Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám
Mitterrand elvesztette politikai többségét a törvényhozásban Franciaországban új politikai helyzet keletkezett a vasárnapi nemzetgyűlési választásokkal: az ötödik köztársaság fennállása óta először a köztársasági elnök elvesztette politikai többségét a törvényhozásban. A szocialistá párt emelt fővel veszített, mert történetének legjobb eredményét érte el, de hiába lett az ország első pártja, kisebbségbe került a jobboldallal szemben. Az RPR és az UDF pártszövetsége a szavazatok 42.8 százalékával megszerezte a mandátumok közel felét, s a független jobboldal néhány mandátumával csekély abszolút többséghez jutott a nemzetgyűlésben. Pozícióját erősíti és gyengíti egyben, hogy az előretört szélsőjobb- oldali nemzeti front is erős parlamenti képviselethez jutottA baloldalon az eddig kormányzó szocialista párt és a baloldali radikálisok közös listái megkapták a szavazatok 31-6 százalékát. Az FKP nem tudott javítani legutóbbi választási eredményén, 10 százalék körüli szavazatot kapott, s a nemzetgyűlésben azonos eredménnyel végzett, mint a nemzeti front. A választások eredménye: RPR—UDF 291, szocialista párt 216, FKP 34, nemzeti front 34, (RPR 145, szoc. és baloldali radikális UDF 125- 212, egyéb jobb 21, egyéb bal 4)Francois Mitterrand francia elnök a választási eredmények szinte teljes táblázatának ismeretében nem sieti el a leendő kormányfő megbízását. Délelőtt tanácskozott Pierre Joxe belügyminiszterrel, Roland Dumas külügyminiszterrel és Laurent Fabius miniszterelnökkel. Péntekre összehívta a kormány ülését. Az elnöki palota Fabius és Mitterrand találkozója után közzétette Fabius rövid levelét, amiben a kormányfő felajánlotta. hogy az elnök által legalkalmasabbnak ítélt időpontban benyújtja kormánya lemondását. Az RPR— UDF pártszövetség csak hétfő délutánra, két polinéziai RPR-képviselő megválasztásával érte el az abszolút többséget, a 289 mandátumot. Az államfő nyilván úgy véli tehát, hogy a gyenge parlamenti helyzetben levő kormányképes koalícióval szemben kulcspozíciója még jobban megerősödött, s a kivárással lazíthatja a jobboldal belső összetartását. Feltehetőleg azt is be akarja várni, milyen elnököket választanak abban a féltucatnyi tartományi tanácsban, ahol az RPR— UDF csak a szélsőjobboldali nemzeti fronttal együtt tud többséget összehozniÚj fejlemény a Palme-gyilkosságban Bűmrészesség címén vádat emeltek hétfőn Stockholmban az ellen a férfi ellen, akit múlt szerdán a Palme-gyil- kossággal kapcsolatos nyomozás során tartóztattak le — közölte K. G. Svensson svéd főügyész. A gyanúsított 32 éves, foglalkozása tanár. Nevét nem közölték. Mint a nyomozást vezető Hans Hotmer stockholmi rendőrfőnök hétfői sajtó- értekezletén bejelentette, a (férfi nem tudott elfogadható alibit igazolni a gyilkosság éjszakájára, és ezzel kapcsolatos vallomásait többször is megváltoztatta. Ügyvédei elismerték, hogy a férfi hevesen jobboldali érzelmű, Palme iránt pedig mindig is „kifejezett politikai ellenszenvet táplált”. Holmer közölte: a férfit, az •ette gyanússá, hogy a gyil- íkosság utáni órában úgy vi- éneTkedett, mint aki menekül valahonnan. Ruházata is olyan volt. mint amilyenről a gyilkosság tanúi beszámoltak. Néhány héttel a véres esemény előbb egyébként egy telefon- beszélgetésben azt mondta, hogy „Palme rajta van a halállistán” és „Stockholm utcáin vér fog folyni”. Holmer nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésére, ha a férfit bűnrészességgel vádolják, akkor ez vajon azt jelenti-e, hogy több tettesnek kell lennie. Kijelentette azonban: „Nem hiszem, hogy ez lenne az utolsó letartóztatás az ügyben”. Az Aftonbladet című svéd lap hétfőn interjút közölt a gyanúsított volt feleségével. Az asszony szerint volt férje „az Egyesült Államokat angyalnak, a Szovjetuniót pedig ördögnek” tekintette, és meg volt győződve arról, hogy „Palme Svédországot az ördög karmaiba fogja taszítani”. 1981-ben a házaspár — nem sakkal a válás előtt — néhány hónapra az Egyesült Államokba költözött. A költözés egyik oka éppen a férfi Palme iránt érzett gyűlölete volt. Lengyel—szovjet külügyi tárgyalások ' Lengyel—szovjet külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Varsóban, Eduard Se- vardnadze, szovjet külügyminiszter, aki a lengyel kormány meghívására érkezett hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba, hétfőn négy- szemközti megbeszélést folytatott kollégájával, Marian Or- zechowskival. A lengyel televíziónak adott rövid nyilat kozatában Sevardnadze kijelentette. hogy a megbeszéléseket jó munkahangulat jellemzi. A két külügyminiszter találkozója után együttes ülést , tartott a lengyel és a szovjet külügyi tárgyalóküldöttség. Sevardnadzének ez az első hivatalos látogatása Lengyel- országban. Honecker—Bangemann találkozó Berlinben A két német állam jól fejlődő gazdasági együttműködéséről és a kapcsolatok egyéb területeiről tárgyalt hétfőn Berlinben Erich Honecker és, Martin Bangemann, az NSZK szabaddemokrata gazdasági minisztere. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke és a nyugatnémet miniszter elégedetten nyilatkozott az NDK és NSZK közötti árucsere-forgalomban tavaly elért nyolcszázalékos növekedésről. Egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a gazdasági együttműködést és Honecker hangsúlyozta: a kapcsolatok minden téren bővíthetők. Megállapították, hogy a két német állam viszonyában az elmúlt évben számos területen jelentős előrehaladást értek el. Így például kidolgozták a kulturális egyezményt, bővültek az ifjúsági cserelátogatások és jól alakulnak a környezetvédelmi , együttműködésről folyó tárgyalások is. Az NDK államfője és a nyugatnémet miniszter — aki az FDP elnöke — egyetértett abban, hogy meg kell akadályozni a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a világűrre. Honecker rámutatott, hogy ez a kérdés jelentősen befolyásolja a két német állam viszonyának alakulását. Bange- mann szerint a bonni kormány jelenleg a nyugatnémet cégeknek, az SDI kutatásokban való részvételéről tárgyal és kíván megállapodást kötni. Ez nem az űrfegyverkezésben való részvétel — vélte a miniszter. I Gromiko fogadta a háborúellenes mozgalmak képviselőit A háborúellenes mozgalmak követelései sokban egybecsengenek az utóbbi időben tett szovjet békekezdemé- nyezésekkel — mutatott rá hétfőn Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet államfő fogadta Nyugat- Európa, az Egyesült Államok és Kanada háborúellenes szervezeteinek képviselőit, akik e szervezetek találkozóján vesznek részt a szovjet fővárosban. A baráti légkörű beszélgetésen Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli a sok országban, valamennyi világrészen kibontakozott háborúellenes mozgalmak tevékenységét, majd ismertette a Mihail Gorbacsov január 15-d nyilatkozatában megfogalmazott javaslatokat, és azt az átfogó nemzetközi biztonsági rendszert, amelyről részletesen szólt a Központi Bizottság politikai beszámolója a pártkongresszuson. Brit elutasítás Az atomfegyverek fokozatos és teljes felszámolására tett januáré szovjet javaslatot a brit kormány „puszta propagandafogásnak” tartja, s ezért elutasította azt — jelentető kii hétfőn Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Margaret Thatcher miniszterelnök már egy héttel ezelőtt elküldte nemleges válaszát Mihail Gorbacsovnak. az átfogó szovjet atomleszerelé- si javaslat Angliát érintő részére. Senki sem ünnepel önfeledt örömmel Párizsban. A polgári jobboldal két vezető ereje, a laza választási szövetségre lépett új-gaulleista RPR és az UDF ugyan megszerezte az abszolút többséget, de nem az általuk remélt arányban. És ezt is csak a késő éjszakai órákban vehették biztosra. Sokáig úgy látszott, rászorulnak majd más, kisebb jobboldali erők támogatására. A szocialisták minimális célkitűzésüket ugyan megvalósították, megszerezték a szavazatoknak több mint 30 százalékát, de elvesztettek 66 mandátumot, s képviselőik száma a következő időszakban csak 216 lesz. A francia kommunista pártnak ugyancsak veszteségeket kellett elkönyvelnie. Mindössze 34 mandátum jutott neki. A választásokon a 2 NÓGRÁD — 1986. március 18., kedd Magyar—szovjet—csehszlovák béketalálkozó Minden eddiginél szélesebb társadalmi a’apon Az Országos Béketanács nemrégiben fogadta el a nemzetközi békeév hazai programját, eszerint a magyar békemozgalom 1986-ban minden eddiginél szélesebb társadalmi alapon szervezi rendezvényeit, megmozdulásait. Erről szólt Barabás Miklós, az OBT főtitkára, az MTI-nek adott nyilatkozatában. A februárban elfogadott program tulajdoniképpen keret, s a benne levő javaslatok továbbfejleszíthetők. Elsősorban azokat az irányokat és elveket kívántuk érzékeltetni, amelyekért a magyar békemozgalom küzd, a konkrét programajánlatok pedig aizt tükrözik, hogy a közösen megfogalmazott célokért, hogyan lehet tenni. Örömmel tapasztaltuk, hogy elképzelésünket a közvélemény kedvezően fogadta: az elmúlt egy hónapban számos konkrét kezdeményezéssel gyarapodott a tervezett haziai bé- kemazdulásofc sora. mi pedig igyekszünk az újabb és újabb ötleteket beépíteni programjainkba.. Tevékenységünk szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az SZKP XXVII. kongresszusa és a januári szovjet leszerelési javaslatok: napi munkánkban tapasztaljuk, hogy közvéleményünk milyen élénk érdeklődéssel kísérte a szovjet kommunisták tanácskozását, és támogatásáról biztosítja a béke ügyét szolgáló nagy jelentőségű szovjet kezdőmén rezeseket. Ily módon, az akcióban természetes módon kapcsolódnak össze a nemzeti és a nemzetközi célkitűzések. Ez évi programunk nemzetközi része eseményekben rendkívül gazdag: április 24. és 27. között Szófiában ülésezik a Béke-világtanács. október közepén Koppenhágában béke-világkongresszust tartanák, decemberben pedig Görögország ad otthont egy nagyszabású békerend ezvénv- nek. Mindezek mellett nagy figyelmet fordítunk a kapcsolatok ápoláséira, tartalmi gazdagítására a fszocia.iifíin országok békemozga’lmiai'yn!. A tervezett események közül kiemelkedő jelentőség' a májusi szovjet—csehszlovák— magyar béketalálkozó, amelyet szeminárium követ: itt az európai szocialista országok békemozga Imádnák képviselői cserélik ki tapasztalataikat. Emellett különösen ' gazdagnak ígérkezik együttműködési programunk az NDK-beli és a lengyel béketanáccsal. Figyelemre méltó a tavaly újjáalakult kínai béketanács küldöttségének őszre tervezett magyarországi látogatása. Nyugat-Európában fontos feladatunknak tartjuk kapcsolataink szélesítését a háborúellenes mozgalmak lehető legszélesebb körével. Munkánk iránti őszinte érdeklődést tapasztalunk: a francia békemozgalom például arra kért fel bennünket, hogy nyújtsunk segítséget a május végén Párizsban sorra kerülő nemzetközi tanácskozás tartalmi előkészítéséhez. E konferencia a leszerelés, a béke és a fejlődés összefüggéseit vizsgálja maid. Március végén Brüsszelben magyar—belga békeszeminárium lesz, ahol leszerelési és biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalunk. Részvételünket a különböző sajtó- és békefesztiválokon azért tartjuk nagyon hasznosnak. mert egv-egy hétvégén emberközelben, nagyszámú érdeklődővel tudjuk megismertetni mozgalmunk törekvéseit. mindennapjait. Visszatérve hazai dolgainkra: arra biztatjuk a mozgalmunkban résztvevő kisebb- nagyobb békeközösségeket, hogy minél öntevékenyebben dolgozzanak, s próbálják a saját maguk nvelvére és lehetőségeire lefordítani azt a programot, amelyet kínálunk. Erre például a máiu«i béke- hónap teremt ió alkalmat, de már most is egyre többen élnek az önálló programszerve- zés lehetőségével. .Tó például szolgált a közelmúltban meghirdetett békenépsravazás. Ez jelentős érrdeklődést váltott ki, azért is, mert a különböző békemozgalmi programokon lehetőséget teremtünk arra, hogy az emberek ne csak az aláírásukat ádják a felhíváshoz, hanem leírhassák személyes gondolataikat, véleményüket a békéről. Az akció „eredményét”, az aláírásokat a béke-világkonferencián kívül el akarjuk juttatni az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakára is, kifejezésre juttatva a magyar békemozgalom, közvéleményünk elkötelezett állásfoglalását. Ehhez az akcióhoz kapcsolódik a „Gondolataim a békéről” elnevezésű vállalkozás, amelynek meghirdetésekor abból indultunk ki, hogy az utóbbi időben nagyon sokan keresnek meg bennünket különböző elképzelésekkel, ötletekkel és javaslatokkal. Szeretnénk minden elgondolást megismerni, összegyűjteni, s azt tervezzük, hogy a béketanácshoz eljuttatott véleményekből még ez év végén kötetet jelentetünk meg. Ugyanezt nemzetközi méretekben is szeretnénk megvalósítani: különböző országok békemozgalmait is megkériük. hogy gazdagítsák a közös gondolkodást, s elképzeléseikről további könyvet adunk ki. Mindez nagyon hasznos tárháza lehet maid a békével kapcsolatos tudnivalóknak. Kedvező fogadtatásra talált az a kezdeményezésünk is, hogv augusztus 30—31-én Budapesten —. s ezzel párhuzamosan több más városban is — békehétvégét tartsunk. Ennek legfontosabb célja. hogv a hazai közvélemény számára elérhetővé tegye, közelebb hozza mozgalmi törekvéseinket. Olvan rendezvényekre, gondolunk, amelyeknek egvaránt vannak politikai, tudományos. kulturális és snortprogramiai. A megmozdulásra külföldről is hívunk vendégeket. Ezt a hé. keaikclónkat az őszi rrni«- vónvpk nyitányának szántuk, am elvek egészen a záróeco. ménvekig, á békeév leká-rásót jelen iő országos békekon remeiéig tartanak maid — mondotta befejezésül Barabás Miklós. Kínai lap a szovjet fejlesztési tervekről Nicaraguai tiltakozás Reagan vádaskodásai ellen Nyilatkozatban tiltakozott a nicaraguai kormány Ronald Reagan vádaskodásai ellen. amelyek az amerikai elnök vasárnapi televíziós beszédében hangzottak el. A közép amerikai ország washingtoni nagykövetsége által közzétett dokumentumban „uszító retorikának” minősítik az amerikai kormány-' zat vezetőjének rágalmait, amelyek „hamis következte- téteken és a tények kiforga- tásán alapulnak". Az elnök állításai ellenére — mutatnak rá — az ellenforradalmárok- nak szánt amerikai segítség kiszélesítése szöges ellentétben áll a Contadora-csoport erőfeszítéseivel- amelyek arra irányulnak, hogy a békés párbeszéd, a tárgyalások útján kerüljék el a háborús konfliktust. A managuai kormánynyilatkozat végezetül hangsúlyozza: az Egyesült Államoknak „komolyan és feleiősségtelje sen kell kezelnie a középamerikai problémákat”Dániel Ortega nicaraguai államfő — aki a svéd fővárosban Olof Palme temetésén vett részt — vasárnapi sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kész találkozni Ronald Reagan amerikai elnökkel- „Készek vagyunk tárgyalni az ellenforradalmá rok vezetőjével, aki nem más- mint Reagan” — jelentette ki Ortega a stockholmi rádiónak. Párizs — öröm nélkül meglepetést a szélső jobboldali nemzeti front okozta, amely immár ugyancsak 34 képviselői hellyel rendelkezik. Sikerükért éles bírálatok érik minden oldalról a szocialistákat, mert —, mint a kritizálok rámutatnak — az általuk erőltetett és a törvényhozáson keresztül hajszolt új választási rendszer nyitotta meg az utat a nemzeti front előtt, amely —, minthogy harmincnál több a képviselője — önálló parlamenti frakciót alakíthat. Most Francois Mitterrand elnökön az ország szeme. A kérdés: kit bíz meg kormányalakítással. Mivel az RPR—UDF-nek megvan az abszolút többsége, nagy a valószínűsége annak, hogy e pártok vezetői közül választja ki azt, aki számára a legmegfelelőbb partnernek látszik. Mindenképpen új korszak kezdődik tehát az ország életében. Az államfő az övétől eltérő pártállású kormányfővel, illetve kormánynyal kényszerül együtt munkálkodni. Ám, a még De Gaulle tábornok által megalapozott elnöki hatalom meglehetősen széles körű, s Mitterrand már korábban értésre adta: a szocialisták veresége esetén sem mond le tisztéről, hivatalban marad, és vállalja e politikai társbérlettel járó nehézségeket. Thurzó Tibor A Liaovang (Kitekintés) című kínai hetilap legújabb számában elemző cikket közöl arról a stratégiai irányról, amelyet az SZKP 27. kongresszusán fogadtak el a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsításáról az ezredfordulóig terjedő időszakra. Megfigyelők rámutatnak, hogy a kínad sajtóban ez az első elemző cikk a szovjet pártkongresszusról. A lap különtudósítója hangsúlyozza, hogy a stratégiai irány, amelyről Gorbacsov részletesen szólt kongresszusi beszámolójában, egyebek között magában foglalja a szocialista gazdasági rendszer tökéletesítését, a termelőerők, a tudomány és a technika fejlesztését, a dolgozók jólétének közvetlen összekan- csolását a munka termelékenységével, a dolgozók és a dolgozó kollektívák kezdemé- nvező- és alkotókészségének teljes kibontakoztatását, valamint az ideológiai és a szervezési munka összekapcsolását az élet valóságos problémáival. E stratégiai iránv alaojám, a Szovjetunió az ezredfordulóig meg kívánja kétszerezni nemzeti iövedelmét és inarának termelését. Mint a kínai hetilap írta, az SZKP kongresszusa állást foglalt a gazdasági rendszer és a gazdasági.rányitás módszereinek radikális megreformálása mellett, s a reformot a társadalmi-gazdasági, valamint a m űszaki -ti i d «mán vos feitődés kulcskérdésének minősítette.
