Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

Magyar részvétel a párizsi háztartási vásáron A francia fővárosban nagy érdeklődés kiséri a magyar részvételt a háztartási felsze_ re lések és berendezések pári­zsi szakvásárán, amelyen év­ről évre felvonul a világ gyár­ts' nak színe-java. A kiállítá- s >n idén a 75 éves Magyar H’rdető szervezésében öt ma­gyar vállalat, a Lehelex, a Ferunion, az Indu-strialexport, a Transelektro és az Elektro- impex mutatja be iparunk termékeit, összesen 190 négy­zetméteres területen. Az öt vállalat közül a Le­heleket gyártó Jászberényi Hűtőgépgyár vívta ki eddig a legjelentősebb pozíciókat a francia piacon. Hűtőgépeik eddigi skálája mellett a vá­sáron először jelentkeznek 280 literes kétajtós hűtő­szekrénnyel. amit márciustól kezdenek szállítani Francia- országba. A jászberényi gyár 30 és 55 literes szobai ab­szorpciós bárszekrényekkel is akarja bővíteni választékát: a két. ízléses, bútordarabnak is beillő készülék példányai már láthatók, a párizsi vásár standján. A Lehelex vezetői remélik, hogy ezekkel gyor­san be tudnak törni a fran­cia piacra, mert itt jelenleg a nagy gyártók közül még kevesen álltak rá ezen ter­mékfélesége értékesítésére. A Ferunion tetszetős kő­edényszervizeket, kancsókat, zománcos lábasokat, háztar­tási és világítási üvegtárgya­kat állított ki. A.z Elektro- impex konyhai és személy­mérlegeket, mechanikus éb­resztőórákat hozott, mely utóbbiak ma már kuriózum- értékűek a kvarcórákkal el­árasztott nyugat-európai pia­con. A Transelektro bojlere­ket, az Industrial coop fém- tálcákait kínál a francia ke­reskedőknek. A magyar standokon már a vásár első napján nagy volt az érdeklődés. Szociális ellátásra 23 millió A Salgótarjáni Építő és Tervező Szövetkezet., a VII. ötéves tervben szociális ellá­tásra 23 millió forintot kí­ván fordítani. Ebből az ösz- szegből fedezik a munkás­szállítással, a munkásszállás­sal kapcsolatos kiadásokat, vásárolják meg a munka-, forma, és egyenruhákat, old­ják meg a szakmai képzést és továbbképzést, az üzem- egészségüggyel, valamint a rehabilitáci óval feladatokat. A kiadások másik nagy csoportjába tartoznak a jó­léti és a szociális tennivalók: az étkeztetéstől kezdve, a szo­ciális és egyéb segélyeken át kapcsolatos az, ösztöndíjig. Fontos berceli cél: * 7 Széles talpra állni Régen láttam ilyen gondterheltnek Tamási Jánost, a Ber­celi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökét. Az öt és fél-: ezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet hosszú éve­ken át a legjobbak között emlegethetett a megyei fórumo­kon, már csak azért Is, mert az alaptevékenységből éltek meg. Ezt az értékeli leginkább, aki ezen a dombos, nehe­zen művelhető vidéken próbál a mezőgazdaságból boldo­gulni. Itt. Bercelen próbáltak és nem is akárhogyan. Ha csak a legutóbbi esztendőket nézzük, bát nincs oka ború­látásra Tamási Jánosnak. Három-öt évvel ezelőtt száz­milliós árbevétel mellett a 10—12 százalékos nyereséget könyvelhették el. s ez bizony* kitűnő eredmény. Az ezt meg­előző öt évben -a nyereség ennek a fele volt csupán! Kétségtelen tény, hogy a nyereség egy részét állami támogatásból „rakták” össze, és emellett még a gabona ho- Kott- sokat. Vetőmagter­mesztő gazdasággá lettek — ez a szakmai munka dicsére­te — és az ebből származó árbevételt 25 százalékkal tá­mogatta az állam. Ez maga 7 milliót jelentett. Korábban. Mert ma már nem jelent ennyit, sőt. — Az első, komolyabb gon­dok — mondja sóhajtva az elnök —, két évvel ezelőtt je­lentkeztek. Tulajdonképpen csak szinten maradtunk, pe­dig jelentős erőtartalékokat mozgattunk meg ennek érde­kében. Az ipari eredetű anya­gok áremelése bennünket nagyon sújtott, hiszen a ter­melésben, fölhasznált anya­gok közel kétharmada ipari eredetű. Aztán a kifizetett bérek utáni társadalombizto­sítási járulék, amit ugyan­csak abban az esztendőben vezettek be: újabb 3 milliós „veszteség”. Mindent egybe­vetve 7 millióra zsugorodott a nyereségünk és ezt már ko­molyan kellett venni. Erre azután csak újabb ne­hézségeket hozott a tavalyi év néhány meglepetése. A korábbi 25 százalékos vető- magárbevétel-támogatás 7 százalékra esett vissza, a 7 milliós bevétel 2 millióra. Mindezt másfél milliós ár­emelések tetézték. így már érthetőbb Tamási János gya­korta összeráncolt homlo­ka. — Próbáltunk tenni vafla­mit. Három dologban hatá­roztunk az év elején. Csök- kentenünk kell az ipari ere­detű anyagok fölhasználását, mondtuk ki először, másod­szor gazdaságosan kell a termésátlagot javítani, tehát „olcsón”, növelni a hozamo­kat. s harmadszor: nyit­nunk kell jobban az ipari te­vékenység felé. Vegyük sorra, mit sike­rült a hármas célból megva­lósítani Bercelen. Nem tud­ták csökkenteni az ipari ere­detű — dráguló — anyagok fölhasználását, Az ósz pró­bára tett embert, gépet egy­aránt, sokkal többe került a talaj-előkészítés a vártnál. Nem nőttek a hozamok sem. Ezerhatszáz hektár 70 szá­zalékát verte el a jég kétszer is, a veszteségnek töredékét fizeti csak a biztosító. Nem beszélve arról, hogy a meg nem termett vetőmag után még az a csekély 7 százalé­kos állami támogatás sem jár. A harmadik cél? Ko­rábban 30 millió forintos ár­bevételt jelentett a főkönyv­ben az ipari ágazat, ezt ta­valy 80 millióra futtatták föl néhány hónap alatt. A gyor­saság nem járt gondok nél­kül. A vállalkozások egyik része sikerült, a másik nem. — Ma már nem mi váloga­tunk az ipari vállalkozások­ban, mint volt az régebben, hanem azok válogatnak ben­nünk — véli keserűen az el­nök. — Tény. hogy a tavalyi volt a tanuló esztendő, az idén és jövőre már bizonyí­tani fog ez az ágazat, ame­lyiknek élére tapasztalt szak­embert állítottunk, akitől sokat remélünk. Ezerhétszáz szarvasmar­hát tartanak korszerűtlen is­tállókban, az állomány nyolc- száz tehene fele-fele arány­ban hús- és tejhasznú. A ta­valyi megnövekedett állami támogatással szinten tudtak maradni’, s ezzel együtt ugyan­csak ügyeskednie kellett a főáliattenyésztőnek és mun­katársainak, hogy a körül­ményekhez képest ilyen ered­ményt fölmutassanak. Nem csoda, ha az elnök így summáz: — Nyereségágon mozgat­ható forintunk az utóbbi há­rom évben szinte semmit nem képződött. Négy éve hitelt vettünk föl, azt is az amorti­zációs alapból törlesztjük. Nincs pénzünk gépvásárlás­ra, pedig már nagyon rászo­rulunk. Az 1985. évi mérleg most készül, de az biztos: soha ilyen nehéz évük nem volt a bercelieknek. Csekély nyere­ségre számítanak. — Az idei szabályozók jobb évet mutatnak — véli Tamási János —, ámbár, ahogy az anyagárakat, az energia és a szállítás díjai­nak növekedését nézem, úgy 2 millió körüli újabb kiadás­sal számolhatunk. Az alap- tevékenységben az állami tá­mogatás a hétről nyolc szá­zalékra emelkedett,- míg a tejértékesítés plusz kilencven fillérje literenként „össze­csurgat” 1 millió 800 ezret, de ehhez kevés híján 2 mil­lió liter tej kell! Csökken a termelési adó is, ami a nye­reséget növeli. A kedvezmé­nyeket és elvonásokat egybe­vetve úgy látjuk hogy ezek együtt körülbelül mínusz fél­milliót jelentenek nekünk, s ezzel kell reálisan számol­nunk. Mi segíthet még? Átren­dezték a növénytermesztés szerkezetét. Korábban évi kétmillió forintért vásárolták a kukoricát a jószágnak, most maguk termesztik majd a meliorált völgyekben száz­hektáron. Kísérleteznek a jól fizető zöldbab meghono­sításával. A gabonáért hek­táronként 18 ezer forintot kaptak, a zöldbab 50 ezret fizet! A lucerna és vöröshere itt nem csupán takarmány, de aprómagot is „levesznek” róluk, forintért természete­sen. Lépni fog az állatte­nyésztés is. Ebben az ötéves tervben nem halogathatják a telep rekonstrukcióját — két tervet is kifizettek már. még­se jutott az építésre elegen­dő forint. Tejelő teheneik a 6 ezer litert is hoznának, évente, ha megfelelően tar­tanák őket — márpedig ez a népgazdaságnak is érdeke. Saját jószágot hizlalni nem érdemes* viszont a bérhizla­lást folytatják — megéri. Az ipar jó úton halad, 10 szá­zaléknál kevesebb nyereséget nem fogadnak el az ágazat­tól. Mindössze félmillió fo­rintjuk lesz -az idén gépvá­sárlásra, tehát' mindenképp hitelhez akarnak jutni, a bankkal javában tárgyalnak. — Ha megmaradunk a ko­rábbi termelési szerkezetnél, szépen, lassan elveszünk. De léptünk. - Én azt mondom, hogy bennünk van az el­szántság ! Tisztes alaptevé­kenységgel, jól működő ipa­ri ágazattal, de a korábbinál jobb munkával ismét talpra állhatunk. Már olyan széles­re, mint régen! — mosolvo- dik el kicsit végre Tamási János. Hortobágyi Zoltán A határőrizet segítése a hazafiság megnyilvánulása Beszélgetés Vincze Zoltán határőr ezredessel A balassa­gyarmati ha­tárőrkerület a parancsnokok, a hivatásos ál­lomány, a párt­ós KlSZ-szer- vezetek szerte- gazó munkájá­val tekintélyt, megbecsülést vívott ki a ha­tárőrterület társadalmi ele­iében. A terü­leti párt-, ál­lami, társadal­mi-gazdasági, valamint az együttműködő szervek és a lakossága szol­gálatot sok- irányúan segíti, téseket elismeri. A közös mun­ka eredménye a Kiváló maga sabb egység cím. s a KISZ Köz­ponti Bizottsága Vörös vándor­zászlajának egymás utáni öt­szöri elnyerese. A személyi állo­mány tevékenysége mellett az erőfeszí­hány tagja is politikai vita­köröket vezet, politikai tájé­koztatókat tart. s a határterü­leten összesen 65 elvtársunk­nak van választott közéleti megbízatása. Mindezek eredményeként a határterületi lakosság mé­rni ebben a lakosság segítése, Íven meg van győződve ar­tnilyen a kapcsolat? — er- ról, hogy az államhatár sér­ről beszélgettünk Vincze Zol- tétlenségének biztosítása a tán határőr ezredessel, kerü- mi viszonylatunkban. azaz letparancsn okkal. két szocialista ország között — Természetesen ezek a is fontos politikai ügy. s a ha- kapcsolatok nem önmaguktól tárőrizet segítése, támogatása alakulta ki. A határterületi a hazaifaság élő, eleven ki­szervek. az egész lakosság nyilvánítása, tisztában van a határőrizet Mindez napi tettekben is fontosságával, a szilárd állam- és közbiztonságnak a határ- terület fejlődésére gyakorolt kedvező hatásával. Mi pedig .jól tudjuk, hogy határőrke­rületünk a viszonylag nagy határszakaszon e kapcsolatok nélkül nem is lenne képes eredményese* teljesíteni fel­adatait. Ezért arra törekszünk, hogy az együttműködés konk­rét, szervezett, sajátos hely­zetünknek a legjobban meg­felelő legyen. Mindenkor a Dunán és az Ipolyon de más élővizeken is négy hor­gászegyesület működik 3000 taggal a Börzsöny és a Ka- rancs vidékén pedig a 12 va­dásztársaságnak mintegy 450 tagja van. A helyi tanácsok segítségével a vadászok, hor­gászok. erdei munkások, a me. zőőrök támogatóinkká váltak. Hagyományosan jók a kap­csolataink. a területi KISZ- és úttörőszervekkel. az általár, s és középfokú tanintézetek1 eL 225 ifjúgárdista, 808 úttörő- gárdista honvédelmi nevelését, oktatását irányítják jól kép­zett KISZ-aktivistáink. Sze­mélyi állományunk viszonyéig kis száma ellenére is jelen: is szerepet töltünk De a határ­őrterületi fiatalok hazafias, honvédelmi neveléseben, s per­sze ezáltal is. hogy a tőlünk leszerelt, a náiuo.í sok-sok ismerethez. s tapaszra.atnoz jutott fiatalok közül sokan kerülnek választott tisztségbe, folytatják tovább azt a mun­kát. — Hogyan jelentkezik az együttműködés a vállalatok­kal, üzemekkel és intézmé­nyekkel? — Működési területünkön sajátos forma a határőrkerü­let és a különböző vállalatok, intézmények között kötött szocialista szerződés. Ilyen szerződésünk van a Nógrádi Szénbányáikkal, a salgótarjáni öblösüveggyárral, a balassa­gyarmati MÁV-üzemfőnökség- gel. a Nógrád Volán Vállalat­tal és a-/ önök lapjával, a NÓGRÁD-dal. E vállalatok megnyilvánul. Évről évre a határsértők 20—25 százalékát a lakosság segítségével fogjuk el. Nem egyszer volt rá pél. da. hogy az önkéntes határ- dolgozói és kerületünk sze- őrök, a határőrközségek la- méiyi állománya között terv­kosai, de mások is. maguk szemek és rendszeresek a tartóztatták fel a bűnözőt és politikai, a kulturális és a gépkocsival, vagy autóbusszal sportkapcsolatok, nagyon sok szállították be a határőrsre, segítséget kapunk tőlük szol- Számtalan példát hozhatnánk gálatunkhoz. E szerződéseknek fel arra, hogy a határterületi szinte felmérhetetlen hasznuk lakosok társadalmi munkában van: mélyítik az üzemi dolgo- kon'krét segítséget nyújtottak zók hazaszeretetét, növelik fe- igazodjon a változó helyzethez alegységeinknek más témában lelősségüket az államhatár és körülményekhez. is. őrizetéért. Más oldalról: a — Hogyan összegezhetők a — Tudjuk, h >gy az elisme- határőrkerület személyi állo- tö bb éve kialakult kapcsola- rések sem . maradnak el... mánya,. tisztjeink, tíszthelyet­tokat? — Működési területünkön teseink, sorkatonáink alapo­— Kapcsolataink tartalmáról évente nyolcan-tízen része- sabban megismerkedhetnek a és módszeréről szólva le kell sülnek miniszteri kitüntetés- gazdálkodóegységek munkájá- szögeznem. hogy azok elvtársi, ben. tíz-tizenketleh kapják meg val. a szellemi és fizikai erő­baráti, munkatársi jellegűek, a Kiváló társadalmi munkáért feszítésekkel fokozottabban hatásuk a napi életben kőnk- kitüntetést, húsz-huszonötén megtanulják tisztelni a dolgozó rét és kézzel fogható, a köl- a Kiváló határőr kitüntető embereket, az értelmiségieket, csönös konzultáció, a munkán- jelvényt, s ugyancsak jó né- munkásodat,, kát érintő információcsere hányán részesülnek más elis­merésben. A helyi lakosok büszkék ezekre az elismeré­sekre. A felsőbb pártszervek hatá­szinte mindennapos, s ezeket az információkat kölcsönösen, alapvető tevékenységünkben jól tudjuk hasznosítani. A kapcsolatok megalapozó- rozatainak megfelelően mű­sában kulcsfontosságú a fel- világosító-nevelő munka sze­repe. A kerület vezetői, tiszt­jei, tiszthelyettesei jelen van­nak minden olyan rendezvé­nyen. ahol az állam- és köz­Külön fejezetet érdememé mindaz a sokoldalú segítség, amelyet Balassagyarmat ha­tárőrvárostól és a területün­kön lévő 19 határőrközségtől kapunk. Ügy értékelhetjük, hogy a lakosság döntő több­sége ismeri az e címekhez ködik együtt kerületünk párt- bizottsága a Nógrád és Pest megyei pártbizottságokkal, a tartozó követelményrendszert, határterületi városi pártba- s e követelményeknek meg- zottságokkal. A -párt Nógrád felelően él és dolgozik a ha-] megyei végrehajtó bizottsága tárterületen, biztonság erősítésének, az nem is olyan régen tekintette — És más szervekkel’ államhatár őrizetének fontos- át a határőrség és a lakosság — Az államhatár őrizetében, ságáról tömegeket győzhetünk kapcsolatát, a határőrizet se- az állam- és közbizto:-,ág meg. Ott vagyunk mindenütt, gítését. és az együttműködést szilárdításában szorosan ahol tájékoztathatjuk a la- eredményesnek és színvonalas- együttműködünk a társfegy- kosságot a különböző határ- nak minősítette. — Mi jellemzi az együttmű­ködést? — Határterületünk egyik sajátossága, hogy elsősorban események őket is érintő ta­pasztalatairól, tanulságairól. A jól képzett hivatásos állo­mány. sőt a sorállomány né­Cífors ütemben épül a polietiléngifár Befejező szakaszához érke­zet a leninvárosi Tiszai Ve­gyi Kombinát új lineáris po- li etiléngyárának építése. A mintegy 6 milliárd forintos költséggel épülő gyárban az eredeti tervek szerint, ez év negyedik negyedevében akar­ták megkezdeni a próbater­melést, a munkák jelenlegi helyzetéből ítélve azonban le­hetőség van arra, hogy más­fél hónappal hamarabb, már augusztusban, egyes részle­geiben pedig még annál is korábban megkezdjék a be­rendezések kipróbálását. A határidő-rövidítést az el­múlt év kiemelkedő sikerei­vel alapozták meg a kivitele­zők. Erre építve dolgozták ki a munka befejező építési- szerelési munkáinak ütemter­vét. Pontos betartása szava­tolja, hogy a sok kivitelező vállalat késés nélkül, folya­matosan adj,a át a másiknak a munkaterületet, Az építési munkák legna.. gvobb hányada már az elmúlt év végére befejeződött, s gyors ütemben végzik a tech­nológiai szereléseket is. A legtöbb gép már a helyén áll. Megtörtént a csővezeték- rendszerek előregyártása, ké­szen van a villamosenergia- rendszer. Több mint hatvan- százalékos arányban befejez­ték a külső kábel-gerincháló­zat szerelését, a helyszínen van a gyárat vezénylő számí_ tógép is. Az enyhe időjárás is ked­vez az építőknek, de a ke­mény hideg sem akadályozná a nagy munkát, hiszen va­lamennyi munkaterületet té­liesítették. sok helyen pedig már a végleges fűtőrendszer is működik. veres erőkkel és testületekkel — mindenekelőtt a rendőrség­gel, a vám- és pénzügyőrség­gel —. de a szomszédos Csehszlovákia határőrizeti szerveivel is. Velük az ' együttműködést a jövőben ;s I úgy kívánjuk fejleszteni, hogy I az mindkét fél számára hasz­nos legyen, és a lehető leg- jobban szolgálja közös érde­keinket, az országaink bizton­ságát — fejezte be a beszél­getést Vincze Zoltán határőr ezredes, kerületparancsnok. Somogyvári László J Kátyúk — korábban Az idén előbb jelentkeztek a közutak burkolatán a for­galomra veszélyes kátyúk, burkolathibák. így a közúti igazgatóság már meg is kezd_ te a helyreállítást. Az elmúlt héten, a Somoskőújfalu felé vezető úton és Salgótarján belterületén kátyúztak, majd a 21-es főút megyehatár felé eső szakaszára került sor, és megkezdődött a kátyúzás a 2-es úton is. Az igazgatóság, nál már elkészültek a tervek az őrjáratszerű, ütemterv szerint dolgozó kátyúzó gépkocsi „bevetésére” is. NÓGRÁD - 1986. február 3., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents