Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
I Két lábbal a földön Kl sh a r/y ónban Sikeres gazdaság a hegyek között A csavarüzemben készülő termékeket, szinte korlátlanul lehet értékesíteni. Salgótarjánból Szécsény felé kanyarodva még mindig szoros völgybe kényszerítik a betonszalagot a hegyek. Látványnak gyönyörű ez a táj. Ilyenkor télen szép fehérbe csomagolja a természet, tavasszal, nyáron az ember rajzol rá mintát ekével, traktorral. Nem kis fáradság, energia árán, mert ezek a dombok nem a legszelídebb lankák közül valók. gabonát termesztenek. Őszi búzából hektáronként 4,33 tonnányit takarítottak be, árpából 3,9 tonnát. A hatodik ötéves tervben kezdtek a napraforgóval foglalkozni, ez a növény jól viseli az itteni természeti viszonyokat. Nem is csalatkoztak benne, hektáronként 2,5 tonnával hálálta meg a gondoskodó munkát. Az itteni körülmények között mindenképp jónak az egészséges táplálkozás jelentőségét, s természetesen a gazdaságosság szempontjait, komolyan fontolgatják Kis- hartyánban, helyben kellene konyhakésszé tenni az itt nevelt csirkéket. Bár, a hetedik ötéves tervükben nem szerepel az ehhez szükséges vágóhíd létrehozása, az ezzel kapcsolatos töprengést nem hagyják abba. A csirketelep sok jó ötletre inspirálja az Egyesült Erő Mgtsz vezetőit. Hisz ebből lett a rókatelep is ... Biztos, hogy a dögkútban van a legjobb helyük a baromfitelepen elhullt csirkéknek? — tették fel a kérdést maguknak néhány évvel ezelőtt. Hogyan hosszabbítható meg a biológiai láncolat, hogy hasznosuljon az évi nyolc százalék körül elhulló aprójószág? Ez ugyan az országos —átlag alatt van, de azért nem kell feltétlen természetes veszteségnek tekinteni, ha természetes úton hasznosítható is. S, két évvel ezelőtt megérkezett a Pest megyei Majosházáról a száz vörös-, ezüst- és kékróka. Azóta százhetvenre gyarapodott a törzsállomány, pénzt egyébként mindig a szaporulat hoz a gazdaságnak. Nemcsak a rókák most már, mert 470 görényt is tenyésztésbe fogtak a telepen. Rendszeres állatorvosi felügyelet mellett öt gondozó figyel az állatokra, s készíti az elhulló baromfiból a rókák számára ízletes A ceruzahegyezőket Szádeczki Istvánné, Rakonczai Zoltánná és Gregus Istvánná szereli össze. „csirkefasírtot”. A prémet külföldön értékesítik, a hannoveri aukción 45—50 dollárt adnak darabjáért. A rókatelep a baromfiágazattal együtt fejlődik a jövőben is; csak annyi rókát tartanak, hogy azok mindig kényelmesen jóllakjanak a baromfitelepen elhulló szárnyasokkal. Megint csak a pontos helyzetelemzés virágoztatta fel az Egyesült Erő Termelőszövetkezet egy másik sikeres tevékenységét. A városközeli téesz vezetőiben tudatosult, hogy nincs köztisztasági vállalat a megyében. A salgótarjáni ipari üzemek szennyvize —, amely nem engedhető bele a kommunális csatorna- hálózatba — gazdátlan maradt volna, ha a kishartyániak nem vállalkoznak jó húsz éve szakszerű kezelésére. Hét darab sneciális kompresszoros berendezéssel felszerelt IFA teherautó veszi le a salgótarjáni üzemek vezetőinek válláról a szennyvízzel kap. csolatos gondokat. 75—80 ezer köbméter szennyvizet szállítanak el évente a salgótarjáni szeméttelepre, amelynek 20 százalékát a lakosságtól gyűjtik be azokon a területeken, ahol még nem épült ki a csatornahálózat. A szippantás kocsik tartalmának kiürítésével azonban mind több baj van. bár mérgező anyagot nem tartalmaznak. A szennyvíz megfelelő elhelyezésére közel ötmillió forintos beruházásba kezd a termelőszövetkezet az idén. Már megvásárolták az Alkotó ifjúság menedzserirodától azt a szabadalmat, amely megoldást jelent. A teraszos-kazettás szennyvíztisztító telepen biA Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben azonban nemigen sopánkodnak a lejtők szögén. Megtanultak velük együtt élni, s a lehető legjobbat, legtöbbet kihozni belőlük. Azok közé — az egyre szaporodó számú közös gazdaságok közé — tartozik a kishartyáni, akik számba veszik lehetőségeiket, s a konkrét helyzethez igazodva keresik boldogulás'.k útját. 2900 hektárnyi közös területükből 1100-at vetnek be évről évre. A jól megkelt, hasas házikalácsra emlékeztető dombokon főleg kenyérmondhatók az alaptevékenység gazdasági mutatói, hisz nyereséget hoznak. A növény- termesztés például 1985-ben 1 millió 928 ezer forintot. Az állattenyésztési főágazat csirketelepén évente hétszáz tonna súlyú baromfit hizlalnak. A naposcsibék hét hétig nevelkednek á kishartyáni gondozók keze alatt, s ezalatt több mint másfél kilóra gyarapodnak. Hibro-, hús- csirkékként utaznak aztán Törökszentmiklósra, a feldolgozás helyszínére. Számba véve a megye baromfiellátásának jelenlegi színvonalát, A gépjavítók már tavaszra készítik elő az erő. és munka, gépeket. Tóth Józsefné baromfigondozó a csirketelepen. ológiai úton, természetes öntisztulás révén szabadulnak meg a terhessé vált folyadékoktól. A kishartyániak veszik gondjukba a gépkocsiműhelyekben, -mosókban keletkező olajos iszap derítését is, aminek elhelyezése eddig ugyancsak főfájást okozott sokaknak. A megoldást itt is egy szabadalom —, amelyet már meg is vásároltak a településtisztasági . vállalatok irodájától, a Communitastól — és egy speciális gépkocsi kialakítása jelenti. A kishartyáni fekáiiatisztító gépkocsik tevékenysége nemcsak gazdasági hasznot hoz, de igen jelentős a inegyei környezetvédelmi program végrehajtása szempontjából is. Ez idő szerint szinte konkurencia nélkül végezhetik fontos tevékenységüket. ségleteik kielégítése mellett tehát rájuk gondoltak, amikor létrehozták a szerelőrészleget. Jóllehet, a sorra alakuló gazdasági munkaközösségek konkurenciát jelentenek a kishartyániaknak, sikeres működésüket nem veszélyeztetik, inkább a még hatékonyabb, jobb munkára ösztönöznek. A vákuumtalpas asztali ceruzahegyező itteni története is úgy kezdődik, hogy szétnéztek a piacon. Olykor cseh, lengyel, japán import enyhíti a hiányt, korlátozott számban az írószer-szövetkezet is bot értékesítenek majd 250 forintért a kereskedőknek. Az üzletekben így várhatóan 300 forintért juthatunk hozzá, míg a hasonló külföldi termékek ára 500 forint körül mozog. A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben évek óta eredményesen gazdálkodnak. A változékony közgazdasági helyzet és a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére az 1985-ös tevékenység után is pozitív mérleget vontak. A kétszáz- hatvan téeszdolgozó elégedetten veheti tudomásul, hogy A nógrádi ember két lábon áll a földön — vallják itt is. A hagyományos mező- gazdasági termeléshez mostoha viszonyokat kínáló környezetben fontosak a kiegészítő tevékenységek. Az ipari íőüzemág 34 milliót hoz a szövetkezetnek a kilencven- milliós árbevételből. Fémipari termelésük megerősítéséhez széles körű bedolgozói hálózatot építettek ki. Mintegy kilencvenen készítenek otthoni műhelyekben saját gépükön kúpátalakító hüvelyeket, különböző bilincseket, perselyeket kishartyáni megrendelésre. Jó helyzetben van a csavaranyaüzem, amely 3-tól 27-es méretig teljes skálán gyártja ezt a keresett terméket, melyet a győri és a szegedi MAGÉV szinte korlátlan mennyiségben vásárol meg. A gépjavító üzemet is a piac igénye hívta életre két éve. Sok budapesti vállalatnak dolgoznak teherautói, gépei ezen a vidéken, amelyeknek karbantartása megoldatlan volt eddig. Saját szükÜgyes asszonykezek irányítják a csavarüzem gépeit. gyárt asztali ceruzahegyezőt, az Egyesült Erő termelőszövetkezet emberei mégis kifejlesztették terméküket. Tavaly év végén indult a termelés, de azért még szilveszter előtt elszállítottak 1500 darabot az ÁPISZ megrendelésére. A kalkulációk szerint évente 30 ezer daraa tervet túlteljesítve ötmillió forintos nyereséggel indulhatnak neki az idei esztendőnek, a hetedik ötéves terv első évének. Jövő ilyenkorra 5,5 millió forintos haszonnal kívánnak gazdálkodni, hogy jól megalapozzák a következő tervciklust. (X) Hahony Ernő mezőgazdasági gépszerelő és Gregus Adolf traktoros a téli gépjavításban vesz részt. /
