Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Av' MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 35. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. FEBRUÁR 11., KEDD Tanács vb Salgótarjánban Garzonhoz épül a Gorkij-telepen Ma hazánkba érkezik Petar Mladenov Várfeanyi Péter külügymi­niszter meghívására Petar Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere feb­ruár 11-én hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. (MTI) Egyházi és nemzetiségi vezetők találkozói a népfrontban Hagyományos év eleji ba­ráti találkozóra került sor a magyarországi egyházak és a Hazafias Népfront vezetői kö­zött hétfőn délelőtt a mozga­lom székházéban. Pozsgay Imre főtitkár — afci a napi­rend előtt köszöntötte dr. Lé­kai László bíborost, aki tíz éve esztergomi érsek, majd tájékoztatást adott a nemzeti egység erősítése szolgálatában elért eredményekről, a VII. ötéves terv céljairól. Szólt gazdasági, társadalmi gond­jainkról, s rámutatott a re­ménység forrásaira, amelyek e gondok leküzdésére biztat­nak. Megnyilatkozásaikban az egyházak vezetői hangsúlyoz­ták: nemcsak elfogadják &zt b változást, amely a magyar társadalomban és az embe­rek szívében meggyökerezett, hanem ezeket a gyökereket erősíteni is igyekszenek. Köz­jóra törekvőként jellemezték a magyar egyházpolitikát. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusára hivatkozva, többen is hangot adtak meg­győződésüknek. hogy külön­böző motivációkból is el le­het jutni azonos etikai köve­telményekhez. Ezek sorában említették többek között az idősekről és a fiatalokról va­ló gondoskodást, az igaz ha- zafiság elmélyítését, anya­nyelvűnk tisztaságának vé­delmét, s nem utolsósorban e jobb munkaerkö 1 csőt. A találkozón jelen voltak bz Országgyűlésbe és a Nép­front Országos Tanácsába legutóbb megválasztott egyhá­zi személyek, akik társaik nevében is megköszönték a nép megtisztelő bizalmát, s megígérték, hogy ezt jó szol­gálattal viszonozzák. A be­szélgetésben, amely kiterjedt a társadalmi élet csaknem minden fontos problémájára, 5 leggyakrabban három kér­dés került szóba: a család, a nevelés és a munka. A megbeszélésen —, ame­lyen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke is — kifejtette gondoltait: dr. Lé­kai László bíboros, esztergo­mi érsek. dr. Tóth Károly, a Dunamelléki Református Egy­házkerület püspöke, s töb­ben mások. Pozsgay Imre főtitkár dél- titán a magyarországi nem­zetiségi szövetségek elnökei­vel és főtitkáraival találko­zott. Eszmecserét folytatott ve­lük a népfrontmozgalom idő­szerű feladatairól, a nemze­tiségi lakosság körében vég­zendő közös munkáról. A négy nemzetiségi szövet­ség (délszláv, német, román, sz’ovák) elnöke, illetve főtit­kára beszámolt a két nemze­tiségi kongresszus közötti fél­idei munka értékelésének elő­készületeiről. (MTI) A múlt évi lakáselosztás végrehajtásáról szóló beszá­molót és az idei lakáselosztási tervet vitatta meg tegnap a Salgótarján Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Tavaly kevesebb bérlakás volt annál, mint amit a tanács az éves elosztásra tervezett, és az elő­zetes várakozástól kevesebben mondtak le lakásbérleti jog­viszonyukról is. Lemaradás volt a lakásépítésben is, a Csizmadia-telepen 20 lakással kevesebb épült meg a terve­zettnél. Ezek az elsődleges okai annak, hogy a terv vég­rehajtásában eltérés, lemara­dás mutatkozik. Mindez a név­jegyzékben szereplő lakás- igénylőknél és a szanáltak kö­rében feszültségeket okozott. Éppen ezért sürgető feladat az idén az áthúzódó munkák teljesítése. Döntően befolyásolta az OTP-lakások elosztását tavaly a lakásárak nagymértékű emelkedése. A lakáseiosztási tervtől való eltérésnek ez volt a legfőbb oka. Ebben a hely­zetben a városi' tanácsnak ar­ra keltett törekednie, hogy a megépített lakások mielőbb gazdára találjanak. Ennek egyik eszköze volt: a salgó­tarjáni vállalatoknak az elő­zetesen meghatározottnál több vev'őfciválasztási jogot biztosí­tottak. Még így is a lakáski­utalási néviegyzéken szerep­lők közül 65 igénylő nem tud­ta a lakást megvásárolni, még a helyi tanács által nyújt­ható támogatással sem. ÉDpen ezért a lakásügyi társadalmi bizottság egyetértésével a jo­gos lakásigénylők Közül pót- névjeevzéket kellett az év so­rán jóváhagyni. Bensőséges keretek között hétfőn a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa oktatási és üdülési központjában meg­nyílt idős Szabó István szob­rász-, Kossuth-díjas érdemes művész kiállítása. Az esemé­nyen a házigazdákon kívül szép számban jelentek meg a Nógrád megyeiek is, a megye mezőgazdaságának politikai és állami irányításának képvise­lői, közöttük Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Berki Mi. hály, megyei tanács elnökhe­lyettese, dr. Hütter Csaba or­szággyűlési képviselő, a szé- csényi termelőszövetkezet el­nöke. A jelenlévő művészt megtisztelte részvételével több, a megyéből elszármazott köz­életi személyiség, többek kö­zött Kovács László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A kiállítást dr. Eleki János, a tOT főtitkára ajánlotta a közönség figyelmébe. Beveze­tőjében külön köszöntötte a 8.3. évében járó mestert, aki művészetével és kiállításával nemcsak a bányászok, de a szövetkezeti mozgalom, a ma­gyar parasztság, az egész ag­A szobabérlőik názában ta­valy 46 lakóegység üresedett meg, s az újabb bérlők kivá­lasztása a vonatkozó vb-hatá- rozat szerint történt. Sorren­diség alapján jutottak itt szo­bához 32-eo — köztük 9 há­zaspár és 23 egyedülálló —, míg az intézményi keretből 13-an kaptak egy-egy lakó- egységet. A beszámoló megállapította, hogy a múlt évi lakásjuttatás során érvényesültek a főbb társadalompolitikai célkitűzé­sek: a névjegyzék szerint jut­tatott lakások 52 százalékát munkások, míg 79 százalékát fiatal házasok kapták. Ki­emelt figyelmet fordított a ta­nács a többgyermekes csalá­dokra. Ezt mutatja az is, hogy jelenleg a 150 lakás­igénylőnek csupán hét és fél százaléka tekinthető többgyer­mekesnek. (Az elképzelés sze­rint számukra a tanács egy­két éven belül biztosítja a la­káshoz jutás tehetőségét.) Az idei lakáselosztási terv főbb célkitűzése — az említett áthúzódó feladatok mellett — a hároméves program sikeres be­fejezése és a szociális köve­telményeknek nem megfelelő lakások szanálása. Terv sze­rint ebben az évben 280 bér­lakás elosztására tesz tehető­ség: 60 lakás a Hársfa úton. 40 a Csizmadia úton épül meg, ezentúl pedig 140 bérla­kás megüresedésével számol­nak. További 40 bérlakást ala­kítanak ki a Gorki i-tetepen megépítendő garzonházban. A lakással r.cm rendelkezők ré­szére az idén öeszesan 72 bér­lakást éi 39 OTP-beruh ásás­ban épülő lakást osztanak majd el. Az egygyermekes rártársadalom előtt lerótta tiszteletét. A főtitkár ismer­tette a megjelentekkel idős Szabó István küzdelmekkel te­li munkáséletét. Az ellenfor­radalmi Magyarországon a ce- redi fiatalember számára több­szöri próbálkozásra sem nyíl­tak meg a felsőfokú művész- képzés kapui. Két évet Bóna Kovács Károly szobrászmű­vész salgótarjáni műtermében tanult, majd alkalmi mecéná­sok támogatásával, autodidak­taként jutott el eredményei­hez. Először 1934-ben állított ki a Budapesti Műcsarnokban, de csak a felszabadulás után vált lehetségessé számára, hogy hivatásának éljen. Első önálló kiállítását 1958-ban ren­dezték meg. Ezután művésze­tét egyre szélesebb körben ismerték meg itthon és kül­földön egyaránt. Tevékenysé­gét számos állami és művé­szeti díjjal, kitüntetéssel ju­talmazták. Idősebb Szabó István szá­mára nem nyílt tehetőség fi­atalon a művészet megszokott úton való meghódítására — hangsúlyozta dr. Eleki János. — Tehetsége megőrzésében és kibontakoztatásában senkire nem számíthatott. Mégis, ki­családok és a családalapító fi­atal házasok esetében — a há­roméves programmal össz­hangban — a városi tanács az idén is a sajáterős lakásmeg­oldást kívánja nagyobb mér­tékben támogatni. Élénk vitát váltott ki a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén az a téma, hogy nyug­díjasház lesz-e a Gorkij-tele- pen építendő garzonház. A vb határozata szerint az ott épülő garzonház ugyan nem tesz „jogi értelemben” nyug­díjasok háza, de az átadandó 40 lakás bérlőinek kijelölésé­nél előnyben kell részesíteni a lakáscsere-igénylőket, és ezen belül is az idős korú cse­rélőket, akik nagyobb lakásu­kat kívánják garzonra elcse­rélni. Mindemellett itt a ta­nács szeretné bővíteni a szo­ciális gondoskodás körét az­zal. hogy az év végén vagy a jövő év elején öregek napkö­zi otthonát kívánnak itt mű­ködtetni. Felvetődött ugyan­akkor az is. hogy kapjanak helyet ebben a garzonházban olyan, fiatalok, családok is, akik bizonyos formában vál­lalják az idős emberekkel való törődést, az egymást segítő együttélést. Összességében a végrehajtó bizottság úgy állapította meg, hogy az 1985. évi lakáselosz­tási terv végrehajtásában — az említett elmaradások elle­nére is — érvényesültek a főbb célkitűzések, ezt követő­en meghatározta az idei la­káselosztási tervet. E napi­rendi pont után a tanácstagi alap felhasználásának szabá­lyozásáról tárgyalt, majd ko­rábban hozott határozatok végrehajtásában és kiegészíté­sében döntött. rekesztettségében is újat fede­zett fel: a század legnehezebb évtizedeiben — távol József Attilától, Gorkijtól, Derkovits- tól — meglátta a munkást, a bányászt, a földművest. és művészileg meghódította, meg­fogalmazta ezt a világot. A széles körű rokonszenvet az őszinte megbecsülést mindez önmagában még nem magya­rázza. Művészetének szelle­misége teszi műveit és alkotó­jukat annyira népszerűvé. Plasztikái életszerűek, termé­szetesek. magától értetődők. Jetek, jelképek helyett inkább az életképet, az elbeszélő mó­dot választja. Ösztönössége egy tőről fakad a népművészet in­dítékaival. s mint ilyen, a folklór termékeivel rokonftjá munkálkodását. Pályája, sorsa érthetővé teszi életművének ezeket a vonásait. Erőfeszíté­sek és természetes derű. Ez az ő művészete. Idős Szabó István fővárosi tárlatán 41 alkotás látható. Keletkezésük ideje évtizedeket fog át. Valamennyi a mező­gazdasági dolgozót, a falusi embert ábrázolja. Az értékes kiállítást Kovács Béla szob­rászművész, művészettörté­nész rendezte. Erőfeszítések és természetes derű Idős Szabó István kiállítása a fővárosban Félmilliárd forintot meghaladó értékű terméket állítanak elő az iáén FÜlOííERnél Siatonytcrenyén. A tartályok, szellőzésiét éj fiitókés* kiékeli, hőcserélők s nem utol-, sczjzzaa : radiátorok készüléséiről, illetve értékesítéséből 39 millió foriüit nyereséget terveznek. Mindenekelőtt a ha*' i-í eiiátás :.í~iégítésére törekednek, korszerű berendezéseik továbbra is kelendők a piacod. Képünkön szerelik a jó hőátadó képességű radiátorokat, amelyekből az idén 60 mil­lió forint értékűt adnak át megrendelőiknek, ez a meny- nyiség mintegy kétezer lakás fűtéséhez elegendő. — kulcsár — Hóviharok, hótorlaszok Kétnapos tanítási szünet Segít a honvédség is A vasárnap este kezdődött havazás és az ezt kísérő erős szél hatására hétfőn reggelre, délre valósággal megbénult a közlekedés a Dunántúlon, sok helyen fennakadások voltak az ellátásban is. Zalában már reggel 35—40 centiméteres volt a hó, délután tovább erősödött a havazás és vele együtt a szél is; a hóta­karó vastagsága elérte a 60— 70 centimétert. A viharos szél hófúvásokat okozott, járhatat­lanná tette a megye 1400 kilo­méternyi útjának jelentős ré­szét. A 7-es számú főútvona­lon is csupán egy nyomsávon tudják a forgalmat fenntarta­ni. A helyi erők megerősíté­sére gépeket — összesen 12 hómarót, illetve hóekét — küldtek Zalába Békéscsabá­ról, Szolnokról és Budapest­ről. Délután csaknem a teljes megyében leállt az autóbusz­közlekedés, csupán a váro­sokban közlekednek a bu­szok. A megye középfokú ok­tatási intézményeibe a. diák­ságnak csupán mintegy negy­ven százaléka érkezett meg. Mivel lényeges javulás nem várható a közlekedésben, a megyei tanács művelődési osz­tálya február 11—12-re taní­tási szünetet rendelt el a me­gye valamennyi középfokú ok­tatási intézményében. A leg­közelebbi tanítási nap csü­törtökön tesz. A Győrből érkezett jelentés szerint hétfőn az itteni közúti igazgatóságnak valamennyi, összesen 31 gépe dolgozott a Kisalföld főútvonalain, de az erőfeszítések ellenére sem ja­vult a helyzet: a viharos szél újabb és újabb hótorlaszokat emelt. A reggeli órákban el­akadt a forgalom a 886-os fő­út Mosonmagyaróvár és Já- nossomorja közötti szakaszán is, ahol a hómaró is a hó fog­ságába esett. A Kapuvár- Beled vonaltól nyugatra csafe (Folytatás a 2. oldalonj I

Next

/
Thumbnails
Contents