Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

Nem a módszeren múlik Mesélő múlt Már tudok olvasni! KALODA Ügy képzeltem, hogy majd beszélgetek a tanítónővel, az­tán pedig mindenképpen talál­kozom a gyerekekkel is. Meg. hallgatom, hogyan olvasnak és kérdezek tőlük. Például, hogy szeretnek-e olvasni. Amint beléptünk, mosoly, góssá vált minden arcocska az osztályban. — Az újságíró néni azért jött, hogy megtudja, tudtok-e már olvasni. Megmutatjuk ne­ki? — Kórusban csendül az igen. Előveszik az olvasóköny­vet és máris levegőben min­den kéz. Míg egy-egy kisgye­rek olvas, a többiek szemükkel ■követik az olvasmányt, de köz­ben jelentkeznek, minden pil­lanatban készek, hogy folytas­sák a szöveget. Van, aki telje­sen folyamatosan, szépen hangsúlyozva, mondhatnám tö­kéletesen olvas. A másik padsorban mintha kicsit szó­tagolva formázná a mondatot egy kisfiú. S van gyerek, aki egy pillanat alatt végigcsúsz­tatja ujjacskájat a betűk alatt és amikor a szó végére ért, mondja ki egyben az egészet. Semmi szükség rá, hogy meg­kérdezzem, szeretnek-e olvas­ni. Szinte csalódottan veszik tudomásul, hogy ennyi elég volt, mehetnek ebédelni. A salgótarjáni Lovász Jó- rsef Általános Iskola zenei tagozatos első osztályosai a Romankovics-féle módszerrel tanulnak olvasni. Kazinczi Ernóné tizenhét éve tanítja itt írni-olvasni a legkisebb isko­lásokat, 1978 óta az úgyneve­zett globális módszerrel. — Szerintem ezzel könnyebb megtanulni olvasni, mint a ré­gi szótagoló eljárással, aho­gyan minket is tanítottak an­nak idején. Az én tanítvá­nyaimnak nincs gondjuk a szótagolással sem, igaz, ezt én időmként becsempészem az órára. Az igazgatóhelyettestől, So- mogyiné Quallik Lenkétől tudom, hogy a tanítónő oly­kor előveszi a régi olvasó­könyvet, írásvetítőre másolja a szótagolt szöveget, s ezt is gyakorolja kicsit az osztálya. Tény, hogy kis tanítványai között nem találkoztam olyan­nal, aki elvétette a szótőhöz járuló ragot, jelet, pedig ez gyakran előforduló hiba a globális módszerrel tanuló gyerekeknél. — Nem a módszerek min­denhatóságán múlik, hogyan olvas a gyerek. Egyetlen el­járást sem lehet mechaniku­san alkalmazni — vélekedik erről Kazinczi né. — Tanítványai meggyőz­tek róla, hogy szeretnek és tudnak olvasni. A nagyobbacs­ka gyerekek között mégis gyakran találkozni olyannal, aki nem is tud, és nem is sze­ret olvasni, ön szerint hol romlik el? — Minden olvasni tanuló kisgyerek szeret olvasni, ezt természetes kíváncsisága mo. tiválja. Amikor megtanulja a betűket, új világ tárul elé. Korábban, ha ment az utcán az édesanyjával, csak ákom- bákomokat látott maga körül, most mindent elolvas, kibetűz, ami örömet okoz neki. Hol romlik el? Talán amikor az olvasás már eszközzé válik... Amikor nem az olvasás a lé­nyeges. hanem azok az isme­retek, amelyeket ily’ módon el kell sajátítania. — Hogyan lehet ennek ele­jét venni? — Gyakran rontjuk el a dolgot azzal, hogy az éppen csak olvasgató gyereknek olyan könyvet adunk a ke­zébe, ami még meghaladja az erejét. A .kisgyerek a nagy­betűs, ritkán szedett szövege­ket szereti, s jó, ha olvasmá­nyában képek is vannak. A betűtenger elidegeníti a gyere­keket. — Ilyenkor, januárban mit kell tudniuk az első osztályo­soknak? Elvárható például, hogy már tudjanak olvasni? — A tantervi előírások sze­rint december tájékára kell eljutni odáig, hogy a gyere­kek felismerjék a betűket, az olvasni tudás év végi köve­telmény. De hát láthatta, ol­vasnak. Az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy sok gyerek jön ősszel úgy iskolába, hogy már tud olvasni. Ez egyáltalán nem baj, ha a gyerek érdek­lődik, lehet tanítgatni. Most négy ilyen tanuló van az osztályomban. — Az olvasókönyvön kívül milyen könyvet lehet meg a kezükbe adni ilyenkor? — Nagyon jók a Már tu­dok olvasni sorozat darabjai, vagy az ABC-ország című. Rendszeresen konzultálok a szülőkkel, például erről is. Az elsősök szülei nagyon készségesek, készek arra, hogy a maguk lehetőségei szerint hozzájáruljanak az iskolai munka sikerességéhez. Ez< annak ellenére is fontos, hogy az én osztályom egész napos rendszerben tanul, a kollé­ganővel megtanítjuk itt az iskolában, amit kell. Ám a szülő a maga példamutatásá­val is igen sokat segít. Szí­vesebben olvas a gyerek, ha otthon legalább néha könyv­vel látja a szüleit. Nyolc gyereket hallottam olvasni a Lovász iskola ének­zene tagozatos első osztályá­ban. Meglehet, kockázatos ki­jelenteni ennek alapján, hogy ők mind-rfiind nagyszerűen és szívesen olvasnak. De közben láttam az egész osztály. Lát­tam a nevető arcokat, az ég felé nyúló kezeket. Egyetlen szempár sem üzente, hogy terhes, kellemetlen, ami tör­ténik. A hatévesek szeme még nem tud hazudni. Már elhagyni készültem a Mártírok úti épületet, mikor- is régi tanár ismerősömmel futottam össze a folyosón. Amikor mondom, mi járatban vagyok, így reagál: — Á, h* tudnád mennyi minden múlik azon. hogy ki tanítja a gyerekeket! Neked most egy nagyszerű tanító­nőhöz volt szerencséd. De nem minden elsőst ő tanít meg olvasni nálunk sem. Veszprémi Erzsébet Csúcsteljesítmény a Nógrádi Sándor Könyvesboltban Sokat hallani arról, hogy az emberek a megnehezedett gazdasági körülmények között kevesebbet költenek a kultú­rára, ezen belül a könyvvá­sárlásra. E szóbeszédekre ad esattanós választ a salgótar­jáni Nógrádi Sándor Köny­vesbolt elmúlt évi forgalma, »mely szerint 19 millió 350 ezer forintot hagytak a pénz­tárban a vásárlók. Ez az ösz- szeg pedig kétmillióval ha­ladja meg az előző évit. Hoz­zátartozik még mindehhez, hogy korábban évente általá­ban egy-egy millió forinttal tudták növelni a forgalmat, míg most ugyanennyivel gya­rapodott külön-külön a köny­vek és a hanglemezek árusí­tása. Milyen tényezőknek tulaj­donítható a sikeres munka? A könyvesbolt dolgozód sze­rint — tízei) vannak — jó volt a könyvkiadás, és külö­nösen karácsonyra sok szép kiállítású, értékes könyv je­lent meg. Vonzóak voltak a gyermek- és ifjúsági kiadvá­nyok, nagy választékkal ren­delkeztek ismeretterjesztő könyvekből és képzőművészeti albumokból, nem hiányoztak az igényes szórakoztató re­gények sem. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalathoz tartozó kiterjedt bizományosi hálózatban tevékenykedők — akik megtalálhatók a megye- székhely szinte valamennyi üzemében, intézményében — szintén aktív munkát végez­tek. Kihasználtak minden al­kalmat az olvasás, a könyv- vásárlás propagálására: a munkahelyeken kiállításokat, vásárokat szerveztek akciók — például ünnepi könyvhét, me­zőgazdasági könyvhónap — idején. A könyvesbolt ugyan­akkor kapcsolódott a Salgó­tarjánban megtartott orszá­gos rendezvényekhez is — ne­vezetesen a nyári egyetemhez, az ifjú közgazdászok találko­zójához —, amelyek alkalmá­val több tízezer forint érté­kű kiadvány talált gazdára. A salgótarjáni könyvterjesz­tők tapasztalata szerint nem csökkent az emberek vásárló­kedve. Még mindig van olyan könyv, amelyből nem kap eleget az üzlet. Az érdeklődés átalakulását ugyanakkor az eladók is érzékelik. Csökkent a kíváncsiság a korábban nép­szerű életrajzi regények és tudományos művek iránt, nőtt viszont, illetve megmaradt az ifjúsági és gyermekirodalom, az ismeretterjesztő munkák, valamint a klasszikus hazai és külföldi széppróza iránti olvasókied v. A helyi és országos törvé­nyeink között mindig helyet kapott a másoknak kárt oko­zó emberek megbüntetése, megfenyítése. A török hábo­rúk után újjászerveződő me­gyénkben a nagyobb földbir­tokosok (Balassa. Forgách, Zichy, stb.) bíráskodási, ún. vérjogot kaptak. Ez azt je­lentette, hogy a birtokukon történt lopás, rablás, ember­ölés elkövetőit, az úriszék ítélete alapján, a kastély pin­céjébe. vagy máshol kialakí­tott börtönben elzárathatta, testileg megfenyíthette. A bör­tönökben a leggyakoribb tes­ti fenyítés a botütés volt, amelvet deresre fektetve haj­tottak végre az elítélten. A botütések száma az elköve­tett bűn nagyságától függött. A kisebb csínytevések, lo­pások azonban nem kerültek az úriszék elé. Ha a faluban valaki libát lopott, állataival kárt okozott más vetésében, nem kísérték a tettest a föld- birtokoshoz. E kisebb vétsé­gek elkövetőinek megbünte­tése. a falusi bíró hatásköré­be tartozott. A falusi bíráskodás egyet­len testi fenyítőeszköze, a bí­ró háza előtt felállított ka­loda volt. A kár okozóját a bíróhoz vezették, ő szabta ki, hogy mennyi ideig kell a ka­lodában ülnie. A tölgyfa­kalodára egymás fölé két-két kör alakú lyukat vágtak. Az alsóba a lábait, a felsőbe pe­dig a kezeit tették. A bíró által meghatározott ideig eb­ben kellett ülnie étlen-szom- jan. A kalodába ültetésnek nem a testi fenyítés volt az elsőd­leges célja, hanem a megszé­gyenítés. A bűnözőt ugyanis legtöbbször vasárnap délelőtt zárták kalodába, amikor a falu népe templomba ment. Cserhátsurányban feljegyez­ték, hogy egy helybeli asz- szony libát lopott 1824-ben. A bíró azt a büntetést szab­ta ki rá, hogy a vasárnapi nagymise ideje alatt a kalo­dában üljön, az ellopott li­bával az ölében, hadd lássa mindenki. A kaloda használatát az 1848-as szabadságharc után megtiltották. A bemutatott kalodát — az egykori jobbágyvilág egyik emlékét — a ma Csehszlová­kiához tartozó Ábel falva (Abelova) bírója ajándékozta a balassagyarmati Palóc Mú­zeumnak a két világháború között. Zólyomi József Pályázati felhívás környezetvédelmi építőtáborokra Barátságunk elmélyítéséért NISZ BT-tervek a kohászati üzemekben A Salgótarjáni Kohászati együttműködve a pártalap- Uzemek MSZBT-tagcsoport- szervezetekkel, a vállalati jában nagy a készülődés ezek- KISZ-szervezetekkel, a TIT ben a napokban. A tagcso- üzemi szervezetével és az port elnöksége most veszi MHSZ honvédelmi klubbal, számba azt a munkát, amit számos előadást rendez az az utóbbi két esztendőben vé- idén is a kongresszusi hatá- geztek, s egyben készülnek rozatokról, valamint azSZKP az 1986. évi tervfeladatok. A kongresszusi dokumentumai- nagy hagyományokkal bíró nak ismertetése érdekében, tagcsoportban gazdag prog- Az idén is sokoldalú és gaz- ramot bonyolítottak, mindaz dag programot állítanak ösz- elmúlt, mind pedig az azt sze a magyar—szovjet barát­megelőző esztendőben. ság elmélyítéséért fáradozó A tagcsoport elnökségének elnökségi tagok, hogy az ak- munkatervében döntő fontos- tívisták segítségével a ko- ságúak az MSZMP XIII. rábbihoz hasonló sikerekre kongresszusának határozatai- vigyék. Már most formálódik ból adódó feladatok, az annak a nagyszabású prog- SZKP XXVII. kongresszusára ramnak a tartalma, amit Ga- való készülődés, valamint a garin űrrepülésének 25. évfor- béke éve programjához való dulója alkalmából áprilisban kapcsolódás. rendeznek a kohászati üze­A tagcsoport elnöksége mekben. Filmjeink a világban Több magyar filmalkotás szerepel ezekben a napokban a külföldi filmes rendezvénye­ken. Bacsó Péter „Hány az óra, Vekker úr?” és Lugossy László „Szirmok, virágok, ko­szorúk” című produkciója képviseli a magyar filmmű­vészetet az indiai nemzetközi filpfesztiválon, amelyet ja­nuár 10. és 24. között rendez­nek meg Hyderabadban. Ez alkalomból retrospektív vetí­tést tartanak Szabó István já­tékfilmjeiből. Vajda Béla „Hegedű” Jan- kovics Marcell, „Előbb a tánc, aztán a lakoma”, Hege­dűs László „Két reggel” He­gyi Füstös László „Egeres- film” című alkotását, vala­mint Cakó Ferenc „Zénó” cí­mű rajzfilmsorozatát, illetve Bélái István „In memóriám Hiroshima” és „Mi leszek, ha...” című animációs pro­dukcióját mutatják be a por­tugáliai Tomarban január 27. és február 1. között megtar­tandó gyermekfilmfesztdválon. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal — az érdekelt főhatóságokkal és társadalmi szervezetekkel kö­zösen — pályázatot hirdet a környezet- és természetvédel­mi céllal (elsődlegesen fizikai munkák elvégzésére) szerve­zett önkéntes KISZ, ifjúsági építőtáborok támogatására. A pályázat alapján ez év­től kezdődően támogatásban részesülhetnek azok a költ­ségvetésből gazdálkodó szer­vek és intézmények, amelyek építőtábort szerveznek egye­bek között kertészeti jellegű fenntartási munkákra (öntö­zés, gyeppótlás, gyomirtás), környezet- és természetvédel­mi célú létesítmények (be­mutatóhelyek, tanösvények, kilátóhelyek) építésére, kar­bantartására, fásításra- par­kosításra, arborétumok, mű­emlékek állagának megóvá­sára. A pályázatot február 15-ig kell benyújtani az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal kutatásszerve­zési és művelődési főosztá­lyához (Budapest, Arany Já­nos utca 25.). A pályázatokat a meghirdető szervek képvi­selőiből álló bizottság bírálja el és az dönt a támogatás összegéről is. A döntésről a pályázók március 15-ig kap­nak értesítést. KOSSUTH RADIO: *.2«: Fiat báirő nyolo fiával— 8.5*: Kis magyar néprajz 8.S5: Zenekari muzsika 5.S5: Muzsika három gordonkára *#.05: íróvá avatnak. Illyés Gyula indulása *0.3#: Mi ez a gyönyörű? ».Sí: Planquette operettjeiből 12.3#: Ki nyer ma? 13.45: Törvénykönyv 13.00: Zenekari muzsika 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Opemslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Cj-aá* melléklete 16.05: MR 10—14 17.00: Olvastam valahol. . . 17.20: Rádiós hangmérnökök portréja. VII/L rész 19.15: Világirodalmi dekameron 20.01: Nagy meiterek — világhírű előadóművészek 20.50: Nótaest 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külipoHMálea 22.30: Kapcsosuk a 5-os stúdiót 23.30: Szimfonikus miniatűrök #.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: A csehszlovák rádió Svitorka fúvószeneka­rénak poikafel vételeiből 12.25: Néhány szó zene közben---------—---------------------------------------------------------------­-—r 4 N űGRÁD - 1986. junuar 15., szerda „ j 18.30 s Défcd Lafeabo« Sándor népd zenekara Játszik lfl.lO: A tegimap »Lágereiből 14.09: Sokfél«! Szórakoztató irodalmi magazin 15.95: Az első 80 évem. ., Születésnapi Látogatás Rátonyi Rób értnél 19.96: Randevú a Jókai klubban. . . 17.05: Sass Sylvia könnyűzenéd lemezéről 17.90: Diák föd 17.30: ötödik sebesség 18.39: Ritmus! XH/4. rés« 19.95: Moszkvából érkezett 19.35: Népdalok 20.05: Rockföldről érkezett 20.59: Miit olvashatunk a Béke és Szocialdizmua folyó* Iratban ? 21.95: Nemzedékek. Azonosak vagyunk-e önmagunkkal!? 22.19: Musioalkangversieny 23.29: Most érkezett az NDK-béli 23.59: Madrigálok 0.16: Éjfél után MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalán összeállítása. 17.15: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. Félidős szerke Saldi Paugowt» Ágoston. Szerkesztő: Nagy Ist­ván. (A tartalomból: Exporbmér- leg, tervekkel a DIG ÉP-ben, — Zárszámadásra készülve Heve« megyében. — Piackutatás Rom- hányban. — Tojás Szeren ősről.) — Sport. 18.00: Észak-magyair- országi krónika. 19.25—1B.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.35: Angol nyelv 9.50: Delta 10.15: vili. Henrik. Angol fiira 13.00: Képújság 15.55: Iskolatévé 16.05: Korok művészete 16.35: A kérkedő nyúl. (Az alsó tagozatos magyar irodalomhoz) 17.00: Hírek 17.05: Űtravaló. (ism.) 17.40: Képújság 17.45: A nyelv világa 18.25: A városgazda 18.50; A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18 55: Reklám 19 10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Telei ere 21.10: A Lusitania elsüllyesztése. IV. rész 21.45: Laodameia. Babits Mihály drámai költeménye. (16 éven felülieknek!) 23.20: Tv-híradó 3. 23.30: Himnusz 2. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: A kamasz. Szovjet tévé­filmsorozat. Bábjáték. 18.15: Fésűs Éva: Nyúl a cilin­derben 19.10: Nas ekram 19.30: Évszakok. Bolgár kisfilm 19.50: A rosztovi zománc. 20.00: A flamenco útjain. Spanyol zenés film 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám 21.20: Futó ismeretségek. NSZK- tévéfilm. (18 éven felüliek­nek!) 23 00: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája. Dokumentum soroz at. * 20.30: Mélységi rekordok. 21.45: A hagyományok tisztelői 29.00 : A határvidék benépesítése _ 22.45: Hírek 22.55: J. P’omski lengyel popénekes koncertje 2. MŰSOR: 19.30: Tv-íiirado 20.00: Az ötletesebb nyer. 20.40: Mi, avagy a \közeld oly messze van 21.30: Időszerű események 21.56: I d ő j á rá« - jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A rendőrigazolványosok MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Kék villám (14). Színes, látvá­nyos, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — József Attila: 6-ból: Rákóczi-induló. Magyar film. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6-tól: Kék hegyek. Színes, szinkronizált szovjet filmszatíra. 8-tól: A go­nosz Lady (16). Színes, szinkro- ndzáljt angol történelmi k adand­óim. TSKOLAMOZI: Sókirályfi menyasszonya. — Pásztói Mátra: Orvosnők (14). Színes NSZK— NDK—svéd—svájci koproduk­ció. — Nagybátonyi Petőfi: A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film. — Nagybátonyi Bányász: Egymásra nézve ߣ>, S'zanea magyar fűm« 0

Next

/
Thumbnails
Contents