Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD m mszmk nocrao megyei bizottsága es a megyei tanacs lapja Növekvő hatékonysággal bővítsék termelésüket a gazdaságok! Zárszámadás a Litkei Ipoly Termelőszövetkezetben XLII. ÉVF., 27. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. FEBRUAR 1., SZOMBAT 0 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülmé, nyei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubeiel- számolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé Az ötéves terv, a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves 'tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben, a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradit el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyen_ súlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a . társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves /terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2.7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem an vagi ága kban 7.2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az , ötnapos munkahétre, majd több á?az,atban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi - átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt. lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozó- ipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszk özki ha.s zn á 1 ás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásá_ ban nagy szerepe volt az energia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál. az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a, lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5.1 százalékkal. Az energia- forrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben, a rendkívül hideg tél miatt, ismét nagyobb import vált szükségessé. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egész részlegeinek önállósulása útján, Üj típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a maigánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985, év 1985. év 1984. év %-ában 1980. év 0 0-ában Nemzeti jövedelem kb 99 kb 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés Országos építési-szerelési 101 112 tevékenység Mezőgazdasági termékek 95 88 termelése Egy lakosra jutó 94 112 a) reáljövedelem 101—101.5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, i milliárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a) 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. A termelés és a ráfordítások atakutása Az ipari termelés öt év gondok, a szokatlanul hideg alatt 12 százalékkal, az utol- 1984/85-ös tél foLyamán aka- só évben 1 százalékkal nőtt. dályozták a termelést. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott Az energiaforrások között a elő. Az ipar nemzeti jövede- szénhidrogének aránya az lemhez való hozzájárulása öt 1980. évi 63,6 százalékról év alatt a bruttó termelésnél 1985-ben 59,9 százalékra csök- valamivel gyorsabban nőtt, ^ent ügy, hogy a kőolaj arádé 1985-ben ez a cél nem va- n>'a számottevően mérséklő- lósult meg dött, a földgáz-felhasználásé Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelke- - dett az exportaránya 1985-ben A közgyűlés résztvevői Géczi János hozzászólását hallgatják — kép: kulcsár — (Folytatás a 3. oldalon.) Zárszámadó közgyűlését figyelmet kíván — kivált a tegnap tartotta meg a Litkei csúcsmunkák idején. Ipoly Mezőgazdasági Terme- a gazdaság legfontosabb lőszövetkezet. A litkei kul- ágazata áz állattenyésztés. A túrotthon nagytermében tej-, illetve húshasznú tehecsakínem 250 szövetkezeti tag nek száma megközelíti a hallgatta meg Bozsik Béla 400-aí, s bár a tejtermelés a termelőszövetkezeti elnök el- tervezett alatt maradt, a számúit évi gazdálkodásiról szóló porulati mutatók igen jók. számadását. Fel keli azonban figyelni az Sok gonddal, bajjal tér- önköltségek növekedésére, helt, összességében mégis Mint Bozsik, Béla, a szöveteredményes esztendőt hagyott kezeli tagság figyelmébe maga mögött a közös gazda- ajánlotta, az állattartás szer- ság. Árbevétele meghaladja vezésében, irányításában na- a 123 millió forintot, s noha g.vobb körültekintésre, gon- az érvényes szabályozók sze- dosságra van szükség, ha- rimt az árkiegészítés és a do- lasztuatatlan az ösztönzőbb táció több mint négymillió érdekeltségi rendszer beve- forinttal kurtította meg az zetése is. eredményt. így is bő 8 és , Az állattenyésztésen belül fél millió forint nyereséget a sertéshizlalás és -íer.yész- mutat a mérleg. tés ugyancsak a költségekkel Az Ipoly Tsz növényterme- való takarékosabb gazdál- lése tavalv a jó közepes szín- kodás követelményét veti ten mozgott. Az aratás zök- Töl: míg a sertéshizlalás kikenők nélkül zajlott le, több logrammonkénti él&úlynehézséget okozott viszont az önköltsége csökkent, a süldőőszi mélyszántás a talaj nevelésnél viszont erőteljesen rendkívüli szárazsága miatt, növekedett. Kedvezően alakult az őszi A juhtartásban emelkedtek búza, a tavaszi árpa, a lu- a szaporulati mutatók, csők- cérna, a silókukorica és a kent az elhullás, a gyapjúnapraforgó átlagtermése. So- termelés szinten maradt, vi. kat javult az ágazat szerve- szónt az önköltség e terüle- zettsége, irányítása, a mi- ten is túlzott mértékben nö- nőségi követelmények be- vekedett. Vonatkozik ez tartása azonban még több a vásároltabrak-felhasználás. rubelviszonyiatban 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszer-ipari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anvagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben, a fokozódó import, a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiatfoüolcati tamxcs cslciicuit í-nél A Nógrád Megyei Állami Ágner Gyula az eseményt dig Kollár Gábort, az anyag- Építőipari Vállalatnál tegnap a demokratizálási folyamat gazdálkodási osztály vezetőtartották meg a vállalati ta- olyan új formájának, mod- jét, nács alakuló ülését, amelyen szerének jelölte meg, amely'- igazgató jelen volt, Ozsvárt József, a nek meghatározó szerepe lesz kapcsolatos a megyei pártbizottság tit- a vállalat fejlődésértek ki- Mátrai Józsefné ismertette kára. Ágner Gyula, az SZMT alakításában, a tulajdonosi Timmer Zoltán eddigi ered- vezető titkára is. tudat erősítésében. Elisme Mátrai Józsefné, a szak- réssel szólt az előkészítő bi Ezután került sor az megerősítésével tennivalókra. ményes munkáját, méltatta a vállalat stabilitásáért tett szervezeti bizottság titkára zottsqg munkájáról, jónak fáradozásait, ismertette azo- részletesen szólt az élőké- ítélte a szervezeti és műkő- kát a követelményeket, ame- szítő bizottság valamint a dési szabályzatban azokat a Iveknek teljesítését a tanács, szervezeti és működési sza- pontokat, amelyek a szak- igazgatói tisztében való meg- bályzatot megszövegező bi- szervezettel való jó együtt- erősítése 'után megkíván tő- zottság munkájáról, a ta- működést teszik lehetővé, nácstagok megválasztását A testület. ezután egyhanle, majd javasolta, hogy erősítsék meg újabb öt évre előkészítő politikai, felvi- gúlag elfogadta a szervezeti igazgatói beosztásában. _ lágositó tevékenységről, a és működési szabályzatot, Karikás György felszo dolgozók érdemi tájékozta- majd megválasztotta a ta- sában hangsúlyozta, hog: tásáról,. arról, miként hasz- nács elnökének, hanga Gyű- mélypontról való ^ kilabalasnálták fel az elhangzott ész- lát, a szakipari üzem veze- bán, a vállalat U] palyara revételeket, 'ajánlásokat. tőjét, elnökhelyettesének pe (Folytatás a 2. oldalon.) ra. s általában a juhok takarmányozási költségére. Csupán a legeltetési módszereket tekintve is bőségesek még a juhtartás ésszerű költséggazdálkodásában a tartalékok. Akác-, cser- és tölgyerdői„ bői tavaly a tüzelőgondok 'enyhítésére a tervezettől jóval több fát termelt ki a gazdaság. Az ipaírj ágazat 4 számítottnál is nagyobb mértékben segítette a közös gazdaság eredményességét. , Á Salgótarjáni Vasöntöde . és Tűzhelygyár mellett a BRG salgótanj áni gyáregységével tart kapcsolatot a tsz. A négy éve létrehozott budapesti műszaki-fejlesztési iroü da ma már ipari szakcsoportként erősíti a gazdaság jövedelmezőségét, az ugyancsak fővárosi üvegtechnikai üzem pedig jó szervezettséggel, hozzáértő irányítással már tavaly is több mint 3 millió forint hasznot hozott. . Eredményesen dolgozott az első:, sorban saját igények kielégíJ tésére létrehozott építőbrf- gád. A téglagyártó üzemben tavaly 4 millió 12 ezer darab nyerstéglát állítottak elő, ebből 3 millió 157 . ezer darabot 'ki is égettek. Gondja van az Ipoly Tsz- nek a háztájira is: vetőmaggal, műtrágyával látja el a háztáji, gazdaságokat, segít az abrakvásárlásban, illetve a tápok beszerzésében, vemhes kocasüldőt ad. újabban pedig a szarvasmarhatartást is felkínálta' a tagoknak. A háztájiból az elmúlt évbén 16 szarvasmarhát, 573 hízósertést, 43 hektoliter tejet érté-: kesített a gazdaság, csaknem 3 és fél millió forint árbevételre szert téve. Az elnök számadása után a termelőszövetkezeti tagok kértek szót. Feltárták a gazdálkodás néhánv összefüggését, nehézségét, a többi között azt, hogy az állattartás megnövekedett költségeiben a tavalyi igen keménV tél is ludas volt. Az anvag- és energiagazdálkodásról mondottakat figve'emmel kí_ sérve azonban kitűnt áz is* hogy e téren az egyes ágazatokban dolgozók véleménv'9 szerint is vannak még teendők. ... . _ (Folytatás a 2. oMaionj
