Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

I Két lábbal a földön Kl sh a r/y ónban Sikeres gazdaság a hegyek között A csavarüzemben készülő termékeket, szinte korlátlanul lehet értékesíteni. Salgótarjánból Szécsény felé kanyarodva még mindig szoros völgybe kényszerítik a betonszalagot a hegyek. Lát­ványnak gyönyörű ez a táj. Ilyenkor télen szép fehérbe csomagolja a természet, ta­vasszal, nyáron az ember rajzol rá mintát ekével, trak­torral. Nem kis fáradság, energia árán, mert ezek a dombok nem a legszelídebb lankák közül valók. gabonát termesztenek. Őszi búzából hektáronként 4,33 tonnányit takarítottak be, ár­pából 3,9 tonnát. A hatodik ötéves tervben kezdtek a napraforgóval foglalkozni, ez a növény jól viseli az itteni természeti viszonyokat. Nem is csalatkoztak benne, hek­táronként 2,5 tonnával há­lálta meg a gondoskodó mun­kát. Az itteni körülmények között mindenképp jónak az egészséges táplálkozás je­lentőségét, s természetesen a gazdaságosság szempontjait, komolyan fontolgatják Kis- hartyánban, helyben kellene konyhakésszé tenni az itt ne­velt csirkéket. Bár, a hete­dik ötéves tervükben nem szerepel az ehhez szükséges vágóhíd létrehozása, az ezzel kapcsolatos töprengést nem hagyják abba. A csirketelep sok jó ötlet­re inspirálja az Egyesült Erő Mgtsz vezetőit. Hisz ebből lett a rókatelep is ... Biztos, hogy a dögkútban van a leg­jobb helyük a baromfitele­pen elhullt csirkéknek? — tették fel a kérdést maguk­nak néhány évvel ezelőtt. Hogyan hosszabbítható meg a biológiai láncolat, hogy hasz­nosuljon az évi nyolc szá­zalék körül elhulló aprójó­szág? Ez ugyan az országos —átlag alatt van, de azért nem kell feltétlen természetes veszteségnek tekinteni, ha természetes úton hasznosítha­tó is. S, két évvel ezelőtt megérkezett a Pest megyei Majosházáról a száz vörös-, ezüst- és kékróka. Azóta százhetvenre gyarapodott a törzsállomány, pénzt egyéb­ként mindig a szaporulat hoz a gazdaságnak. Nemcsak a rókák most már, mert 470 görényt is tenyésztésbe fogtak a telepen. Rendszeres állat­orvosi felügyelet mellett öt gondozó figyel az állatokra, s készíti az elhulló baromfi­ból a rókák számára ízletes A ceruzahegyezőket Szádeczki Istvánné, Rakonczai Zoltánná és Gregus Istvánná szereli össze. „csirkefasírtot”. A prémet kül­földön értékesítik, a hanno­veri aukción 45—50 dollárt adnak darabjáért. A rókate­lep a baromfiágazattal együtt fejlődik a jövőben is; csak annyi rókát tartanak, hogy azok mindig kényelmesen jól­lakjanak a baromfitelepen el­hulló szárnyasokkal. Megint csak a pontos hely­zetelemzés virágoztatta fel az Egyesült Erő Termelőszövet­kezet egy másik sikeres te­vékenységét. A városközeli téesz vezetőiben tudatosult, hogy nincs köztisztasági vál­lalat a megyében. A salgó­tarjáni ipari üzemek szenny­vize —, amely nem engedhető bele a kommunális csatorna- hálózatba — gazdátlan maradt volna, ha a kishartyániak nem vállalkoznak jó húsz éve szakszerű kezelésére. Hét da­rab sneciális kompresszoros berendezéssel felszerelt IFA teherautó veszi le a salgó­tarjáni üzemek vezetőinek válláról a szennyvízzel kap. csolatos gondokat. 75—80 ezer köbméter szennyvizet szállí­tanak el évente a salgótarjá­ni szeméttelepre, amelynek 20 százalékát a lakosságtól gyűj­tik be azokon a területeken, ahol még nem épült ki a csa­tornahálózat. A szippantás kocsik tartalmának kiüríté­sével azonban mind több baj van. bár mérgező anyagot nem tartalmaznak. A szenny­víz megfelelő elhelyezésére közel ötmillió forintos beru­házásba kezd a termelőszö­vetkezet az idén. Már meg­vásárolták az Alkotó ifjúság menedzserirodától azt a sza­badalmat, amely megoldást jelent. A teraszos-kazettás szennyvíztisztító telepen bi­A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben azon­ban nemigen sopánkodnak a lejtők szögén. Megtanultak velük együtt élni, s a lehető legjobbat, legtöbbet kihozni belőlük. Azok közé — az egy­re szaporodó számú közös gazdaságok közé — tartozik a kishartyáni, akik számba veszik lehetőségeiket, s a konkrét helyzethez igazodva keresik boldogulás'.k útját. 2900 hektárnyi közös te­rületükből 1100-at vetnek be évről évre. A jól megkelt, hasas házikalácsra emlékez­tető dombokon főleg kenyér­mondhatók az alaptevékeny­ség gazdasági mutatói, hisz nyereséget hoznak. A növény- termesztés például 1985-ben 1 millió 928 ezer forintot. Az állattenyésztési főága­zat csirketelepén évente hét­száz tonna súlyú baromfit hizlalnak. A naposcsibék hét hétig nevelkednek á kishar­tyáni gondozók keze alatt, s ezalatt több mint másfél kiló­ra gyarapodnak. Hibro-, hús- csirkékként utaznak aztán Törökszentmiklósra, a feldol­gozás helyszínére. Számba vé­ve a megye baromfiellátá­sának jelenlegi színvonalát, A gépjavítók már tavaszra készítik elő az erő. és munka, gépeket. Tóth Józsefné baromfigondozó a csirketelepen. ológiai úton, természetes ön­tisztulás révén szabadulnak meg a terhessé vált folya­dékoktól. A kishartyániak ve­szik gondjukba a gépkocsi­műhelyekben, -mosókban ke­letkező olajos iszap derítését is, aminek elhelyezése eddig ugyancsak főfájást okozott sokaknak. A megoldást itt is egy szabadalom —, amelyet már meg is vásároltak a te­lepüléstisztasági . vállalatok irodájától, a Communitastól — és egy speciális gépkocsi kialakítása jelenti. A kishar­tyáni fekáiiatisztító gépko­csik tevékenysége nemcsak gazdasági hasznot hoz, de igen jelentős a inegyei kör­nyezetvédelmi program vég­rehajtása szempontjából is. Ez idő szerint szinte kon­kurencia nélkül végezhetik fontos tevékenységüket. ségleteik kielégítése mellett tehát rájuk gondoltak, ami­kor létrehozták a szerelő­részleget. Jóllehet, a sorra alakuló gazdasági munkakö­zösségek konkurenciát je­lentenek a kishartyániaknak, sikeres működésüket nem ve­szélyeztetik, inkább a még hatékonyabb, jobb munkára ösztönöznek. A vákuumtalpas asztali ce­ruzahegyező itteni története is úgy kezdődik, hogy szét­néztek a piacon. Olykor cseh, lengyel, japán import enyhí­ti a hiányt, korlátozott szám­ban az írószer-szövetkezet is bot értékesítenek majd 250 forintért a kereskedőknek. Az üzletekben így várható­an 300 forintért juthatunk hozzá, míg a hasonló külföldi termékek ára 500 forint kö­rül mozog. A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben évek óta eredményesen gaz­dálkodnak. A változékony közgazdasági helyzet és a kedvezőtlen természeti adott­ságok ellenére az 1985-ös te­vékenység után is pozitív mérleget vontak. A kétszáz- hatvan téeszdolgozó elége­detten veheti tudomásul, hogy A nógrádi ember két lá­bon áll a földön — vallják itt is. A hagyományos mező- gazdasági termeléshez mos­toha viszonyokat kínáló kör­nyezetben fontosak a kiegé­szítő tevékenységek. Az ipari íőüzemág 34 milliót hoz a szövetkezetnek a kilencven- milliós árbevételből. Fém­ipari termelésük megerősí­téséhez széles körű bedolgozói hálózatot építettek ki. Mint­egy kilencvenen készítenek otthoni műhelyekben saját gépükön kúpátalakító hü­velyeket, különböző bilin­cseket, perselyeket kishar­tyáni megrendelésre. Jó hely­zetben van a csavaranya­üzem, amely 3-tól 27-es mé­retig teljes skálán gyártja ezt a keresett terméket, melyet a győri és a szegedi MAGÉV szinte korlátlan mennyiség­ben vásárol meg. A gépjavító üzemet is a piac igénye hívta életre két éve. Sok budapesti vállalat­nak dolgoznak teherautói, gé­pei ezen a vidéken, amelyek­nek karbantartása megol­datlan volt eddig. Saját szük­Ügyes asszonykezek irányítják a csavarüzem gépeit. gyárt asztali ceruzahegyezőt, az Egyesült Erő termelőszö­vetkezet emberei mégis ki­fejlesztették terméküket. Ta­valy év végén indult a ter­melés, de azért még szil­veszter előtt elszállítottak 1500 darabot az ÁPISZ meg­rendelésére. A kalkulációk szerint évente 30 ezer dara­a tervet túlteljesítve ötmillió forintos nyereséggel indul­hatnak neki az idei eszten­dőnek, a hetedik ötéves terv első évének. Jövő ilyenkorra 5,5 millió forintos haszonnal kívánnak gazdálkodni, hogy jól megalapozzák a következő tervciklust. (X) Hahony Ernő mezőgazdasági gépszerelő és Gregus Adolf traktoros a téli gépjavításban vesz részt. /

Next

/
Thumbnails
Contents