Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
A NOIEV vállal*'02a«po*ii'kci:circl Szemben az „árral” Interjú Botka Miklóssal, Az építőipari vállalatok elmúlt ötéves fejlődése elmaradt a kívánatostól — tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. 1980-hoz képest 88 százalékra esett visz- sza az iparág termetese 1985- ben. A rendkívüli helyzetet a feszült közgazdasági környezet befolyásolta leginkább, melynek piaci oldalát minden vállalat saját bőrén érezhette. S hogy megyei tapasztalatokról is szóljunk: soha ennyi átadott lakás nem szerepelt az építőipari vállalatok kimutatásaiban. mégis előfordult, hogy a kivitelezők előteljesítést kértek a beruházótól. A kereslet ennek ellenére sem növekedett. mivel a bérből élő lakás- vásárlók kedvezőtlen feltételekkel találták szemben magukat. E fontos témakörről beszélgettünk Botka Miklóssal, a Nográd Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójával. — Vajon mi lehet az oka, hogy a piaci mérleg két serpenyője még mindig nem ke. riilt egyensúlyba? — A válasz nagyon is ösz- szetett. Az utóbbi öt évben kialakult piaci mechanizmust alapvetően a kereslet és kínálat nagymértékű torzulása jellemezte. Egyfelől csökkent azok száma, akik meg tudták fizetni a magas lakásárakat. Az üzemi támogatás mértéke nem követte azt az ütemet, ahogy az anyagárak és az élőmunka-ráfordítás költsége növekedett. Másrészt, a szabályozók arra ösztönözték az építőipari vállalatokat, hogy minél több lakást építsenek növekvő méretű elvonások mellett. — A VII. ötéves terv élőké, szitásénál miként lehetett figyelembe venni az így kialakult mechanizmust? Lehet-e egyáltalán öt évre elöre látni a feladatokat? — Tervezési struktúránk is megváltozott. Míg az előző tervciklusban szinte évről évre pontosan körvonalazhattuk •teendőinket, addig jelenlegi helyzetünkben legfeljebb két évre látjuk előre a feladatokat, pontosabban ezeknek a körvonalait. A kapacitások lekötése nem éri el a korábbi ütemet. Ennek elsősorban az •z oka, hogy az építtetők versenyeztetnek bennünket. A piac viszont máról holnapra más és más képet mutat, így tervezni csak nagyvonalakban tudunk. Itt az irányadó az ágazat elé kitűzött feladat, melyhez alkalmazkodunk, de területi bontásban egészen eltérő kép is kialakulhat. Ezért mondhatom, hogy három évre előre már egyáltalán nincsenek reális kontúrok és ez nemcsak a mi vállalatunknál van így. Tendenciákra építünk, melyek szoros összefüggésben állnak a népgazdasági követélményekkel. Helytelen lenne ezek után kijelenteni, hogy mi nem akarunk építeni. de a feltételeket mindenképpen változtatni kell. Visz- szatérve a VII. ötéves tervre, már most látszik az első évre vonatkozó célok eltérése p már kidolgozott változattól. Amíg korábban csökkenő lakásépítési tervet készítettünk, l'nsbb lehetőségek keresésével jobb ..kondícióban” hozhattuk az idei elképzeléseket és változatlan nagyságú munkát tudunk elvállalni. — Mit mutatnak a számok? Mennyi lakást épít 1986-ban a. NOTÉV? a NO TEV igazgatójával — Tavaly a termelési érték elérte a 171—173 millió forintot. Idén megcélozzuk a 200 milliós bevételt, ami 17 százalékkal több az előző évinél. 1985-ben 182 lakást adtunkét, s ebben az esztendőben szeretnénk elérni a 197-et. A vállalatunk méretéhez képest túlzó adatokat a kényszer szülte: 150—160 lakás átadása lenne reális. Elsősorban a piaci hatások befolyásolták a túlteljesítést és ezen belül is az árak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy komoly társadalmi feladatról van szó. — Ügy vettem ki a szavai, bál, hogy feszültség keletkezett ezen a területen. Megvilágítaná kicsit részletesebben is? — A feszültséget alapvetően két ellentétes folyamat okozta. Egyrészt a több mennyiséget váró népgazdasági szándék, másrészt az, hogy nem honorálták kellőképpen az építőket. Ezek a hatások előidéztek olyan mozgásokat, mint a technika javítása, a belső tartalékok felszínre hozása. amelyek azonban nem tudták ellensúlyozni az árváltozásokat. A piac mindig egyfajta mérleg. Tudomásul kell vennünk, hogy a mérleg serpenyői nem szeretnek mesz- szire eltávolodni egymástól. Mit jelent ez a gyakorlatban? Számunkra azt. hogy ma jutunk hozzá a tegnapi árakhoz egy tegnapelőtt kötőit szerződésnél. Egyébként, ha a lakásépítés csak veszteséget hozott volna, biztos, hogy nem csináljuk. Ami mégis megteremtette a reális feltételeket, az a technológia hatékonyságában keresendő, persze nem szó szerint. Kezdjük megtanulni a paneles építési módot. mely egyre kevesebb élőmunka-ráfordítást igényel. Igv a produktum is magasabb értékű. Mindent egybevetve körülbelül 3 százalékos nyereséget tudtunk elkönyvelni. — Milyen lenne a jó piac az önök szakmájában? — Az eladó akarjon eladni, a vevő pedig képes legyen megvenni. Tudomásul kell venni, hogy piacot csakis a kereslet teremthet. Attól viszont nem lesz kereslet, ha elveszik az építési lehetőséget: reális állapotokat kell teremteni ! Nyereség érdekeltek vagyunk, de mérlegre kell helyezni az esetleges veszteséges munka piacra gyakorolt hatását is. — A NOTEV rendszeresen vállal külföldi munkákat. Idei terveikből sorolna-e párat? — Idén is részt veszünk szovjetunióbeli és csehszlovák építkezéseken. Krivojrogban 11,5 milliárd forint költséggel épül egy ércdúsító mű, ahol kiegészítő létesítményeken fogunk dolgozni. Emellett Beregszászon részt veszünk a meglévő kórház bővítésén. Csehszlovákiában számos kenyérgyárat adtunk már át. Ezek felújításában vállaltunk munkát. Eredményessége miatt mindenképpen megéri a külföldi munkavállalás. Emellett természetesen a hazai tevékenységünkről sem feledkezünk meg. viszont növekszik a szabadáras feladatok aránya, a tavalyi 30 százalékról 40 százalékra. T. Németh László A hótakaró mérése műholddal A hótakaró kiterjedése az északi félgömbön kissé csökkent az utóbbi 12 évben — állapította meg egy washingtoni tudományos kutatóintézet az 1966 óta rendszeresen készített műholdfelvételek alapján. A NOAA és GEOS műholdak rendszeresen mérik a földfelszín sugárvisszaverésének mértékét a látható és az infravörös tartományban, kb. egy kilométeres felbontóképességgel. Az adatok alapján hetenként elkészítik a hótakaró térképét. A műholdas vizsgálat előnye. hogy rövid időközönként, rendszeresen készíthetnek felvételeket, s ezekből egyrészt a globális, másrészt a helyi klíma- változásokra következtethetnek. Különösen azt a kérdést tanulmányozhatják behatóan. hogv hosszú távon milyen hatása van a klímára a hótakaró növekedésének. r Égetni — lerakni Veszélyes hulladékok Az Ipari Minisztérium országos hulladékégető és -lerakó hálózat kiépítését készíti elő. Ma Magyarországon ugyanis évente több mint 200 ezer tonna égethető és további 700 ezer tonna lerakható veszélyes, a környezetre ártalmas hulladék keletkezik. Hazánkban jelenleg az égethető hulladékok 10—12 százalékát korszerű üzemi égetőkben ártalmatlanítják. Ilyenek üzemelnek Leninvárosban a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál, Balatonfűzfőn a Nitroké- mia Ipartelepeken, Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalatnál és például a martfűi cipőgyárban. Nagyobb mennyiségű hulladékot semmisítenek meg a vállalatok korszerűtlen körülmények között, általában nyilt színi égetéssel. Az úgynevezett lerakható hulladékoknak is csak elenyésző mennyiségét tárolják megfelelően a hazai ipari üzemek. Az Ipari Minisztérium becslése alapján körülbelül évi 100 ezer tonna égető- és 200 ezer tonna lerakókapaci- tás kiépítése szükséges hosz- szafob távon. 1986—90 között a népgazdaság pénzügyi teherbírásával összhangban két égetőművet és három lerakóhelyet létesítenek hazánkban. Az új égetők összes teljesítménye 50 ezer tonna lesz, a tárolóké pedig 40 ezer tonna évente. Ezzel a hulladékok kezelésének legsürgetőbb gondjai várhatóan megoldódnak az évtized végére. Az égetők telepítésével kapcsolatban az Ipari Minisztérium öt helyet térképezett fel. Ezek közül a dorogi égető tervein már dolgoznak. A szakemberek csaknem 40 helyen vizsgálják, hogy hol lehet lerakni, tárolni a veszélyes hulladékot. Végül ezek közül választják ki a szigorú környezetvédelmi követelményeknek leginkább megfelelő telepeket. Pest, Fejér és Baranya megyében már találtak alkalmas területet a lerakásra. Valamennyi égető- és lerakóhely vállalati beruházásként valósul meg a VII. öt* éves terv időszakában. Prémek, szépek Eredményesen foglalkoznak a prémes állatok tenyésztésével a kishartyáni termelőszövetkezetben. A százhatvanhetet kitevő vörös., ezüst- és kékrókaállomány mellett 330 görény vár a párzási időre, ezek szaporulatát, a számítások szerint félezer görényt és kétszáz rókát az év végén értékesítik. Az ágazat takarmánnyal való ellátását a közös gazdaság baromfitelepének elhullott szárnyasai adják, ezt természetesen más táplálékokkal és vitaminokkal is kiegészítik. Képeink a prémesfarmon készültek. — kulcsár .józsef — Gyanakvó kíváncsiság a róka Bábolnai Teréz ágazatvezető és Gregor .Tózsefné gondozó » szemében rókák fejlődését ellenőrzi Antal József állatgondozó Fokozódó érdeklődés — tavasz közeledik... ? Űj üzletek a Balaton déli partján Jelentősen bővítik az idén és 1987-ben a Balaton déli partján az élelmiszerboltok hálózatát. E két év alatt, a tervek szerint 13 üzlettel, 8500 négyzetméter alapterülettel gyarapodnak az üdülővidék boltjai, és együttes alapterületük így már meghaladja majd a 44 ezer négyzetmétert. A fő újdonság az autós bevásárló- központok megjelenése lesz. Az első, még az idén Boglár- lellén nyílik meg. 32 millió forintot költenek a kialakítására. Jövőre Szántódon és Siófokon készül el egy-egy ilyen több ezer négyzetméter alapterületű bevásárl ócentrum. Ezekben főként a gépkocsival érkezők juthatnak hozzá az átlagosnál gyorsabban a nagyobb tételben szükséges árukhoz. Az idén megnyíló 9 hagyományos bolt közül a ba- latonkeresztúri és a balaton- szárszói lesz a legnagyobb. A meglevő üzletek közül többet korszerűsítenek, szám ki jelzős mérlegekkel, új nagy teljesítményű mélyhűtőkkel, korszerű kiszolgálópultokkal látják el őket. A vállalatok és szövetkezetek fejlesztésre fordított kiadásainak 80 százalékát a tanácsok megtérítik. Takarmánydzsúsz Két fontos feladatra alkalmas gépsort állítottak üzembe a Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben. Különféle mezőgazdasági melléktermékekből — szalmából, kukoricaszárból stb. — jó tüzelőértékű brikettet lehet belőlük készíteni: lucernából, füvekből, zöldborsószárból es más növényi részekből pedig állatok etetésére alkalmas lisztet. granulátumot és dzsúszt (sejtnedveket) állít elő. Ez az első ilyen berendezés hazánkban. Hat „rokona” ugyan már van az erdőgazdaságokban, de takarmánylisztet. granulátumot és zöldtakarmány-sejtned- veket, azokkal nem lehet készíteni. A békéscsabai üzemben felszerelt gépsorral évente mintegy 4000 tonna tüzelésre alkalmas brikettet és 1000 tonna takarmányozásra használható anyagot állítanak elő. A brikett fűtőértéke 3800—4200 kalória, vagyis a jó minőségű barnaszénnel azonos lesz. A svájci EUikon rendszeres technológiai tanácsadó részvénytársaságtól lízingszerződés alapján bérelt gép végül is a termelőszövetkezet, illetve a működtetésére alakult társulás tulajdonába megy át. Mintegy 34 millió forintra tehető teljes költsége 2,5 év alatt megtérül. Megjelent a Pártélet februári száma Kádár János, az MSZMP főtitkára, mint ismeretes, január 15-én látogatást tett a Taurus Gumiipari Vállalat fővárosi központjában A folyóirat közli a látogatáson elhangzott két felszólalásának szövegét. A Pártélet szerkesztőségi cikkben foglalkozik a szocializmus és a rend kapcsolatával. Sorra veszi a fejlett tőkésországok és a szocialista országok gazdasági összteljesítménye közötti különbség történelmi okait. majd rámutat: a történelmi okok mellett kétségkívül közrejátszik egy, az előbbiekkel sok szempontból összefüggő, mégis önmagában is megvizsgálandó tényező: a fegyelemnek, a munkaintenzitásnak, a kötelezettségek teljesítésének. a minden területen nélkülözhetetlen rendnek, szervezettségnek a hiánya, nem kielégítő színvonala. Régóta tudjuk, hogy a cselekvés mozgatórugói között az érdekek állnak az élen. Ezt a felismerést mégis nehéz a fejlődés szolgálatába állítanunk. Cseh József megvilágítja a teljesítményfokozás és az érdekeltség közötti kapcsolatrendszert. Látos István összegzi a beszámoló taggyűlések tapasztalatait. Hangoztatva, hogy még nem mindenütt ismerték fel a fegyelmezettebb munka fontosságát, rámutat: az ország gondjainak állandó ismételgetése kevés az előrehaladáshoz Os- váth Lajos külgazdasági teljesítőképességünket mérlegeli Ügy látja, hogy a VII. ötéves terv célkitűzéseit a tartalékok mozgósításával teljesíteni lehet. Liptai Ervin megemlékezik a száz éve született Kun Béláról. az első magyar munkáshatalom vezéralakiáról. Hável József összegzi az SZKP kongresszusi előkészületeinek eddigi tapasztalatait. A szerkesztőség kerekasz- tal-beszélgetést rendezett a marxizmus—leninizmus egyetemi oktatásáról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. „Szimatrobot” Sok fejlett ipari robot „lát” és „hall”. Most egy olyant fejlesztettek ki, amelyik „szaglászik”, s jelzi is az észlelt szag helyét. Az oxfordi Austin autógyár nemrégiben két szaglászórobotot állított munkába: állapítsák meg, hogy jól zárnak-e a kocsik karosszériái. Eddig a vízzáróságról a bonyolult és időrabló „zápor- próbá”-val igyekeztek meggyőződni. Az új rendszerben héliumgázt fecskendeznek a kocsikba, és ahogy azok a futószalagon tovagörülnek, a roboton levő gázészlelő „végigszagolja” a karosszériát, elsősorban az ajtók és az ablakok mentén. A gázszagoló nem kerül érintkezésbe a kocsival, mégis eléggé érzékeny ahhoz, hogy pontosan jelezze: hol és mennyi héliumgáz szivárog ki a kocsiból.
