Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

Új lakásrendelkezések Az otthonteremtés kedvezőbb pénzügyi feltételei A . mérsékelt állami lakás­építési lehetőségek miatt egyre nagyobb szerepet kap az otthonteremtésben a ma­gánkezdeményezés. 1986 január elsejétől a lakást vásárlók, lakást, há­zat építtetők sokkal kedve­zőbb pénzügyi és hitelfelté­telekre számíthatnak, mint korábban. A családok szo­ciális helyzetükhöz jobban igazodó támogatást kapnak. A módosítások elsősorban a többgyermekes családokat és. a fiatal házasokat érintik kedvezően. Szükség is van erre. hiszen az emelkedő la­kásárak mellett ők jutnak a legnehezebben saját ott­honhoz. Nézzük, mely területeken következtek be változások? Ha a családnak van lakása, de igényeinek jobban meg­felelőt. . szeretne vásárolni, építem, a korábban felvett szociálpolitikai kedvezmény ellenére is számíthat segít­ségre. Vagyis az új lakás építésekor vagy vásárlása­kor a régi lakáshoz kapott és az új lakásra igénybe vehető szociálpolitikai ked­vezmény különbözetét meg­kaphatja. . A többgyerekes családok szociálpolitikai kedvezménye differenciáltan nő. A ked­vezményes kamatú hitel fel­ső határa a családok nagy­ságától függően emelkedik. Üj hitelforma az áthidaló hitel. Ezt azok kapják, akik­nek már van lakásuk, és ez fedezetül szolgál az újabb hitelhez. Aki hamarabb fi­zeti vissza a felvett össze­gei, kevesebb kamatot fizet. Akinek ifjúsági takarék­betétkönyve van, kedvezmé­nyes állami kölcsönt kaphat a magánforgalomban lebo­nyolított lakásvásárlás ese­tén. is. Az emellett adható különkölcsön felső határa és összege a takarékosság idejétől függően differenci­áltan tovább . emelkedik. Munkáltatói támogatásra is szélesebb körben lesz le­hetőség: magánforgalmú la­kásvásárlásnál, felújításnál, korszerűsítésnél is. i Nagyon fontos új intézke­dés a helyi tanácsok támo­gatási lehetősége. A nagyon rászoruló családoknak a la­káshoz jutás és fenntartás valamennyi formájához ad­hatnak majd vissza nem té­rítendő támogatást, vagy ka­matmentes kölcsönt. Tehát kétfajta pénzforrásról is szó lehet. Az építtetőknek, vásárlók­nak a takarékpénztártól fel­vett kölcsönének összege, annak visszafizetési ideje arányos lesz a család jöve­delmi, vagyoni helyzetével, teherbíró képességével. Ked­vezményes kamatozású ál­lami kölcsönt (a családlét­számmal egyeztetett összeg­ben) minden olyan lakás­építéshez, -vásárláshoz nyújt az OTP, amely nem halad­ja meg a család lakásigénye mértékének a felső határát. Ennél nagyobb vagy költsé­gesebb lakás építéséhez és vásárlásához csökkentett összegű kedvezményes köl­csön adható. A kedvezmé­nyes állami kölcsön kama­ta 3 százalék. A legjobban rászoruló csa­ládok a maximális összegű és lejáratú állami kölcsön, ben részesülhetnek. Ezek kö­re a következő: a fiatal há­zasok. a három és több gyermeket, illetve egyéb csa­ládtagot eltartó családok: a pályakezdő fiatalok; továb­bá azok, akik jövedelmi, va­gyoni és szociális helyzetük alapján bérlakásra lennének jogosultak. Ha az állami, tanácsi, munkáltatói támogatás igény- bevétele után is szükség van még pénzre, bankkölcsön igénylésére is van lehetőség. Természetesen ennek jóval magasabb a kamata, mint a kedvezményes állami köl- csöné. Ezt csak egyedi elbí­rálás alapján engedélyezi az Országos Takarékpénztár. Jó tudni, hegy a nagy tör­lesztési terhet vállaló ki­sebb jövedelmű családok csak készfizető kezes, vagv megfelelő jövedelmű szülő kötelezettségvállalása mel­lett részesülhetnek kölcsön­ben. Tatarozás, bővítés állami kölcsönnel i Az Országos Takarékpénz­tár tájékoztatója szerint er­ről a témáról a következő­ket tudtuk meg. I Kölcsön kapható: lakóhá­zak. lakások felújítására (ta­tarozására), a lakások mű­szaki megosztására, kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyi­ségek lakássá történő átala­kítására, lakások bővítésére (toldaléképítésre), lakások korszerűsítésére és közmű­vesítésére, az energiahordo­zókkal kapcsolatos gazdál­kodás keretéten meghatáro­zott fűtési módokra történő átállásra. Magántulajdonú la­kások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére; olyan több­lakásos lakóépületek közös tulajdonban álló épületré­szeinek, valamint a lakások­nak a teljes felújítására, amelyeket az állami tulajdo­nú házingatlanok elidegení­tésének szabályozásáról szóló rendelet alapján vásároltak meg, és az elidegenítés idő­pontjában az épület utolsó telies félújításának befejezé­sétől már több mint tizenöt év telt el. Kik azok, akik kaphatnak kölcsönt az előbbiekben fel­sorolt munkákra? A laká­sok tulajdonosai, bérlői, la­kásfenntartó szövetkezetek. A rendelkezésre álló saját anyagi eszközök kiegészíté­sére kedvezményes kamato­zású állami kölcsön, mun­káltatói kölcsön, helyi ta­nácsi támogatás vehető Igénybe. A kedvezményes kölcsö­nök felső határai a követ­kezők; Lakások bővítésére (toldaléképítésre) nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön felső határa százöt­venezer forint. A lakóházak (lakások) felújítására (tata­rozására), a lakások műsza­ki megosztására, kisebb la­kások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyi­ségek lakássá történő átala­kítására, lakások korszerű­sítésére és közművesítésére, meglévő lakások utólagos hőszigetelésére, valamint az energiahordozókkal való gaz­dálkodás keretében megha­tározott fűtési módokra való átállásra nyújtható kölcsö­nök felső határa százezer fo­rint. Az olyan állami tulaj­donban volt lakóépület ese­tében, amelynek értékesíté­sekor az épület teljes fel­újításától már több mint 15 év telt el, az újabb felújí­táshoz nyújtható kölcsön fel­ső határa százötvenezer fo­rint. Ha az utólagos hőszi­getelést, vagy a fűtés átál­lítását egyéb építési mun­kákkal (felúiítás. korszerű­sítés) együtt végzik el, a hitel felső határa százötven- ezer forint. Az előbb említett lakás- szövetkezetek és társasházak esetében a közös tulajdon­ban álló épületrészek mun­kálataira külön-külön lehet kölcsönt igénybe venni. Az állami kölcsön kiegé­szítésére bankkölcsönt is fel lehet venni. A törlesztés ide­je legfeljebb 10 év. Dr. Kertész Éva Röplabda Hői-'árfi NB il kosárlabda Női felszabadulási emlékverseny Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Röp­labda Szövetség rendezésében lebonyolították a hagyomá­nyos női röplabda felszaba­dulási emlékversenyt a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola tornatermében, négy csapat részvételével. Köztük volt a csehszlovákiai Iskra Hnusta együttese is. A tornán az NB II. nyitányára készülő Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár SC csapata biztató formában játszott, örvende­tes, hogy a játékuk felgyor­sult. Az egyéni teljesítmé­nyekben is több kedvező vál­tozás ment végbe. Az SVT valamennyi mérkőzését meg­nyerte. Többek között visz- szavágott a Magyar Népköz- társasági Kupában elszenve­dett vereségért a Jászberényi Lehel SC-nek. Kőbán László edző a következő játékosokat szerepeltette; Handóné Lő- rincz Klára, Kerhencsik K., Oláhné Szárnyasi Márta, Per- cze I„ Póczos E., Schujer N., Szép Zs., Szkiba M. Eredmények: SVT—Jászbe­rény 2—0 (7. 13), SVT—PSZF 2—0 (2, 4). SVT—Hnusta 2—0 (6, 7), Jászberény—PSZF 2—0 (4, 2), Jászberény—Hnusta 2—0 <1, 6), Hnusta—PSZF 2—0 (10, 3). A torna végeredménye 1. SVT SC 3 3-6-06 2. Lehel SC 3 2 14-25 3. Hnusta 3 12 2-44 4. PSZF 3-30-63 A torna legjobb mezőnyjá­tékosának Berényi Judit (Le­hel SC), míg a legjobb tá­madó játékosnak Szkiba Margit (SVT SC) bizonyult. Fél siker a dupla fordulóban Egri TK—SKSE 55—52 (26—23) Salgótarján, v.: Zsíros. Pa- pavaszilin. SKSE: Szántó (8), Sípos (8), Angyal (22), Lu­kács (10), Horváth (2). Cs.: Takács (1), Hegedűs (1), Hó- váTi (—), Bagvinszki (—). Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: 5. p.: 9—6, 10. p.: 12—17, 15. p.: 16—22 (!), 25. p.: 34—34, 30. p.: 45—42, 35. p.: 52—46. A hét végi sorozatmérkő­zés első találkozójára a tar­jám lányok az őszi vereség visszavágásának reménvében léptek pályára. Az első fél­időben sikerült is előnyt sze­rezni, de megtartani nem tudták. A második félidő de­rekáig több egyenlő állás után, 4 perces rövidzárlat a Kohásznál és a helyzeteit ki­használó főiskolások előnyt szerezve, biztosan nyerték a mérkőzést. A vereség ellenére, jók: Angyal, Lukács. SKSE—Egri TK 94—78 (42—41) Salgótarján, v.: Zsíros, Pa- pavaszilin. SKSE: Tóth (6), Juhász (41). Magyar (15). Ba­logh (14). Szabó (13). Cs.: Laczkó (5), Kojnok (—), Gu­lyás (—). Edző: Laczkó Sán­dor. Az eredmény alakulása: 5. p.: 6—10.- 10. p.: 18—25. 15. p.: 29—34, 25. p.: 58—58, 30. p.: 72—67, 35. p.: 87—73. A főiskolások jó játékkal lepték meg a tarjányiakat, Sporthorgászat gyors támadásokból és távo­li dobásokkal fokozatosan nö­velték előnyüket. Ezekben a percekben a Kohász-fiúk kapkodtak, sok védekezési hibát vétettek, a vendégek pontjaira csak Juhász tudott válaszolni. Fordulás után az egriek egész pályás letáma­dással próbálták megakadá­lyozni a hazaiak pontszerzé­sét, de a rosszul végrehaj­tott taktikai utasítást a ha­zaiak kijátszották és sorozat­ban dobták a kosarakat. Mér­kőzés végén csak a vendé­gek időhúzása akadályozta meg a Kohász száz ponton feletti gvőzelmét. Jók: Szabó. Juhász (a me­zőny legjobbja), Magyar. Nyíregyházi MGFSC— SKSE 64—56 (32—26) Nyíregyháza, v.: Patay. Ne­mes. SKSE: Hegedűs (10). Szántó (9), Sipos (12). Ari­ival (9). Lukács (7). Cs.: Szert (2), Hóvári (5), Hor­váth (2), Takács (—). Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: 5. p.: 6—7, 10 p.: 13—9. 15. p.: 24—18, 25 p.: 38—34. 30. p.: 50—42. 35. p.: 56—50. A másnapi mérkőzésre el­fáradtak a lányok, csak né­hány percig voltak egyenran­gú ellenfelek a főiskoláscsa­patnak. Kapkodva, sok hibá­val játszottak, csak nagy küzdelemmel tudták szoros­sá tenni a mérkőzést. A má­sodik félidő elején eladott labdából dobta pontjait mindkét csapat A nagyobb hibaszázalékkal játszó Ko­hász a mérkőzés végére tel­jesen feladta a harcot, így a hét végén második vereségét szenvedte el. Jók: Sípos, Hegedűs. SKSE—Nyíregyházi MGFSC 99—89 (44—60) Nyíregyháza, v.: Patay. Ne­mes. SKSE: Juhász (44), Ma­gyar (12). Szabó (—), Tóth (11), Balogh (6). Cs.: Laczkó (26), Gulyás (—), Menich (—). Edző: laczkó Sándor. Az eredmény alakulása' 5.' P : 15—6, 10. p.: 27—27, 15. P : 40—39. 25. p.: 60—64, 30. P-: 77—69. 35. p.: 92—82, A mérkőzés úgv kezdődött, hogy biztos vendégsiker szü­letik, de az első percek után kiegyenlítődött a játék, a fő­iskolások fokozatosan átvet­ték az irányítást. Ezekben a percekben ellenállhatatlan volt a hazaiak rohama, kü­lönösen a félidő utolsó há­rom perce, amikor 14 pontot dobtak, míg a vendégek envet sem. Szünet után mégél én- kül+ a mérkőzés, elsősorban a Kohász javuló teljesítmé­nye miatt. A félidő közepé­re kiegyenlítettek és a veze­tést is átvették. A mérkőzés hátralevő részében a főisko­lások mindent megpróbáltak a hátrány ledolgozására, de a nagy lendülettel játszó tar- jániak győzelmét már nem tudták elvenni. Jók: Balogh, Juhász. — Omaszta — Magyar Hírlap Kupa Horgászok számvetése Salgótarjánban Területi döntőt nyert a Nógrád Megyei Tanács csapata A múlt hét végén, a tatai olimpiai táborban 'réridézfek a közalkalmazottak szakszerveze­tének területi döntőjét. A Ma­gyar Hírlap Kupán Pest, Nóg­rád és Komárom megye két-két sakkcsapata és a Belügyminisz­térium együttese indult. Nógrád megyét a megyei döntőn baj­nokságot nyert megyei tanács csapata és a második helyezett Salgótarjáni Városi Tanács gár­dája képviselte. A területi dön­tőn nógrádi siker született: a megyei tanács sakkcsapata (Ko­zák Lajos, Czigléczkv László és Farkas Szabolcs) veretlenül vég­zett az első helyen. Ezáltal jo­got nyert arra, hogy a közeljö­vőben megrendezendő, országos döntőn képviselje megyénket. A győztes együttes először 3—0 arányban nyert Salgótarján Vá­ros Tanácsának gárdája ellen, ezt követően, 2,5-— 0,5 arányban győzte le a BM csapatát, 3—0-s győzelmet aratott a Pest, illetve a Komárom Megyei Tanács együttesei ellen, végül a Komá­rom megyei pártbizottság le­génységét győzte le 2—1 -re, il­letve 2,5—0,5 arányban nyert a Budaörsi Városi Tanács csapata ellen. A Salgótarjáni Városi Ta­nács együttese (Földi László, Berczeli Miklós és Tóth Rudolf), noha első ízben vett részt terü­leti döntőn, becsülettel helvtállt, ezt bizonyítja, hogy három el­lenfelét legvőzte. Végül Is a vá­rosi tanácsiak az 5. helyet sze­rezték meg. Közgyűlést tartott a minap a salgótarjáni ifjúsági-mű­velődési házban az észak- magvarorszégi vízműválla­lat Nógrádi Sándor Horgász Egyesülete, melyet a Miskol­con székelő vállalat a Nóg­rád Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat, valamint a aal- gőtarjáni síküveggyár" "támo­gat. Az egyesületnek 280 tagja van, akik közül áO-en ifjúságiak. Fél évtized hor­gászmunkájáról Ferencz Ró­bert, az egyesület titkára tartott beszámolót. Elmondot­ta, hogy a Mihálygerge köze­lében lévő komravölgyi víz­tározóban 47 hektár vízterü­leten 8-fajta halra horgász­nak. A tározó legnagyobb mélysége 25 méter. Ám nem­NEMZETKÖZI LABDARŰGÓ- MÉRKÖZÉS BALASSAGYARMATON Szerdán délután nemzet­közi labdarúgó-mérkőzést bo­nyolítanak le Balassagyar­maton. A nagyligeti sportte­lepen 14.30 órától a Bgy. SE a szlovákiai Detva együttesét fogadja. A rendezők minél t£bb szurkoló buzdítására számítanak. Cselgáncs Harmadik hely Az elmúlt hét végén Eger­ben, a városi sportcsarnokban került sor a cselgáncsozók or­szágos serdülő-rangsorverse- nyére. A már hagyományos Dobó Kupán 25 egyesület 300 versenyzője lépett tatamira Nógrád megyét a Salgó Öblös SC tíz versenyzője képvisel- te Kazareczki Gábor rem teljesítménnvel, a 40 kg-osok 41 tagú mezőnyében, a rend­kívül értékes harmadik he­lyet szerezte meg. A salgótar­jáni cselgáncsozó hat ellen­felét legyőzve, mindössze egy alkalommal szenvedett vere­séget (a döntőbe jutádért a Bp. Sp. versenyzőjével, Tósze­givel vívott nagy harcot. Ket­tőjük találkozója végered­ményben döntetlenül végző­dött, ám a bírók — akik az egész versenyen enyhén szól­a Dobó Kupán va elfogultan bíráskodtak — a fővárosi fiút hozták ki győz­tesnek!). A 40 kg-os súlycso­portban indult a salgótarjáni Károlyi Antal is, és 5 győzel­mével végül is a hetedik he­lvet szerezte meg. A Salgó Öblös SC többi tagja alapve­tően becsülettel helytállt, de az igen erős mezőnyben nem tudott sikeresebben szerepel­ni. X Az öblösüveggyári cselgán­csozók legközelebb a hét vé­gén Debrecenben versenyez­nek a területi serdülők rang- sorversenvén, ahol Hajdú, Borsod. Heves. Szabolcs, Szol­nok és Nógrád megyei csel­gáncsozók küzdenek a tata­min. — t. i. — csak pecáznak. hanem halte­lepítéssel is foglalkoznak. A fogási mérleg jó. öt év alatt 21 500 kiló pontyot. 22 ezer kiló egyéb halat, (köztük dé- vér, kárász) és 40 ezer darab süllőt fogtak. Kállai Ernő, az egyesület elnökségi tagja, aki a ver­senysportfelelős. elmondot­ta, hogy Mihálygerge köze­lében Nógrád megye legjobb horgászvizével rendelkeznek. Sok a jelentkező, évente ál­talában 30—40 tagot vesznek fel, és hozzávetőleg ugvan- ennvit tanácsolnak el. Nép­szerű az egyesület, holott az évi tagdíj 850 forintba kerül. A halak közül legnagyobb súlyban az elmúlt öt évben a ragadozó csuka akadt hor rogra. Holott nem is telepí­tették a tározóba, az Ipoly folyóból szivattyúzással ke­rült ide. A legnagyobb fogás tavaly szilveszterkor volt, amikor egy 15 kilós csuka akadt horogra. Ezzel az egye­sület már felkerült az orszá­gos ranglistára is. Eredményes évet zárt Kál­lai Ernő is, aki a Salgótar­ján síküveggyár üzemviteli osztályvezetője. Tavaly há­rom hét alatt fogott egy 13,40, egy 11,6, és egy 10,5 kg-os csukát. Az idén további si­kereket remél és megpró­bálkozik Tiszacsege környé­kén a tiszai horgászattal is. — R — Tömegsport Megszűnt Pásztón a Szolgáltató SE A KIOSZ székházában tar­totta évzáró közgyűlését a minap az 1984-ben alakult Pásztói Szolgáltató SE. Dr. Langmayer Balázsné, a sza- badidő-sportegyesület elnö­ke köszöntötte a jelenlevőket, akik között ott volt Tóth László sportfelügyelő, és Illés Sándor, a PSE elnöke is. Az elnöknő beszámolójában ér­tékelte az elmúlt évet, mely­ből kitűnt, hogy a megfelelő feltételek hiánya, a kritikus teremgond bénítólag hatott a tömegsport-egyesület műkö­désére. Év közben a női ké­zilabda-együttes kivált az egyesületből, majd gondok keletkeztek a karateszakosz- tállva! is. Jó! sikerült viszont a nyári kispályás labdarúgó­bajnokság, valamint a 160 résztvevővel lebonyolított úszótanfolyam. A természet­járó-szakosztályon belül kü­lön kiemelte a Társadalmi Erdei Szolgálat kiváló mun­káját. Az idei tervek között szere­pelt az országos sportnapok szervezése, még nagyobb lét­számú úszótanfolyam lebo­nyolítása és a mátrakeresztesi kulcsosház belső átalakítása Nagy gondként említette, hogv az egyesületnek szüksége lenne olyan klubhelyiségre, amely néhány évvel ezelőtt a Sza­badság út 39-ben működött. Az elnök asszony végezetül kimondta a már sokak által rebesgetett egyesülést a PSE- vel. A hozzászólások során élénk vita alakult ki e karate» sportág körül. Pálinkás Ibo­lya elmondotta, hogy még eb­ben a hónapban fél évtizedes hányódás után végre megol­dódik a sportág gondia. A ko­rábbi támogató, az ÜM Pász­tói Szerszám- és Készülék- gyár magára vállalta egy ön­álló sportegyesület létreho­zását, így hamarosan ver­senysport lesz Pásztón a karate. A természetjárók kö­zül Holtner László javasolta egy városkörzeti természetba­rát-szövetség létrehozását, és a klubgond mielőbbi megol­dását. A szavazás során a jelenle­vők egyhangúlag elfogadták a fuzionálást, a Pásztói SE-vel. majd az egyesület elnöke, Il­lés Sándor kért szót. Arról biztosította a jelenlevőket, hogv a jövőben a korábbinál jobb anvagi bázissal működő szabadidős szakosztály lesz a PSE-ben. Zentai József NÓGRÁD — 1986. február 11., kedd 1

Next

/
Thumbnails
Contents