Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

Kádár János fogadta Petar Hladenovot Befejeződtek a magyar-bo!gár külügyminiszteri tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogad­ta Petar Mladenovot, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság külügymi­niszterét, aki hivatalos bará­ti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szer­dán délelőtt, parlamenti dol­gozószobájában folytatott megbeszélést Petar., Mladenov- val A szívélyes elvtársi légkö-' rű találkozókon ' jelen volt Várkonyi Péter külügyminisz­ter, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai, illetve Bon- cso Mitev, Bulgária budapes­ti nagykövete. A nap folyamán a Külügy­minisztériumban Várkonyi Péter és Petar Mladenov alá­írtat a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság közötti, az 1986—90-es évekre szóló tudományos, ok­tatási és kulturális együttmű­ködési munkatervet. A dokumentum előirányoz­za az együttműködés haté­konyságának növelését, lehe­tőséget kínál a két ország közötti kulturális és tudomá­nyos kapcsolatok gyümölcsö­ző fejlődésére annak érdeké­ben, hogy a kapcsolatok hoz­zájáruljanak a magyar és a bolgár nép jobb megismeré­séhez is. A munkaterv szerint a következő ötéves ciklusban is sor kerül mindkét ország­ban a kulturális napok ren­dezvénysorozatára. 1988-ban a magyar művészeti élet ran­gos képviselői és alkotásaik mutatkoznak be Bulgáriában, egv évvel később pedig a testvéri szocialista ország kulturális értékeit mutatják be hazánkban. A kortárs kép­zőművészek alkotásaiból kö­zös kiállítást válogatnak ösz- sze, amelyet mindkét or­szágban a tárlatlátogatók elé tárnak majd. A dokumentum szerint a jövőben még na­gyobb figyelmet fordítanak a magyarországi és a bulgáriai felsőoktatási intézmények­ben a bolgár, illetve a ma­gyar nyelv oktatására. A két nép gazdasági fej­lődését érintő jelentős kuta­tásokat segíti elő a magyar és a bolgár tudományos aka­démia közötti szorosabb együttműködés. Hivatalos, baráti -látogatá­sát befejezve, az esti órák­ban elutazott Budapestről Pe­tar Mladenov. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Várko­nyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Gyovai Gyula, valamint Boncso Mitev. (A látogatás­ról közleményt írtak alá.) Gorbacsov levele Nagaszaki polgármesteréhez A világot mielőbb meg kell szabadítani a nukleáris fegyverek fenyegetésétől. A Szovjetunió a nukleáris fegy­verek megsemmisítésére tö­rekszik, ugyanakkor e célki­tűzés megvalósításához szük­ség van más kormányok és népek erőfeszítéséire is — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov abban a levélben, ame­lyet Nagaszaki város polgár- mesterének küldött, válaszul Motosima Hirosi korábbi üze­netér«. Az SZKP KB főtitkára nyomatékosan rámutatott, hogy országa legfőbb célja a béke megszilárdítása és a nukleáris háború megakadá­lyozása, s ezzel összefüggés­ben emlékeztetett a Szov­jetunió januári — nukleáris fegyverek teljes megsemmisí- fesét előirányzó leaser«. WM Javallataira. Mihail Go#«. baeaov ugyanakkor rármrta- tott, a Reagan-féle „csillag­háború«” terv akadályozza a nukleáris fegyverek felszámo­lását célzó törekvések valóra váltását. Az SZKP KB főtitkára le­velében kifejtette, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli a Japánban érvényben levő antinukleáris alapelveket, amelyek értelmében a szi­getország nem gyárt, nem tá­rol, és területére nem enged be nukleáris fegyvert. Mi­közben síkraszállt a szóban forgó alapelvek következetes betartása mellett, Gorbacsov hangsúlyozta azt is, hogy csak az elvek más országok számára is modellként szol­gálhatnak. Mihail Gorbacsov egyező tartalmú levelet küldött Hi­rosima polgármesterének is. A két japán polgármesternek a nukleáris fegyverek fel­számolását sürgető felhívását a nemrég Japánban járt szov* Jet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze juttatta el az SZKP KB főtitkárához. CMTI) Kun Béla-centenárium Befejeződött a tudományos ülésszak Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházá­ban befejeződött az a nem­zetközi tudományos ülés­szak, amelyen Kun Bélára, a magyar történelem, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő alakjára, a Kom­munisták Magyarországi Pártjának megalapítójára, a Magyarországi Tanácsköz­társaság vezetőjére, a nem­zetközi kommunista mozga­lom bátor harcosára emlé­keztek, születésének 100. év­fordulóján, a hazai és a külT földről érkezett szakemberek. A konferencia márónapján seovjet, NDK-belí, csehszlo­vákiai, lengyel, bolgár, ju- ffonlávf&t, kínai, osztrák ás magyar történészek ismertet­ték Kun Bélával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredmé­nyeit. Az SZKP kongresszusa elé: A tudományos eredmények alkalmazása Kijevben „Utolérni a Szovjetuniót”, ezt a feladatot határozták meg a hegesztéstechnika és -technológia területén az Egyesült Államokban. Elő­nyét az elektrontechnológiá­ban. a fémmegmunkálás más különleges ágazataiban a Szovjetunió Jevgenyij Pa- tonról elnevezett kijevi tudo­mányos intézetnek köszön­heti. Jevgenyij Oszkarovics Pa- ton 1934-ben hozta létre az intézetet. Paton nevéhez fű­ződik a hegesztőpor adagolá­sával végzett automatikus he­gesztés kidolgozása. Ez lehe­tővé tette a vastag anyagok összehegesztését. ,.Paton var­rata” ott volt minden legen­dás T—34-es harckocsi tor­nyán. A ' kiváló tudós és mér­nök építette meg a világ el­ső. teljes egészében hegesz­tett folyami hídját, amely ma szintén az ő nevét viseli és Kijev egyik büszkesége. Az intézetet ma Jevgenyij Paton fia. Borisz Paton aka­démikus vezeti. — Apám előre látta, mi­lyen óriási jövője van a he­gesztésnek. Az ő gondolata volt az is, hogy a tudományt össze kell kapcsolni a terme­léssel,, hogy a tudomány any- nvit ér, amennyi a gyakor­latban használható eredményt hoz. Az intézethez már az ő idejében műhelyek, konst­ruktőrirodák tartoztak, az alapkutatások eredményeit azonnal a gvakorlati felhasz­nálás iránvába fejlesztették tovább. Megteremtődtek a mai komplexum alapjai — mondta beszélgetésünk során Paton akadémikus. Borisz Paton nevéhez fű­ződik a villamos salakkal tör­ténő hegesztés, amely nélkül nem készülhetnének el az egymillió kilowatt és még annál is nagyobb teljesítmé­nyi turbinák. A Paton-inté- ze+ben 1 folytatott beszél gefé- sek során, szinte hihétetlen számokat _ hallottam: ennek 'vagy annak a módszernek, automata hegesztőgépnek az alkalmazásával öt, ti«, hu­szonöt, sőt hetvenszeresére nőtt valamely munkafolya­mat termelékenysége. Gon­doljunk csak a „Szever” (Észak) elnevezésű csőhegesz­tő berendezésükre, amely 3— 4 óra alatt végzi el két ki­váló hegesztő szakember két- napi munkáját, vagy a hajók dízelmotorjai blokkjainak hegesztését megoldó berende­zésre. A Paton-intézetben így szá­molnak: minden egyes rájuk költött rubel hét rubel nép- gazdasági hasznot hozott 1984-ben, 7.3 rubelt 1985­ben. Ez csak úgy képzelhető el, ha a tudományos ered­ményeket minél gvorsabban és minél szélesebb körben al­kalmazzák. Borisz Paton a következőket mondta erről: — Ha nagy horderejű, tu­dományos problémákról van szó, a legfejlettebb országok­nak is számolniuk kell az­zal. hogy erre a feladatra is csak korlátozott pénzügvi, szakember- és anyagi forrá­sok fordíthatók. — liven körülmények kö­zött óriási jelentősége van a tudományos kutatások szer­vezésének, az egész országra, esetleg nemzetközi közösség­re kiterjedő koordinálásának, hogv a legoe^snektivikusohb. a legtöbb eredményt ígérő té­mákra összpontosítsuk az erő­feszítéseket. Ma már az alao- és az alkalmazott kutatások feilődése köpött szoros a köl­csön Vgnosolat Az akadémikus a követke­ző példát említette: intézete egv svéd konszernnek adott el egv berendezést. Nemsoká­ra egv másik svécí cég ie- lentkezett. arra volt kíván­csi, lehetne-e a hajók dízel­motorjának gyártása során Is alkalmazni az úi technológiát. Az intézet munkatársai előbb me<gvizsgálták, hol volna szükség ilven berendezésre a Szovjetunióban. Kiderült, a brjanszki gépgyár külföldi li- cenc alapján, de régi techno­lógiával gyártja a hasonlóal­katrészeket. Természetes, hogy először a brjanszki gyár használhatta az új technoló­giát, s csak utána a külföldi partnerek. Készítettek az intézetben mikrohegesztő gépet a régé­szeti leletek javításához, elektronsugárral működő he­gesztő- , és vágógépet, széles körben alkalmazzák az irá­nyított robbantást és a lézer- technikát. A cél mindig az: hozzon gyakorlati hasznot a tudományos munka. Az in­tézethez három kísérleti üzem tartozik. Itt próbálják ki az új eljárásokat, egvben el is készítik az itt kidolgozott és megtervezett berendezések mintapéldányait. előkészítik őket a legszélesebb körű al­kalmazásra. Az intézetnek tehát megvannak a kísérleti laboratóriumai, a tervezőiro­dái, a kísérleti gyártóüzemei.' Ilyen módon lehetősége van, hogy minél alaposabban fog­lalkozzon a gyakorlati alkal­mazással. Mégsem elégedtek meg ennyivel. Tovább keres­ték a tudományt és a terme­lést összekötő út lerövidítésé­nek szervezeti formáit. Két olyan forma működik ma a Szovjetunióban, ame­lyet először a Paton-intézet­ben vezettek be. Az etrvik a mérnöki köznont. Az ötven- től kétszáz fői? terjedő lét­számú köznon+ok feladata.' hogy egy-egy részterületen a tudományos ötlettől a gya­korlati alkalmazásig kidol­gozzanak olvan nroblémákat, amelyek rnewrdd'Ssára me", rendelő«: ő-kezik a termelő- vá’ialatrWól. A másik, a legújabb for­ma az úgynevezett ágazatkö­zi tudományos-műszaki komplexum. Itt a vezető akaJ démial kutatóintézetekhez,’ annak meglevő laboratóriu­maihoz, üzemeihez termelő­üzemek kapcsolódnak. Á komplexum célja, hogy az adott tudományos terü'eten kiszolgálja az összes rokon . ágazatokat s ígv elkerülhető legyen a felesleges párhuza­mosság. M. Lengyel László J (Moszkva* j Reagan a szovjet—amerikai csúcsról flczél György látogatása (Folytatás az 1 oldalról.) rű szociálpolitikát és adó­rendszert is ki kell építeni. A bér és a szociálpolitika kü­lönválasztása a szocializmus történelmi feladatai közé tar­tozik. Miként az is, hogy mindezzel szoros egységben javuljon az állampolgári munkafegyelem, visszaszo­ruljanak a káros szenvedé­lyek, jobban tudjunk számol­ni. kereskedni, dolgozni, kép­zettebb, civilizáltabb ember­ré váljunk, életmódunk kul­turáltabb legyen. Többi kö­zött, erre gondolunk, amikor a termelés és a gazdálkodás emberi tényezőiről beszélünk. Ugyancsak kérdésre vála­szolva érintette Aczél György a szellemi munka értékelésé­vel kapcsolatos jelen gondo­kat. A továbbiakban a szoci­alista demokratizmus tovább­fejlesztésével összefüggő tö­rekvésekről szólott, többi kö­zött megemlítve, a legutóbbi választási tapasztalatokat, a vállalatvezetés különböző for­máinak megjelenését. Hangoz­tatta, mindezek jelzik politi­kai intézményrendszerünk fej­lődését, amelynek szerves és nagyon lényeges része a párt­munka minőségének magasabb szintre emelése is. Ez nagyobb felelősséget követel a pártszer­vezetektől, amelyek ennek tu­datában tevékenykednek. Kérdésekre válaszolt az elő­adó akkor is, amikor a KISZ politikai jellegének erősítésé­vel, az ideológiai munka idő­szerű feladataival, a szocialis­ta értékrenddel, az életmód­dal. a kulturális, a művészeti élet néhány, kérdésével _ kap­csolatban fejtette ki vélemé­nyét. Hangsúlyozta a szövet­Nógrádban ségi politika jelentőségét, a szemléleti kérdésekről szólva pedig egyebeken kívül azt, hogy nem szabad megfeledkez­nünk történelmi jelentőségű eredményeink becsüléséről, szocialista értékeinkről, a meg­újulási készség pozitív meg­nyilvánulásairól. mindarról, amit a közmegegyezés szelle­mében népünk már eddig is elért, s amely alapot jelent a továbblépéshez. Befejezésül ismételten hang­súlyozta, cselekvési korszakban vagyunk. Politikai rendszerünk stabil, intézményrendszerünk fejlődik, a XIII. kongresszus határozataiban. a továbblépés reális céljai. fogalmazódtak meg. Kommunistának lenni jövőre orientált világnézetet jelent, amelynek birtokában képesek vagyunk a még szorí­tó gondok leküzdésére, továb­bi eredmények elérésére, éle­tünk gazdagítására. Salgótarjáni látogatása befe­jezéseként Aczél György a megyei pártbizottság titkárai­val, osztályvezetőivel, a társa­dalmi és tömegszervezetek kép­viselőivel találkozott. Ott volt Gampel István, az MSZMP Központi Bizottsága munkatár­sa is. A közvetlen, baráti esz­mecsere során Géczi János a megye társadalmi, gazdasági, és ideológiai életéről, a párt- alapszervezetek tevékenységé­ről tájékoztatta a vendéget. Aczél György többek között az értelmiség helyéről, szerepéről, a tehetséges, az újat kezdemé­nyező vezetők munkájának tá­mogatásáról, a megyében szer­zett tapasztalatairól szólt, és válaszolt a kérdésekre, észre­vételekre. T. E. A nemzetközi tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója mondott zárszót. A nemzeti front győzelme A kétnapos törvényhozási választások Szíriában a Nemzeti Haladó Front jelölt­jeinek győzelmét hozták. A hatalmon levő Arab Újjá­születés Szocialista Pártja (Baath-párt) a 195 tagú par­lamentben 129 képviselői he­lyet kapott. A szocialista koa­líció 57 képviselőt tudhat ma­gáénak, míg a Szíriái Kom­munista Párt — amelynek nem volt képviselője a le­köszönt parlamentben — 9 helyhez jutott. (MTI) A szovjet—amerikai csúcs- találkozóról is szó volt Rea­gan amerikai elnök kedden este — közép-európai idő sze­rint szerdán hajnalban — megtartott sajtókonferenciá­ján. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államok változatlanul azt szeretné, ha az újabb csúcstalálkozóra a Washington által megjelölt időpontban —, vagyis júni­usban, vagy júliusban — ke­rülne sor. Egy kérdésre vá­laszolva nem fogadta el azt a feltételezést, hogy a Szov­jetunió azért vonakodnék az időpont kijelölésével, hogy ezzel mintegy „kierőszakolja” a gyorsabb megállapodást egyes leszerelési kérdésekről. Az elnök „kedvező jelnek” minősítette több letartózta­tott személy kedden Nyugat- Berlinben lebonyolított ki­cserélését. Az elnöknek a legtöbb kül­politikai kérdést a Fülöp- szigeteki választásokról adták fel. Azt mondotta, hogy a szavazatok összeszámlálása még nem ért véget, s bár az amerikai megfigyelő csoport szerint is előfordult csalás, „erre nincs kézzelfogható bi­zonyíték” és „mindkét fél ré­széről” voltak szabálytalan­ságok. Az amerikai elnök nyomatékosan húzta alá, hogy Washington feltétlenül szükségesnek tartja a Fülöp- szigeteken meglévő támasz­pontjai fenntartását. Az elnök bejelentette, hogy „a demokratikus folyamat elősegítése lehetőségének ta­nulmányozására” különmeg- bízottat küld a Fülöp-szige- tekre, Philip Habib nagykö­vet személyében. Habib ko­rábban az Egyesült Államok közel-keleti utazó . nagyköve­te volt, az utóbbi időben visszavonult az aktív tevé­kenységtől. A Líbia közelé­ben felújított amerikai had­gyakorlatokról szólva, az el­nök azt jelezte —, bár nem mondta ki határozottan —, hogy az amerikai repülőgé­pek és hadihajók várhatóan nem lépnek be abba az öve­zetbe, amelyet Líbia nem­zeti felségterületének tekint. Reagan tagadta, hogy az Egyesült Államoknak szerepe lett volna Duvalier haiti dik­tátor eltávolításában, kije­lentve az amerikai közremű­ködés csupán a Duvaliert Franciaországba szállító gép kölcsönzésére korlátozódott. Kijelentette, tanulmányozzák annak lehetőségét, milyen se­gítséget nyújtsanak az új ve­zetőknek Haitin. A sajtókonferencia nagy részén az elnök belpolitikai, az új költségvetés tervezeté­vel összefüggő kérdésekre vá­laszolt. Ismét azt hangoztat­ta, hogy a csökkentés nem befolyásolja a legfontosabb szociális kiadásokat, csupán „a felesleges költekezést” igyekszik kiiktatni. ' (MTI) Egy botrány hullámai A Londonból keltezett jelentések élén hetek óta egy név szerepel: Westland. A korábban ismeretlen, legalábbis csu­pán a katonai szakértők körében neves brit helikoptergyár mostanra a londoni hatalmi csatározásokat messzemenően befolyásoló tényező lett. Magából a Westland-ügyből pedig akkora botrány, ami a megfigyelők szerint akár a követ" kező választásokon is éreztetheti hatását. A dologban persze nem az üzleti vonatkozások az igazán érdekesek. A felszínen ugyan végig csak arról volt szó, hogy egy amerikai—olasz, vagy egy nyugat-európai cégekből álló konzorcium társuljon be a huzamosabb ideje veszte­séges délnyugat-angliai középüzembe, a kulisszák mögött azonban jóval több húzódott meg. Heseltine volt hadügymi­niszter látványos kiválása a tory kabinetből sem azzal ma­gyarázható, hogy csupán a hivatalosan támogatott amerikai verzió ellen lett volna, hanem inkább azzal, hogy a West" land-affért ürügynek tekintette, olyannak, amely alkalmas a Thatcher asszonnyal szembeni, érezhetően növekvő elé­gedetlenség kikristályosítására. Azt felmérni, hogy mekkora táborra számíthat a konzer­vatívok soraiban, persze korántsem egyszerű. A minisz­terelnök, minden társadalmi és gazdasági gond (mindenek­előtt a 3 millión felüli munkanélküliség) ellenére szilár­dan kitart irányvonala mellett, s legutóbbi nyilatkozata szerint arra sem lehet számítani, hogy a sokszor kifogásolt „vezetési stílusán” változtasson. Kérdés azonban, hogy az egyre érezhetőbb népszerűség csökkenés mikor kényszeríti esetleg átértékelésre a brit kormánypolitika irányítóit,. Ez a csökkenés ugyanis most már szemmel látható. A közvé* leménykutató intézetek legfrissebb felmérései egybehangzó­an arról tanúskodnak, hogy a toryk helyzete napjainkban (nem utolsósorban a Westland-botrány hatására) alaposan megnehezedett. Sőt, megkezdődött a választási kombinálás is: hány százalékot, hány mandátumot nyerhetne az ellen­zéki munkáspárt, ha. most kerülne sor parlamenti vokso­lásra. Ezek egyelőre persze csupán elméleti fejtegetések, hiszen Thatcher asszony hivatali időszaka még két évre szói, s nem valószínű, hogy hajlandó lenne hamarabb urnákhoz szólí­tani a szavazópolgárokat. A tory vezetés nyilván arra szá­mít, hogy ennyi idő alatt a Westland-ügy áltai felkavart hullámok is elülnek majd, hacsak — az eddigiekhez ha­sonlóan — nem kerül sor újabb leleplezésre. Egy ilyen fordulat ugyanis a jelenleginél is kényelmetlenebb helyzet­be sodorná a Downing Street 10. lakóját. Szegő Gábor 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents