Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
Filmjegyzet Epizódok egy diáknapból 1 Mi várható Dél-Afrikában? Hogyan hat az amerikai űrEDULES repülőgép katasztrófája a világpolitikai helyzetre? Hogyan a további amerikai fegyverkezésre? Mi a véleménye az ifjúságról? ön szerint, milyen irányban fejlődik tovább a KISZ? Milyennek látja a szakmunkásképzés helyzetét? — Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömegével leptek meg a közelmúltban azok a fiatalok, akik játszani hívtak maguk közé, s akikre úgy vbltam kíváncsi, hogy én akartam kérdezni tőlük. Lehet, hogy ugyanilyeneket kérdeztem volna, mert egyszerűen az érdekelt, milyenek ők, a bá- tonyterenyei szakmunkás- tanulók. Ám a kérdések igen beszédesek; többet elárultak, mint a lekerekített kijelentések. Vallottak a kérdés megfogalmazójának előzetes tájékozottságáról, érdeklődéséről, gondolkodásáról, világnézetéről. A 209. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben aznap minden más volt, mint egyébként. Közel ötszáz fiatal és vagy negyven tanár játszott együtt, a névadó születésnapján. Jártam-keltem közöttük, szemlélődtem. A bütykölde, amit a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ segítségével nyitottak aznapra, zsúfolásig telt. Fiúk, lányok filccel bajlódnak, gyöngyöt fűznek, makraméznak. Megakad a szemem egy nagy darab gar- bós fiún. Hurkapálcára csomózott fonalakat tekerget, s lassan kirajzolódik a minta. Csodálkozásomat nem leplezhetem, mert valóban meghökkentő látvány, ahogy a vasasszerszámokhoz szokott kéz a fonalon matat. Pádár István, ugyanis bánya-elekt- rolakatosnaik tanul, s a maik- ramézás a hobbija! A szomszéd helyiségben, az Ifjúsági klubban Budapest- vetélkedő zajlik. Tucatnyi fiatalember egy várostérkép fölé hajlik, hogy a feladatnak megfelelően megkeressék a Petőfi Sándor utcát, aztán a Könyves Kálmán körutat. Egy másik teremben vitatkoznak a fiatalok. Mivel ez is pontokért zajlik, ügyesen kell érvelni, jól kell forgatni- a meglevő tudást, fel kell idézni az utolsó kis újsághírt is, amit a vitatémával kapcsolatban olvastak. Milyen témák ezek? Bocsó Imre tanár úr előtt egy halom kartonlapocska hever, kiollózott újságcikkcímekkel: Merre tart a mozgalom? Éleszteni kell a hagyományőrzés lángját, — Még több szakmunkásra van szükség. — Házépítők boltja Kisterenyén. Csak néhány a címek közül. Két fiatalember ott jártunkkor éppen a zöldségtermesztés hazai gondjairól, a nehezítő tényezőkről beszélt... Miért idéztem fel ezeket az apró epizódokat? Mert, nagyon kifejezőnek találom. Igaz, hogy más volt ez a nap mint a többi, de sok-sok szállal kapcsolódott az iskola természetes életéhez. Nemigen taglalták volna az almatárolók gondját, olyan magától értetődő természetesA hirdetőosz'.opok moziplakátjairól egy furcsa, alacsony, kövérkés öregúr néz ránk; Alfréd Hitchcock. A hazai mozikban most először műsorra kerülő Vertigo című filmjét i hirdeti a plakát. Két helyszín a tizenhét közül séggel, ha máskor csak fiatal életük belterjes problémáival lennének elfoglalva. Telek Ervin kulturális nevelőtanár megerősít feltételezésemben : — Év elején mi is felmérjük a gyerekek kulturális érdeklődését, tájékozottságát, hogy tudjuk, honnan kell indulnunk, mire építhetünk. S, aztán módszeresen haladunk tovább, az úgynevezett kulturális osztályfőnöki órák keretében. Az elnevezés megtévesztő, mert nem az osztályfőnöki órakeret terhére szervezzük ezeket a programokat, s a téma is szerteágazóbb, annál, hogy az osztályfőnökök maguk végezhessék. Miről esik szó ilyenkor? Könyvekről, politikáról, a különböző művészeti ágak formanyelvéről, alapvető esztétikai fogalmakról, viselkedéskultúráról, higiéniáról és mentálhigiénéről, csupa olyan fontos dologról, ami a többi tanórába a szakmunkásképzés keretei között nem túszkolható be. Készséges partnerre találtak a megyei művelődési központban. Bo- donyi Anikó, a salgótarjáni intézmény munkatársa ezen a napon is jelen van, részt vett a program kidolgozásában, s segít mindabban, ami az iskola erejét meghaladja. — A két intézmény együttműködési programja az iskola oktatási és nevelési tervével összhangban készült el, azért, hogy a megyei művelődési központ segítséget nyújthasson mindabban, ami az itteni törekvéseknél megfelelően gazdagítja a fiatalokat. Szeretnénk erősíteni az itt folyó munkát a magunk eszközeivel. Most például azt tervezzük, hogy készítünk egy videofilmei az iskoláról. Ebben átfogó képet szeretnénk rajzolni erről a szakmunkás- képzőről, elsősorban a gyerekek számára. Vitaanyag lenne ez, ami módot adna a fiataloknak, hogy megbeszéljék saját ügyeiket. Amikor véget ér a játék, a szervezők az eredményeket összesítik, a fiatalok még tovább játszanak a számítógéppel, videót néznek, jönnek- mennek a folyosókon, beszélgetnek. Egy csapat fiú lóg a lépcső korlátján. — Milyen volt? Bár az első ilyen diáknap volt ez a mai, nem lepi meg őket a kérdés. — Tetszett, közlik lakonikus tömörséggel. Majd egymással kezdenek társalogni. Tőzsér Zoltán, Balázs Zoltán, Matikovszky Barna és Nagy Károly, máris az eseményeket tárgyalja. Milyen volt a bábozás, a vita, a számítógépes szópóker, a videovicc. A maguk kama* szos módján, kertelés nélkül értékelik a történéseket és egymást. Így természetes. Így szokták. (v. e.) Az 1980-ban elhunyt mester, ha élne bizonyára elégedetten bólintana, hogy a magyar filmforgalmazók ily módon reklámozzák alkotását. Hiszen életében maga is szívesen tette ezt. akár úgy. hogy saját fejének viasz másolatával a hóna alatt jelent meg fogadásokon, vendéglőkben. Hol ruhatárba téve azt. hol ideiglenesen valakire rábízva. Máskor hosszú szivarral a szájában ült be filmjének bemutatójára, a szivaron egy nagy fekete varjúval, S, mintegy élő védjegyként 1926-tól minden alkotásában maga is megjelent egy-egy villanásra utcai járókelőként, kutyasétáltató úrként. utasként, vagy legalább egy újságfotóként (például a Mentőcsónakban.) Alfred Hitchcock aranybetűvel írt neve nemcsak a film- történet ismerői számára csillog fénylőén, hanem a nagyközönség számára is. Ontotta a filmeket. 1921 és 1976 között ötvenkilenc filmet készített — a televíziós munkát nem számítva. Ebből egyet nem fejezett be, egy másikat közösen rendezett a főszereplővel és kettő dokumentumfilm volt. Persze, a hatalmas mennyiségben akadnak kevésbé sikerültek js, de összességében a nézők szerették és várták filmjeit. ö ugyanis elsősorban —, s számára természetes módon — a közönség, a mozi részére készítette alkotásait. Kritikusai sokszor a szemére is vetették, hogy soha nem a „magas irodalomból” vette témáit, hanem olcsó bűnügvi regényekből, újságcikkekből, de legtöbbször saját kútfőből merítette filmötleteit. Hitchcock számára azonban más volt a fontos. Nemhogy nem tagadta, de állította, hogy nem túlzottan érdekli a történet, ám annál inkább az előadás módja. A vizuális ábrázolás. A filmes nyelven történő, képben, mozgásban, színekben történő előadás minél hatékonyabb, tökéletesebb formája. Ezt a nyelvet ő perfekt, úgymond anyanyelvi szinten beszélte. Megszámlálhatatlan technikai. színészvezetési, dramaturgiai újítást hozott. Mindezeken túlemelkedő azonban a hitchcocki film nagy metodikai lényege, a su.spanse megteremtése. A nézőben keltett bizonytalanság, kétség, izgatott várakozás ér zete ez. Hitchcock alapvető elve az volt, hogy a szimpla meglepetés legfeljebb 15 másodpercig hat a nézőre, s nyomban visszakerül eredeti lelkiállapotába. Ha viszont beavatja a nézőt olyasmibe, amit a filmbeli szereplő nem tud, akkor ezzel az addig passzívan unatkozó néző mintegy részesévé válik a hős cselekedeteinek. Izgul érte, szinte beleszól a filmbe —, mint a gyerekek a színpadi mesejátékba —, késztetést érez az essemények megelőzésére vagy megakadályozására. Egyszóval kezd odafigyelni és mivel ő már tudja —, mert neki előre megmutatta —, kevés híján valóban aktívan beavatkozna, hogy a hőseink odamenjenek, azt csinálják, azzal szóba álljanak és egyáltalán a szemünk láttára a vesztükbe rohanjanak. Hőseinknek azonban mindezt meg kell tenniük és mi heves szívdobogással, elakadó lélegzettel, tehetetlenül vergődve és rémülettel telve éljük át azt, amit egyébként már sejtettünk előre, amit alig vártunk és aminek megtörté- néséért tulajdonképpen beültünk a moziba. A nagy filmmágus 1958-ban készített — sorrendben 51. — filmje a Szédülés (Vertigo). Lélektani krimijének egyik olyan darabja, ami bizonyos értelemben a híres Psycho előfutárának tekinthető. A szokásostól eltérő kezdő jelenetben egv izgalmas üldözést láthatunk a háztetőkön. Az egyik rendőr lezuhan, mert a James Stewart által alakított detektív szédül, tériszonya van. Ezután nyomban kiderül, hogy csak egy apró epizódról van szó. annak illusztrálására. hogy hősünk betegségének vég_ zetes következményei lehetnek. Majd az elbocsátott detektív egy régi ismerőse kérésére figyelni kezdi annak feleségét. Ugyanis az asszonnyal misztikus dolgok történnek. Félő, hogy egy általa ugyan nem ismert ősének tragikus sorsát ismétli meg. s öngyilkosságot követ el. A film egyharmadáig mindez csak lassan bontakozik ki. Apró. jelentéktelennek tűnő események sorozata zajlik, ami ugyan minden ponton gyanús1 és a néző feszülten figyel. hogy valami utalást fedezzen fel ármánykodásra, gyilkosságra, bármire, ami legalább kézzelfogható okot ad a találgatásra. Mikor azután már kezdi az ember feladni, szinte unalmasnak érezni a dolgot, Hitchcock fordít egyet. Hirtelen megmutatja a valóságos helyzete, ami egyszerre oldja eddigi feszültségünket, megdöbbent és felfokozza lanyhuló érdeklődésünket. Hiszen mi már tudjuk miről van szó, míg James Stewart még semmit nem sejt. Ettől kezdve maximálisan együtt érzünk főhősünkkel —. ha lehetne, szívesen felvilágosítanánk őt —, akinek szinte egy új történetben kell fokozatosan rájönni, hogy mi történt igazából. Befejezésül Hitchcock még egy megelepetéssel szolgál, mintegy rövidre zárva felhalmozódott feszültségünket. A moziból hazafelé bandukolva pedig becsülettel elismerhetjük, hogy a nagy játékmester az első perctől az utolsóig úgy félrevezetett bennünket, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Intsünk hát neki elismeréssel és barátsággal, ha meglátjuk a plakátokon jellegzetes figuráját. Bodnár Mihály Tarhosi zenei napok Az idén, tizedik alkalommal rendezik meg a békés-tarhosi zenei napokat, amely hagyományosan a fölszabadulás után Tarhoson majdnem egy évtizedig működő első Magyar Állami Enekiskola szellemét ápolja. A 10. tarhosi rendezvénysorozat június 21-től 29-ig tart, ez idő alatt számos hangversenyt hallhatnak, kiállításokat láthatnak, s tanácskozásokon vehetnek részt a zenei napok vendégei. A tizedik békés-tarhosi zenei napok díszelnöke Keresztúry Dezső, művészeti vezetője pedig Gulyás György. A hangversenyek sorát június 21-én, a tarhosi zenepavilonban, a debreceni orvostudományi egyetem kamarakórusának koi$- certje nyitja meg, Kodály Psalmus Hungaricusával. A 10. békés-tarhosi zenei napok további eseményei közül kiemelkedik a kórusok helyzetéről rendezendő országos szakmai tanácskozás, a tarhosiak találkozója, és a békés-tarhosi baráti ■ kör közgyűlése. műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Havannád hangfüggöny 8.50: Két kvartett 9.33: Árkot ugrott a szúnyog 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Mint a remete 10.10: Zenekari muzsika 11.00: ,,Az étheren át. . .** 12.30: Ki nyer ma — Győrött? 12.45: A gond. akár a szemfedél 12.55: Évszázadok mesterművei 13.34: Leopold Simoneau francia operaáriákat énekel 14.10: Népdalcsokor 15.00: Erről beszéltünk ... 15.30: Hétszínvirág 16.05: Százszorszép Színház 16.41: A prágai m ad ri g a listák Lassus-madrigáiokat énekelnek 17.00: Ha elromlik . .. 17.25: Zenekari muzsika 19.15: Húszas stúdió. Bűntudathasadás 20.15: Kedves zeneműveim 21.22: Rózsavölgyi Márk 21.30: Földközelben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Intézménytörténet és történelem 23.00: David OJsztrah (hegedű) *s Paul Badura-Skoda (zongora) Mozart-felvételeibőJ 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után... PETŐFI RADIO: 8.05: Hilde Gtíden és Rudolf Schock op ©rettf elv ételeiből 8.50: Tíz pero külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Magyar táncok fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Közvetítés a kairdvívó BEK-döntőrőj 18.40: Fiataloknak! 19.05: Közvetítés a kardvlvó BEK-döntőről 19.15: A Fiataloknak I o. műsor folytatása 19.30: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Látogatás a múltunkban 22.00: Rákostól Ferihegyig 23.20: Wolf Péter szerzeményeiből 23.50: Nóták 0.15: Éjfél után... MISKOLCI TÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyaroirs®ágon (A tartalomból: Báili szezon — Szőnyegszegés, függönyszegés az áruházakban — Mit főzzünk a csecsemőknek? Hét végi programok. Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 10.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé. 9.30: Technika 9.55: Nyugdíjas.délelőtt 10.00: Böbe Afrikában (ism.) 10.50: Emlékszel még? (ism.) 11.20: Vörös és fekete. II. rész (ism.) 12.20: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.40: Nefelejcs 16.00: Hírek 16 10: Kisfilm 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: A győzelem stratégiája. XV. rész. Az a rettenetes nyár 17.40: Képújság 17.45: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Mennyel hang. Burleszk 20.30: A hét műtárgya 20.35: Redl ezredes. Magyar—osztrák—NSZK ' film. I—II. rész. (16 éven felülieknek!) 23.00: Tv-híradó 3. 23.10 : Himnusz 2. MŰSOR: 18.05: Love Story 18.30: Tau bácsi. XX/l. rész. Tau bácsi megérkezik (ism.) 18.55: Képújság 19.00: Ablak. (Az 1. műsor folytatása) 19.30: Álmok. Balettfilm 20.00: Aujutük. A föld ahol sohasem olvad 20.45: A növényvilág törvényei 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Gondolkodási Idő 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA': 19.30: Tv_híradó 20.00: Életünk krónikája. 15. rész (ism.) 20.30: Marco Polo. Olasz filmsorozat. 2. rész 21.35: Videostop. Szórakoztató vetélkedő 22.25: Jön a vizit. Cseh film 23.50: Hírek 0.00: Dzsesszpódium 2. MŰSOR! 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja a a 2100: Energia — kockázat nélkül 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés .22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Musica viva. Zenei magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Szédülés. (14) Színes, szinkronizálit amerikai krimi. Iskolamozi: Hamupipőke királyfi. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és L- tól: Piszkos ügy. (14) Színes amerikai bűnügyi film. Iskolamozi: Diótörő-fantázia. — Szecsényi Rákóczi: A mi családunk. (14) Magyar film. Iskolamozi: Veronika és a bűvös zsák. — Rétság: önbíráskodás. (16) Színes francia bűnügyi film.' Karancslapujtő: Kojak Budapesten. Magyar bűnügyi filmvíg játék. — Ersekvadkert: Gyerekrab- Lás a Palánk utcában. Színes magyar film. — Nagylóc: Poszeidon katasztrófa. (14) Színes amerikai katasztrofati 1 rru 4 NÓGRÁD - 1986. február 7., péntek
