Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
TKM-kiskönyvtár Karancsberény Nógrádi-partizáncsoport emlékmúzeuma A Tájak, korok, múzeumok (TKM) közművelődési mozgalmat nem egészen egy évtizede, 1977-ben hirdették meg a múzeumi és műemléki hónap megnyitásakor. Ennek nyomán soha nem tapasztalt méreteket öltött hazánkban a játékos közművelődési célú országjárás. múzeumaink, műemlékeink, természeti értékeink megismerése tovább mélyült. Külön örvendetes, hogy a mozgalom a lakosság legszélesebb rétegei érdeklődésével találkozott, egyének és közösségek — köztük családok, munkahelyi kollektívák stb — kerekedtek útra, tovább növelve az önkéntes művelődök táborát. A TKM, a kisebb települések lakosságát is megmozgatta. Időközben dicséretes publikációs gyakorlat, s az önművelés különböző játékos — ám rendkívül komoly értékeket és további lehetőségeket hordozó — közművelődési formái (például az úgynevezett ..mestermozgalom” stb.) is megizmosodtak. A7 intézmények, a múzeumok, a művelődési házak társadalmi szervezetek stb.. sajátos eszközeikkel csatlakoztak a mozgalom támogatásához, TKM- klubok működnek, és se szeri, se száma a játékfeltételek bővülésének, a tartalmas közművelődési akciók gyarapodásának. Múlt év közepétől a TKM- mozgalom egyesületként működik tovább. A TKM-egye- sület első közgyűlését 1985. június 15-én tartotta. Az egyesület július 1-én kezdte meg működését. Az egyesületi forma a korábbi mozgalom még dinamikusabb élénkülését és az önművelő tevékenység mélyebbé válását, kiteljesedését ígéri. A publikációkról szólva említjük, hogy mindjárt a mozgalom indulása körüli időben elkészült a hazánkban ilyen formában először kiadott térkép, valamint a lényeges múzeumokat, műemlékeket, természetvédelmi területeket tömören ismertető jegyzék „Magyarország látogatható természetvédelmi területei, műemlékei, múzeumai” címmel. Az egyesületté válás nem módosítja a rendkívül nagy közönségsikert aratott TKM kiskönyvtár sorozat kiadását sem. Eddig több mint 225 kötet látott napvilágot, s ezek Nógrádban is villámgyorsan gazdára találnak, jelezve a TKM népszerűségét szűkebb hazánkban is. Az érdeklődés indokolt, a kis köteteket az adott terület szakemberei írják, a tanulmányok tartalmilag megbízhatóak, ugyanakkor a laikus számára is érthető nyelven szólnak nemzeti értékeinkről, gyűjteményeinkről, védett tájainkról. Nógrád megye, a TKM-kis- könyvtár sorozatban eddig is méltóképpen jelent meg. Szvircsek Ferenc korábban bemutatta a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumot. Praznovszky Mihály két kis kötetet adott közre, egyiket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumról, másikat- Szécsény műemlékeiről. H. Szabó Ágnes, a horpácsi Mikszáth Kál- mán_emlékmúzeumot bemutató kötet szerzője. Kovács Gergelyné, a hollókői tájvédelmi körzetet ismertette egy kötetben. A további 'sorolás helyett említjük, hogy legutóbb jelent meg a TKM-kis- könyvtár 213. köteteként Szvircsek Ferenc újabb könyvecskéje Karancsberény, Nógrádi Partizáncsoport Emlékmúzeuma címmel. A szerző az emlékmúzeum állandó kiállításainak részletes ismertetése előtt utal a legújabb kori magyar történelem azon jelentős munkás- mozgalmi eseményeire, amelyek éppen Salgótarjánhoz, illetve a város környékéhez kapcsolódnak. Többi között, felhívja a figyelmet arra a közismert tényre, hogy a múlt század derekán megindult szénbányászat, illetve az ennek hatására kialakult nehézipar Salgótarjánban és környékén visszafordíthatatlan változásokat idézett elő a medencében, ahol a munkás- mozgalom szintén korán kibontakozott a bányász- és a gyári munkáslakosság körében. A Karancs-hegység a Tanácsköztársaság idején harcok színhelye, az ellen- forradalmi korszakban a kommunista párt illegális találkozóhelyei alakultak ki e tájékon. Például itt vezettek az illegális utak Csehszlovákiába, ahonnan a losonci pártszervezet propagandaanyagai jutottak át a salgótarjáni szénmedence dolgozóinak. A második világháborúban ugyancsak fontos szerepet játszott ez a vidék, ahol jelentős harcok zajlottak. A környékbeli hegyek 1944-ben az iparmedence illegális pártmunkásainak, ellenállóinak és üldözöttjeinek adtak menedéket. A karancsberényi emlékmúzeum e küzdelmeknek állít méltó emléket. Ez hazánk egyetlen partizánmúzeuma, amely iránt folyamatosan megkülönböztetett érdeklődés nyilvánul meg mind a hazai, mind pedig a külfödi látogatók körében. Maga a múzeumnak helyet adó épület, az egykori Légrády-féle vadászház az Aranyhegy lábánál fekszik. Nógrádi Sándor partizáncsoportja 1944. december 14-én érkezett ide s itt rendezte be parancsnoki harcálláspontját. Szvircsek Ferenc, a múzeum kiállításait ismertetve részletesen szól a megye felszabadításáról, illetve a fel- szabadulási terem gazdag ki. állítási anyagáról. A továbbiakban bemutatja a partizáncsoport parancsnoki szobáját, ennek kapcsán a csoport harcait. Utána az emlékmúzeum első emeleti tér. mébe kalauzolja az olvasót, ahol az a kiállítás látható, amely dokumenálja a magyar partizánok részvételét az európai népek antifasiszta harcaiban. Az emeleten helyezkedik el a Nógrádi-emlékszoba is, ez Nógrádi Sándor életútját mutatja be. A kötetet irodalomjegyzék és gazdag képanyag teszi tel. jessé. A címlapon a múzeum épülete, a hátlapon Vígh Tamás „Szarvas és farkas” című kitűnő szobráról készült színes felvétel látható. X. E. Hazai tájakon Sopronhorpács nevezetességei A Soprontól 31 kilométerre fekvő Sopronhorpács két híressége, a Szent Péter- és Pál- templom, valamint a Széché- nyi-kúria. A horpácsi nemzetiségi templom a XII. század végén épült; a páratlanul szép díszkapu 1230 körül. Az 1241. es tatárjárás idején megrongálódott, majd gótikus stílusú részletekkel építették újjá. Kőszeg ostromakor (1532) a portyázó török hadak Hor- pácsot is dúlták, a templom is erősen megsérült, beszakadtak a boltozatai. 1714-ben kezdtek hozzá a tönkrement templom újjáépítéséhez. A munka, az 1740-es években fejeződött be, ekkor építették a templom barokk tornyát, és elkészítették a mai boltozatokat. A Horpácsi templomot, az Országos Műemléki Felügyelőség soproni építésvezetősége 1957—1960 között restaurálta. Meghagyták a barokk tornyot, de ahol lehetett, a barokk köntös alól kibontották a román és a gótikus részleteket. A templom belseje a román, a gótikus és a barokk építészet jó összhangjával tűnik ki. Különösen szépek a A sopronhorpácsi Szt. Péter- Pál-templom belseje gazdag faragású román oszlopfők. Feltárták a templom körüli temetőt is, ide a közép, kortól- a XVIII. századig temetkeztek. A kőtárban a restaurálás során előkerült, de a templomba vissza nem épített faragványokiat tekintheti meg a látogató. A templom melletti kis tér neve Szent László-kert, Rimszkij-Korszakov muzeumo Eredeti formájában állították helyre a Leningrádi terüket Tyihvin településén Rimszkij-Korszakov szülőházát. A lakóházmúzeum, amelyben a nagy orosz zeneszerző, pedagógus és karmester gyermekéveit töltötte, ma eredeti szépségében várja a látogatókat. A múzeumot a zeneszerző születésének 100. évfordulója tiszteletére, tavaly nyitották meg. Kialakításában, a kiállítási anyag összegyűjtésében nagy segítséget nyújtottak a zeneszerző rokonai, akik a családi emlékeket a múzeum rendelkezésére bocsátották. Jelenleg több mint 200 emléktárgyat őriznek itt, közöttük azt a zongorát is. amelyen 30 éven át játszott a nagyszerű zeneszerző. Az emléktárgyak száma meghaladja a tízezret. Rimszkij-Korszakov operáiban — a Pszkovi lány, a Hópehely, a Szadko. a Szaltán cár meséje és mások — csodálatosan jelenítette meg a népi dallamokat és a népmeséi alakokat. Ezek az operák ma is a Szovjetunió operaszínpadának legszebb,legnépszerűbb darabja’ közé tartoznak. Képünkön: zongora, amely 30 éven át szolgálta a nagy zeneszerzőt. Ismeretterjesztő televízió Mit láthatunk 1986-ban? NÓGRÁD - 1986. február 1., szombat Szent László királyunk — a „Lovagkirály” — 1927-ben készült szobrával. A horpácsi Széchényi-kas- télyt 1771-ben kezdték építeni. Mad egyemeletes, későbarokk formáját gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója adta meg 1800—1801-ben. 1857-ben lebontották a korábbi, úgynevezett „kiskastélyt” 1864—’72 között pedig az egészet átalakították. A Széchényi-kúria a második világháború során megrongálódott, helyreállítása után a növénvnemesítési kutatóintézet kapott benne helyet. A kastély későbbi gazdái, Széchényi Lajos és fia, Imre nagy zenebarátok voltak, több neves zeneművészt láttak vendégül. Horpácson Liszt Ferenc 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött. 1874-es látogatásakor Lenbech német arcképfestő lerajzolta Lisztet horpácsi társaságában. II. Vilmos német császár is járt a horpácsi kastélyban 1893- ban, s elküldte a látogatás emlékére saját márvány képmását — Begas-szobrász alkotását. A kastélvt egy 24 holdas kert veszi körül. Ez a XVIII. században telepített angolkert ma természetvédelmi terület. B. J. Közművelődésünk kiterjedt és összehangolt rendszerében, hogyan látja tudományos-ismeretterjesztő feladatait, hogyan dolgozik, mit tervez a Magyar Televízió? E feladatokon a közművelődési főszerkesztőség munkálkodik. Jobbra törekedni az eddigi eredmények számbavételével, és a szándék pontos kidolgozásával lehet — no és, új ötletekkel. Mert úgy vagyunk a közművelődési határozattal is, hogy önmagát meg nem valósítja, ha nem gondozzuk, ha nem éltetjük, ha időnként nem erősítjük meg jól bevált hatásait. Olyan mozgás, ez, ahol a mozgató is mozog velünk együtt. A főszerkesztőség folyamatosan nyomon követi a társadalom- és a természet- tudományok élvonalbeli teljesítményeit, s a legfrissebb eredményekről színvonalasan és naprakészen tájékoztat bennünket. A vezetők jól tudják, milyen fontos szerepe van ebben a tudományos élet neves személyiségeinek. Szeretjük, ha ismert, érdekesen beszélő tudósok magyarázzák meg azt, hogy milyen világban élünk. Ha Hahn István ad elő az ókori Hellasz- ról, Komoróczy Géza az ókori Keletről, Gecse Gusztáv a Biblia világáról beszél, ha tudósportrét látunk Lőrin- cze Lajosról, Berend T. Iván. ról, vagy Kosáry Domokosról, ha a génsebészet titkairól olyan személyiségek szavait halljuk, mint Straub B. Brúnó, Kralovánszky U. Pál, vagy ha Bokor Péter történelmi sorozatait látjuk, a műsor gyakran odaragaszt a karosszékbe. Nem is beszélve ugye, a Czeizel-műsorokról vagy az orvosportrékról. Bevált és már bemutatott, vagy éppen hamarosan látható műsorok ezek. Ha rendszeresen vesszük sorra őket, akkor heti, kétheti vagy havi adásokról, sorozatokról illetve egyedi műsorokról beszélhetünk. Ilyen az évente 52 alkalommal látható, kedvelt Delta tudományos híradó, az évente huszonkétszer jelentkező Gondolkodó tudományos magazin, a havonta gyakorlati tanácsokat adó Kalendárium, amelyik az évszakokhoz illeszkedve mindennapi életünk és a természet viszonyát, meg a műszaki és tudományos világ eredményeit taglalja. Ugyancsak havonta kapunk orvosi, egészségügyi tanácsokat a Diagnózisban, nyelvművelői segítséget A nyelv világa, állam- polgári ismereket, jogpropagandát a Jogi esetek műsorában. Elindították a Tv-egye- tem társadalomtudományi tagozatának harmadik fejezetét — ez az ókori Kelet és Hellasz után most az ókori Rómáról szól. Aztán? Jogról, alkotmányról, erkölcsről, híres magyar könyvtárakról, magyar tájakról, a mikroelektronika forradalmáról, a robottechnikáról, a cukorbetegségről, és sok másról esik szó — más műsorokban. Bemutatták a debreceni atommagkutató intézetet, a 350 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a 200 éves műegyetemet. Az Útjelzők című sorozatban többek között a kistelepülésekkel, problémájukkal, a fejlődés, a kibontakozás távlataival is foglalkoztak. Milyen újdonságok várhatók az idén? Mostanában megnövekedett az érdeklődés olyan adások iránt, amelyekben mi, nézők, közvetlenül is részt vehetünk, bekapcsolódhatunk a kérdések megvitatásába, hozzászólhatunk a tárgyhoz. A Kapcsolatok című műsor ilyennek ígérkezik — januártól havonta láthatjuk: ez közérdekű élethelyzeteket elemez, és számít a nézők élénk részvételére. Új kezdeményezés az „5-letek” című is, amely a szabadidőszerkezethez hangolódik, s feladatának tekinti a környezetkultúra fejlesztését. Arról és úgy szól hozzánk, amiről és ahogyan szívesen vesszük tanácsait életformánk javításához, életmódunk szebbé tételéhez. Új elemek vannak a Jogi esetek műsorában, a munkajog alaposabb ismertetése és az új jogszabályok hatásosabb tudatosítása. A nyelv világa a nyelvi jelenségek értelmezésébe bekapcsolja a néprajz, a művelődéstörténet és a kommunikációelmélet min* tájára A világ metróiról (London, Budapest, Párizs, New York, Moszkva alcímekkel) készült egy sorozat. A Híres magyar alma materek sorozatban a pápai református gimnázium, a soproni (evangélikus) Berzsenyi Gimnázium, a Győrffy István Kollégium és az Eötvös József Kol. légium történetével ismerkedünk meg. Erkölcsi csapdák címmel (Az áldozat, Ki a felelős, Ki a tolvaj?) ugyancsak népszerűnek várt rövid sorozat készült. Gazdag és rendezett anyagi Valóban a köz művelése a cél. Általa nem csupán álló tudást, hanem készségeket, viselkedéskultúrát, „élő műveltséget” sajátíthatunk el. A téves közművelési műhely a tömeges, a napi műveltségi szükségletek kielégítésének műhelye. K. J. | Miért járt pórul a február ? A népmesék és néphitek tanúsága szerint a régi korok emberét erősen fogaJkoztatta az a talány, hogy miért éppen a február a legrövidebb hónap. Sok európai népmese szól arról, hogy miként és miért ajándékozott vagy kölcsönzött február egy- egy napot két szomszédjának, januárnak és márciusnak. A német nyelvben a latin eredetű „február” név mellett használatos volt régebben a német „Hornung” megnevezés is, ami körülbelül annyit tesz, hogy „megrövidített, pórul- járt”. Az igazi magyarázat a naptár fejlődéstörténetében található. A régi római naptár tíz hónapra osztotta az évet. Ebben az úgynevezett romu- lusi évben január és február nem létezett. E két hónapot később — a hagyomány szerint Numa Pompilius uralko- j dása idején — biggyesztették ja többi tízhez. Január és február illedelmesen a sor vé- Igére állt. Február került a legvégére, így a napok újrafelosztásánál neki jutott a maradék, és mint utolsóra, reá függesztették a szökőnapot is. Ez így maradt akkor is, amikor a hónapok sorrendjét megváltoztatták, majd a Júlián- és a Gergely-nap- tárral végérvényessé vált. A „február” név is összefügg azzal, hogy hosszú időn át ez a hónap volt az utolsó. Régi szokás, hogy az óév végén, az új év elején megfogadjuk: jövőre mindent jobban csinálunk. Az ókorban a rómaiak — azt remélve, hogy az új év küszöbén átlépve minden rosszat, minden bűnt levethetnek, maguk mögött hagyhatnak — az év utolsó hónapjában tisztító rítusokat, latinul „februákat” tartottak. (Februare = tisztítani.) Kecskéket, kosokat és kutyákat áldoztak isteneiknek. Az áldozati kecskék lenyúzott bőréből szíjakat hasi. tottak, és azokkal próbálták kiverni egymásból a rosszat a tisztulni vágyók. A február „rendellenes” volta” sok. babonát szült. Az egyik szerint nem tanácsos februárban házasodni, mert az szerencsétlenséget hoz. A februárban esketett párok házában — mondták — gyakori látogató a betegség. Sokfelé úgy vélték, hogy a szökőnapon született ember „halott- látó”, szellemidéző képességekkel rendelkezik. Az ártó szellemek is február hónapban szaporodnak el leginkább — tartotta a néphit sokfelé Európában. Ezért eleink ilyenkor vetették be leghatékonyabbnak vélt démonűző varázslataikat. H a helytálló a népi meteorológia megfigyelése, akkor már februárban megtudhatjuk, hogy felöltőben vagy ingujjban megyünk-e locsolni húsvétkor A szóban forgó megfigyelés szerint ugyanis hideg húsvétra kell számítani, ha enyhe a február.
