Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

KISZ-esek Erdckurfon

Erősek a gyökerek

A megyeszéli kisközségben, Erdőkürtön, jobban érezni a

főváros vonzását, mint a megyeszékhelyét, vagy a legközelebbi nógrádi városét, Pász- tóét. A2 emberek nagy része — azon kevesek kivételével, akik nem a székhelyközség, Kálló téeszében dolgoznak — Budapesten vállal munkát, legtöbben az Ikarusban. Ingázásban telik az életük. A gyerekek is eljárnak nyolcadik után: ki szakmát tanul, ki érettségizni készül. A gyökerek azonban erősek. Hiába a főváros csillogása, minden fiatalt kísértő csábításai, a gyökerek csak hazahúzzák a tizenéveseket a szülőfalu biztonságába.

— Van, aki alig várja már a pénteket, hogy hazajöhessen — meséli Máté Ágnes óvónő, aki négy évig volt az erdőkürti KlSZ-alapszerve- zet titkára. — Aztán a hét végi estéken összejövünk az ifjúsági klubban harmincan- negyvenen. A mostani ötven KISZ-tag közül a legtöbb tizenéves, de vagyunk azért né- hányan harmincasok.

A KISZ mindenhol mutatja magát a faluban. Az elődöktől örökölték, hogy mindenhez közük legyen, ami a falu javára történik. Az iskola, az óvoda, a kultúrotthon építésénél, a gázcseretelep kialakításánál is ott voltaik. A legutóbbi nagy büszkeségük, a sportöltöző, bőven adott munkát a KlSZ-esek- nek is.

Két évvel ezelőtt merész vállalkozásba kezdtek az er- dőkürtiek: a Hazafias Népfront égisze alatt művelődési kört alakítottak. A mostani harminckét fős tagság nagy része KISZ-es. mint ahogy a titkár, Máté Ágnes is.

Kőormoktól a gyárkéményig

Sikeres esztendőt zárt 1985-ben a salgótarjáni hegymászóklub. Tevékenységükhöz a sporton kívül hozzátartozik a gyáraknál, intézményeknél vállalt bérmunka is. Értékelő, évzáró gyűlésükön egyetlen hiányosságként merült fel, hogy a nagy expedíciókra való készülődés miatt kevesebb gondot fordítottak az utánpótlás nevelésére. Négyen főiskolába járnak, s közülük Farkas Péter hazánk második legjobb hegymászója. Hegyi túráik célpontja elsősorban a Magas-Tátrába irányult, ahol januárban megmász- ták a Markazit-tomyot, a Jég- völgyi-csúcsot, és kísérletet tettek a Gerlach meghódítására is. Érdekes feladatnak bizonyult a hegység legnagyobb vízesésének leküzdése.

Májusban az NDK-ban található Höhlenhund- (Homokkövek)- hegység 8-as erősségű falai következtek. Nyári magashegyi túEllesett beszélgetések

megyében élő művészek munkáit szeretnék bemutatni, meg a helyi alkotókörben készült műveket.

Néhány KISZ-es fiú ötlete volt a karatetanfolyam. Az edző szakember — nemrég nősült, ide a faluba. Senki se gondolta volna, hogy ilyen népszerű lesz.

Nemcsak a szórakozásban vannak benne a fiatalok. A tavalyi április negyedikéi ünnepség rendezésével például az egész falu elismerését kivívták.

— Vannak a legifjabb KISZ-esek között, akik még csak szemlélődnek — mondja Máté Ágnes. — Nincsenek tisztában azzal, hogy ők is kezdeményezhetnek. Lassanként azonban belevisszük őket is a közösségi munkába.

Sokan vádolják a községekből bejáró középiskolásokat, hogy azért KISZ-tagok otthon, nem pedig az iskolában, mert ki akarnak bújni a magasabb követelmények teljesítése alól. Talán valóban akadnak ilyenek. Az általánosítás elhamarkodottságát azonban Máté Ágnes cáfolja:

— A saját példámból tudom. hogy rossz ez a megközelítés. A középiskolákban a legjobbak tanulnak tovább. Azért, mert egy erős osztályban egy falusi csak mondjuk a tizenötödik, még lehet a falujában az első. Én sem gondoltam magamról, hogy vezető leszek. A faluban azonban tekintélye van egy középiskolásnak.

Nemcsak tisztelik, de többet is várnak el tőle, mint másoktól. A közösségnek nagy ereje van, a követelményeknek meg kell felelni.

Kovács Erika

vetekszik. A fiatalok képzését szakavatott vezető végzi, főként hét végeken, de tervezik, hogy egyhetes kinttartózkodást is programba vesznek. Szeretnék felvenni a kapcsolatot iskolákkal, intézményekkel, hogy a jutalmazások körét bővítsék a „Kaland táborban** való részvétel lehetőségével.

Emellett minden hét végén edzéseket tartanak, hiszen nyári túráik között olyan hegymászó- és barlangtúrák szerepelnek, mint a Szilice-fennsík víznyelőjének felderítése, illetve a Ma- gas-Tátrában levő Sárgafal meghódítása. Elkezdték az utánpótlás toborzását; januárban eddig heten csatlakoztak a bátor sportemberekhez. Jelentőségüket fokozza, hogy megyénkben egyedül a salgótarjáni hegymászóklub foglalkozik ifjúsági turizmussal.

Új idők — új technika

Ötmillió forintért új panell mérő automatát vásárolt a BRG salgótarjáni gyára. A felvételen: a Wayne Kerr angol cég számítógép-vezérlésű termékét Földesi László

MHSZ-klubfitkár a termelőszövetkezetben

„Remeíc kollektívában minden könnyen megy../

immmuuui

. NttevtUfvK

A „pót"

Joghézag van, nincs tisztázva a pótképviselők és a póttanácstagok szerepköre — ál lapították meg a hét elején egy Budapesten rendezett népfronttanácskozáson. Mindehhez hozzátették, hogy legalább két évre van szükség, amíg a gyakorlat alapján meghatározható a választópolgárok jelentős részének támogatását élvező pót- képviselőik és póttanácstagok szerepköre.

A jogállást illető viták ellenére egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy gyakorlati haszonnal is jár az új választójogi törvény pótképviselői, póttanácstagi, „intézménye”. A megújult, a munkáját éppen csak elkezdő ország- gyűlésben is igazoltak már mandátumot a megüresedett képviselői helyre, s a NÓGRÁD éppen ezen a héten tudósított arról, hogy Salgótarján 12. számú választókerületében a póttanácstag vette át a lemondott tanácstag munkáját. Minden különösebb procedura, újból kiírt választás nélkül, hiszen ez ügyben egyértelműen voksoltak az általános választáskor. A „pót” tehát ilyenkor a gazdátlanná vált mandátum birtokosává lép elő, általában azonban nem helyettese a képviselőnek, illetve a tanácstagnak.

Addig is azonban, amíg a jogállásról vita zajlik, teljes a nézetazonosság abban, hogy a pótképviselők és a póttanácstagok bizalmat élvező, a közélet iránt elkötelezett emberek, cse- lekvőkészségükeit hasznosítani kell a közösség javára. Felvetődött például a lehetőség, hogy a pótkép- viselő'ket be lehetne vonni a parlament egyes bizottságainak munkájába. Kiváltképpen olyankor, amikor a pótképviselő szakemberként segítheti a testületi vélemény és állásfoglalás kialakítását.

A cselekvési lehetőség“ nek egy formája ez, amire ugyancsak számos példa akad Nógrád megyében is. A pótképviselőkkel és pót- tanácstagokkal már a megválasztásuk kezdetétől úgy számoltak, mint akik tevékeny résztvevői lehetnék a közéletnek. Gondoltak rájuk az első adandó alkalommal, így számosán kaptak bizalmat a helyi népfronttázottságokban, két Nógrád megyei pótképvi- selőt pedig megválasztottak a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának is.

Az említett budapesti tanácskozás kapcsán is megfogalmazták, hogy mindenekelőtt a pótképviselők és póttanácstagok informálás sát kell megoldani. Egyrészt azért, hogy szükség esetén kellő ismeretek birtokában léphessenek elő képviselővé, illetve tanácstaggá, eredményesebb lehessen munkájuk. De fontos ez azért is, mert a majdani választáskor, az esetleges újbóli jelöléskor így lesz nagyobb garancia az esélyegyenlőségre. Ügy tűnik, Nógrádiban ugyan, csak van jó példa a tájékoztatásra, az ismeretszerzésre. A megyei tanács ülésén is találkozni lehet pótképviselővel, s a helyi tanácsok ülésein is nemegyszer ott van több pót- tanácstag. S bár egyelőre nem dönt, nem szavaz, véleményével segítheti az alaposabb állásfoglalást.

A joghézag megszüntetése, a jogállások tisztázása a törvényalkotó jövendő feladata. A helyi közélet azonban máris igen sokat tehet azért, hogy a „pót”-ok a közérdek javára sokoldalúan foglalkoztatott emberek legyenek.

K. G.

Fogászaton.

Jóképű fiatalember támasztja a falat a rendelőintézet fogászati osztálya előtt. Kissé kirí a fájós fogukat tapogató betegek közüli, alig húszesztendős lehet, hát semmi oka aggodalomra, ami esetleges betegségét illeti. Hirtelen mosoly csillan arcán, miután ismerős mögött csapódik az üvegajtó.

— Szevasz — köszönti mesz- szirői a később Péternek nevezett barátot. — Hát te, hogy keveredsz ide? — teszi fél az udvariaskodóan szellemes kérdést.

— Szea — húzza félre kezét a jövevény pufüadt arcfelületéről, egyúttal jelezve, hogy korántsem mosolyversenyre szeretne benevezni. — Azt hiszem, megérett a helyzet a „húzásra”, de hát látod ... Tömésre vársz?

— Egy frászt — les körül gyanakodva, nehogy . valaki meghallja az intim részleteket. — Unom a banánt, eny- nyi az egész. Kiakasztott az a hájfejű főnököm, úgy döntöttem, nem szerzem meg neki azt az örömet, hogy egész nap velem foglalkozzon. Ide figyelj, Péter! Amíg létezik az szik, nekem egy gyökérkezelés is megér vagy két hetet.

— De mit adsz be a dokinak?

— Nagyon elégedett vagyok a fiatalokkal — mondja Budai József pedagógus, a kör elnöke. — Mindemben lehet rájuk számítani. A klubkönyvtárban, amelyet most a művelődési kör működtet, mindig helye van az ifjúságnak.

Nagy tervekkel indult a kör. Egy részük már valóra vált. Újra van a faluban mozielőadás, íélszázan váltottak bérletet a filmekre. Sikeresen működnek az amatőr művészeti csoportok a tánc- csoport és az ifjúsági énekkar. A múlt évben hatszor léptek közönség elé. A művelődési kör érdeme, hogy újraéledtek a farsangi népszokások, hogy tizenhárom év után ismét szüreti mulatságra gyűlt össze a falu apraja- nagyja. A pávakör, a honismereti kör, szeretettel ápolja a szlovák nemzetiségi hagyományokat. Ez utóbbi földrajzi nevekből készített gyűjteményt, már el is küldték a megyei levéltárnak. Tervezik, hogy szokásokat gyűjtenek majd a faluban, felkutatják a település felszabadulás utáni történelmének emlékeit.

A szlovák nyelvművelő klub még csak terv. Egyrészt azokat az időseket várják majd ide, akik még használják anyanyelvűket, másrészt azt a középkorú generációt, amely az iskolai szlovák nyelvoktatás évekig tartó szünetelése miatt nem tanulhatta eddig ősi nyelvét.

Közel áll már a megvalósuláshoz a képzőművészeti alkotó kör. Megvannak hozzá az anyagiak, ugyanúgy, mint a kürti kisgaléria létrehozásához. A galériában a

ráilc kőiül kiemelkedik a Mont- Blanc-expedíció és az olasz Dolomitok Drei Zinnen középső csúcsának megmászása. Egy lányokból álló csapat feljutott Görögországban az Olimposzra. Munkavállalásaikat igénybe vette az öblösüveggyár, ahol kéményt takarítottak, az ipolytar- nóci téglagyárban pedig zárógyűrűt helyeztek el a gyárkéményen. Több magas épületen végeztek tisztítási tevékenységet, köztük a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ homlokzati üvegablakán. Bevételük elérte a 100 ezer forintot.

Idei tervükben fontos szerepet kap a munkavállalás, hiszen az így befolyt Összegekből finanszírozzák utazásaikat, eszközszükségletüket. Folytatják a déli Mátrában kialakított tanmászóhely fejlesztését, mely az elismert csehszlovákiai mászóhelyekkel

fáj, meg ott hasogat. Ha csaík a mai napomat igazolja, már nem jöttem hiába.

— Van egyáltalán rossz fogad?

— Dehogy van! Pont ez a baj! Különbéin meg, foghatom az ünnepekre, hogy túl sok cukrot zabáltam, vagy valamit...

A nővér szól ítás ára hirtelen megrázkódik, majd belép a fehér ajtón. Pétert látszólag hidegen hagyja a jóbarát iránit érzett megértés, de miután az kilép a fényes tükrökkel borított szobából, szinte azonnal rátapad:

— No, mi van? Bevette?

— Elküldött röntgenre — feleli mosolygósán. — Tuti a betegállomány!

☆

Fodrászatnál].

— Kezét csókolom. A Rudi bent van? — lép a pulthoz egy elegáns férfi. Az igenlő válasz után lassú léptekkel közelít a serénykedő fodrászok felé, majd örömmel konstatálja, hogy a „mester” már messziről üdvözli. Fejbiccentéssel jelzi hogy mondandója nem kíván illetéktelen füleket, mire az olló visszakerül az asztalra, s pár lépést távolodnak a kíváncsi vendégek hatótávolságából.

— Rudiíkám, tudsz most fogadni, mert szakítottam a munkaidőből egy keveset. Tudod, máskor nem nagyon érek rá.

— Mindig rohansz, de most jöhetsz, lesz időm.

— Amíg a kuncsaftodat befejezed, elugranék megvenni a vacs őrá ravalót. Ügy negyed óra. Rendben?

— Persze, gyere csak! A fene a jó dolgodat — jegyzi meg barátságosan. — Egyébként mi lett a totódon?

— Semmi! Megint kiszúrt velem a Róma. Különben tizenkettesem lett voilna. Hát neked? Fixre vetted az In- ternazionalet?

— Fix kettest írtam, vesztemre. Én már megfogadtam, hogy abbahagyom, mert csaik a pénzt viszi az egész.

A türelmetlen vendég enyhe köhögéssel adja a mester tudtára, hogy örülne, ha mielőbb végeznének. A célzás ül, rövid búcsúzkodás:

— Na, szevasz. Vedd meg a vacsit, aztán várlak! Egyébként mikor jössz már úgv, hogy kicsit beszélgethetnénk . . .

■fr

Építkezésen.

Reggel fél kilenc. — Uram! Hol találjuk az építésvezetőt?

A megye egyetlen mező- gazdasági MHSZ-klubjának titkára Horváth Gyula. A pásztói Béke Termelőszövetkezetben dolgozik. Megbecsült ember munkahelyén és a közéletben egyaránt, amit szakmai munkájával és társadalmi tevékenységével vívott ki magának. Munkahelyén gépszerelőként dolgozik, szakmáját szereti ésnaigy hozzáértéssel műveli.

— Vílágéletemben szerettem a gépeket, és így lettem 1960-ban gépszerelő, géplakatos-szakmunkás. A szakmunkás-tevékenység mellett mindig szakítottam időt arra. hogy mozgalmi munkát végezzek. A K.ISZ-ben alapí- tótagként, közel 15 évig dolgoztam, 1965-től 10 évig munkásőr voltam. Leszerelésem után, 1970-től az MHSZ-ben dolgozom társadalmi aktívaként.

— Öltözik — hangzik a

rövid, de velős válasz. Az óvoda toldaléképületének készülő szegletében egy ember tartja a frontot.

— Beszélhetnénk vele?

— Mingyá’ jön!

Várakozás. Kilenc óra.

— Jó napot. Ön itt az építésvezető? Szeretnénk beszélni magával a készülő konyháról.

— Jó napot. Én volnék a megbízott. Hát, ha van türelmük, el kell még mennem egy helyre. Ügy tíz perc.

Üjatofo várakozás. Fél tíz. Már egy lélek sincs a terepen, gyanúnk a kocsmában igazolódik be.

— Hát megtaláltak? Tudja, itt tartjuk a reggeli „eligazítást”, de rögtön megyünk.

Tíz óra. Már mind az öten visszatértek.

— Akkor most zavarhatunk egy pár percre?

— Ha nem bánja, hogy közben reggelizünk!

— Mondja, mikor kezdődik a munkaidejük?

— Hatkor. De mit fagga- tódzik. A népi ellenőrzéstől vannak?

— Nem. Újságírók vagyunk és egy képet szeretnénk csinálni az itt folyó munkáról.

— Hát, azt lehet. Na, Józsi ! Ferivel álljatok oda a rosta mellé, mintha lapátolnátok ..

T. Németh László

Lassan, 15 év távlatából visszatekintve, felmerül a kérdés, mi vonzotta, hogy a szövetség tagja legyen?

— Gyermekkoromban, még a MÖHOSZ foglalkozásain résztvevőket figyelve, megkedveltem ezt a tevékenységet. Csak 1970rtől vagyok klubtag, annak az az oka, hogy a KISZ-ben és a munkásőrségben foglalkoztam honvédelmi feladatokkal. Ahogy beléptem az MHSZ területi tartalékos klubjába, szinte megszállottként vetettem magam a teendők végrehajtásába. Utóképzési felelősként az Oktatások szervezése volt a feladatom, amelyeket éveken át eredményesen sikerült megvalósítanom. Jó munkát végezni nem volt nehéz feladat, hiszen remek kollektívába kerültem.

A jó kollektívából mégis kivált, nem saját elhatározásból, hanem egy közösség óhajaként.

— Már elég régen a termelőszövetkezetben dolgoztam; amiikoris a fiatalok megke. restek, hogy többszöri kísérlet ellenére sem sikerült a klubot megalakítana. Mondták, próbáljam meg én, hátha nekem sikerül. A volt klubomból néhány aktívával megkezdtem a szervezést, és 36 fővel megalakítottuk 1979- ben Nógrád megye első. máig is egyetlen termelőszövetkezeti MHSZ honvédelmi klubját. A létszám az eltelt hat év alatt közel hetven főre emelkedett, és két szakosztályban folyik most a munka.

Horváth Gyula örömmel emlékezik vissza a múltra, az elért eredményekre, sikerekre, de előre is keli nézni. hiszen, ami ma még e'ég, az holnap már kevés lehet.

— Eddig sok szép eredményünk van, sikerült megér, tetnem a fiatalokkal, hogy a versenyeken jól szerepelni csak kemény, céltudatos felkészüléssel lehet. Ezt a szintet szeretném megtartani. A múltról még annyit: nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy mint megyei küldött, részt vehettem az MHSZ országos tömegsport- aktíva-értekezleten. Sok mindent kaptam a szövetségtől, de úgy érzem, adtam is valamit.

K. I* .

— Megdumálom, hogy itt NÓGRÁD — 1986. február 8., szombat