Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
Hétfői magazin-. Hétfői magazin •* « Hétfői magazin. Ismerőstől ismerősig Az üzletnek menni kell! r Az öra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat salgótarjáni boltjának üvegpultjai alatt szebbnél-szebb ékszerek sorakoznak: csillogó nyakékek ezüstgyűrük. divatos, színes bizsuk. Az üzlet nagy forgalmat bonyolít le nap. mint nap, különösen akkor, ha nr any áru érkezik. Sokkal több is elkelne, nem rajtunk múlik, hogy nem árusítunk többet _ m ondta Lengyel Jánosné eladó. — Nemcsak értékesítéssel. hanem órajavítással, ékszerek felvásárlásával is foglalkozunk, de januártól ezt egy kicsit megszigorították, csak magyar fémjellel ellátott tárgyakat vehetünk meg. — Ki tudja felértékelni az tde behoz At nemesfémet? — Mindannyiunknak érteni kell ehhez. Amikor engem felvettek ide. három hónap próbaidőt töltöttem el. és a főnökömtől, Bokor Tibortól, megtanultam az ékszerek becslését. Mindenhez szükséges értenünk, ami a szakmánkhoz tartozik, sőt adminisztrálunk, takarítunk is. Egyszóval „univerzális” emberek vagyunk, ha valaki . hiányzik, akkor könnyen tudjuk helyettesítem, hiszen 9z üzletnek mindenkor menni kell! — Van-e valamilyen külön szabály az ékszerek árusítására? Megfigyeltem, ha valaki fülbevalót vesz, csak az egyik felét adják a kezébe. — Komoly értékekkel dolgozunk, érthető az elővigyázatosság. Figyelnünk kell mindig, nehogy valaki egyszerűen kisétáljon valamivel a boltunkból. Egyszerre • mindig csak egy vásárlóval foglalkozóyj. hiába szólnak hárman. Ilyenkor udvariasan megkérem, várjon egy kicsit c vevő. — Szeret az ékszerek kötött lenni? — Mint a legtöbb nő, én is nagyon szeretem a szépet. Vannak ékszereim otthon, is, de most éppen nem költhe- tek rájuk. Építkezünk, fiatal házasok vagyunk, a fizetéskor azonnal csak téglában, gerendában tudok gondolkozni. Van egy ötéves kislányunk is, Klaudia. Amíg vele gyesen voltam, elvégeztem a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. Arra gondoltam, csináljak valami hasznosat addig is, amig otthon vagyok. — Melyik a kedvenc férne? — Nem tudom, hogy hangzik, de természetesen, az arany. Az ezüst is szép, de csak akkor, ha új. "Akkor fénylik még igazán, később, sajnos, elveszíti a színét, mert oxidálódik. Az ezüst különösen akkor tetszetős, ha markazitkóvel díszítik. Ez egy érdekes fekete. fémes csillogasu kő, amit kizárólag csak ezüsttel dolgoznak osz- sze. — Hol szerzik be kínálatukat? — A fővárosban van egy bemutatóterme az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnak, oda járunk. Megnézzük és kiválasztjuk a nekünk tetsző nyakláncot, fülbevalót, gyűrűt, karperecét, és megrendeljük azokat. Szem előtt tartva a helyi igényeket és a legújabb divathóbortokat is. Szívesen megyek nézelődni, vásárolni. Elsősorban humánérdeklődésű vagyok, éppen ezért, egy népművelőről olvasnék szívesen a legközelebbi hétfőn. V. M. Mii haiiUaiunk IMófjrádról a miskolci rádióban ? A Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiójának szokásos, hétfő esti magazinműsorában ma beszélgetés hangzik el dr. Hajdú Katalin, salgótarjáni városi főorvossá!. Zengő Árpád riporter arra kíváncsi, mennyire betegek és miért, hatvan éven felüti honfitársaink. Legifjabb városunk. Ezé- cseny. január elsején kapta vissza száz esztendeje elveszített városi rangját A település jelenerő! és jövőjéről szó1 egy rövid összeállítás csütörtökön, a Tiszától a Dunáig című műsorban. Egyébként a városról húszperces riport készül a Kossuth rádió új városainkat bemutató sorozata számára. amely márciusban kerül sugárzásra. A Péntek este Észak-Ma- gyarországon című tallózóban február 21-én. a Taurus Gumiipari Vállalat új. salgótarjáni márkaboltját mutatja be a miskolci rádió riportéie. Az üzlet a megye- székhely déli területén. a Hámán Kató-telepen kapott helyet. v ■ ■ Farsang; és ócska cipő A „sör éve” alkalmából rendhagyó ceremóniára kerüli sor Brüsszelben. A minisztertanács ülése után a sör és a sajt „nagymesterei” hagyományos öltözékben bebocsátást kértek az ülésterembe és a kormány tagjait „sör- és sajtlakomával” vendégelték meg. De rendhagyó ceremónia ment végbe közben az utcán is. A belga ifjúsági szervezetek farsangi felvonulás címén, közös tüntetést rendeztek, amelyen tiltakoztak a katonai szolgálati idő tervezett felemelése, valamint az ellen. hogy fél évvel meghosszabbítsák azt az időszakot. amit az állástalan fiatalnak el kell tölteni ahhoz, hogy hivatalosan munkanélküli-nyilvántartásba veszik. Ez ellen tiltakoztak az idei farsangon a fiatalok Brüsz- szelben és a vidéki nagyvárosokban. Sajátos farsangi jelképet is választottak: az ócska cipőt. Azt akarván ezzel jelezni, az ő ügyük reménytelenül egy helyben topog. Tonnaszám gyűjtötték össze a házakból a széttaposott cipőket, azokból több kilométernyi füzéreket csináltak és azokkal aggatták körül a kormányzati épületeket. a köztereket. Még őrséget is állítottak, hogy ..girlandjaikat” le ne szedjék, hadd ismerjék meg minél többen az idei belgiumi farsang e különlegességét.., Gyakoribb {égbatcsetck Szomorú rendőrségi adatok bizonyítják, hogy évről évre több, veszélyes helyen korcsolyázó, csúszkáló gyermek leli halálát a jeges vízben. A balesetek elkerülése érdekében a következő szabályokat kell betartani: aki léket vég a jégen, köteles a területet jól láthatóan körülhatárolni; a jégkitermelőknek figyelőszolgálatot kell szervezniük, s gondoskodniuk kell megfelelő mentőeszközökről is: tilos a folyóvizek hajóútjainak, valamint a kikötőknek a jégén tartózkodni. Veszélyes továbbá a folyóvizek part menti jegére lépni, s ugyancsak el keH’kerülni a szennyvízcsatornák torkolatát is. mert itt nem képződik megfelelő vastagságú jégréteg. Fontos tudnivaló, hogy a jégen sportversenyeket, más rendezvényeket csak rendőrségi engedéllyel lehet szervezni. Védik a környezetei Számtalan olyan anyaggal dolgozik a Romhányi Építési Kerámiagyár. amely kellő kezelés nélkül károsítaná a levegőt, a talajt és a vize et. Már számtalan berendezés működik, amelyek a környezet védelmét szolgálják, de még akad tennivaló a technológiai portalanításban és a szennyvizek kezelésében is. Több beruházás áll megvalósítás alatt az ipari üzemben, ami nem csupán a körnvezet megóvását jelentené a káros anyagoktól, de nem kevés megtakarítást is jelentene A különféle tisztító- és szűrőberendezések révén — a számítások szerint — mintegv 8.2 millió forint értékű anvag nverhetö vissza, ebből körülbelül 6.4 millió forint a tőkésimportból származó. Gépírni jő — nézni szép ♦*« *’*•** *2* **♦ **♦ f*♦ •*« **• «’• *’♦ ♦*» „Az ember legalább egy lábnyomot akar hagyni maga után, nem többet.” Özv. Kuikoricza Mártorwvé Wl. születés napjait ünnepli ma Rútságon. A három szám- pegyű életkor önmagában w tiszteletet parancsoló. Ließe néni 1885. február 17-én Hajdúszoboszlón látta meg a napvilágot. Egy esztendeje, a kerek évforduló alkalmából a nógrádi negyközségben megtett hangulatú ünnepségen ÉVE köszöntötték a környék legidősebb asszonyát. Most csendben, csak családi körben fogadja a jókívánságokat„Mi örömöt tort ogat még az élet? Tartogot-e «damit egyáltalán?" Lányával, Lidikével él Ku- koricza néni a Köztársaság utcában. Féltő gonddal vigyázza minden lépését. Brel- los Iászióne. Kukoricza Lídia is már 65 éves. ö gondoskodik édesanyjáról, akinek két fia is van ri» a fővárosban laknak. A •'rjanna * órakor az ágyban fogyaszt}* ei a reggelit: íejes- kávet zsemlével Szundikálás következik, ma jd 11 -kor fel- öltözik. A világ híren felolvasás útján jutnak « hozza. Kedvezményes ebédet kapnak a tanácstól. A kedvenc ételeket azonban Lidiké főzi: rakott kelkáposztát és főzelékeket zaftos pörkölttel. Ha az időjárás megengedi, lebandukol- nak a Börzsöny cukrászdába feketekávét iszogatni- Délután a kohnybátoem foglalatoskodik Fél hét tájban vacsorázik. Aztán ágvbói nézi a tévét. Másnap „tóértékelik” a műsort. II „Az öregeknek semmi más nem adatott meg, csupán az emlékezés." Időnként ki-kihagy az emlékezte. Cserbenhagyja. Leánya siet a segítségére. Együtt bogozzák a múlt szálait. Nincs „visszaút” az évek erdejében. A remény közvetítője az emlékezés. A képzelet hátrafelé csapon,g. Házigazdáink csak sejtik, miért fontos nekünk az emlékezés. Hetedik gyerekként Simon Lídiának nem is lehetett más választása, mint a szolgálás a cselédéiet. Debrecenben egy színésznő szakácsnője volt. Erre világosan emlékszik, de a nevére már nem. Azt elmosta az idő. ót követte Miskolcra, aihol megismerkedett az itt katonáskodó Kukoricza Martommá. Házasság lett belője. Az ács és molnár férj Üjpestre vitte feleségét, aki a fonógyárban helyezkedett el. Az első világháború szeie Kisfoodonyba vetette őket. Vízimalmot béreitek a bárótól, majd a rétsági szeszfőzdét alakították át azzá. A Lóska- patak és a diésjeniői tó adta a vizet Az udvaron két malomkő őrzi az emléket. Az egykori Tabán utcai malomban még lisztet is őröltek a felszabaduláskor a szovjet katonáknak és a fai« szegényeinek. A sorsforduló után egy esztendővel özvegy lett Lídia néni. Egyedül üzemeltett« a malmot 1951-es lebontásáig. „Tisztelet az öregeknek, hogy tudomásul veszik ami volt, az volt; az van, ami von, mert az idő visszafordíthatatlan." A krónikás igyekszik kifürkészni az évszázad titkait. Ha beszélni tudnának a homlok barázdái, a száradó bőr ráncai, fodrai! ősztől hat kilót fogyott. Beszéde alig képes felidézni az eseményeket. A nyelv nehezen engedelmeskedik. A szavak tétovák. Elrejtőzik a lényeg. A kommunikációt lánya teremti meg. (gazából w vk Ketten értik egymást. Lidiké szerint azonban jobbam felfogja a vicceket, mint 73 éves férje. „Ki nem vénült meg? Aki harcban állt a jóért mindig, lankadatlanul”. Kukoricza nénivé? löl esztendő aiatt sem történtek rendkívüli dolgok, csodák. Nem volt hős, mégis a század tanúja. Tekintete, tiszt« pillantásai ma is emberi jóságról árulkodnak. Szegény emberként is igyekezett segíteni a rászorulókon. Ezért örvend közszeretetnek lakóhely«!. Hétköznapi cselekvéseivel a nélkülözésben is megőrizte emberségét. Kiállta a „fájdalmaik tűzpróbáját” a földrengések, -csuszamlások zivatarában is. Népes családjának tagjait is erre nevelte. „Évente egyszer hoz a posta (egy fiat, unokát), még dédunokát is." A nagy család nem jön össze teljes létszámban a születésnapra. A legidősebb fiú előző vasárnap köszöntötte a mamit. Felesége Júliámra. így Pesten névnapoznak. De nem marad Lídia néni gratulációk nélkül. hiszen három gyereke van, négy unokája (az egyik Bagdadba messt férihez). dédunokád é. két ükunokája „naggyá növekszenek ár apró dolaok, mert csőknek vágyaink.” Elmozdul a széktől. Óvatosan lépked, szinte billegve járkál. Segédkezik a háztartásban, a konyhában. Babot pucol. Kukoricát morzsol. Nem szeret tétlenül ülni. Nem mondta ki, mégi« érezni: fontos neki, bogv valamit tegyem. 95 éves korában még ő főzött. Kertesen (•«'■rrlifalí pl-van finom töltött. káposztát, mint a mama ->• emlékezik Lidiké. „hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova, céltalan, parttalan." Emlékezőtehetsége gyengül. Időmként bizony beszédzavar nehezíti üzeneteinek felfogását 1982-ben homlokán két seb keletkezett. A tar járni kórház* ban ápolták. Ezt leszámítva alig látott orvost. Gyógyszeré is ritkán szedett. Vallja: „a munka a legjobb léleknyug- tatás”. Ez enyhít az öregség védtelenségén, kiszolgáltatottságán. A mozgás vapcsnl ía össze a világgal, ezért nem szánandó. „A recsegő ízület” így kevésbé, fáj. A tört sugarú szem vigaszt talál. „M”. oki • ■'dent frer»mha ad, keJí, viliét, poharai, Nélkülözhetem magomat”. •*- munka szenetete. dolgos élet a titok nyitja. Örömmeí végezze az ember, amit estnél. Kukorica néni mindig azért fáradozott, hogy szentelnek íobb legyen Mezérdern'i a pihenést, a törődést, a gondoskodást családiétól. D» az a közösség «em feledkezik el róla, ahová 63 éve vétette, a sors. Rétság vezetői otthonában virágcsokrokkal kedveskednek Lídia néninek. Btrzofalwi í?vn»S NORGAD - 1986. február 17„ hétfő
