Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ’ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 49. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Mai számunkból Nógrádi vélemények a kongresszusról A mi családunk Az olvasók fóruma Felszólalásokkal folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az SZKP kedden megnyílt kongresszusának szerda dél­előtti ülésén megkezdődött a párt Központi Bizottsága po- litikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság je* lentésének vitája. A tanácskozás első felszólalója Vitalij Vorotnviftov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió leg* nagyobb tagköztársasága, az Oroszországi Föderáció Mi­nisztertanácsának elnöke volt. Megkezdődtek a testvérpártok felszólalásai is. A magyar párt üdvözletét Kádár János, az MSZMP KB főtitkára tolmácsolta. Vitalij Vorotnyikov Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az Oroszor­szági Föderáció Miniszterta­nácsának elnöke felszólalása* ban hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság politikai beszámolója méltó a teljes és egyértelmű támogatásra. A politikai beszámoló fe­letti, vitában Vitalij Vorotnyi­kov kiemelte, hogy a szovjet társadalom és az egész embe­riség egyaránt fordulóponthoz érkezett. Az imperializmus bűnéből földünket nukleáris katasztrófa fenyegeti. A mili- taiMzmus értelmetlenségével a Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok megfontolt, realista külpolitikája áll szemben. Az Oroszországi Föderáció a legnagyobb szovjet szö­vetségi köztársaság — fejlődé" sének kérdéseiről szólva Vo­rotnyikov megállapította, hogy bír több népgazdasági muta­tó tekintetében elmaradás mutatkozik, de az Oroszországi Föderáció az elmúlt öt évben jelentős haladást ért el. Jó e edménnyel sikerült zárni a tavjiyi évet, idén januárban­februárban pedig az ipari ter­melés növekedése majdnem 7 százalékos volt. Jelentős ja­vulás mutatkozott a mezőgaz­daságban is: az ágazat össz­termékének növekedése há­rom év alatt 11 százalékot ért el. Jól tudjuk, a szocialista rendszernek hatalmas előnye, hogy lehetőség van a társa­dalmi folyamatok tudatos és tervszerű irányítására e fo­lyamatok törvényszerűségei­nek alapos ismerete alapján. Ugyanakkor bármiféle el­térés e törvényszerűségek­től megbosszulja magát, meg­zavarja az alkotói ritmust — mondta a felszólaló. így tör­tént többek között a nyolcva­nas évek fordulóján, amikor a gazdasági vezetésben egyre erősebben jelentkezett az ob­jektív gazdasági törvények le­becsülése. Ez megfigyelhető volt az Oroszországi Föderá­cióban is — tette hozzá. Az SZKP Központi Bizott­ságának 1985. áprilisi ülése után a párt levonta a megfe­lelő tanulságokat a múlt hi­báiból. A politikai beszámo­lóban teljes megalapozott­A kongresszus küldöttei Sággal került kifejtésre az kai Bizottságának újító szelle- ország társadalmi-gazdasági mű, hatékony irányvonala. Szi- fejlesztésének meggyorsítása- lárdan bízunk abban, hogy a ra kidolgozott stratégia. A párt által kitűzött célokat felszólaló megelégedéssel ál- megvalósítjuk — mondta vé- lapította meg, hogy a párt és gezetül az SZKP KB Politikai az ország életében egyre job- Bizottságának tagja, az Orosz­ban érvényesül a Központi országi Föderáció Miniszter- Bizottságnak és a KB Politi- tanácsának elnöke. Vlagyimir Scserblckij A Szovjetunió Kommunista elért eredményeit mutatja be Pártja és a szovjet nép akti- részletesen, hanem teljes van támogatja az SZKP Köz- nyíltsággal és elvszerűséggei ponti Bizottságának politikai feltárja a szociális-gazdasági irányvonalát — jelentette ki fejlődés lelassulásának oka- Vlagyimir Scserbickij, az it is. Az elmúlt évek folya- SZKP KB Politikai Bizottsá- mán a gondok gyorsabba l sza­gának tagja, az Ukrán Kom- porodtak, mint ahogy megoi- munista Párt KB első titká- dották azokat. Ez m ndenek- ra. előtt az olyan fontos felada­A XXVII. kongresszus előtt tokra vonatkozik, mint pél- ismertetett politikai beszá- úául a gazdaság intenzív íej- moló nemcsak a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon.) SCacicar János: 125 éves a nógrádi szénbányászat Sajtótájékoztató a jubileumi programról Fennállásának 125. eszten­dejét ünnepli idén a nógrádi szénmedence. A jeles évfor­duló alkalmából a Nógrádi Szénbányák vezetői sajtótájé­koztatót tartottak Budapes­ten, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban. Az eseményen jelen volt Korompai Péter, a BDSZ tit­kára is. Zsuffa Miklós vezér- igazgató részletes áttekintést adott a bánya történetéről, gazdasági eredményeiről az or­szágos és megyei lapok mun­katársainak. A medence fekete kincséről a múlt század elejéről marad­tak fenn az első írásos doku­mentumok. Matusek Vencel még jutalom ellenében szállí­totta az itt talált rögöket az akkori kormány részére, bizo­nyítva, hogy szénvagyont rejt a Mátra és Cserhát találkozá­sánál fekvő völgy. A nagyüze­mi szénbányászat azonban csak 1861-ben indult be, a Szent István Rt. később pe­dig a Salgótarján és Környé­ke Rt. jóvoltából. Az igazi len­dületet azonban a Hatvan— Salgótarján vasútvonal meg­építése hozta, megalapozva az iparvidék kialakulását. A nóg­rádi szénbányászkodás legfé­nyesebb lapjait a felszabadu­lás után írták. A negyven év­vel ezelőtt kezdődött széncsa­ták hősei évről évre nagyobb mennyiségű szenet adták az újjáéledő országnak. Zsuffa Miklós emlékeztetett a sztaha­novistamozgalomra, mely hoz­zájárult, hogy a 34 működő akna a hatvanas évek elején több mint hárommillió tonna szenet adott az országnak, s jelentőségénél fogva az itt dolgozó munkásság komoly forradalmi erőt is képviselt. Az energiaracionalizálási prog­ram részeként — kellően át nem gondolt intézkedések ha­tására — korlátozták a bá­nyászatot. Csak a hetvenes évek vége felé sikerült új-p eredményeket produkálni, s ma már a négy bányaüzem együttes termelése meghalad­ja az egymillió tonnát. A nagyfokú modernizálás része­ként hat frontfejtésből három­ban alkalmaznak európai szín­vonalú önjáró berendezést. Szólt még a vezérigazgató a VII. ötéves terv feladataiból, az épülő szénmosó befejezésé­ről, a szénosztályozó megújí­tásáról is. A jubileumi programsorozat­ról dr. Lipták Sándor szociá­lis igazgató számolt be. El­mondta, hogy a gazdag ren­dezvénynaptárban lesz jubile­umi emlékülés az évforduló tiszteletére, befejeződik a bá- tonyterenyei művelődési ház felújítása, sor kerül találko­zókra, tudományos ülésekre és megrendezik az Európában is egyedülálló bányaműzeum név­adó ünnepségét. Kiállításokon mutatják be a megye bánya­iparának fejlődését és ama­tőr művészek alkotásait. Az évforduló tiszteletére emlék­művet állítanak fel a bátony- terenyei Sólyomhegyen, A szovjet gazdaság fejlesztésének Üdvözöljük f Kedves elvtársakl A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége nevében tisztelettel köszöntőm a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának kül­dötteit és minden résztve­vőjét. Átadom önöknek és személyükben minden szov­jet kommunistának, a Szov­jetunió népeinek a magyar kommunisták, népünk forró üdvözletét és legjobb kíván­ságait. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz- szusa, amely kiemelkedő fon­tosságú az egész szovjet nép életében, egyben nagy nem­zetközi jelentőségű politikai esemény is. Mindenki, aki a valóságosnak megfelelően lát­ja a Szovjetunió szerepét a világhelyzet alakulásában, ér­ti azt is, hogy a kongresszus állásfoglalásai nemcsak e ha­talmas ország további fejlő­dését fogják meghatározni, hanem sokféle módon hatni fognak nemzetközileg is, nem utolsósorban az egész embe­riség számára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjából. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók élénk ér a dinamikus fejlődést előirányzó célkitűzéseket deklődéssel követték a kong­resszus előkészítésének mene­tét. Megismerkedtünk a kong- resszüsi dokumentumokkal, és küldöttségünk nagy figye­lemmel hallgatta meg a Központi Bizottság politikai beszámolóját, amelyet Mihail Gorbacsov főtitkár elvtárs terjesztett elő. Felelősen ki­jelenthetjük; a szocialista eszmék minden magyar híve a legmelegebben, fenntartás nélkül üdvözli azokat a mar­xista—leninista, szigorúan elvi, ugyanakkor reális és nyílt politikai állásfoglaláso­kat, a szovjet társadalom di­namikus fejlődését előirányzó célkitűzéseket, amelyeket a Központi Bizottság beszámoló­ja, a beterjesztett okmányok magukban foglalnak, és át­hatják a kongresszus tanács­kozását is. Elvtársak! A magyar kommunisták nagyra becsülik, a lenini po­litika és munkastílus gyakor lati érvényesülésének tekin­tik, hogy szovjet elvtársaink a jelenlegi helyzet reális ér­tékeléséből kiindulva, a szo­cialista építés általános érvé­nyű törvényszerűségeit és a Szovjetunió sajátosságait fi­gyelembe véve dolgozzák ki terveiket a következő öt év­re, s azt követően egészen az ezredfordulóig. A történelmi jelentőségű vívmányok meg­felelő értékelése, ugyanakkor az elért eredmények reális, kritikus, további haladásra ösztönző szemlélete, a párt és a nép alkotó erejének szé­les körű kibontakoztatása bizo­nyítja, milyen hatalmasak a társadalomnak a szocialista forradalom által felszabadí­tott erőforrásai. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítása nemcsak a szovjet dolgozók számára lel­kesítő cél, hanem örömmel tölti el a társadalmi haladás, a szocializmus minden hívét az egész világon. A kongresz- szuson tárgyait témák jelen­tős része nemcsak a Szovjet­unióban folyó építőmunkának, hanem a szocialista társadal­mi rendszer általános fejlődé­sének is központi kérdései. Alkotó jellegű felvetésük, megválaszolásuk és gyakorla­ti megoldásuk segíti általá­ban a szocialista országokat, és a tapasztalatok gazdagítják az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom el­méletének közös kincsestárát. Az SZKP XXVII. kongresszu­sán megfogalmazott törekvé­sek kifejezik annak a lenini megállapításnak a változatlan érvényességét, hogy a szoci­alizmus a példa erejével, a társadalmi és a gazdasági te­vékenység magasabb fokú ha­tékonyságával gyakorolja a legnagyobb vonzást a világ népeire. (Folytatás a 2. oldalon.) fő irányairól Sztyepan Szitáján nyilatkozata Az állami tervbizottság éP A szovjet gazdaságfejlesz­tés fö irányairól, a gazdaság- irányítás reformjával kap­csolatos elképzelésekről fej­tette ki véleményét szerdán a moszkvai kongresszusi saj­tóközpontban Sztyepan Szi- tarján, az állami tervbizott­ság elnökhelyettese. Elmond­ta, hogy a Központi Bizott­ság politikai beszámolója nemcsak a következő évekre, hanem hosszabb távra is megfogalmazta a párt gazda­sági stratégiáját. A feladat: Í5 év alatt meg­kétszerezni a termelési po­tenciált, kétszeresére növelni az életkörülmények javításá­ra fordított eszközöket, ugyanennyivel növelni a nem­zeti jövedelmet, az ipari ter­melést, 2,3—2,5-szeresére emelni a termelékenységet. Az új feladatok azonban új megoldásokat követelnek. Napirenden van a beruházás­politika, a pénzügyi politika, a külgazdasági kapcsolatok strukturális átszervezése. A kulcskérdés ma az irá­nyítási reform. Az egész gaz­daságirányítási rendszer át­alakításáról van szó. Érinti ez a termelési szerkezet meg­változtatását, a vállalati ön­állóság növelését, az anyagi ösztönzés szerepének fokozá­sát, az irányítás jobb szerve­zeti kereteinek megteremté­sét. nökhelyettese elmondta, hogy a gazdaságirányításban 1983- ban kísérleti jelleggel beve­zetett változtatások egyértel­műen pozitív eredményekkel jártak. A tapasztalatok sze­rint az érintett vállalatok éá ágazatok teljes mértékben teljesítik szerződéses kötele­zettségeiket, a termelés bő­vítését egészében a termelé­kenység javítása fedezi, sőt egyes esetekben kevesebb munkaerővel többet és job­ban termelnek. A kedvező tapasztalatok alapján a XII. ötéves terv­időszakban az egész népgaz­daság átáll az új irányítási módszerekre és formákra, amelyek lényege a központi tervezés tökéletesítése, a kö­telező mutatók számának csökkentése, a gazdálkodó szervezetek önállóságának fokozása. A minisztériumok feladata a stratégiai irányí­tás, az arányok érvényesíté­se és a koordináció lesz, a gazdálkodó egységeit pedig maguk döntenek termelési programjaikról, munkabér­alapjukról, fejlesztési alap­jukról. Az állami tervbizott­ság köteles gondoskodni a gazdasági szabályozók ál­landó korszerűsítéséről. orm

Next

/
Thumbnails
Contents