Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
J WlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! •AZ MSZMP NOGRAD. MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 69. SZÁM. ÁRA: 2.20 FORINT 1986. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka További lehetőségek a fejlődésre Nógrádban — Interpellációk Pénteken az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Miniszter, tanács elnöke. Az elnöklő Cservenka Fe- tencné, az Országgyűlés alelnöke a tanácskozást megnyitva, megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt, ezen a napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A tanácskozás első napján hangzott el a miniszter beszéde. Anyagtorlódás miatt csak most tudjuk közölni, melyhez csatlakoznak a két nap elhangzott felszólalások is. Somogyi László Tervszerűen valósulnak meg a kiemelt beruházások >7X Koszorúzás Pásztón és Setgőfar ánBán OnnegsségeSs, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter a képviselőknek- már korábban eljuttatott írásos jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében bevezetőül emlékeztetett rá, hogy a felszabadulás utáni parlamenti üléseken szinte minden alkalommal visszatérő , téma volt sz építési költségek emelkedése, a háttéripar fontossága. — Iparágunk életét ma jó néhány teljesen űj elem, megváltozott külső és belső körülmény határozza meg — folytatta Somogyi László. — Lényegében megszűnt az égető és állandó ellentmondásokat szülő kapacitáshiány. Bár esetenként együtt van jelen többletkínálat és kapacitáshiány. Jó néhány területen céljainkkal teljesen megegyezően valóságos, kézzelfogható kínálat alakult ki. Nincsenek az építőipar számára különlegesen nagy feladatokat adó központi fejlesztőprogramok, és úgy vélem. hogy ilyenek a közeljövőben sem várhatók. Ennek ellenére a szakmában dolgozóknak nem 'kell bizonytalannak látniuk jövőjüket, mert a fejlesztések, az országos célok, a mindennapi munkában jelentkező sokirányú igények egyértelműen bizonyítják ágazataink fontosságát. A miniszter ezután az ágazat eredményeiről szólt. — Az utóbbi években országszerte pontosan, tervszerűen valósítjuk meg a kiemelt beruházásokat, a nemzeti jövedelem tizenegy százalékát adja az ágazat. Több mint félmillió ember Vesz részt az építőmunkában. többségük becsülettel teljesíti kötelességét. Sok tízezer ember alkalomszerűen :apcsolódik be ebbe a munkába, szívből remélem, hogy nem keserű szájízzel, hanem a jól végzett munka sikerélményével. Sok megbecsülést jelentett és jelent a szakmának az az 1 elismerés, amelyet a különböző közintézményi rekonstrukciókért kaptunk mind Budapesten, mind más városokban. Megnyugtató, hogy az utóbbi években minden tervben szereplő iskola. középiskola, főiskola és egyetem építése vagy rekonstrukciója megvalósult, illetve az előírt ütemben folyamatban van. Néhány területen jól I érzékelhetően javult a minőség. Ez nem általános, de igazságtalanok lennénk, ha a minőség területén valóban jól teljesítő vállalatokat nem értékelnénk. Figyelemre méltó eredmények születtek az építőiparban az energiaracionalizálás területén. Kínálat van az építőanyag-ipari piacon, és szilárd elhatározásunk a kínálati piac fenntartása. Végül, rendkívül lényegesnek tartom — a sok vita ellenére —, hogy a magyarországi lakásépítés eredményei — a VI. ötéves tervi 370 000 lakás — nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. A jövedelemtermelésben indokolatlan és objektív körülményekkel nem magyarázható differenciálódás következett be az ágazaton belül. Olyan helyzet állt elő, hogy a jól működő szervezetek döntő többsége javított eredményén, a lehetőségéhez mérten megerősítette pozícióját, míg a gyengébbek eredményei tovább romlottak, és sajnos, néhány korábban jól gazdálkodó vállalat is a tönk szélére került. — Fokozza a nehézséget, hogy a bajba jutott cégek között országos jelentőségű nagyvállalatok is vannak, köztük a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Duna— Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Dél-magyaroi szagi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat. Ezek munkája országosan is, s az adott térségben is nélkülözhetetlen. A szükséges gazdasági, szervezeti változásokat alapos elemezés után mégis végrehajtjuk, mert úgy véljük jobb ma a radikális lépés, mint egy későbbi, de már teljesen hatástalan intézkedés. Sem az építőipari, sem az építőanyag-ipari ágazatban nem termelődik, illetve az adózás után az amortizációval együtt sem marad annyi érdekeltségi alap, hogy az eszközöket, gépeket jó színvonalon tartsuk, a fejlesztési szükségletről most nem is beszélve. Előkészítés' alatt van az az előterjesztésünk, amely — a Minisztertanács korábbi határozatának megfelelően — az Állami Tervbizottság számára készül, hogy e gondokat közös összefogással megoldjuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Állami Tervbizottságtól nemcsak központi ked- vezménveket várunk —, hanem először a saját' lehetőségeinket kell feltárni, mert reálisan segítségre csak az számíthat, aki felesleges költségektől megszabadítja vállalatát. — A minőség — különösen a lakásépítésnél — az a jogos kritikai bázis, amely a közvélemény ítéletében olyan gyakran megjelenik — mondotta Somogyi László. — Ma már világosan látjuk, sőt nyíltan ki is mondjuk, hogy kizárólag • a munkaerkölcsre, az öntudatra hivatkozás nem oldja meg ezt a problémát. Az emberi tényezők mellett folyamatosan jó minőségű, első osztályú anyagokra, szerkezetekre van szükség. A lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzetéről szólva a miniszter elmondotta: — A VII. ötéves terv 320— 340 000 új lakás felépítésével számol. Egyértelműen kijelenthetem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyag-ipar teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban sajnos, szinte minden évben visszatérő gond volt a rendkívüli ütemtelen- seg, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlakásépítésben a IV. negyedévben épült fel. őszintén meg kell mondanunk, hogy adataink szarint 1986- ban ezzel a feszültséggel még mindig számolni kell. Erőink, intézkedéseink itt még nem voltak elégségesek. — Nálunk a minőségi és mennyiségi lakásigény párhuzamosan van jelen, és a panel szerepköre megváltozik. Tizenöt, évvel ezelőtt 35— 38 000 paneles, nagyelemes lakás gyártására épült ki kapacitás. 1985-ben viszont már a 18 000 darabot sem érte el az új paneles lakások száma, s reálisan számolnunk kell a további csökkenéssel. — A szakma nagy feladata, hogy megtalálja azokat a technológiákat, szerkezeteket és anyagokat, amelyek iparosított módszerek segítségével az új és még újabb igényeknek megfelelően színesítik a választékot. Fontos az is, hogy a vállalatok közvetlen piacra termeléssel is a lakásépítők rendelkezésére álljanak. — Hazánk lakásállományának jelentős része egy- vagy kétszobás, s nagyrészt ezek bérlői vagy tulajdonosai egyben a minőségi lakásigénylők is. Ez a lakástőke képezheti viszont a fiatal házasok el(Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken országszerte megünnepelték a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 67 évfordulóját. A forradalmi ifjúsági napok március 21-i központi ünnepségét az idén Győrben rendezték meg. Koszorúzásokkal, ifjúsági nagygyűlésekkel, kiállításokkal és más rendezvényekkel emlékeztek meg fiatalok és idősebbek az első magyar proletárállam létrejöttéről. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 67. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzás! ünnepséget rendeztek Budapesten a Dózsa György úti Tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjait követően a tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Huszár István, a Párttörténeti Intézet igazgatója és Hajdú István, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Kamara János belügyminiszter és dr. Medve László egészség- ügyi miniszter koszorúzott. Az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint a Fővárosi Tanács képviselői. Virággal borították az emlékmű talapzatát a munkásmozgalom régi harcosai, a főváros dolgozóinak, tanuló ifjúságának képviselő. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért vésítít. Ünnepségsorozattal emlékeztek pénteken Győrött a Tanácsköztársaság kikiáltásának 67-ik évfordulójára. A KISZ Központi Bizottsága és a Győr-Sopron Megyei KISZ Bizottság ’ által rendezett eseményeken részt vett Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, és Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja. Megjelentek Győr-Sopron megye és Győr város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, az országos szervek képviselői. Az 1919 tavaszának forradalmi szellemét, tetteit idéző ünnepségsorozat a Kun Béla- emlékkő avatásával kezdődött. A kompozíciót — Csapó György építész és Bardócz Barna ötvösművész munkáját — Győr város ifjúsága állította társadalmi összefogással a nagy forradalmár születésének 100. évfordulója tiszteletére a róla elnevezett lakótelep bejáratánál. Az emlékkövet Kóbori Béla, a KISZ Győr-Sopron megyei bizottságának megbízott első titkára avatta fel. Az ünneplők ezt követően a Szabadság téri Tanácsköztársaság-emlékműhöz vonultak, hogy elhelyezzék talapzatán, a hála és a kegyelet virágait. Az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Győr-Sopron megyei párt- bizottság nevében Óvári Miklós és Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára, a KISZ Központi Bizottsága, illetve a Győr-Sopron Megyei KISZ Bizottság képviseletében Hámori Csaba és Kóbori Béla koszorú- zótt. Az eseménysorozat a városi tanács székháza mögötti téren tartott ünnepi nagygyűléssel folytatódott. Az ott összegyűlt több ezer ember előtt Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. Az ünnepi beszéd után fényárba öltözött a tér, az oft álló szabadtéri színpadon megkezdődött a Történelmet csinálunk című dokumentum- játék. Szerzői — Sinay Jenő és Benkő József — korabeli dokumentumok, újságcikkek, visszaemlékezések alapján, az 1918. október 26. és 1919 augusztusa között lezajlott országos és helyi eseményeket dolgozták fel. A ünnepi eseménysorozat a Kisfaludy Színházban rendezett gálaműsorral ért véget. Szintén a Tanácsköztársaság kikiáltásának 67. évfordulójára emlékeztek megyénkben tegnap több helyen is. Pásztón Lovász József szülőházánál kezdődött a koszorúzási ünnepség, ahol a kegyelet virágait helyezték el a salgóbányai Lovász József KISZ-iskola, a Lovász József nevét viselő pásztói KISZ-alapszervezetek, a művelődési központ, a gimnázium, a tejüzetn, a termelő- szövetkezet, és a Pásztói Városi KISZ Bizottság, a képviselői. Ezt követően a rendőrkapitányság épületén levő Kun Béla-emléktáblánál emlékeztek meg a Tanácsköztársaságról és annak vezetőjéről, a pásztói fiatalok. A 67 évvel ezelőtti eseményt Antal Péter zászlós, a rendőr- kapitányság KISZ-titkára méltatta, majd a Kun Béla Általános Iskola úttörőinek műsorát láthatták-hallhatták az összegyűltek. Az emléktáblánál a Kun Béla nevét viselő alapszervezetek és a pásztói KISZ-öizottság helyezett el koszorút. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei a hét végén Pásztón sportrendezvényekkel folytatódnak: megrendezik a Ifjú Gárda-lövészverseny városi fordulóját az ÉLGÉP lőterén, a sporttelepen pedig kispályás labdarúgótorna lesz. Vasárnap a női kézi labda-bajnokságban négy csapat indulását várják a. Dózsa György Általános Iskola tornatermében. Salgótarjánban, a Tanácsköztársasági emlékműnél, a város párt-, álíami és társadalmi szerveinek képvi(Folytatás a 3. oldalon) f Mai ban: Vastag Ottilia felszólalása az Országgyűlésen Határörtiszt a közéletben Megtartó alapok Bcrcelen Bódy Irén a Műcsarnokban (2. oldal) (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal)
