Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

/? 9l ?

Tudományos emlé! ülés Salgótarjánban

Kun Eéla születésének 100. évfordulóján

Február 20-án lesz Kun Beia születésének 100. évfordulója. Ebből az alkalomból megemlékezésekre kerül sor Nógrád megye több üzemében, és intézményében is. Az elkötelezett forradalmár harcos életútját, elévülhetetlen érdemeit méltatta dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára azon a tudományos emlékülésen, amelyet a Nógrád megyei pártbizottság oktatási igazgatósága és az MTI Miskolci Akadémiai Bizottságának társadalomtudományi szakbizottsága elsőként rendezett tegnap Salgótarjánban, az oktatási igazgatóság székházában. Az emlékülésen politikai munkatársai:, propagandisták vettek részt és képviseltették magukat a Miskolci Akadémiai Bizottság Borsod, valamint Heves megyében tevékenykedő szakbizottságai. Ott volt a tudományos emlékülésen Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára.

Kun Béla tevékenységét a Magyar Tanácsköztársaság idején és a leverését követő években dr. Szabó Ágnes, a történelemtudományok kandidátusa, az MSZMP Párttörténeti Intézetének osztályvezetője elemezte Népbiztos és emigráns című előadásában. A fiatal magyar értelmiségi orosz hadifogságban az októberi forradalom, Lenin hatására érik forradalmárrá. Tevékeny részt vállalt az új típusú párt a KMP létrehozásában, a Tanácsköztársaság megteremtésében, amelynek külügyi, majd hadügyi népbiztosa volt. Diplomáciai, katonai tevékenységével — akárcsak elméleti munkásságával — a Magyar Tanács- köztársaság, a nemzetközi proletárforradalom ügyét szolgálta.

Elméleti tevékenységének középpontjában ebben az idő. szakban a szocialista építő- munka kérdései álltak. A pártról szólva annak élcsapatjellegét, a demokratikus centralizmus erősítését, a pártegység, a pártfegyelem fontosságát hangsúlyozta. Egyértelműen tisztázott olyan kérdéseket is, amelyek a mindennapok gyakorlatában nem kevés gondot okoztak: így a párt és a munkástanácsok viszonyát, a párt- és a szakszervezetek, a munkásság oszíáiyszervezeté- nek kapcsolatát. Kifejtette álláspontját a proletárdiktatúráról, a termelőeszközök társadalmi tulajdonáról, és a termelés fejlesztése mellett a munkásigazgatás, a munkás- ellenőrzés szélesítésének szükségességéről, a párt agrárpolitikájáról.

Szemléletes példákkal gazdagon illusztrálva bontotta ki az előadó azt az időszakot, amelyet Kun Béla ausztriai emigrációban, majd pedig a Szovjetunióban töltött. A KMP Központi Bizottságába választották, képviselte a pártot a Komintemben, Elméleti munkássága során megvonta a Magyar Tanácsiköztársaság tanulságait. Hangsúlyozta a helyi sajátosságok, a munkás- egység fontosságát, a tömegek nápi követeléseként vívott harcának támogatását, a pártépíitő munkát, a munkásparaszt szövetség jelentőséA tudományos emlékülés egy volt

gét. Kun Béla 1924 és 1928 között maga is részt vett a magyar párt újjászervezésében. A nemzetközi munkásmozgalom lehetőségeit, a magyar viszonyokat elemezve lehetségesnek tartotta a proletárdiktatúra megteremtését, a második tanácsköztársaság létrehozását.

A második tanácsköztársaság reménye és a népfront valósága címmel dr. Pintér István, a történelemtudományok doktora, egyetemi tanár, az MSZMP Párttörténeti Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást. Többek között szóit a nemzetközi helyzetben bekövetkezett vál. tozásokröl, a kapitalizmus kibontakozó általános válságáról, amelytől a magyar párt- vezetők egy része, így Kun Béla is, a forradalmi mozgalom fellendülését várták. A körülmények azonban másképp alakultak. Hitler ura- lomrajutása, a fasizmus németországi fölülkerekedése felvetette a kommunista pártok — így a magyar párt — stratégiájának módosítását. A magyar párt. Kun Béla is hosszú vívódás útján jutnak el a munikásegység, a széles társadalmi bázisra támaszkodó népfrontpolitika gondolatáig. A Komintern VII. kongresszusának állásfoglalása ugyanis a pártok közös fellépését a haladó erők összefogását sürgeti a fasizmus ellen. Kun Béla olyan harci program kidolgozását szorgalmazta, amely lehetőséget ad a munkásegység megteremtésére, az értelmiség és a fiatalok

i

k előadója dr. Szabó Agnes

— Kép: Bencze —

megnyerésére, a szélesebb tömegek együttműködésére, az erősödő fasizmus ellen az ország demokratikus átalakítására.

Az előadó a nemzetközi, a magyar munkásmozgalomban elfoglalt szerepének értékelése, elemzése mellett szólt Kun Béla emberi értékeiről. Felkészültségéről, a munkásmozgalomban szerzett hallatlanul gazdag tapasztalatáról, segítőkészségéről s arról a tevékenységéről is, amellyel más országok kommunista pártjainak elméleti, gyakorlati munkáját támogatta. Szó esett a Szovjetunióban élő magyar emigráció, valamint Kun Béla kapcsolatáról, a kibontakozó személyi kultusz nehéz éveiről. Azokról a torzulásokról, amelyek a pártok tevékenységében átmenetileg bekövetkeztek.

A tudományos emlékülésen elhangzott előadások azt erősítették Kun Béla nagyívű életpályát futott be, az elkötelezett forradalmárok útját járta, Igaz, nemcsak sikerek kísérték. Ez az út nem volt mentes az elméleti bizonyságoktól, a tévedésektől, a buktatóktól sem. Az elmúlt évtizedekben ezért Kun Béla megítélése nem volt mindig egyértelmű, képét gyakran árnyékolták torzítások. Fontos tennivalónk közé tartozik — nemcsak az évforduló miatt —, hogy mind teljesebbé, igazabbá tegyük a róla alkotott képet, s elfoglalja megillető helyét a közelmúlt magyar történelmében.

Y11ÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

NÓGRÁD

A Z .MSZMP NÓGRÁD MEGYfrí BIZOTTSÁGA ÉS A M'E Q Y E I T'A 8ÁCSL.AP J'A

XLII. ÉVF., 33 SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1986. FEBRUÁR 8„ SZOMBAT

Tanácskozott a KISZ-KB

Előtérben az ifjúsági sportmozgalom

A KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba első titkár elnökletével pénteken ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár.

A Központi Bizottság Varga-Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a KISZ feladatait a diáksport és az ifjúság szabadidő-sportja, valamint az ifjúsági turizmus fejlesztésének területén.

A testület megállapította, hogy az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom meghirdetése óta nőtt a központi és a helyi sportakciók, sportesemények száma, bővült a rendszeresen sportoló

fiatalok köre. Ugyanakkor a sport és a turizmus a KISZ- szervezetek egy részében ma sem folyamatos tevékenység, nem vált a mozgalmi munka természetes elemévé.

Az ifjúsági szövetség feladata, hogy hozzájáruljon a diáksport, az ifjúság szabadidő-sportja, a turizmus fellendítéséhez, kezdeményezze és felkarolja az ezt szolgáló lépéseket. A KISZ területi szervei, tanintézeti szervezetei segítsék a diák- sportkörök és diáksportegyesületek megalakítását, mozgósítsák a fiatalokat arra, hogy bekapcsolódjanak a Diáksport Szövetség munkájába. A KISZ-szervezetek támogassák az önszervező, önfinanszírozó sportolási formákat, kezdeményezzék új típusú sportoló közösségek, sportegyesületek létrehozását.

A KISZ hazánk természeti szépségeinek megismertetése, a hazaszeretet erősítése és a fiatalok egészséges életmódra nevelése érdekében „Hazánk, Magyarország” elnevezéssel turisztikai mozgalmat indít. Rendelkezésre bocsátja a kezelésében lévő ifjúsági létesítményeket, kialakítja a gyalogos, a vízi és a kerékpáros-vándortábo- rok országos hálózatát.

Horváth István, az MSZMP KB titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szövetség mindig következetesen képviselte a pártnak azon célkitűzéseit is, amelyek az ifjúsági test- nevelési és sportmozgalom fejlesztését szolgálják. Az Edzett ifjúságért sportmozgalom, az ötpróbaakciók, az országjáró diákok találkozói

(Folytatás a 2. oldalon.)

Vízrendezés, vízkárelhárítás

Fejlesztési program 2000-ig

Távlati fejlesztési programot határozott meg a Nógrád Megyei Tanács a belterületi vízrendezésre és vízkárelhárításra. Hasonló dokumentumot 1977-ben hagyott jóvá a testület, a mostani értékelés szerint a fejlesztési koncepció jól szolgálta a megye belvíz- rendszerének és vízkárelhárításának tervszerű fejlesztését. Az 1977-től napjainkig eltelt időszakban a települések nagy részén megszűnt a belvízveszély. A Zagyva tározós rendszerének és az Ipoly mentén megépített árvízvédelmi töltéseknek köszönhető, hogy a lakóterületeket már nem fenyegeti árvíz. A változások között említették, hogy az elmúlt év végéig Nógrádban megépült csaknem 1300 kilométernyi csapadékvíz-elvezető árokrendszer és 1977 óta 35 ■ kilométerrel növekedett a kisvízfolyások rendezett belterületi hossza.

A Nógrád Megyei Tanács a koncepció idő- és részarányos teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri, a teendőket pedig az érdekeltekkel egyezteti. A jóváhagyás óta eltelt nyolc év alatt olyan megyénket is érintő változásokra került sor, amelyek indokolták a program felülvizsgálatát. A helyzetfeltárást az építési és vízügyi osztály az 1977—1985. közötti évek elemzésével készítette el, a módosító javaslatokat pedig 2000-ig szólóan ‘ fogalmazták meg.

A Közép-dunavöl'gyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében több mint 223 kilométer vízfolyás van. az V. és a VI. ötéves tervben végrehajtott munkálatok nyomán az A kategóriás vízfolyások 70 százaléka immár rendezett, 1977-ben ez az arány még csak 40 százalékos volt. A vízügyi igazgatóság az elmúlt tervciklusban

13,6 miliió forint beruházási és 30,5 millió forint fenntartási hitelt fordított saját víz- rendezési műveinek fejlesztésére, korszerűsítésére.

A megye területén három vízgazdálkodási társulat is működik, ezek öt év alatt beruházásra 38,2 millió forintot, fenntartásra pedig 30,9 millió forintot költöttek. A társulások alaptevékenységükön túlmenően —, mint kivitelezők — közreműködnek a meliorációs munkák és belterületi vízrendezések megvalósításában is. A tanácsi kezelésben lévő vízfolyások állapota is javult, a további rendezéseket azonban gyakran akadályozzák a nem megfelelő állapotú és nyílású hidak. A

VI. ötéves tervben a Nógrád Megyei Tanács beruházási jellegű belterületi vízrendezésre több mint 121 millió forintot, karbantartásra pedig 24.1 millió forintot költött. Ebből a pénzből három város, valamint 24 község belterületi vízrendezését részben vagy egészben megoldották.

A vízrendezés és a vízkár- elhárítás jelenlegi helyzetét részletesen áttekintette a Nógrád Megyei Tanács, s ennek alapján állapította meg a 2000-ig szóló fejlesztési programot. Vízgazdálkodási célból szükséges a völgyek káros vizeinek elvezetése, a hasznos vízmennyiség visszatartása, tározása, a talajvízszint szabályozása. A befogadó vízfolyások rendezésével lehetővé válik a belterületek vízkárelhárítás-gondjainak megoldása, a belterületi zárt vagy nyílt csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, valamint, a mező- gazdasági területek vízrendezése.

A vízgazdálkodási érdekek mellett a terület vízrendezésének a településfejlesztési, valamint iparfejlesztési szempontok is meghatározói. A terv készítése során éppen ezért kiemelt figyelmet fordítottak az ipartelepi fejlesztésre, valamint az idegenforgalmi és üdülőfejlesztési szempontból kijelölt térségekre. (Romhány, Rétság, Bánk, Balassagyarmat, Szécsény, Hollókő, Diósjenő, Bátonyterenye, Pásztó, Mátrakeresztes és Salgótarján.)

A távlati fejlesztési program szerint 2000-ig Nógrád megyében valamennyi állami és társulati kezelésű kisvízfolyás korszerűsítése indokolt, a belterületi vízrendezéseknek pedig nyolcvan százalékát tervezik megvalósítani.

Munkatervezés a pártalapszervezetekben Alkatrészek az autóbontóból

(3. old.) (3. old.)

Nehéz, szép kötelesség (5. old.)

Csesztvei csendek (7. old.)

Mexikó muzsikus követe (8. old.)

A Rijksmuseum száz éve (9. old.)

<