Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

A kort megtervezése, í /*F I 0 é - 9 e.okeszitese Gyakran előfordul, hogy olyan személy vásárol, örö­köl kertet, aki azeiott egyál­talán nem kertészkedett, sőt virágot Is csak ajándékba vá­sárolt. Ilyenkor sok problé­mát okoz, mit kezdjenek a kerttel, egyáltalán hogyan és mivel ültessék be. A szak- könyvek sokszor már bizo­nyos biológiád, kertészeti alap- ismereteket tételeznek fel, így azután ezekben hiányzik an­nak tisztázása, h orv on fogjon hozzá valaki egy kert szak­szerű létesítéséhez. Ehhez sze­retnénk most egy-két ötletet, útmutatást adni. Vázlatos térképet Amikor már hivatalosan tu­lajdonunkba került a telek, először is mérjük fel a terü­letünket. készítsünk egy váz­latos térképet Esetleg, ha nem volnánk biztosak a pon­tos telekhatárban, a földhiva­tal illetékes szakemberével, vagy működési engedéllyel rendelkező mérnökkel méres­sük ki a területet a szomszé­dok-jelenlétében, hogv a kér sőbbi vitákat elkerüljük. Épí­tészmérnök véleményét kikér­ve döntsük el, mekkora hét­végi házat, nyaralót, préshá­zat szeretnénk építeni, majd ezután gondoljuk végig, meny­nyi időt kívánunk kertünkre szánni. Nagyon elfoglalt embernek Biz p célszerű, ha minél egy­szerűbb megoldást választ. Erre leginkább a pihenőkert létesítése látszik alkalmasnak. Ekkor a terület nagy részét — az utak, a gépkocsi-bejáró kivételével — füvesítsük be. Géppel ezt viszonylag köny- nyen rendben tarthatjuk. Egy- egy helyet hagyjunk ki dísz­cserjék számára (mabóma, aranyvessoaő, orgona, jázmin, japánt» rs, nyári orgona, tá­rnám stb.), a napos fekvés­ben a rózsáknak. A kert igen szép dísz» lehet a pünkösdi- rózsa, a petúnia. Aki kedve- Ka gyöngyvirágot, a kert hű- '"’ösebb. Csapadékosabb részé­be ültessen ennek gyökértör­zséből. A pünkösdirózsák kö­zé majd emmyári virágok (szarkaláb, fátyolvirág, por­es inrózsa. sarkantvűvirág, vi­ola. netűnla büdöske stb.) míogját vessük el, mert ígv, hn 1 n-".rilV.'Vsri nk ^.vi­rágzottak is. lesz vázábavaló dísznövényünk. A kert különösen szép, gon­dozást alig igénylő díszei az örökzöldek (a különféle tuják, kűszófenyők, ezüst fenyők stb). A tujából például igen szép sövény készíthető. A nö­vények kiválasztását segíthe­ti, ha átnézzük a „88 színes oldail a virágos díszcserjék­ről. az örökzöldekről és a fe­nyőikről” című könyvet. Akinek több ideje van. az gyümölcsbokrokat, gyümölcs­fákat, vagy szőlőt is ültethet. A gyümölcsféléket lehetőleg úgy válasszuk ki, hogy a pi­acon ritkábban és drágábban kaphatókból telepítsünk. Fel­tétlenül érdemes szamócát, málnát, fekete és piros ribisz­két, tüske nélküli szedret ül­tetni. A feleslegből majd fi­nom házi dzsemet, lekvárt készíthetünk. Finom befőtt, lekvár nyerhető, ha cseresz­nyét, meggyet ültetünk. Le­hetőleg a betegségekre kevés­bé érzékeny fajták közül vá­lasszunk. hogy kevesebb per­metezéssel is megvédhessük növényeinket, s kíméljük a környezetet. Az almák közül a varasod ásnak ellenálló Pri­ma nyári alma, a Húsvéti rozmaring és a Nyári fontos ajánlható elsősorban, de ér­demes Ceglédi pirost, Batultt, Feriődí té'it ültetni. A körték közül az Árpával érő nvári körtét, a Bőse ko­bakot. a Clapp kedveltjét. a Favrené asszon v. az Banka, a Paipkörte. a VBmos körte és a Serres Olivér fajtákat vá­lasszuk. Meggyből elsősorban Űjfehértói fürtöst. Meteor ko­rait, Érdi bötermőt. Cigány­meggyet, a cseresznyefajták közüli a Bigarreau Burlat, a Solymári gömbölyű a Szómé­ival fekete és a Fekete zama­tos fajtát, ültessük. A szilvák közül a Besztercei, a Stanley, a Zöld ringló és a Monfort jöhet számításba. Ha szőlőt szeretnénk, s óhajtunk borkészítéssel baj­lódni, a bevált csemegeszőlők — a Csabagyöngye, az Irsai Olivér^ a Favorit, a Suszia.a Mathiász Jánosaié, a Cardi­nal, a Szőlőskertek királynő­je, a Pannónia kincse, a Re-' kord, az Attila, a Hamburgi muskotály, az Itália — közül telepilsünk. Lehetőleg egy­más után érő fajtáikat vásá­roljunk, mert (gy sokáig fo­gyaszthatunk szőlőt. Betegsé­geknek ellenálló a Pölöskei muskotály. Kellemes étkezési szőlőt ad a Zalagyöngye, a Bianca. Ellenálló fehér bor­szőlőfajta a Göcseji zamatos, a Lakhegyi mézes, a Vértes •csillaga; kevés permetezéssel megverhető a Cserszegi fűsze­res. Cüenólló szőlő a vörös bort adó Médea. Zö.dségfé.ék a sarokban Hasznos, ha a kert egyik sarkataan helyet adunk a zöld­ségféléknek is. így, ha a kert­ben tartózkodunk, nem kell egy-egy szál sárgarépáért vagy petrezselyemgyökérért, hagy­máért, petrezselyemzöidért az esetleg távolabbi üzletbe menni, s az sem közömbös dolog, hogy a saját terméknek mindig valahogy jobb is az íze. Még kisebb kert esetén se ültessünk és zsúfoljunk össze különböző növényeket, mert végül egyik sem fejlődik megfelelően, a termés későn vagy rosszul érik be. Nagyon helytelen, ha a gyümölcsfák vagy szőlő közé túl sok nö­vényt, zöldségfélét vetünk. Végül egyiket se tudjuk meg­felelően ápolni, ha pedig gombásbetegsejgiekre és kárte­vőkre érzékenyebb fajtákat választottunk, es gyakrabban kell permeteznünk, a zöldség­féléikre hulló permetlé egész­ségünket is veszélyezteti. Az ültetés előtt először is tegyük rendbe a területet. Szedjük össze a köveket, a szemetet. Majd nézzük meg, hogy az esetleg meglévő öreg gyümölcsfák, szőlőtőkék kö­zül, mellveket érdemes meg­tartani. Feleslegesen ne irt­sunk ki minden növényt, mert nem lesz egy árnyat adó he­lyünk sem. Az idős növénye­ket, ha nem betegek, érde­mes rendbe hozni, mert még sokáig teremhetnek, ha fel­újítjuk azokat. Jelöljük ki a tervezett épület helvét. Ha nem tudnánk az építkezést elkezdeni, akkor hagyjunk annvi szabad helyet, hogv el­ültetett növényeink később se essenek áldozatul. Talajvizsgálat Legjobb a talajt géppel megforgatni, ha ez nem sike­rül, akkor ültetőgödröket kell ásnunk a gyümölcsfáknak, és a szőlőknek. Ezek legalább 60—70 cm mélyen legyenek. A sekély forgatás nem jó, mert nem fejlődnek majd megfelelően növényeink. A ta­lajvizsgálatnak megfelelően juttassunk ki majd, és dolgoz­zuk a talajba szerves trágyát (érett istálilótrágyát, kom posz­tot, a pangó talajéletet iigen jól serkentő Szuperkomposz- tot, Cofunát.) Jól előkészített talaj esetén sokkal jobban erednek a gyü­mölcsfák és a szőlők, s nö­vényeink jó minőségű és bő­séges terméssel hálálják meg a gondoskodást SO. F, Teke KB ü. Somosi győzelem a megyei rangadón A legutóbbi fordulóban a Mátranovák férficsapata lá­togatott Somosra- A megyei rangadón a hazaiak egy já- tékosuk kivételével valameny- nvien 400 fa felett ütöttek. A vendégek közül csak ketten, így ez a különbség biztos somosi, sikert eredményezett. Az St. Síküveg férfi- és a So­moskőújfalu női csapata ide­genben lépett pályára, s mind­két gárda vereséget szenve­dett. Eredménvek. Férfiak. So­moskőújfalu—Mátranováki Vasas 6—2 (2640—2424) So­mos: Németh 441, Szabó 451, Borsós 461- ifj- Borsós 397, Ozsvári 421, Molnár 467. Mát­ranovák: Miskei 333, Fodor 423, Dósa 379, Nagy 399, Kecskés 452, Nádasdi 388. Sza­bolcsi Építők SE—St. Sík­üveggyár 6—2 (2281—2228) Síküveg;- Dávid 351, Jakus 421, Konesik 345. Kohut 384, Dávid I. 371, ifj. Dávid 356. Nők= Szanki Olajbányász SE—Somoskőújfalu TSZ SK 7—1 (232!—2001) Somos: Sza­bó 389, Póczosné 347. Angyal 315, Szabó 289, Nagy 312, Kor­mány 349­— pauchli — Röplabda NB ll. Romhányi Kerámia— Rákosmenti TK 3:2 (9, -9, 5, -11,7) Romhány, v.: Kalász. Rom­hány; Bagi, Kulcsár, Kovács, Podhorszki, Lichy, Balogh, cs.: Baranyi. Spitzer. Edző: Reznicsek László. A harmadik fordulóban a tavalyi bajnok látogatott a bronzérmes Ramhány ott­honába- Ősszel Budapesten 3:l-re a Rákosmenti TK győzött, így volt mi* törlesz­teni a gyáriaknak. A volt válogatott Gáspárt nélkülöző vendégek össze­szedték magukat. Meglát­szott, hogy Takács és Németh nélkül a Kerámia sem az igazi. Egyórás küzdelem után 2:2-re állt a találkozó. A döntő játszmában 4:0-ig a vendégek vezettek, innen a Romhány egy pillanatra sem engedett ki. Fontos mérkőzé­sen győzött az egyre jobban belelendülő Kerámia. Jók: Podhorszki, Kovács­R. L. A napokban számos sport­élmény jutott eszembe a labdarúgásról. A televízióban megtekintett és a valóságban látott mérkőzések eseményei közül szinte percre pontosan lepergett előttem válogatot­tunk VB-selejtezőkön nyújtott nagyszerű teljesítménye, a magyar—barzil és az évszázad mérkőzéseként emlegetett, 1953-as londoni 6—3 is fel­villant képzeletemben. Mégis a legtöbbet egy nemrég még sikert sikerre halmozó me­gyénkben csapatról, „palócor­szág” fővárosának szeretett együtteséről, a Balassagyar­mati SE-röl gondolkodtam. Emlékszem, még iskolás gyermekként a két hajdani városi egyesület, a MÁV és a Dózsa meccseit látogattam — azok sem voltak, rossz „der- byk” —. majd a városi sport­egyesület megalakulása után a Bgy. SE-t zártam a szí­vembe. Mint ifjú sport- és torira jongó szinte minden mecssükön ott voltam. Tanú­ja lehettem a csapat fejlő­désének, sikereiket és kudar­caikat is láthattam. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején tető­zött a fociláz Balassagyarma­ton. Okát az az egyszerű tény szolgáltatta, hogy a város csapata az NB II. stabil tag­jává vált, eredményesen sze­repelt a bajnokságban. A helyi sportvezetők nemcsak arra lehettek büszkék, hogy Szőnyegen az ifjú birkózók Az idény legjobb serdülő birkózói vettek részt Pasztán az első alkalommal megren­dezett Mátra Kupa országos minősítő versenyen. A Dózsa György Általános Iskola tor­natermében folyó küzdelme­ken 31 szakosztály 200 ver­senyzője küzdött a szőnyegen. A résztvevők és a szakembe­rek elismeréssel szóltak a MÁG SE színvonalas rende­zőmunkájáról. — bp — _ i ,. ... méksJí • ‘r~ ■ Röplabda N3 II. Keleti csoport Váratlanul biztos győzelem SVT SC—Nyírbátor 3—0 (3, 4, 0) Salgótarján, v.: Kaposvári, Varga SVT SC: Lőrincz. Szárnyas!, Percze, Szkiba. Szép- Schujer, cs.: Kemencsik, Póczos. Edző: Kőbán László. A DSI és a DUSE legyőzése után a tavaszi rajt meglepe- téscsapataként érkeztek a nyírbátoriak Salgótarjánba. A hazaiak nyitáshibéi és akadozó csapatjátéka miatt az első pontokat még a ven­déghölgyek érték el. Ä kezdeti hibák nem keltettek pánikot az SVT fiataljai között. Fo­kozatosan átvették a játék irányítását­Feljavult mezőnymunká­val, egyre erősödő támadások­kal valósággal felmorzsolták Nemrégiben Salgótarján­ban rendezték meg a közép­fokú iskolák megyei asztalite­nisz-bajnokságát. Tizennégy iskola rekordszámú tanulója vett részt a versenyen. A fi­úknál külön-külön értékel­ték az egyesületekben játszó — igazolt — játékosokat, il­letve a diáksportkörök .,ama­tőrjeit”. A csapatbajnokságot az Európa-Liga kiírása sze­rint bonyolították le. Ezen fiúk és lányok együtt szere­pelhettek. A sportágban jelenleg or­szágos bajnokságot nem ren­deznek. pedig az igények, az eredmények indokolttá ten­nék ezt. a nyírségiek ellenál'ását és meg sem álltak 15-ig. Az utoisó játszmában a tűzhely- gyáriak már bemutatót tar­tottak az új taktikai elemek­ből. A felgyorsított feladáso­kat Szép és Szkiba mellett Lörlcz és Szárnyasi pompás ütésekkel fejezte be a szét­húzott' sánc mellett. A vendégek erejéből mind össze néhány nyitásjog meg­szerzésére futotta. Így adód­hatott,. hogy a csapat bajnoki történetébe bevonult egy 15—0-ás játszmagyőzelem. A hazaiak valamennyien dicsé­retet érdemelnek. A csapat ezzel a győ:e emmel továbbra is őrzi harmadik helyét a baj­nokságban­p. *y. EREDMÉNYEK Fiú egyéni (igazolt); 1­Salamon István (209. ISZI), 2. Győré Sándor (Váci M. Gimn.), 3. Palaticzki Csaba (Bolyai Gimn.)- Fiú egyéni (rum igazolt): 1. Csépáhy At­tila (BBG), 2. Széplaki János (Eü. Szakiskola), 3. Varga Ró­bert (BRG). Leány egyéni; 1- Süveges Annamária (Madách), 2. Blaskovics Renáta (Váci M. Gimn.). 3. Mezei Ilona (Gép­ipari) Csapat: 1. Váci Mihály Gimnázium- 2- 209. sz. ISZI, 3. Madách Imre Gimn. és Szakközépiskola. T. A. íójfutóhírek Honfi Gábor az évadnyitó győztese N yíregyháza környékén került sor a Szabolcs Kupa országos idénynyitó, I. osztá­lyú rangsoroló tájfutóver­senyre. A több mint három­száz induló hosszú terepen küzdhetett a helyezésekért- A salgótarjániak I. osztályú ver­senyzője Honfi Gábor már féltávnál az élmezőnyben fu­tott. Végül a pálya második részében biztos tájékozódá­sával elsőként ért célba. F 21 A kategória: 1. Honfi Gábor (St. Dornyai SE) 95.76, 2- Boros Zoltán (Postás Sí)) 97,80. 3. Vityi Péter (Tipog­ráfia) 99,44 perc. ☆ Egerbakta térségében kel­lemes, tavaszi as időben ren­dezte meg az Egri Tájfutó Szövetség a hatfordulós Eger Kupa I. fordulóját, melyen több győzelmet szereztek a MÁG-Pásztó versenyzői. F 21 B (15 induló): 1. Zen* tai József (MÁG-Pásztó) 67,36; 2- Rusvai L. (GEAC) 68,14, 3. Márkus A. (DUSE> 73-15 perc. F 15 B (21 induló). 1* Sulyok Géza (MÁG-Pásztó>' 43,40, 2. Ballagó Zs- (JVSE) 44,23, 3. Hering L. (Eger)1 45,18 perc. F 13 B (25 indulók} 1. Hugyecz Zoltán (MÁG4 Pásztó) 31,37, 2- Hugyecz ZJ (MÁG-Pásztó) 31,37. 2. Csépe Zoltán (MÁG-Pásztó) 34.41, 3. Lajtner Attila (Eger) 39,22 perc. Z. J. | Iskolai sport Színvonalas versenyek asztaliteniszben ’i ■■ i Emlékek egy nagycsapatról az együttes jól szerepel, ha­nem arra is, hogy a játéko­sok többsége „helybeli” volt, ami a jó utánpótlás-nevelést bizonyította. Számomra máig felejthetet­len a csupaszív és lelkes Pri- beli védőjátékos, az elnyűhe- tetlen és mindig megújuló Hornyák lelkesedése, de a bravúrok sorozatát bemutató Tresó kapus mutatványai is elevenen élnek emlékezetem­ben. Voltak a csapatnak olyan tagjai is —, s ez már a nagycsapat fénykorára utal —, akik kisebb-nagyobb ke­rülőkkel máshonnan kerültek vissza ifjúkori sikereik szín­helyére, s erősítették a má­sodosztályú bajnokság jó középcsapatának mondható gárdát. A teljesség igénye nélkül említeném néhányuk nevét. Lajkó, a balhátvéid —, aki az NB I-et is megjárta —, bérelt hellyel rendelkezett. Szintén volt első osztályú játékosként került vissza — szinte egy- időben — a csapathoz Lucska, Kovács és Szalai. A többiek­hez hasonlóan ők is megtettek mindent az Ipoly-parti együt­tes sikereiért. Nem sorolom fel a nagycsapat összes tagját, inkább egy-két olyan ese­ményt idézek fel, melyekre bizonyára ők is szívesen em­lékeznek. Szinte filmszerűen pereg le előttem számos nagy csata néhány jellegzetes mozzana­ta. Balázs kapus —, aki ma a Zalaegerszeg NB I-es csa­patának játékosa — már je­lenlétével is nyugalmat köl­csönzött társainak, parádés alakításaival fokozta maga- biztosságukat. Látom a tipikus gyarmati támadást is: Szalai elrobog a jobbszélen, beadását a jókor érkező Kovács a há­lóba vágja. Vagy elég, ha ar­ra gondolok, hogy a szöglet­rúgások után menetrendszerű­en felfutó Hornyák milyen gyakran bólintott a hálóba, a villámgyors balszárny, a Lajkó—Szedlák kettős meny­nyi gólt készített elő. A sok szép diadal közül egyet máig is pontosan jegy­zek: az akkor fénykorát élő BEM SE csapata ellen egy kellemes, napsütéses tavaszi délutánon úgy rúgtak öt gólt, hogy könnyen lehetett volna egy tucat is belőle! A legszebb sikerek egyike volt! Mind-mind szép emlék, a valószínű annak a néhány ezer szurkolónak is az ma­rad, akik eljártak a csapat hazai mérkőzéseire. A nagy­csapat csillaga azonban leál­dozott. A hogyanra nem va­gyok illetékes megadni a vá­laszt. Egy viszont tény ma­radt: az átszervezett másod- osztályú bajnokság már a Balassagyarmati SE nélkül kezdődött. Napjainkra a nagycsapatból csak Robb Gábor maradt hírmondónak. Neki is szere­pe lehet abban, hogy elhitesse fiatalabb társaival: érdemes küzdeni, harcolni, igaz jelen pillanatban nem másért, mint a területi bajnokságban való bennmaradásért. S, ha ma nem is, de néhány esztendő múlva jogos célként tűzhetik a csapat elé a másodosztálvba jutást. Ennek bizonyára min­den focirajongó, a csapatot szerető ember örülne, az em­lékeik, melyek egyre távolab- biak, újra valósággá válnának, újra ezrek harsognák a nagvfigeti sporttelepen: „Haj­rá Béeser Vaskor István 1 NOGRÁO - 1986. március 20, csütértőli J i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents