Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

a Elcffői magazin... 0 Hétfői magazin .. „ Hétfői magazin.. Ismerösföl ismerősig A védettséghez három oltás szükséges! A zene mindenek felett Van-e ember, ki nem isme­ri Nepp József Gusztáv-figu- ráját, aki minden helyzetben pórul jár. Az egyik kedves epizódban a mókás alak egy szimfonikus zenekar trombitá­sa. Próbára indul, megérke­zése után előveszi kottáját és a karmester intésére játszani kezd, ám sehogysem jó, amit trombitál. A karmester leállít­ja és megkezdődik a jópofa jelenetek sora. Kétnapi harc után kiderül, hogy Gusztáv előtt Mozart- kotta van, a karmester viszont Beethovent akar veszényelni. A Salgótarjáni Szimfonikusok­nál azonban nem fordulhat elő ilyesmi, mindenkinek vi­lágos a partitúra. A zenekar első hegedűse Torják Vilmos zenetanár. — Egészen pontosan har­minc éve hegedülök. Elsősor­ban a szüleim szerették vol­na, hogy a vonós hangszert válasszam. Én nem nagyon örültem neki, nem tartottam valami előkelő hangszernek, csak a zongorát. Ma már per­sze, örülök, hogy így alakult, jó barátságot kötöttem a he­gedűmmel. — Zongorázni nem is tanult meg? — A közép- és felsőfokú zeneoktatásban megkövetelnek egy bizonyos szintű billen­tyűst ud ást, de ez nagyon messze van a művészi snnttől. Nyolcéves koromban kezdtem muzsikálni. A zongorások eb­ben a korban már sok min­dent tudnak. A hegedüléshez viszont kell bizonyos szelle­mi és fizikai felkészültség és ez általában nyolcéves korára adatik meg az embernek. Ma már ugyan előfordul olyan, aki korábban elkezdi, de csak ómnak lehet ezt nyugodt szív­lel ajánlani, aki rendkívül te­hetséges. Yehudi Menuhin pél­dául kilencévesen hangver­senyt adott, de ő egy egészen kivételes zseni. — Csaknem tizenhét esz­tendeje oktat a salgótarjáni zeneiskolában. Volt-e olyan tanítványa, akire szívesen emlékszik vissza. — Igen. Miklós Agnes je­lenleg a Zeneművészeti Főis­kola utolsó évese, művésztanár szakon. Remélem, hogy hal­lunk még róla! — A Salgótarjáni Szimfoni­kus Zenekarban első hegedűs. Ha valamit például gyorsab­ban játszik, akkor mindenki frissebben húzza a vonót? — Megtiszteltetés számom­ra, hogy koncertmester va­gyok, de elsősorban nem raj­tam múlik az összhangzás. A karmesterre figyelünk mind­annyian, az ő utasításait kö­vetjük. Én csak amolyan kis támasz vagyok az együttesben. — Tegyük fel, hogy a má­sodhegedűs haragszik magára és úgy dönt; egészen mást játszik a koncerten mint kel­lene, s ezzel jól eláztatja önt. — Aki ezt meg tudja ten­ni, az nem muzsikus. Ilyenre még nem volt példa. Hiszem és vallom, hogy a zene min­denek felett áll. Nagyzenekar­nál egyébként sem jellemző, hogy valakik haragban lenné­nek. — Családos ember, a fia is hegedül. Mit szólna ahhoz, ha egyszer gitárt venne a ke­zébe és rockzenész lenne? — Ezen még nem is gon­dolkoztam. Nem merem azt mondani, hogy örülnék neki és azt sem, hogy haragudnék rá. A könnyűzenében is van jó és igényes muzsika. A futó slágerekkel csak ideig óráig lehet élvonalban maradni, csak az eredeti, jó zene időt álló. Ha ilyen szinten tudna alkotni a fiam, csak elisme­réssel szólnék róla. — Ki a kedvenc zeneszer­zője? — Mindig az, akinek a mű­vén dolgozom. Most például Mozart és Liszt Ferenc. Első­sorban a szórakoztató zenét szeretem, amiért tulajdonkép­pen létrejött valamikor a mu­zsikálás. A mai modern szer­zők darabjainak megértése már egy komolyabb zenei műveltséget igényel, nem min­dig merünk hozzányúlni mű­veikhez. Pedig a cserépedény is csak akkor törékeny, ha ügyetlenül fogjuk meg... A zenén kívül nagvon szeretem az alkotó munkát. Ha lehet, akkor egv fazekasról olvasnék a következő hétfőn. Tanké Magdolna Hcl\f reállíf ják a Sándor-palolát A napokban véglegessé vált, hogy áprilisban megkez­dődik a várbeli Sándor-palo­ta helyreállítása. A klasszi­cista sítlusban 1805—1806 között elkészült épület külső homlokzatának felújítását a Duna felőli, a déli oldalon, s a szárnyon kezdik meg. A Budavári palota -együttes •^konstrukciójára az idén 60 •Billió forintot fordít a Műve­lődési Minisztérium, s abbéi 2f mdiliiót költenek a Sándor- palotára. Az előkészítő mun­ka — a fátok vegyszeres szi­getelése — már befejezéséhez közeledik, az állványokat áp­rilisban állítják fel. A sikló fogadóállomásának közvetlen közelében levő egykori mi­niszterelnöki épület felújítá- «ániaik terveit a Középület­tervező Vállalat készítette el. Kivitelezője a Középületépí- *6 Vállalat lesz. A szobrá­szati munkákat a Kőfaragó és Épületszobrász- ipari Vállalat Wégzi. A teljes felújítás költ­ségét 100 millió forintra be­csülik, s az eredeti állapot­nak megfelelő helyreállítás a jövő év végiére fejeződik be. Az épület impozáns, boltíves tereinek hasznosítására egye­lőre még nem született dön­tés. A Komber, a sikióépítéssel egyidőben új burkolattal bo­rítja a Clark Ádám térről a várba felvezető, úgynevezett címeres támfalat. Az idén be­fejeződik a Hunyadi-udvar megújítása is, s a várba lá­togatók megtekinthetik majd a hozzá kapcsolódó romker­tet, a Száraz-árok és a Kol­dus-kapu, valamint egy kö- képkori lakóház helyreállí­tott maradványait. Nincs még döntés a volt Honvédelmi Minisztéri­um megmaradt épületrészé­ről. A jelenleg üzemeltetési feladatokat szolgái, s tataro­zásáról egyelőre nincs szó. Az elképzelések szerint több funkciónak is megfelelhetne. Helyet kaphatna benne pél­dául a Várszínház díszlet- és kellékraktára, s a várbeli in­tézményeket kiszolgáló köz­ponti konyha és étterem. A Szent György tér rende­zése a következő évek felada­ta. Az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezésé­re tanulmányterv készül a tér történelmi zártságának visszaállítására. Negyedszázados a Bóbita Fernná Hasának negyedszáza­dos évfordulóját ünnepli a Pé­csi Nemzeti Színház bábtagoza­ta, a „Bóbita". Az egykori ama­tőr együttesből hivatásos tár­sulattá szerveződött bábszínház jubileumi előadásként vasárnap mutatta be Mészöly Miklós „A három kis gida" című bábjá- tékánok legújabb változatát, amelyet a Bóbita művészeti ve­zetője, Kós Lajos dolgozott ót, és rendezett. A mesejátékot a hagyomá­nyostól eltérő módon jelenítet­ték meg. Akárcsak a jubileumi bemutató-sorozat többi előadásá­ban, ebben is szerephez jutottak a bábok mellett az azokat moz- l gató színészek. Ébred a Balaton Erdei vadak kedvenc kiránduló helye lett az utóbbi hetekben a vizitnadarak nagy tranzitszállója, a jeges téli Balaton. Rókák, özek, szarvasok és vaddisznók húzódtak, feltehetően a partvidék zajossága elöl menekülve a csend világának számitó 600 négyzetkilométeres háborítatlan jégsivatagba. A rókák, a vaddisznók a fagytól elpusztult madarakért, az özek, a szarvasok a partról a jégre szórt kenyér- és zöldséghulladékokért, valamint a zsombék szélén rügyező fűzbokrokról szedhető zsenge falatokért is szívesen tettek sétát a téli Balatonon. Az utóbbi napokban azonban bekövetkezett a tó ha­ragos. hangrobbanásszerű durranássorozatokkal — ria­násokkal kísért tavaszi ébredése. Az ettől megriadt hí­vatlan honfoglalók, az erdei vadak tömegesen és pánik­szerűen menekültek előle. A szőlőültetvények felé rohanó őzek közül sok meg is sérült a kordonos szőlők messzi­ről alig látható drótszálaitól. M * TÖRI Géza ötvenhatban kerék­párral hagyta el az országot. Kétkezi ember volt idehaza, tudta mi a munka. Ilyen irá­nyú ismereteit újabbakkal te­tézte Nyugaton az első évti­zedben. Ez idő alatt kevés hír érkezett tőle, de a hetvenes évek elején megszaporodtak levelei. Akkor már egy ki­sebb szervizállomása volt az egyik NSZK-beli sztráda mentén, később benzinkutat is telepített melléje, sőt tíz kocsit is üzemeltetett taxi­ként. Mégis csak vitte vala­mire ez a Géza —, mondta itthon Lenke, a sógornő, fér­jének, Józsinak, Géza becsé­nek. Aztán jöttek az utazgatá­sok. Először Géza jött haza. Mercedesszel, később hozta a tíz évvel fiatalabb feleségét is, Juttat, egy év múltán meg az ikerpárt, hadd ismerked- ienek össze az unokatestvé­rek. Aztán a viszonlátogatá- sok is igazán jól sikerüllek. Gé­Mindenkinek saját érdeke... Tetanuszos megbe egedésre a hafvanas korosztály a legveszélyeztetettebb Először csak egy meglehetősen szűkszavú közlemény je­lent meg a nyomtatott sajtóban arról, hogy Magyarorszá­gon a közeljövőben megkezdik a 60—*0 év közöttiek teta­nusz elleni védőoltását, kötelező jelleggel. Ennek nyomán annyi szóbeszéd, találgatás kelt szárnyra, hogy a rádió és a televízió műsoraiban egyre többet foglalkozott e témával. Abban végül is döntés született, hogy a védőoltás nem kö­telező. Ám ez nem nyugtatta meg az embereket- A legtöbb kérdés> amely hozzánk érkezett: „Miért éppen a 60—70 év közöttieket oltják? Kötelező vagy nem kötelező? Miért van erre egyáltalán szükség? A fenti kérdésekre dr. Dömsödy Pétertől, a megyei KÖJÁL igazgatójától és dr. Asztalos Judittól, a KÖJÁL járványügyi osztályának ve­zetőjétől kértünk választ. A ma embere, az aktív kor­ban levő generációk keveset tudnak az egykor népbeteg­ségnek számító tetanuszfer­tőzésekről. Keveset, hiszen igen ritka az előfordulásuk, amióta a csecsemőket, kis­gyermekeket kötelező védő­oltásokban részesítik, amely egész életre védettséget biz­tosít. Ezért volt számunkra is meghökkentő a statisztika, amelyet dr. Asztalos Judit az elmúlt tizenöt év tükrében készített. Elöljáróban elmondta: ha­zánkban az 1941. január 1-től születettek valamennyien megkapták a tetanuszszéru­mot, vagyis védettek e beteg­ség ellen. Nógrádban az idén 22 ezer ember beoltását ter­vezik, azaz a hatvan-hetx'en év közötti korosztály tagjait. Hogy mi teszi ezt indokolttá? Nézzük az elmúlt 15 év sta­tisztikájának tapasztalatait. Megyénkben ez idő alatt 19 tetanuszos megbetegedés for­dult elő, ebből sajnos, csak négyen maradtak életben. A legfiatalabb áldozat 54 éves volt. A legtöbben hatvan esz­tendő felettiek. Mi okozta a fertőzést? Apró sérülés, kar­colás, parányi seb, amely né­hány nap alatt begyógyult és amikor a tetanuszfertőzés tü­netei — görcsbe rándult iz­mok, nagy fájdalmak — je­lentkeztek, a beteg egyén már alig emlékezett a „je­lentéktelen" sérülésre. Mind­ezek alapján elmondható, hogy a még aktív korban le­vő hatvanas korosztály a leg­veszélyeztetettebb. Hiszen az e korban levők még dolgoz­nak. hobbikertet ápolnak, autót vezetnek, könnyen bal­esetet szenvedhetnek. A KÖJÁL igazgatója arra külön felhívta a figyelmet, hogy a tetanuszinjekeió, (amelyet esetleges sérülések­nél adnak), nem azonos a tetanuszszérummal. ame* lyet a védőoltás tartalmaz. Vagyis egy injekció még nem nyújt védettséget. A védett­séghez három oltás és idő kell. A két oltás beadása kö­zött egy hónapnak kell eltel­nie. A jelenlegi ütem szerint megyénkben áprilisban kez­dik el a védőoltások beadását. Minden érintett értesítést kap az időpontról és a körze­ti orvosánál kell jelentkeznie. A következő oltást egy hónap múlva, a harmadikat pedig jövőre kapják meg az érde­keltek. A körzeti ápolónők, vöröskeresztes aktívák vál­lalták. hogy mindenkinek sze­mélyesen viszik el az értesí­tést és válaszolnak az esetleg felmerülő kérdésekre. S végezetül; kötelező vagy nem kötelező? A KÖJÁL ve­zetőinek válasza; mindenki­nek saját érdeke, hogy vál­lalkozzon a védőoltásra, hi­szen ez az egyén javát szol­gálja. S az egész társada­lomét, amelynek szüksége van az egészséges, betegségekkel, fertőzésekkel szemben védett aktív korú felnőttekre, idős emberekre. Természetesen azok is jelentkezhetnek ol­tásra. akik hatvan év alatti­ak. vagy már betöltötték a hetvenedik életévüket. és azok is, akik esetleg admi- niszrációs hilRíkból nem kap­nak éresítést. — ria — j József Attila iskolájának hasonmása József Attila egykori isko­lájának hű mását építik fel Öcsödön. Mint ismeretes, a költő hányatott gyermekkorá­nak néhány évét — 1910— 1912. között — a tiszazugi fa­luban töltötte nevelőszülőknél, s két évig az ottani iskola falai között tanulta a betű­vetést. Az épületet rossz álla­pota miatt nem lehetett fel­újítani, ezért az eredetivel megegyezőt készített az Öcsödi Nagyközségi Tanács. Az épü­letet a nyári hónapokban ad­jak át. Amint elkészül a te­lepülés új, négy tantermes is­kolája, a mostani épület Jó­zsef Attila-emlékszobának és a jelenleg raktárban tárolt helytörténeti gyűjteménynek ad helyet. Pénteken délután ía-meg közgyűlését a bátony- ícrenyei Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet. Be­számolt a vezetőség az eltelt év munkájáról, értékelték a j VI. ötéves terv eredményeit és meghatározták a követke­ző öt esztendő feladatait. — bp — DILEMMA za rendszeresen visszatért a hazai bázisra, ők meg bejár­ták Nyugat-Európát Géza NSZK-beli otthonából. Most azonban gondban van a honi cslád. Géza télen té­véiét írt: aktív évei végere ért, idehaza egyre romlik az öröksége, a hegyháti kertes családi ház (Géza az anyait kapta annak idején), igaz, eddig is gondot fordított rá, két éve új gyümölcsöst is telepített, de hát idegenekre bízta a gondozást, szépen fi­zet érte. Különben is, az elmúlt években olyan dolgokat lá­tott idehaza, amik ha előbb vannak, dehogy megy át a határon ötvenhatban, oda­kint meg nem az a világ van most, amit hajdanán idehaza megálmodott. Arra gondol hát, hogy pénzzé teszi dolgait, tőkével érkezik haza, a nyug­díját is át tudja utaltatni. Márkában Egyszóval jól jár még a Magyar Népköztársa­ság is. — A Gézát elöntötte a nosztalgia — állapította meg csalódottan Lenke, de azt nem mondta, csak gondolta: ezután mi lesz az ő túráikkal, hogy elmaradnak a cuccok, amik olyan jól mennek itt­hon, az ügyes vásárlások a jó Ízlésű Jutta kíséretében. Józsiban is megfordult né­hány hasonló gondolat. Már­is fuccsbamentnek látta ko­csijának ingyen szervizelését Géza állomásán, s vége lesz a ingyen tankolásoknak a ro­koni benzinkútnál. Jó-jó, ők is mindent megadtak itthon a rokonságnak. Jutta gyorsan felmelegedett náluk, imádja a magyarokat, dehát neki még tíz aktív éve van hátra egy laboratórium­ban, nem is akármilyen be­osztásban. az ikrek meg most állnak valamelyik főiskola ka­pujában. Géza azt kéri. írják meg neki. milyen lehetőségek vannak a hazatérésre, aztán nyáron idehaza részletesen is megbeszélik majd a dolgokat. Hát most fagyos a hangu­lat Józsiéknál. Érdeklődni kellene, mit hol és hogyan, válaszolni Gézának, valahogy okosan lebeszélni róla, vagy ha mégis hazajönnek, előtte egy útjuk még nekik is le­gyen, aztán majd csak lesz valahogy. Célszerűbb, ha Gé­za vár még tíz évet, aztán Jutta is nyugdíjba megy. csak akkor jönnek haza. Addig a két gyerek is végez, családot alapít, nekik igazán nem sok keresnivalójuk van az apjuk országában... És hozzájuk új­ra csak ki lehetne járni... Mostanában álmatlanabbak Józsi és Lenke éjszakái. Egye­lőre tudatalattijukban fogal­mazódik a válasz, mert vála­szolni kell. Nehéz beleélni magukat Géza lelkivilágába. A hegyháti kertben lassan rü­gyeznek a fák. Valamikor a papa nyesegette őket. amikor Géza még csak ott lábatlan- kodott mellette. Hatvan­évesen ez a kert, ezek a fák hívják haza félálmában. Jut- tának nem mondta meg, hogy már egy éve vásárolt egy cso­dálatos metszőollót. Ha egy­szer azt kézbevehetn0 B K. I NÖG&ÁD — 1986. március 17„ hetió 5 /

Next

/
Thumbnails
Contents