Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

Tanácskozik a Kubai KP k González Moszkvába utazik Befejeződtek a magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Fidel Castro beszéde Simárdi Tamás és Dorogman László, az MTI tudósítói jelen- ről beszélt. Ennek kapcsán tik: A Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa szerdán reg­gel teljes ülésen kezdte meg a Központi Bizottság beszá­molójának megvitatását, amelyet Fidel Castro kedden ter­jesztett a kongresszus elé. A küldöttek hozzászólásai mel­lett az ülés részvevői meghallgatták több külföldi küldött­ségvezetőnek, közöttük Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének üdvözletét. Fidel Castro, a Kubai a szocialista partnerek piacain. Kommunista Párt Központi Ezen a téren lényeges változás' Bizottságának első titkára a ra van szükség — hangoztatta párt III. kongresszusának első a KB első titkára, napján előterjesztett hatórás Ezt követően azokról a szub- beszámolójában részletesen jektív tényezőkről beszélt, hangsúlyozta, hogy továbbra is harcolni kell a kispolgári megnyilvánulások és a kor­rupció ellen. A beszámoló ezt követően a nemzetközi gazdsági és po­litikai életben az utóbbi 5 esztendő során végbement fej­leményeket elemezte. Ezt követően utalt a Szov­jetuniónak a világbéke meg­őrzése érdekében tett erőfe­szítéseire. A küldöttek nagy tapssal fogadták Castrónak azokat a szavait, amelyekkel (foglalkozott a 1981—85. kö- melyek gátoják a termelési Mihail Gorbacsovnak, az SZKP zötti ötéves terv teljesítésében költségek csökkentését, a jöve- elért sikerekkel, kitért a még delmezőség javítását, az anya­nagyobb eredmények elérését gi és pénzügyi erőforrásokkal, felhalmozott KB főtitkárának 1986. január 15-én előterjesztett, a világon valamennyi állapította meg a KKP első megemlítette, titkára. A tavaly novemberben szovjet akadályozó objektív nehézsé- valamint a munkaerővel tör- nukleáris fegyver felszámo- gekre és az elkövetett szub- ténő takarékos és ésszerű lását célzó javaslatát méltat- jektív hibákra, ismertette az gazdálkodást. Nem használtuk ta. A fenti cél érdekében ország gazdasági és politikai, ki megfelelően a meglévő még soha egyetlen ország helyzetét, vázolta a kommu- ipari, mezőgazdasági, építő- sem terjesztett elő ilyen át- nisták előtt álló legfontosabb ipari és szállítási kapaoitáso- fogó és konkrét javaslatot ■— feladatokat, végül a nemzet- kát — állapította meg. közi helyzetet elemezte. a szónok Bevezetőül Fidel Castro sta- hogy sok helyütt még nem tisztikai adatokkal érzékeltette alkalmazzák a végzett munka Genfben megtartott az utóbbi öt évben végbement szerinti javadalmazás elvet. _amerikai csúcstalálkozóról gazdasági es társadalmi vál- a gazdasági tervezés egységes sz61va Castro kijelentette: tozásokat. Eszerint 1981—85. szemléletét. Ez elsősorban a Gorbacsov ás Reaean talál- köföM “ ? *eb™.?zett 5 1*1: beruházásokra vonatkozik, küZÓja önmagában ugyan nem zaiekkai szemben — eves ahol meg mindig túlságosán s,ol„áIt megoldással a les- étiagban 7,3 százalékkal no- nagy szerepet játszanak az a',„Äuu nom7etirn,; vekedett a társadalmi összter- ágazati megfontolások. b a mék. A beruházások folyó önkritikus megjegyzések m kra’ de felcsillantotta a áron számítva 34.2 százalék- hangzottak el az első párt- remenyt, egy °Iyan va’tozf' kal voltak nagyobbak, mint kongresszuson jóváhagyott ™ ez előző tervidőszakban. A gazdaságirányítási és tervezési Y,1vethet a Szovjetunió es az munka termelékenysége át la- rendszerrel kapcsolatban. — Egyesul,t, Államok kozott, s gosan évi 5,2 százalékkal nőtt e rendszer lehetőségeit nem megnyithatja az enyhülés es míg az egységnyi termékre használtuk ki, és nem töké- a beke lele vezeto El­fordított energia felhasználása létesítettük megfelelő mérték- A továbbiakban kifejtette, mutatott rá Fidel Castro. dő kapcsolataiban az Egyesült A következő ötéves terv- Államok visszatért a furkós- Időszakban a kubai gazdság bot politikájához. A nicaraguai nép harca azt bizonyítja, esőkként. A lakossági fogyasz­tás évente átlagosan 2,8 szá- ealékkal emelkedett. Castro ezután részletesen átlagos évi növekedése, mint- foeszélt az ország legfontosabb egy évi 5 százalékos lesz, a termékéről, a cukorról, amely- munka termelékenysége éven- Kuba példája nem mek termelése az elmúlt öt te 3,5 százalékkal nő. A párt eset. évben 12,2 százalékkal nőtt, első titkára rendkívüli jer és tartósan nyolcmillió tonna lentőségűnek mondotta azt a körül mozog. Ugyanakkor tényt, hogy Kuba részt vesz rámutatott: az elmúlt évben a KGST-tagországok 2000-ig b hosszan tartó szárazság és szóló műszaki-tudományos hősies hogy egyedi más .természeti csapások kö- kutatási és együttműködési terhei ' ­Latin-Amerlka gazdasági gondjait elemezve a további­akban megállapította, hogy erre a földrészre nehezednek a világ legnagyobb adósság­Vetkeztében a termelés el- programjában. Kuba gazda- imarad a tervezettől. Az ered- ságfejlesztési stratégiájának menyekről szólva hangsúlyoz- légfőbb célja az ezredfordu- %a, hogy tovább növelték a gé- lóig az ország iparosításának t*i betakarítás arányát, amely felgyorsítása. Ezzel egyide- trnrnár 62 százalékot tesz ki. jűleg emelni kívánják az élet- A lakosságot közvetlenül színvonalat is, ám ennek alap­érintő élelmiszer-termelés az ja csakis a tényleges fejlődés elmúlt 5 év alatt évi 6,5 szá- és az ország saját erőforrá- ralékkial, a könnyűipari tér- sainak kihasználása lehet. inelés pedig 8,8 százalékkal nőtt. Jelentősen csökkent a csak jegyre kapható termé­kek száma. Míg 1980-ban a tartós fogyasztási cikkek kö­zül 150-et kizárólag jegyre lehetet kapni, addig számuk tavaly 68-ra csökkent. Az ország ötéves külke­reskedelmi mérlegéről szól­va Fidel Castro elmondta: az export 58, az import 71 százalékkal nőtt a tervidő- pzak során. Kuba kivitelé­nek 85,4 százalékát és be­hozatalának 84 százalékát a szocialista közösség országai­val bonyolítja le. A tőkés­országokból származó beho­zatal az előző tervidőszak­hoz képest 26-ról 16 száza­lékra csőikként. Catsiro ezután a munkaerő- helyzetről, az egészségügy, az oktatásügy és a kultúra fej­lődéséről szólt. A gazdasági és társadalmi eredmények ismertetése után a szónok megállapította: az erőforrások jobb kihasználá­sával, fokozott erőfeszítések­kel a Központi Bizottság most még kedvezőbb eredményekről Castro a továbbiakban szólt a forradalmi fegyveres erők­ről, az ország belbiztonsági helyzetéről, az államigazgatási szervek és a szakszervezetek munkájáról. Kuba jelenleg 121 ország­gal diplomáciai. 2 országgal pedig konzuli kapcsolatot tart fenn — állapította meg a beszámoló. A Kuba és Kína közötti kormányszintű kapcsolatok normálisan fejlődnek A szónok ezt követően ele­mezte Kubának a fejlett tő­késországokhoz fűződő kap­csolatait. Az Egyesült Államokról szólva a beszámoló megál­lapította: a Kubával szembeni washingtoni politikát jelen­A beszámoló nagy hangsúlyt jeg szélsőségesen agresszív helyezett a fiatal nemzedék nevelésére, szorgalmazva, hogy a fiatalokhoz való viszony le­gyen mentes a sematizmustól és felszínességtől. Ezen a té­ren vannak még nyugtalaní­tó jelenségek — állapította meg a szónok. Szembe kell szállni azokkal a káros je­lenségekkel, amelyek rossz irányban befolyásolják a fi­atalok erkölcsi fejlődését. A káderutánpótlásról szólva, szükségesnek mondta, hogy az ifjúsági szervezetből ki­került potenciális vezetőket — fontosabb párttisztségekre történő jelölésük előtt — a gyakorlati munkában, a köz­vetlen termelésben próbálják ki. * ' Ezután szólt a párfpropa- ganda, ezen belül a tömeg­tájékoztatási eszközök hely­zetéről. Helytelenítette, hogy gyakran ér jogtalan bírálat körök határozzák meg. Az amerikai fenyegetések azon­ban csak védelmi erőfeszíté­seinek fokozását eredményez­ték. Most megerősítjük: Kuba a kapcsolatok javítására tö­rekszik az Egyesült Államok­kal. Erről azonban csakis a teljes egyenlőség alapján va­gyunk hajlandóak tárgyalá­sokat kezdeni — szögezte le a beszámoló végén Fidel Castro a küldöttek kitörő tapsa kö­zepette. Felipe González spanyol miniszterelnök, a NATO-tag- ságról szóló spanyolországi népszavazást követően, a Szovjetunióba látogat. A hi­vatalos látogatás hírét szer­dán, a madridi diplomáciai tájékoztatási iroda erősítette meg. Közölték, hogy a kor­mányfő utazására még ez év első felében sor kerül. Líbiai gép eltérítése Izrael téves információt kapott Mintegy nyolcvan kilomé­ternyire volt a ciprusi par­toktól a líbiai légitársaság sugárhajtású légitaxija, ka­binjában szíriai —, s amint most kiderült: libanoni politikusokkal, amikor egy izraeli vadászkötelék sze­gődött mellé. A vadászgépek csoportja egy órán ái repült a kis utasszállító mellett. Né­ha olyan Közel kerültek a lí­biai géphez, hogy a szárnya­ik szinte súrplták egymást. A líbiai gépparancsnok va­lóságos akrobatamutatvá­nyokra kényszerült, hogy az ütközést és a katasztrófát elkerülje — állítja Omar Harb, a Libanoni Arab Szoci­alista Unió főtitkára, aki a gépen tartózkodott. Azután az izraeli vadászok szárnybil- lentéssel adták a személyzet tud tára azt, hogy a líbiai gép­nek követnie kell őket. Vé­gül egy észak-izraeli támasz­ponton szálltak le. A líbiai repülőgépet Izra­eli különítményesek százöt­ven főnyi csoportja fogta kör­be. Az utasoknak —, mind­össze kilencen voltak —, s a háromfőnyi személyzet tag­jainak egyenként ki kellett szállniuk. Valamennyiüket tetőtől talpig megmotozták. Az izraeliek különös érdek­lődést tanúsítottak a gép­törzs iránt, feltehetőleg abban a hiszemben, hogy a repülőgé­pen valaki rejtőzködik. Az utasok egy órát sorban álltak a kifutópályán. Aztán bo­csánatot kértek tőlük, és a líbiai gép, amely Tripoliból indult el, folytathatta repü­lését Damaszkuszba. Ügy vélik, hogy az Izra­eliek valakitől téves infor­mációt kaptak. Azt hihették: ezen a gépen van vagy Ah­med Dzsibril, vagy Abu Ni- dal, vagy George Habbas. Tuniszban az Arab Liga főtitkára, Sedli Klibi, kalóz­cselekménynek nevezte az iz­raeli gépeltérítést. Abdel Halim Haddam sziriai alel- nök, a SANA szíriai hírügy­nökség szerint kijelentett , hogy országa „nem hagyhatja megfelelő válasz nélkül ezt az agressziót”. Irak. Szudán és — egy rövid mondatban* enyhébben — Egyiptom is felháborodásának adott ki­fejezést. adhatna számot „Léteznek eg gazdasági vagy admi- nyilvanvalo hiányosságok ^tratív intézkedéseket, amelyekre név szerint ra kel Mint mondotta, a bírálat nem mutatnunk, és teljes erővel harcolnunk kell ellenük” — hangsúlyozta Castro a beszá­moló rendkívül kritikus hang­vételű részében. Az elmúlt ötéves időszak legkritikusabb gazdasági prob­lémájának nevezte, hogy nem ------__ n övekedett kellő mértékben tagadjak az mmr az áruk és szolgáltatások ex- újságírótól. Fon o portja, valamint az importhe- te azt, hogy eme J Jyéttesítő termékek gyártása, sajtó szakmai SZ1 ’ _ A szocialista országokkal meg az 0 v szemben több termékből nem rétű igényeinek, sikerült teljesíteni a kubai A pártról szóló fejeze fél kötelezettségvállalásait, gén Fidel Castro a és a szigetország csupán ke- munistákkal szemben ta ■ Vés új termékkel jelentkezett tott erkölcsi követelmenyek­lehet öncélú, feladata az, hogy mozgósítson a társada­lomban még meglevő hiányos­ságok felszámolására. Rá­mutatott, hogy egyes funk­cionáriusok — rosszul értel­mezett közérdekből — meg­NÓGüAD — 1986. febrnör 6., csütörtök ifun KSela- centsnärium (Folytatás az 1. oldalról.) nyitja meg. A politikai meg­emlékezések központi esemé- sebb legyen. A szimpózium nye az a nagygyűlés, ame- felöleli a Magyarországi Ta- lyet február 18-án, a Csepeli nácsköztársasággal kapcsola- Munkásotthonban rendeznek, tos alapvető kérdéseket, Kun Ezen a fórumon Németh Ká- Bélának a Kommunisták Ma- roly, az MSZMP főtitkárhe- gyarországi Pártjával össze- lyettese, a Kun Béla-emlékbi- függő tevékenységét, képet zottság elnöke mond ünnepi ad azokról a viszonyokról, beszédet. Február 20-án a amelyek nemzetközileg meg- Munkásmozgalmi Panteon­határozták azt a történelmi ban koszorúzás! ünnepséget korszakot. Az ülésszak nem- rendeznek Kun Béla emlék- csak portrét kíván festeni helyénél. A centenáriumi év Kun Béláról, hanem láttat- eseménysorozata ezzel nem ni szándékozik azt a történél- zárul le: több megveszékhe- mi folyamatot is, amelyre lyen is konferencián idézik munkásságával hatást gyako- fel a nemzetközi munkásmoz- roJt. galom kiemelkedő alakjá­A Munkásmozgalmi Múze- nak tevékenységét, a tanács­úmban február 14-én Kun Bé* hozást rendeznek a Külügymi- la életét bemutató emlekkl- r állítás nyílik. A tárlatot Be- Pisztériumban Kun Bélának, recz János- az MSZMP Köz- a külügyi népbiztosnak a ponti Bizottságának titkára Tanácsköztársaság idején ját­Szerdán jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött Varsó­ban a magyar—lengyel gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 22. ülésszaka. A jegyző­könyvet a bizottság társelnö­kei: Marjai József és Józef Koziol miniszterelnök-helyet­tes írták alá. Lengvelországi tartózkodá­sa során Marjai József láto­gatást tett a pia&ecznoi pol- kolor színes tv-képcsőgyárban. A kormány elnökhelyettesét fogadta Zbigniew Messner, a lengyel minisztertanács elnö­ke. Marjai József megbeszélé­seket folytatott Roman Mali- nowskival, a szejm elnökével, Józef Czyrekkel, a LEMP PB tagjával, a KB titkárával, Wladysiaw Gwiazda minisz­terelnök-helyettessel és Man­fred Gorywodaval, a minisz­tertanács elnökhelyettesével a kormány tervbizottságának elnökével. A. tárgyalásokon je­len volt Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Marjai József szerdán haza­érkezett Budapestre. Megtartotta, erősítette pozícióját a Hungexpo Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója, szerdán tájékoztatta az új­ságírókat a vállalat idei ha­zai és külföldi vásári prog­ramiáról, s az 1985-ös esz­tendő eredmén veiről. Elmondotta, hogv sikeres évet zárt a Hungexpo Az el­múlt esztendőben Magvar- országon összesen 13 szakki­állítást. külföldön 33 ország­ban 52 hivatalos kiállítást szervezett, amelyek jól szol­gálták a magvar vállalatok külkereskedelmi kapcsolatai­nak bővítését. Annak ellenére, hogy mind több más vállalat is bekap­csolódik a kiállítások rende­zésébe, a Hungexno megtar­totta, sőt erősítette korábbi pozícióját Fzt himnvítia. hoffv a múlt évben e'ső alka­lommal a vállalat több mint kétszáz vásáron szervezte meg a magyar kiállítók részvéte­lét. A Magvar Kereskedelmi Kamarával együttműködve 47 magyar mellékletet jelentetett meg nagy külföldi lapokban. Bővült a Hungexpo külföldi üzletköre is. Az idei program fontos eseménve a Nemzetközi Vá­sárok Szövetségének (UIF) 53. kongresszusa, amelynek színhelye ezúttal a magyar főváros lesz októberben. Az idén is szeptemberben lesz a hagvománvos őszi BNV, a fogvasztási tavak vására, amellyel egyidőber kerül sor a Hoventa nemzetközi keres­kedelemtechnikai és vendég­látóipari kiállításra, valamint a Protenvita nemzetközi- ví->- gazdáikodásl és körn vezetve- de’m-i kiállításra Az idei uto'só szakkiá’lttá* az ok'ó- herben sorra kerülő Buda- transpack nemzetközi anyag­mozgatási és csomagolási ki­állítás lesz. (MTI) Áz unió helyzete Kül- és belpolitikai körkép, szovjet—amerikai kapcsola* tok- regionális válságok, gazdasági problémák, a világke­reskedelem gondjai, hadikiadások, társadalmi kérdések — hosszúra nyúlna, ha a Reagan elnök által a kongresszus két háza előtt elmondott hagyományos beszéd témáit pró­bálnánk felsorolni. „Üzenet az unió helyzetéről” — ez a címe az általában január végére időzített áttekintésnek* amely gyakorlatilag az amerikai kormány idei programját, hazai és nemzetközi célkitűzéseit tartalmazza, s amelyet most Reagan — e Challenger katasztrófája miatt — egy héttel az eredetileg tervezett időpont után terjesztett elő televíziós adásban az Egyesült Államok elé. A témák sokasága ugyanakkor nem jelent új elemeket a washingtoni adminisztráció irányvonalában. Legyen szó akár a Moszkvához fűződő viszonyról, akár az erőegyen­súly ügyét behatóan érintő űrvédelmi elképzelésekről, Reagan keddi beszéde a megszokott kitételeket tartalmaz­ta. Ugyanez vonatkozik (az összefüggés nyilvánvaló) az amerikai katonai kiadások sok vihart kavaró kérdéseire: az elnök ismét azok ütemes növelését szorgalmazta, s ugyan­akkor a költségvetés számos más. igen érzékeny tételét to­vább akarja csökkenteni. Ez vonatkozik mindenekelőtt a különböző szociális és népjóléti programokra: kurtítás fenyegeti az oktatási, kul­turális, tudományos és egészségügyi kiadások egész sorát. A demokrata párti honatyák elsősorban emiatt bírálták el­sősorban az elnököt. Az ellenzéki padsorokból azt köve­telik, hogy a Fehér Ház ne a szükséges társadalmi támo­gatás megvonásával akarja elérni célját a költségvetés egyensúlyát illetően. összességében tehát az unió helyzetéről most felvázolt kép a korábbi vonalvezetés folytatását helyezi kilátásba.- A bel- és gazdaságpolitikai kérdésekben ez nem is okozott meglepetést- azt viszont számos megfigyelő hiányolta, hogy Reagan nem használta fel az alkalmat az új szovjet nuk­leáris leszerelési javaslatokra való reagálásra, sőt, több szempontból inkább igyekezett lehűteni a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásához fűzött reményeket. Szegő Gábor szott szerepéről. Az év végén- novemberben a Vérmezőn le­leplezik a Kun Béláról készí­tett szobrot, Varga Imre alko­tását. A centenáriumi kiadványok­kal kapcsolatban Erényi Tibor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyette­se, a Kun Béla-emlékbizott- ság titkára kiemelte: a tudo­mányos igényű munkák közül e legjelentősebb a Magyaror­szági Tanácsköztársaság for­radalmi kormányzótanácsá­nak jegyzőkönyveiből össze­állított könyv, amely az Aka­démiai Kiadó gondozásában lát napvilágot. A közeljövő­ben jelenik meg A proletár­forradalom élén című tanul­mánykötet, amely sok szem­pontból újszerű képet ad Kun Béla munkásságáról, « Kominternben végzett, illet­ve a Kommunisták Magyar- országi Pártjában kifejtett tevékenységéről. Kun Béla az egységfrontért és a nép­frontért címmel válogatás ad ízelítőt a kiváló internaciona­lista utolsó írásaiból. A kom* munista ifjúsági mozgalom­mal foglalkozó publikációit közli a Kun Béla és az ifjú­ság című kiadvány. A kuta­tómunka segítésére közread­ják Kun Béla műveinek bib­liográfiáját, s a Zrínyi és a Corvina Kiadó közös gondo­zásában megjelenik a Kun Béla élete képekben és do­kumentumokban című könvv. Ez jelentős számban újonnan feltárt fotóanyagot tartalmaz., A sajtótájékoztatón elmon­dották: a Szovjetunióban is tudományos ülésszakot ren­deznek február 17-én a ju­bileum alkalmából. A Kom­intern régi épületének falán emléktáblát helyeznek el, s Moszkvában teret neveznek el Kun Béláról. A külföldi magyar kulturális központok is megemlékeznek a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjáról, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban és Jugoszláviában tudomá­nyos konferenciákon elevenig tik fel tevékenységét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents