Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD m mszmk nocrao megyei bizottsága es a megyei tanacs lapja Növekvő hatékonysággal bővítsék termelésüket a gazdaságok! Zárszámadás a Litkei Ipoly Termelőszövetkezetben XLII. ÉVF., 27. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. FEBRUAR 1., SZOMBAT 0 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszak­ban tovább erősödtek a szo­cialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapo­dott a nemzeti vagyon. A la­kosság jövedelme és fogyasz­tása emelkedett, életkörülmé, nyei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az idő­szak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívum­mal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubeiel- számolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi ter­melés hatékonyságának né­mi javulása, valamint a nem­zeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhaszná­lás visszafogása tette lehető­vé Az ötéves terv, a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves 'tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növeke­dési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben, a nemzeti jövede­lem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalék­kal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évi­től legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradit el. A brut­tó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emel­kedett. A külgazdasági egyen_ súlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyá­sakor előreláthatók voltak. A belföldi felhasználás, az­az a fogyasztás és felhalmo­zás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra ju­tó reáljövedelem 7—8 száza­lékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvo­nala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munka­jövedelmek és különösen a . társadalmi juttatások növe­kedéséből származott. A la­kosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljöve­delem, mind a fogyasztás növekedése lényegében meg­felelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás vo­lumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mérték­ben csökkent. A VI. ötéves /terv idősza­kában az aktív keresők szá­ma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2.7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél na­gyobb, 4,9 százalék volt a lét­számcsökkenés, míg a nem an vagi ága kban 7.2 százalék­kal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az , öt­napos munkahétre, majd több á?az,atban a 40 órás munka­hétre való áttéréssel. A mun­kaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terje­dése. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóesz­köz-állománya a nyolcvanas években évi - átlagban mint­egy 4 százalékkal nőtt. las­sabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növe­kedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysá­ga egészében romlott. Emel­lett egyes, főleg feldolgozó- ipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszk özki ha.s zn á 1 ás. A tervidőszak elején a ter­melés anyaghányada csök­kent, 1985-ben azonban elér­te az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásá_ ban nagy szerepe volt az energia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhaszná­lása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel ko­rábbinál. az egységnyi terme­lésre jutó energiafelhaszná­lás kb. 10 százalékkal csök­kent. A népgazdaság összes ener­giafelhasználása, a, lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5.1 százalékkal. Az energia- forrásokon belül a hazai ter­melés aránya 1984-ig fokozó­dott, az importé csökkent. 1985-ben, a rendkívül hideg tél miatt, ismét nagyobb im­port vált szükségessé. Az elmúlt öt évben a ter­melés szervezetében és a gaz­dálkodó szervezetek tevé­kenységében jelentős átala­kulás ment végbe a rugalma­sabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvál­lalatok egész részlegeinek ön­állósulása útján, Üj típusú gazdasági szerve­zetek is létrejöttek és növe­kedett a maigánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevé­kenysége sokrétűbbé vált. Fő­leg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végez­tek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985, év 1985. év 1984. év %-ában 1980. év 0 0-ában Nemzeti jövedelem kb 99 kb 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés Országos építési-szerelési 101 112 tevékenység Mezőgazdasági termékek 95 88 termelése Egy lakosra jutó 94 112 a) reáljövedelem 101—101.5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, i milliárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a) 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. A termelés és a ráfordítások atakutása Az ipari termelés öt év gondok, a szokatlanul hideg alatt 12 százalékkal, az utol- 1984/85-ös tél foLyamán aka- só évben 1 százalékkal nőtt. dályozták a termelést. A VI. ötéves terv 19—22 szá­zalékos növekedést irányzott Az energiaforrások között a elő. Az ipar nemzeti jövede- szénhidrogének aránya az lemhez való hozzájárulása öt 1980. évi 63,6 százalékról év alatt a bruttó termelésnél 1985-ben 59,9 százalékra csök- valamivel gyorsabban nőtt, ^ent ügy, hogy a kőolaj ará­dé 1985-ben ez a cél nem va- n>'a számottevően mérséklő- lósult meg dött, a földgáz-felhasználásé Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termé­kek értékesítésében emelke- - dett az exportaránya 1985-ben A közgyűlés résztvevői Géczi János hozzászólását hallgatják — kép: kulcsár — (Folytatás a 3. oldalon.) Zárszámadó közgyűlését figyelmet kíván — kivált a tegnap tartotta meg a Litkei csúcsmunkák idején. Ipoly Mezőgazdasági Terme- a gazdaság legfontosabb lőszövetkezet. A litkei kul- ágazata áz állattenyésztés. A túrotthon nagytermében tej-, illetve húshasznú tehe­csakínem 250 szövetkezeti tag nek száma megközelíti a hallgatta meg Bozsik Béla 400-aí, s bár a tejtermelés a termelőszövetkezeti elnök el- tervezett alatt maradt, a szá­múit évi gazdálkodásiról szóló porulati mutatók igen jók. számadását. Fel keli azonban figyelni az Sok gonddal, bajjal tér- önköltségek növekedésére, helt, összességében mégis Mint Bozsik, Béla, a szövet­eredményes esztendőt hagyott kezeli tagság figyelmébe maga mögött a közös gazda- ajánlotta, az állattartás szer- ság. Árbevétele meghaladja vezésében, irányításában na- a 123 millió forintot, s noha g.vobb körültekintésre, gon- az érvényes szabályozók sze- dosságra van szükség, ha- rimt az árkiegészítés és a do- lasztuatatlan az ösztönzőbb táció több mint négymillió érdekeltségi rendszer beve- forinttal kurtította meg az zetése is. eredményt. így is bő 8 és , Az állattenyésztésen belül fél millió forint nyereséget a sertéshizlalás és -íer.yész- mutat a mérleg. tés ugyancsak a költségekkel Az Ipoly Tsz növényterme- való takarékosabb gazdál- lése tavalv a jó közepes szín- kodás követelményét veti ten mozgott. Az aratás zök- Töl: míg a sertéshizlalás ki­kenők nélkül zajlott le, több logrammonkénti él&úly­nehézséget okozott viszont az önköltsége csökkent, a süldő­őszi mélyszántás a talaj nevelésnél viszont erőteljesen rendkívüli szárazsága miatt, növekedett. Kedvezően alakult az őszi A juhtartásban emelkedtek búza, a tavaszi árpa, a lu- a szaporulati mutatók, csők- cérna, a silókukorica és a kent az elhullás, a gyapjú­napraforgó átlagtermése. So- termelés szinten maradt, vi. kat javult az ágazat szerve- szónt az önköltség e terüle- zettsége, irányítása, a mi- ten is túlzott mértékben nö- nőségi követelmények be- vekedett. Vonatkozik ez tartása azonban még több a vásároltabrak-felhasználás. rubelviszonyiatban 38 szá­zalékkal, nem rubelelszámo­lásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azon­ban a rubelben elszámolt ki­vitel gyors növekedése mel­lett a konvertibilis valuták­ban elszámolt kivitel csök­kent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszer-ipari ter­mékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értéke­sítését. Ezen belül a lakos­ságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalék­kal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgá­ló értékesítés 4, illetve 1 szá­zalékkal nőtt. Az ipar anvagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmé­nyek elsőbbsége miatt — vál­tozó volt. 1985-ben, a fokozó­dó import, a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energia­tfoüolcati tamxcs cslciicuit í-nél A Nógrád Megyei Állami Ágner Gyula az eseményt dig Kollár Gábort, az anyag- Építőipari Vállalatnál tegnap a demokratizálási folyamat gazdálkodási osztály vezető­tartották meg a vállalati ta- olyan új formájának, mod- jét, nács alakuló ülését, amelyen szerének jelölte meg, amely'- igazgató jelen volt, Ozsvárt József, a nek meghatározó szerepe lesz kapcsolatos a megyei pártbizottság tit- a vállalat fejlődésértek ki- Mátrai Józsefné ismertette kára. Ágner Gyula, az SZMT alakításában, a tulajdonosi Timmer Zoltán eddigi ered- vezető titkára is. tudat erősítésében. Elisme Mátrai Józsefné, a szak- réssel szólt az előkészítő bi Ezután került sor az megerősítésével tennivalókra. ményes munkáját, méltatta a vállalat stabilitásáért tett szervezeti bizottság titkára zottsqg munkájáról, jónak fáradozásait, ismertette azo- részletesen szólt az élőké- ítélte a szervezeti és műkő- kát a követelményeket, ame- szítő bizottság valamint a dési szabályzatban azokat a Iveknek teljesítését a tanács, szervezeti és működési sza- pontokat, amelyek a szak- igazgatói tisztében való meg- bályzatot megszövegező bi- szervezettel való jó együtt- erősítése 'után megkíván tő- zottság munkájáról, a ta- működést teszik lehetővé, nácstagok megválasztását A testület. ezután egyhan­le, majd javasolta, hogy erő­sítsék meg újabb öt évre előkészítő politikai, felvi- gúlag elfogadta a szervezeti igazgatói beosztásában. _ lágositó tevékenységről, a és működési szabályzatot, Karikás György felszo dolgozók érdemi tájékozta- majd megválasztotta a ta- sában hangsúlyozta, hog: tásáról,. arról, miként hasz- nács elnökének, hanga Gyű- mélypontról való ^ kilabalas­nálták fel az elhangzott ész- lát, a szakipari üzem veze- bán, a vállalat U] palyara revételeket, 'ajánlásokat. tőjét, elnökhelyettesének pe (Folytatás a 2. oldalon.) ra. s általában a juhok ta­karmányozási költségére. Csupán a legeltetési módsze­reket tekintve is bőségesek még a juhtartás ésszerű költ­séggazdálkodásában a tarta­lékok. Akác-, cser- és tölgyerdői„ bői tavaly a tüzelőgondok 'enyhítésére a tervezettől jó­val több fát termelt ki a gazdaság. Az ipaírj ágazat 4 számítottnál is nagyobb mér­tékben segítette a közös gaz­daság eredményességét. , Á Salgótarjáni Vasöntöde . és Tűzhelygyár mellett a BRG salgótanj áni gyáregységével tart kapcsolatot a tsz. A négy éve létrehozott buda­pesti műszaki-fejlesztési iroü da ma már ipari szakcsoport­ként erősíti a gazdaság jöve­delmezőségét, az ugyancsak fővárosi üvegtechnikai üzem pedig jó szervezettséggel, hozzáértő irányítással már tavaly is több mint 3 millió forint hasznot hozott. . Ered­ményesen dolgozott az első:, sorban saját igények kielégíJ tésére létrehozott építőbrf- gád. A téglagyártó üzemben tavaly 4 millió 12 ezer darab nyerstéglát állítottak elő, eb­ből 3 millió 157 . ezer darabot 'ki is égettek. Gondja van az Ipoly Tsz- nek a háztájira is: vetőmag­gal, műtrágyával látja el a háztáji, gazdaságokat, segít az abrakvásárlásban, illetve a tápok beszerzésében, vemhes kocasüldőt ad. újabban pe­dig a szarvasmarhatartást is felkínálta' a tagoknak. A ház­tájiból az elmúlt évbén 16 szarvasmarhát, 573 hízóser­tést, 43 hektoliter tejet érté-: kesített a gazdaság, csaknem 3 és fél millió forint árbevé­telre szert téve. Az elnök számadása után a termelőszövetkezeti tagok kértek szót. Feltárták a gaz­dálkodás néhánv összefüg­gését, nehézségét, a többi között azt, hogy az állattar­tás megnövekedett költsé­geiben a tavalyi igen keménV tél is ludas volt. Az anvag- és energiagazdálkodásról mondottakat figve'emmel kí_ sérve azonban kitűnt áz is* hogy e téren az egyes ágaza­tokban dolgozók véleménv'9 szerint is vannak még teen­dők. ... . _ (Folytatás a 2. oMaionj

Next

/
Thumbnails
Contents