Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám
Újabb húszmlffió BecsffCgyő ^onytiszok Nincs Hetedszer félsz a Vállalat kiváló brigádja címért az áfésznél Tizenegy település, több mint ötven üzlet — ez a Balassagyarmat és Vidéke A tesz fennhatósági terüle" lei Ha ehhez még azt is hozzá számítjuk, hogy ezen a területen közel ötezer ember él, akkor máris köny- nyen belátható: akad tennivaló bőven, ennél a fogyasztási szövetkezetnél is. Tavaly például 275 millió 587 ezer forint volt az árbevételük, amihez tisztes nyereséget számolhattak el. Fölvásárlás, szerződés, Szakcsoport Tekintélyes szerepük volt abban, hogy a környék kistermelői biztonsággal értékesíthessék áruikat. Zöldséget, gyümölcsöt, és főként burgonyát vásároltak föl — többnyire előre megkötött szerződések alapján. A 18 és fél millió forintos forgalom nem csekély. Az így megszerzett árut vállalatok és intézmények konyháinak ellátására forgalmazták — megelégedésre. Tizennégy vendéglátóhely tulajdonosi viszonyai formálódtak az új helyzethez: szerződésbe adták azokat. Tulajdonos továbbra is az áfész maradt, viszont a kockázat most már a vállalkozóé. A tizennégy vendéglátóegység, a szövetkezet gyen típusú boltjainak 80 százaléka, tavaly nem kevesebb, mint 39 millió főiem tot hozott. Két szakcsoport — a sütőipari és a szállítási — 2 millió forinttal gyarapította a közös kasszát, 196 milliót pedig a bolti kiskereskedelem biztosított. Még több mifliót EHcészüttek az idei terhek is a balassagyarmati áfésznél. A tavalyi forgalomnál 20 millióval többet, összesen 296 milliót irányoztak elő — ez újabb, hét és fél százalék körüli gyarapodást jelent. Folytatódik a már megkezdett rekonstrukciós program, amelyben elsősorban a kistelepülések elhanyagolt üzleteit korszerűsítik. ör* ha lomban a bisztró és az italbolt, Hugyagon az önkiszolgáló és a közelében lévő italbolt, Csitáron a vegyes- és italbolt újul meg az idén. Erre összesen öt és fél milliót költenek majd. Az összeg felét a fogyasztási szövetkezet, másik részét pedig a SZÖVOSZ állja. romsxáx méteres szintkülönbséget kell lekiizdenie. ezért mozeatásá- hoz három, egyenként kétszáz kilowatt, teljesítményű hajtófeiet építenek be. A mintegy húszmillió forint értékű szállítószalagot az év utolsó negyedében kell a helyszínre szállítani, beépíteni és kipróbálni, hoey a megrendelő 1,987 januárjától már »7nri szállíthassa az új szénmező do’írozóit és az onnan kitermelt szenet. A dudán bányaüzemnek készüA Nógrádi Szénbányák Kányás-bányaüzemének Dózsa György Szocialista Brigádja 1985 elején eldöntötte, hogy — immáron hetedik alkalommal — megpályázza a Vállalat kiváló brigádja címet. Ügy látszik, hogy az ismert kollektíva célkitűzése reális volt... — Eddigi tefjesítményeink alapján — vélekedett Lakatos Ferenc brigádvezető — minden bizonnyal megkapjuk a kitüntetést. Optimisták vagyunk, miként korábban is. amikor sikerült. Pedig 1984 sokkal „keményebb” volt, mint azt bárki is gondolhatná. Ennek ellenére számunkra sikert hozott. A tervezett 79 700 tonna helyett 101 646 tonna szenet küldtünk felszínre. A tervteljesítés 117 százalék. Ez annál is inkább nagyszerű, mivel munkánkat sok negatív tényező gátolta; elsősorban a nehezebb kányá- si geológiai viszonyok. Arról van szó, hogy a csapat 1984 májusában került át Tiribesről az „új” bányába. Az ismerkedésre jóformán időnk sem maradt, mert termelni kellett. Igaz, a vezetés minden fontos feltételt biztosított számunkra a 23- as, majd a 25/B frontokon. — Hogyan ítélik meg a tavalyi vállalások teljesítését? — Tervünk 104 700 tonna szén kibányászása. Vállalásunk viszont ennél több volt: 110 ezer tonna. Az első fél évben 59 638 tonna szenet termeltünk. Az éves produkVan már vagy hat éve, hogy nem vág nyagyanyám disznót. Öt ugyan nem köz- gazdasági szabályozók térítették el évtizedes szokásaiktól, csupán nyolcvan felé közeledve már nem érzett magában annyi energiát, amit egy-egy disznótor az embertől megkíván. Megyénkben —, ha jól emlékszem — tizenháromezerrel kevesebb sertés került ki a háztájiból és a mezőgazdasági üzemekből, az egy esztendővel korábbinál 1985-ben. Látszatra nem sok, csakhogy ez a tendencia országosan. Tavaly egymillióval kevesebb sertés jutott a vágóhidakra, mint korábban! Ez azért már mindenképpen elgondolkodtató — így vélte ezt a kormányzat is, amikor az ősszel a sertések fölvásárlási árát megemelte. A szándék egyértelmű : kedvezőbb feltételeket akarnak teremteni a tenyésztéshez. s a kedv mellé nyilván több pénzt adni azoknak, akik a kockázatot vállalják. Mert azt is jó tudni, hogy a hízott jószágok több mint fele a háztáji gazdaságokban nevelődött és nevelődik ma is. Már pedig hogyan gondolkodik a gazda? Ha megéri csinálom, ha nem éri meg, akkor feladat teljesítései, hogy egy évtizedes céltudatos gyártmány- és gyártásfejlesztéssel — az építőszekrény elve alapján — különböző teljesítményű bátivai szállítóberendezések családját munkálták ki, tipizált — katalógusban szereplő — alkatrészekkel, és összehangolt, korszerű «rvártás- teehnológiával. A megkívánt nagyobb teljesítmény, a helyszín követelte módosítások ellenére a „dudari szalag" beleillik ebbe a családba. term alapján is UH) százalékon felül tartunk. Az utolsó negyedév kissé gyengébb volt. Októberben 105 százalékot teljesítettünk, novemberben sajátos gond jelentkezett : lefogyott a front, feladatunk lett a tömegtermelő munkahely kiszerelése, majd az új frontfejtés, a 41. számú, előkészítése. Manapság már magas kalóriatartalmú szenet adunk, a várt mennyiségben. Sőt __ Tov ábbra is nagy feladatot jelent a teljesítmény, de jó szervezéssel, akarással, olyannal, mint a korábbiakban volt, megoldható. Nekünk példát kell — és akarunk is — mutatni az aknaüzem többi brigádjának. Mert bennünket nemcsak Nógrádban ismernek. — Az ágazati kongresszusi és a felszabadulási szocialista munkaversenyben való részvételért a kollektíva elismerést kapott... — Dicsérő oklevelet! Itt jegyzem meg, hogy a közepes nagyságrendű aknák országos versenyében — októberig — az első között álltunk, és minden bizonnyal jó pozícióban zárjuk az esztendőt is. — Miként alakult munkaversen y-vállalásuk egyéb pontjainak végrehajtása? — Valamennyien részt vettünk a politikai képzésben, több alkalommal szerveztünk közös programot, többek között kirándulást Ott voltunk a brigádvetélkedőkön és a kulturális naEgyifc falusi ismerősöm hamar papírt ceruzát kerített és kiszámította, hogy szerencsés esetben leadáskor négyöt száz forint haszna lehet egy sertésen. Maga hat-nyolc malaccal bíbelődött korábban, s úgy döntött: az idén csak annyit tart, amennyi a családnak szükséges —, mert eny- nyiért neki még nem éri meg. Egyedi lehet az ő esete, de nála is „begyűrűzött” a gyakran emlegetett gond: baj van a tápok minőségével is. A mennyiség még csak elegendő, hanem a tápérték már bizony kívánnivalót hagy maga után. Két malac mellett döntött, azoknak a kertben megterem a szükséges mosiéknak- való. Nagyobb baj érte az egyik nógrádi faluban azt a két vállalkozót, akik bérhizlalásba fogtak. Temérdek pénzt öltek az ólak kialakításába, a modernebb tartás föltételeinek biztosításába, ám mit látnak egyik reggel? Néhány malacuknak csupán a bőre maradt a betonon! Társaik egyszerűen megették a gyöngébbekéi. Ma épp per tárgya az eset, lévén a tápban olyan anyag, amelyik szabályosan kannibállá tette a röfögő társaság egy részét. Nem kevés pénzért persze azonnali megoldást kellett találniuk, hogy a kétszázas állományt megmenthessék, s most futnak az elveszett forintok után. Ez szerencsére nem jellemző eset, de a környéken ugyancsak bizalmatlanul fogadták egy ideig az érkező tápot — nem véletlenül. Hozzájuk hasonló rrraPán- vállalkozó nem sok akad Nóg- rád megyében, a többség „kicsiben” vállalkozik csak. Ha viszont csekély a haszon a tenyésztésen — pontosabban a tartáson — akkor aligha lesz frontáttörés sertésüsvben az országnak ezen a táján. Milyen segítséget várnak a sertéstartó falusi emberek? Flsősorban dönteni kéne a fajták ügyiben is. Ha csupán ePv-két fajta fölnevelését vállalnák a háztájiban munkálkodók. könnyebb volna a fnitq tlllni'trmcáfTpTnak le^- iobhan megfelelő tápok biztosítása is. S ez már mindjárt a második dolog: mindig és m inden Woben megfeleli» rmm nem. Svédacél szállítószalag a dudari szénbányának Az Országos Bányagépgyártó tő óriás szalag egyfajta prototí- Vállalat salgótarjáni gyárában pus, új erőpróba a salgótarjáni megkezdték egy óriás szállító- nagyüzem számára A bányai szalag gyártásának előkészülete- szállítóberendezésekre specializált a Veszprémi Szénbányák du- lódva a salgótarjáni bányagép- dari bányaüzemének. Az ezer- gyár ugyan évente összesen ötszáz méter hosszú, egy méter mintegy harminc kilométernyi széles berendezést Salgótarján- szállítószalagot állít elő, de két- ban tervezik és készítik et. A száz kilowatt teljesítményű hajszalag óránként háromszáz ton- tófejjel, az ehhez kifejlesztendő na teher szállítására lesz képes, hajtó- és terelődobokkal még A berendezésnek mintegy há- nem volt dolga. Megkönnyíti a Tápok, malacok, pokon. Természetesen az üzem kommunista műszakjain is. Emellett az év folyamán 660 közhasznú társadalmi munkaórát teljesítettünk. Tízen elvégezték a vájárképző tanfolyamot, és jelenleg is többen tanulnak állami iskolákon. — Szólna röviden a brigád történetéről és összetételéről? — Az „időszámítást” a hatvanas években kezdték. A versenyt idekerülésem óta, 1959-től kísértem figyelemmel. Elég, ha azt mondom: nem múlt el év jelentősebb brigád cím elnyerése nélkül. Eddig öt alkalommal voltunk a vállalat és egyszer az ágazat kiváló brigádja. A kollektíva régóta együtt dolgozik. Az 1984. évi 81-ről tavaly 75-re, illetve 60-ra csökkent a létszámunk. Az elmúlt hónapokban — az az országban elsőként — tizenöten átkerültek a Hányáson megalakított fiatalok frontjára, ahol európai színvonalú, önjárós berendezést üzemeltetnek. Egyik harmadvezetőnk, Drexler Károly lett az ifjúságiak bri- gadérosa. Utódja Hajdara István, míg Tajti József nálunk maradt. Egyébként a fronton dolgozók döntő többsége vájár, s Ceredről, Istenmezejéről, Bátonytere- nyéről és Karancskesziből járnak Hányásra. Csaknem húszán tagjai a pártnak, 50 százalékuk a munkásőrségben is tevékenykedik. T. 1. forintok nőségű táphoz juthassanak hozzá, amelyet a jószágnak szakszerűen adagolva a legoptimálisabb idő alatt érik majd el a megfelelő súlygyarapodást jószágaiknál a sertéstartók. Ehhez szigorúbb ellenőrzés szükségeltetik a tápok, takarmányok minősége fölött, s ezt a „kicsiben” tenyésztők maguk el nem végezhetik. A nemrég fölemelt fölvásárlási árak — úgy tűnik — csupán a nagyüzemi tartás számára kedvezőbbek a korábbinál. Ha a falusi portákon is szeretnék a régi tartási kedvet föléleszteni, ennél valószínűleg több figyelmet kell rájuk szentelni. Talán még azon is érdemes volna elgondolkodni, hogyan lehetne rábírni a mostani kistenyésztő- ket arra, hogy nagytenyésztőkké váljanak. Könnyen belátható: tíz-húsz malac fölnevelése hagyományos körülmények között öt-tíz ezer forintos haszonnal kecsegtet. Beruházni nem érdemes, hiszen ennyi pénz még a befektetett munkát sem honorálja kellőképpen, nemhogy a betonozást, a vízvezetéket, az infralámpát és egyéb költséges eszközök mihamarabbi megtérülését. Tisztes haszon nélkül pedig nem üzlet az üzlet. Volt időszak, amikor tízmillió sertés gyarapodott a háztájiban és a nagyüzemekben egyszerre. Az akkori statisztika bizonyítja: felét az előbbiek adták le a népgazdaságnak. A fölvásárlási ár javítása, a tápok ügyének rendezése, a leadások körüli herce-hurcák kiszűrése remélhetőleg segít a gondokon megyében és megyehatáron kívül is. A folyamatos figyelem, a még akadályozó tényezők megszüntetése teszi csak fölöslegessé egyik napilapunk nem éppen alap nélküli aggodalmát: lassan már a belső piac kielégítése is gondot jelenthet a mind kevesebb sertéshús okán. A hiányosságokat már fölfedezték, megszüntetésükre a kormányzat intézkedéseket tett. Az idei esztendő lesz ezeknek az intézkedéseknek az első próbája. H. R. Gpők a „Saigonból A minőséget állandóan ellenőrizni kell. Őszi újdonság a valódi irhacsizma lesz. A talppréselésnél válik el a lábbeli tartóssága. Beocae Péter felvételei Új anyag a fémek megmunkálásához A fémek megmunkálásánál használható olcsó és viszonylag könnyen előállítható anyagot — amelyet nibo- ritnak neveztek el — hoztak létre a Szovjetunióban a nagy nyomások fizikai intézetének tudósai. A niborit- bői készült szerszám alkalmazásával 1,5-szeresére növelhető az esztergályosok és marósok munkájának termelékenysége. jobb a fém .megmunkálási minősége. NÓGRÁD — 1986. februór 21. péniele 3
