .-.to' sítását, valamint a helyi társszervekkel történő szo­rosabb együttműködést. Szeretnék bővíteni a fog­lalkoztatási lehetőségeket. Jobban bevonják a közűgyek intézésébe az értelmiségieket. Továbbra is támogatják a nemzetiségi hagyományok ápolását, az együttes mun­káját, s ösztönzik az anya­nyelvi oktatást. A cigányla­kosság helyzetének javításá­ra ingyentelket biztosítanak az építkezőknek. Az idős­korúak gondjait a segélye­zéssel, a házi szociális gon­dozás bővítésével kívánják enyhíteni, de keresik a lehe­tőségét az öregek napközi otthonának létrehozására is. Nem feledkeznek meg a fia­talokról sem: segítik lakás­hoz, építési telkekhez jutá­sukat. A Nógrád Megyei Szolgál­tatóipari Vállalat gépjármű­szervizében tavaly kezdték meg néhány autótípus garan­ciális javítását. Elsőként a Skoda- és a Lada-tulajdono- sok örülhettek a jó hírnek és most már a Dácia típus gaz­dáinak is újdonsággal szolgál­nak: április 1-től megkezdik a román autó garanciális ja­vítását. Évről évre mind több Dá­cia fut útjainkon. A sok gép­kocsi mégtöbb gonddal jár, hiszen a statisztikai adatok szerint ez a fajta előkelő he­lyen szerepel a garanciális idő alatt történt meghibáso­dást tekintve. Az is köztu­dott viszont, hogy alkatrész- ellátása országosan az egyik legjobb. A két dolgot szem előtt tartva határoztak úgy, hogy vállalják a Dáciát. Még a múlt év őszén járt a válla­latnál a gyár képviselője és a szemle alapján megbeszél­ték a feltételeket. Azóta írás­ba is foglalták a szerződést, ám ez a megállapodásnak csak az egyik része. Időköz­ben beszerezték a szükséges javítóeszközöket. célszerszá­mokat, márciustól pedig el­kezdik a szerelők betanítását a szakszerű javításra. Meg­állapodtak a MOBIL kereske­delmi osztályával az alkatrész­utánpótlás biztosítására. A szerződést is sikerült véglege­síteni a MERKUR vevőszol­gálati iroda és a Nógrád Me­gyei Szolgáltatóipari Vállalat között, így* most már nincs akadálya a garanciális javítás elkezdésének. Hazafelé ebéddel.- kj ­Fanyaréi változás Művelődés, segélyezés, építkezés a leiterjakab nem saj- ^ tóhiba —* szakítottam félbe egy, a lapokat sajtóhi­bákért szapuló barátomat. — A leiterjakab értelemzavaré fordításból ered, németből családnevesítette valaki haj­danán a Jákob létrájut- Jakob’s Leitert — Leiter Ja­kabbá. A sajtóhiba a nyom­datechnika és a figyelmetlen korrektúra (ellenőrző olvasás) következménye. A sajtó ör­döge ott áll mindkettő mö­gött. A baki mai értelem­ben már nyelvbotlás. Egy stencilezett előterjesztésben viszont nincsen sajtóhiba, sokkal inkább hibás gépelés. Ettől függetlenül — a nyom­tatás kezaete óta — akad mindannyiból elegendő. Már irodalma van, minikönyv is született belőlük. Néhány kevésbé ismertet (részben só­ját gyűjtésből) idézek. (Bösenwiller Herald, USA) 'A MEGÉRDEMELT NYU­GALOM 50 ÉVES PLEBÄ- NOSl SZOLGÁLAT UTÁN című híradásban a nyomda giemeit (összetördelt) két be­Lcifcrjakab kezdést, így a hír emiatt így jelent meg: „...dél felé járt az idő, amikor ritkulni kezd­tek a plébánost ünneplő hí­vők, majd vad száguldással iramodott végig az avenuen. A város ünneplő közönsége riadtan tért ki útjából. Hir­telen a liget felé kanyaro­dott, ahol a játszadozó gye­rekek látható örömmel fo­gadták, barátkozni kezdtek A helyesbítés szövege nincs a birtokomban. (Pesti Hírlap 1932.) „Nagy Julianna varrónő szerelmi bánatában a Margithídról a Dunába ugrott, de kihúzták. Kihúztak ezen kívül több ki­sebb nyereményt is." (Zalai Hírlap) Áz ötvenes évek elején jelent meg ná­lunk is a kolorádóbogár. Gyű■ vele és egy rossz fazekat -facímlce nagyságú klissé ké­^ . a.íC , i i 11 -í m/í. ke tettek a fa- kára A csörömpölésére még jobban megvadult és útját az állo­más felé vette. Az állomáson a várótermen keresztül ro­hant. Az utasok a csomag­jaikra ugráltak, egymást fel­lökve tértek ki útjából. Csap­zott bundával a főkapun ke­resztül rohant ismét a sza­badba, ahol a rendőr egy jól irányzott lövéssel a földre terítette a veszett állatot.” szült az addig ismeretlen nö­vényi kártevőről, alatta fel­hívás: „HA MEGLÁTOD, A nyugati vi­lág kutyatulajdo­nos hölgyei az utóbbi időben fur­csa divatnak hó­dolnak. Azonos anyagból szabat- ják saját, vala­JELENTSD A TANÁCSNÁL!" Ahol hely maradt a lapban, gyakran meg is jelent. Tud­ták a nyomdászok, ez tölte­lékanyag. Akkortájt dúlt a koreai háború. Főcímben sze­repelt egy napon: az ameri­kaiak baktériumokkal fer­tőzött legyeket is bevetettek a háborúban. A hír alatt ma­radt egy gyufacimke nagysá­gú hely... A nyomdai mel- tőr két évig ült utána. Ezen nem lehetett nevetni. (Dél-Magyarország, 1961. május 27.) Bizonyosan töb­ben, én is saját gyűjtemé­nyemben őrzöm ezt a kis híradást. Kérem, majd az utolsó sort olvassák egybe. mint négylábú és a látottak „leg­kedvenceik esté- szebbiket „bemu­lyi, illetve kimé- tatja, hogy olva­nömháját. A szem- sóink is „gyönyör­füles riporter leg- ködhessenek" di­újabban a frizu- vathölgyek fantá­rák hasonlatossá- ziadús, valóban gát is felfedezte feltűnő ötletében. Ehhez valóban, a nyemidaördöge kellett. Változatos programok a forma ben A magyarországi Forma I-es világbajnoki futam lá­togatói részére gazdag prog­ramot szerveznek a Forma I-es verseny szervezői. Augusztus 8-án, vagyis az első napon a versenyzők úgynevezett szabad edzésé­nek lehetnek tanúi az ér­deklődők. Ezt követően ve­terán autók felvonulása szó­rakoztatja a nézőket, majd sor kerül a betétként meg­rendezendő autóverseny részt­vevőinek szabadedzésére. Augusztus 9-én szombaton, vagyis a programsorozat má­sodik napján ugyancsak ta­núi lehetnek a nézők a ver­senyzők szabadedzésének, illetve az időméréses edzés­nek, Vasárnap, vagyis augusz­tus 10-e szolgál majd a leg­több látnivalóval. A program egy újabb szabadedzéssel kezdődik, majd a veterán autók mérik össze erejüket. Ezt követi az öreg au‘ók versenyének díjkiosztó ün­nepsége. A nézők a levegő­ben is találhatnak látnivalót, ugyanis színpompás légi­parádét rendeznek műreoú - lök és sárkányrepülők rész­vételével. Az ünnepélyes megnyitó után. körülbelül f*T 3-kor kerül sor a Forma T- es versenyre. Madárinvázió a Balatonon A Balatonon hossza ideje nem láttak annyi vizimadarat, mint ezek­ben a napokban. A ná­dasokkal övezett, szélvé­dett helyeken és a hév­források környékén a szár­nyas vendégek tízezrei ütöttek tanyát, hogy itr vészeljék át az idei tél legzordabb napjait. A ve­tési ludak sokezer teknő formájú mélyedést ol­vasztottak testük melege­vei éjszakai szálláshe­lyeiken a jégpáncélt fedő hórétegbe. A vetési ludc.k hajnalonta innen indulnak távoli élelemszerző útra. mert a közeli háborította vetéseken nem jutnak ele- séghez. Az apró nyíltvíz- foltok. a hevesek szinte zsúfolásig megteltek vad­kacsákkal, a partvidékre pedig megérkeztek a csőnt- tollúak. Nagy madárcsapatok költöztek a hévízi csator­nához, ahol a langyos víz kedvező életfeltételeket kínál számukra. Itt telel néhány öreg kócsagpár is. amely ősszel már nem vállalkozott a hosszú déli útra. Balatonfüreden es a patakbefolyóknál most is láthatók azok a hattyú- párok, amelyek évek óta a tavat választják téli szállásul. Eure pa bajnoksög Poszton? Új lehetőségeié a sárkányrepülésben Évzáró klubközgyűlést ren­dezett szombaton az MHSZ Nógiád Megyei Sárkányrepü- lőkiub. ahol megjelent Szak­mar Rezső, az MHSZ Nóg­rád Megyei Vezetőségének titkára. Hornyánszki Imre, klubtitkár értékelte a múlt évi munkát. A sárkányrepü­lő sport alig múlt el 15 éves — kezdte beszámolóját — ez alatt a rövid idő alatt, óriá­si technikai fejlődésen ment keresztül. Ahogy készültek az egyre jobb gépek, úgy válhatott lehetővé, hogy mi­nél több időt tölthessenek a levegőben. A következő olimpiád versenyen — még bemutató számként ugyan, — felvették az olimpiai já­tékok listájára. Nagy meg­tiszteltetés a magyar sár- kányrepülósporínak. hogy hazánkban rendezik meg, 1986-ban az Európa-ba.inok- ságot, ami különösen sok fel­adatot ró a klub tagjaira, mert a pásztói Nyikom-heyy lesz ÉNY—DNY szél esetén az egyik starthely, amit a verseny idejére a nemzetkö­zi szabályzatnak megfelelő­en kell kiépíteni. Ezután is­mertette az eredményeket. A múlt évben Ludányi Csaba megnyerte a Tokaj és Ga­garin Kupát, a Nemzeti ver­senyen második helyezést ért el.'TA klub további két tagja pedig a Nagyeged Kupán ne­gyedik, illetve hatodik he­lyen végzett. ☆ Évnyitó klubgyűlést tar­tottak szombaton a Magyar Honvédelmi Szövetség, pász­tói rriodellezői. Szinte min­den versenyen sikerült jó eredménnyel szerepelniük. Ezek közül kiemelkedik Tari Mihály munkája, aki orszá- gos bajnokságot nyert FI—A kategóriában. Az idén az az egyik legfontosabb fel“ adat az, hogy az eredményes, szabadon repülő gépek mel” lé, felzárkóztassák a kör­repülő szerkezeteket is. Szól­tak az Utánpótlás helyzeté­ről, jelenleg négy középfokú tanfolyamon oktatnak, az alapfokú képzést az iskolák végzik. A legsikeresebben a kállóiak és a tariak dolgoz­nak. A gyerekek szívesen foglalkoznak kis repülők építésével, de az alapfokú ismeretek elsajátítása után kevesen lépnek tovább. WHO-kutatás Hazánkban is vizsgálatok kezdődnek az ENSZ Egészség­ügyi Világszervezete, a WHO sok országra kiterjedő nagy­szabású kutatási programjá­nak keretében. A magyaror­szági vizsgálatok színhelyéül Tatabányát választották. A kutatások során azt tanul­mányozzák, hogy milyen fel­tételek között optimális a gyermekek fejlődése, hogyan hat a családi környezet sze­mélyiségük kialakulására. Egyik fontos célja a kutatás­nak az olyan módszerek ki­dolgozása, amelyek segítségé­vel eredményesen befolyá­solható a családon belül a gyermekek szellemi fejlődése. A Tatabányai Városi Tanács egészségügyi osztálya pszicho­lógusokból, gyermekgyógyá­szokból és védőnőkből csopor­Tat abányán tot alakít a vizsgálatok lefoly­tatására. E közösség munkáját a Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének ku­tatócsoportja irányítja, dr. Ranschburg Jenő, az ismert szakember vezetésével. A kutatás első szakaszában, a városban élő átlagos jöve­delmű nyolcvan kisgyermekes családban fogják nyomon kö­vetni a gyermekek fejlődését, és rendszeresen figyelemmel kísérik az egész család élet­módját. A későbbiekben azt vizsgálják, hogy miképp hat a gyermekek fejlődésére a bölcsőde, az óvoda és az is­kola. Először az év végén összesítik a nyolcvan családnál szerzett tapasztalatokat, s ennek alapján határozzák meg a következő évek programját. MÖGRÁO — V986. március 3., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents