Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
r irvéiémény Nagyok között Nem először tölt el öröm annak okán, hogy van televíziónk. Ügy gondolom, tán csendesebb, sőt. nyugodtabb lenne az életünk nélküle, de mindenképpen szürkébb. Ha azt szeretnénk, hogy hangos- képes információkhoz jussunk a politika, a sport, egyszóval a világ dolgairól, mehetnénk a moziba; buszozhatnánk, gyalogolhatnánk érte. Persze annyi mindent akkor sem látnánk. Képtelenség volna aztán az is — már csak a filmforgalmazás műsorpolitikája miatt is —. hogy annyi hírességgel, nagysággal találkozzunk mondjuk egy hét végén, vagy akár egyetlen napon. Green Péntek éjszaka mutatta be a televízió Horváth Z. Gergely átiratában és rendezésében Julién Green regényének, a Leviathannak te /éfilmes változatát. Erre az amerikai szülőktől származó. francia regényíróra, bár műveinek java magyar nyelven is megjelent, nem emlékeztem. Elhomályosította egy másik Green, az angol Graham, aki az 1955-ben írott és két év múlva már magyarul is olvasható regényével, A csendes amerikaival rakétaszerűén robbant be irodalmi köztudatunkba, 6zellemi életünkbe. Julien egészen másféle alkat. A Leviathan általánossá tágíthatóan jellemzi egész írói, emberi szemléletét, attitűdiét. Az ember társadalmi meghatározottságai csupán annyiban érdeklik, amennyiben elke- rülhetetlen a pontos jellemzéshez. A történés fő terepe ná- 3a az ember, a lélek. Szóban forgó regényének nyomorgó tanár hősét valamiféle megmagyarázhatatlan érzelem keríti hatalmába, és szerelmi szenvedélye, dühe szinte a tébolyig, az értelmetlen gyilkosságig sodorja. Hasonló szenvedély motiválja a többi szereplő tetteit is — az úriaszszony öngyilkosságát, az elcsúfított mosólány hallgatását. Julien Green a misztikára hajlamos, de nem dekadens. Noha szereplői általában nem látnak kiutat szorongattatása- ikból, s szívesen menekülnek a halálba, mégis, minden nyomasztó érzés ellenére, érezzük az ember, mint teremtmény erejét, nagyságát. Horváth Z. Gergely jó érzékkel nyúlt a Leviathanhoz. A bibliai szörny — tengeri óriás kígyó, vagy krokodil? — emberi, belső feltámadása figyelmeztetően falja fel az embereket. Különösen jó alakítást nyújt Blaskó Péter, Meszléry Judit, Dobók Lajos, figyelemre méltó a pályakezdő Varga Mária. Hitchcock A műsorszerkesztés ráérzett a lényegre: a Leviathan kevesek mulatsága lesz, a megszállottak csak hagy éjszakázzanak. (Ezért került szombat éjszakai műsorba Margarethe von Trotta Nővérek, avagy a boldogság egyensúlya című filmje is. Ezért is megérte talpon maradni.) Aljred Hitchcock azonban más. még akkor is, ha olyan kevésbé mesteri munkájáról van szó, mint a Családi összeesküvés. Garantált a sok millió néző, kézenfekvő a választás: menjen ez a mozi a szombat esti főidőben. A jó és a rossz harcának, a félelmek és szorongások bemutatásának nagymestere, többek között a Psycho, a Madarak rendezője nálunk is széles körben ismert. Pár éve a tévé sorozatot szentelt neki. Most látott munkája 1976-ban. négy évvel a halála előtt készült, utolsó műként. Nagy hozzáértés, szakmai tudás sugárzik minden kockájáról. Hitchcock nem szerette magát művésznek nevezni. Nyilván ebben megmutatkozott különcségre, feltűnésre, mi több: botrányra való hajlama, mégis annak kell tartanunk: a krimijilm művészének. (Mint honfitársnőjét és kortársát Agatha Christie-1 az írott krimiének.) A kisujjból kirázott történet utolsó képét akár (ön) ironikus üzenetnek is felfoghatjuk. A jó oldalon álló hősnő, miután ártalmatlanná tették a bűnösöket, cinkosan ránk kacsint. .Mintha jelezné: játék volt az egész. S mintha Hitchcock így, utolsó filmjében hozná a tudtunkra: csak játszadoztam-játszadoztunk veletek, s ha jó volt, örüljetek. Básti Szinte hihetetlen, hogy már nem él. Évtizedeken keresztül filmek sokaságában játszott, s talán nem túlzás állítani, hogy nemzedékem tagjai, a mai negyvenesek rajta keresztül szerették meg a magyar filmet. (Kicsit enyhítendő: meg Pálos Györgyön.) Televíziónk vasárnap sorozatot kezdett az emlékére. Az elsőnek bemutatott mű, Révész György második, 1956- ban rendezett filmje, az Ünnepi iracsora volt. Már máskor is ment, ha emlékezetem nem csal, a Tolnay-sorozat- ban. Révész a kétféle — a régi és az új — értelmiség viszonyát igyekezett korszerűen megfogalmazni, nem is hatástalanul. Egészében azonban helytálló Nemeskürty István véleménye: elegáns, kicsit vontatott film. A színészek viszont kitűnőek. Élükön Básti Lajos. Tanulni lehetne tőle, hogyan kell filmen játszani. Főleg a szeme játszik, az beszél. Nem véletlenül mondogatta: a szem a lélek tükre. Igazán nagy filmben nem játszott, de művészetéért megnézésre ajánljuk a sorozatot. Végül igazítsuk ki a lexikonok tévedését. Felesége, Zol- nay Zsuzsa mozgó képekbeli nyilatkozata szerint november 17-én született. Akkor lenne hát 75 éves. " _ **» Lassú kibontakozás Közművelődés és kottára az áfészeknél Ä fogyasztás szövetkeze* tefc közművelődési tevékenysége igen tág fogalom. Nem csak a szövetkezeti tagok művelődési igényeinek felkeltését, kielégítését kell értenünk «zen. Hisz a szövetkezetek bi* teonyos vidékeken monopol- fcelyzetben vannak a kereske- «Jelrni ellátás, a vendéglátás terén, hatásuk a mindennapi Jkudtúra terjesztésében, alakításában igen jelentős. Nógráci «negye száztizenhét településén «szervezik a napieikkéllátást, «a nagyközségek, városok áru* fházaiban pedig koncentrált árukínálatot nyújtanak. Hogy mindezt hogyan teszik, mi- üyen színvonalon és körülmé- »yek között, az nem közöm* bős a fogyasztói igények, szokások alakulása szempontjából. Az áfészek megyei szövetségének egy felmérése szerint á vendéglátóüzemek negyede •Ikalmas arra, hogy kulturált körülmények között szórakoztató rendezvényeket szervezzen. Az élelmiszer-ipari egységeknek pedig mintegy hetven százaléka képes a korszerű táplálkozási formák terjesztésére, a szokások befolyásolására. A módszerek változatosak: áru- és termék- bemutatók, -kóstolók, ankétok, kereskedelmi és szakmai napok segítik a cél megvalósulását. A vendéglátásban is érzékelhető a falusi életmód változása. Csökkent a hagyományos népi zenekarok népszerűsége, s öt év alatt tizenegyről háromra apadt a számuk. Ugyanakkor mind több , disco működik a vendéglátóegységekben, terjednek a műsoros estek. Emellett természetesen jelentős a szövetkezetek kultúraterjesztő tevékenysége a tagság körében. A tagok zöme falvakban él, ahol régi hagyományai vannak a szövetkezetek kuiitúraszervező, közösségalakító hatásának. Legkedveltebb formák az ifjúsági rendezvények, klubestek, színházi és ismeretterjesztő előadások. Jelentős és közel három évtizedes múltra épül az áfészek mecénási működése az amatőr művészeti mozgalomban. Főleg a népi hagyományok ápolására alakult csoportokat finanszírozzák, például Nézsán és Magyamán- dorban a népdalkört, Szé- csényben az Erkel vegyes kart, Pásztón a Muzsla néptáncegyüttest. A továbblépés útja az lenne, ha emellett a színjátszók, . képző- és iparművészeti körök, de a szakkörök és hobbiklubok is részesülnének a szövetkezetek támogatásából. Más megyékkel ellentétben Nógrádban ez lassan bontakozik ki. Változó férfiviselet A korábbi évszázadokban a magyar parasztember hétköznapi öltözetének legfontosabb eleme mindenütt azonos volt: házilag szőtt durva len- vagy kendervászonból varrt ingből és gatyából állt. Ezen alapvető ruhadarabok nyári időben felsőruházatként szolgáltak, hidegben vagy ünnepen viszont gyap- júposztóból, szövetből készült, különböző felsőruhákat öltöttek magukra, melyeknek szabása, főképpen pedig díszítésmódja tájanként, néo- csoportonként meglehetős különbségeket mutatott. Egykor a viselet alapján is meg tudták állapítaná a szomszédos tájak lakói, hogy ki hová valósi. Természetesen a férfivisfelet is mutat időbeli változásokat, ha közel sem olyan mértékben, mint az egvre színpomnásabbá váló női divat, amint ezt a palóc föld némelyik települése is reprezentálja, mint például Rimóc, Kazár, Hollókő stb. Az Ipoly-melléki, ' Fülek környéki palóc falrtk férfi- viseletének közel két évszázados múltjával 'és a XIX. század első harmadában végbement változásaival ismerkedhetünk meg ez alkalommal Regül v Antal néprajzi feliegvzései révén. A palóc férfiak. mindennapi öltözete eredetileg' rövid ingből és szintén rövid gatyából tevődött össze. Az ing alig takarta el az ember vá1- lát, lapockáját, ezért hátát és derekát a hap egészen feketére sütötte, elöl pedig a mellgödörig kivágott volt, gallér nélkül, két madzaggal összekötve. Az ujja fent ráncba szedett, alul bő. kézfejig érő. Minél hetykébb volt valaki, annál bővebb ujjú inget hordott. A gatya bő. de rövid volt, a térdhajlatig ért, úgy, hogy viselőjének térde a csizma és a gatya között meztelenül látszott. Nyakravalót és lajbit nem hordtak, csak derékszíját, pontosabban bőrövet, ami egy lábnál (30 cm-nél) is szélesebb volt, és öt-hat rézcsattal kapcsolódott. A szíi erős, kemény, bagariaszerű bőrből készült olyan módon, hogy elöl dupla bőr volt, melynek nyílásába rakták a tűzszerszámot, pénzt, pasz- szust. Néhol tüszőnek nevezték ezt a széles, belső zsebekkel rendelkező szíjat. Lábukat csizma fedte, amit régen sarunak neveztek. A saru formája és varrásmódja tekintetében egvaránt különbözött' az újabban szokásos csizmától, mert vastag talpat csináltak és arra varrták rá a szárat. Amint a korabeli feljegyzésben olvashatjuk, „a palócz csizmája igen nagy és azt szalmával és kapczá- val tele rakja, duggatja még a szárát is, úgy néz ki, mint egy cilinder. A csizmát egy hátig se veti le, mivel sok bafbs kerül azt a sok kap- czát kiszedni és felvenni”. Kalapjuk a múlt század eleién nagy karimájú. fekete volt, vagy kucsmaszerű báránybőr sipkát viseltek, de ennek a teteie kemény volt. Egykori felsőruhájuk a hu- nya: fehér szőrnadrág, csizmába tűrve, és a ködmönt hosszúgyapjas, jó birkabőrből készült, ki varr va zöld és vörös keskeny szíjacskákkal. Ez a kabátszerű ruhadarab rövid volt, az ingen alighogy tűiért, ujja keskeny, ezért nehezen felvehető, mindig szűk. Éppen olyan szűk, mint amilyen bő a csizma. Télikabátjukat a csuha jelentette, ami fehér szűrposztóból készült köpönyeg volt, kevéssel térden alul érő, bevarrott rövid újlakkal, melyben a holmijukat hordták. A hunyát a szűrszabó készítette. Az 1830—40-es években bekövetkező lényeges változásról a következő tömör leírást olvashatjuk: „Minekutánna a rövid vállú és széles uijú ing nyárban a hőség, télben pedig a hideg ellen nem oltalmazott, a széles ujj a munkában is hátráltatta, továbbá a szíj nyárban, kivált hőségben, meleg, a hajlásban akadályozó volt, tehát meg változtatta a legúiabb időkben majdnem mindenütt. Ö most (1857-ben) a gatyába beköthető hosszú üngöt keskeny összekötött ujjal hord, kis gallérja is van az ingének, és a nyakravaló majdnem mindennapossá válik. A kénvelmetlen vastag szítat pedig felcserélte két-három ujjnyi könnyű szimpla szn- jai. Laibit szinte övig érőt visel, ami mindennsocssá kezd válni. Gatyája is hosszabb, a csizma széfen ér. Kalapja kis oöro» '«!- áUó karimával, gomba szerű.” Selmecri Kovács Attila 1 Rácz Aladár-emlékműsorolc Hangversenyekkel, az életét és munkásságát felidéző rádió- és televízióműsorokkal emlékeznek a közeli napokban a 100 esztendeje született Rácz Aladárra. A Kossuth-díj jal, Érdemes és Kiváló művész címmel kitünteteti muzsikus, a virtuóz technikájáról világszerte híres cimbalomművész, zeneszerző és főiskolai tanár születésének centenáriumán — február 28-án — Budapesten, a XII. kerület róla elnevezett utcájában, egykori lakóháza falán emléktáblát helyeznek el a magyar zenei élet képviselői. A Zeneakadémián — ahol 1938-tól két évtizeden keresztül, haláláig tanította az új muzsikusnemzedéket hangszerének szeretetére és sajátos technikájának műhelytitkaira — jubileumi hangversenysorozatot rendeznek neves hazai cimbalomművészek közreműködésével. Az elmúlt év májusában az országban az elsők között nyílt mozibutik a salgótarjáni November 7. Filmszínházban. Fö szolgáltatása a videofilm-kölcsönzés, mely a megfilmesített kötelező iskolai irodalmakra és a szórakoztató filmekre terjed ki. Ezen kívül lemezek, műsoros kazetták és könyvek között is válogathatnak a vásárlók. — Gyurkó felv.— műsor KOSSUTH RÁ WO: 9.20: Társalgó ».44: Muzsika gyerekeknek **.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság 10.51: Nótacsokor SEI.39: Kis kamorámban gyertyád gyújték. XV/3. rész *2.00: Déli krónika *2.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a német irodalomból 15.17: Zenekari muzsika 16.05: Látogatóban 17.00: Társadalom és iskola 17.29: Népzene Kuvaitbói 17.45: A Szabó család 18.30: Esti magazin 19.30: Juhász Gyula-emlékkönyv 20.19: Diszkotéta 21.00: Edith Piaf énekel 22.00: Feltalálók, találmányok 22.30: Tíz perc külpolitika 22.40: Vivaldi: c-moll hegedűverseny 22.46: „Rögeszméim” 22.56: Romantikus kamarazene 0.10: Himnusz 0.Í5: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Slavko Avsenik fúvósegyüttesének felvételeiből 12.30: Verbunkosok, katonadalok 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Szilvássy Viktória hegedül, zongorán közreműködik: Szabóky Márta M.15: Népdalkörök és citeraaene- karok felvételeiből 14.40: Fiatalok muzsikálnak 15.05: Berki Géza szerzeményeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.3«: Disputa 18.10: Illik, nem ülik. — Betrat ■ tatkozás 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nóták 21.05: Cserebogár, sárga cserebogár. .. XII/6. rész 21.28: Kirándulás a spanyol popzenében 22.28: Cigányszerelem. — (Részletek) 23.00: Hírek, időjárás, sport 23.30: A mai dzsessz 24.00: Az Eastman rézfúvósegyüt- tes Scheidt-múveket játszik 0.18: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és «Hisocelőaeíes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 7.50: Tévétorna 8.00: Közvetítés SZKP XXVÍI. kongresszusáról 14.55: Iskolatévé 15.10: Élő múzeum. Látogatás a drezdai közlekedési múzeumban 15.30: Képek a világgazdaságbóL IV/4. rész 16.05: Hírek 16.10: Tv-egyetem. VIII/6. rész 17.00: Három nap tévéműsora 17.05: Sorstársak .17.25: Képújság 17.30: Reklám 17.35: Természetbarát' 17.55: Csali 18.05: Sportmúzeuna 18.30: Agrárvilág 18.50: Reklám 19.05:.Mini Stúdió, ’86. 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese ^ 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Aphrodité-örökség. . VIII/8. rész 20.55: Az SZKP XXVII. kongresszusáról jelentjük 21.45: stúdió ’86 22.45: Képújság 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Tv-Basic-t^nfolyam. XVI/8. rész 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások 19.30: Katonamise. Holland rövidfilm (ism.) 20.00: Ékszerek és műszerek 20.45: Régi holland mesterségek 20.55: Reklám 21.00: Férfikézilabda-vb Magyarország—Dánia 22.10: Tv-híradó 2. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.30: Esti vers 20.35: Vác Vív Gáspár ötödik napja. Tv-}áték 21.50: Katonazene 22.25: Résen állnak. , Dokumentumműsor 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.20: Tv-híradó 20.30: FérfikéziLabda-vb: Románia—Csehszlovákia 22.10: Gorbacsov elvtárs beszéde az SZKP XXVIL kongresszusán MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7."5 Szex misszió (14). Színes, szinkronizált lengyel fantasztikus film vígjáték. — Kohász: FLash- aanioe. Színes amerikai film. — Tarján vendéglő: A P őszei don- kataszitróia (14). Amerikai ka- tasztróíafilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Hat gézengúz. Színes, sziiíkroíiizaiít amerikai kalandfiLm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A tanú (14). Színes filmszatíra. — Pásztói Mátra: A vadon szava. Színes, szinkronizált angol kalandfilm. — Nagy- ba ternyi Petőfi: A magyar nép nevében. Magyar dokumentum- film. — Nagybátonyi Bányász: Szenvedély, végt9zóra. Színes, szinkronizáilt francia filmvígjáték. — Rétság: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). Színes olase film vígjáték. — Kister e- nyei Petőfi: Életben maradni, Szín-es, zenés amerikai film. — Jobbágyi: Hamupipőke Színes, szinkronizált amerikai film. UQGRAD — 1986. február 25. kedd
