Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD A/ MS/Mf NOGKAJ AtGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XLII. ÉVF., 9. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. JANUAR 11., SZOMBAT Ülést tartott a Szakszervezetek Kógrád Megyei Tanácsa A tervező és a megvalósítást segítő feladatokról Varga Gyula elnökletével megtartotta első ülését a Szak- szervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. A testület véleményezte a Nógrád Megyei Tanács 1986. évi fejlesztési tervét, ame lyet Sára János, a megyei tanács tervosztályvezetője egészített ki. Ezután Sarló Béla, az SZMT titkára az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz —, amely az SZMT feladatait a,z 1986. évi tervező és megvalósítást segítő munkában címmel került a testület tagjaihoz —, fűzött kiegészítőt. A megye területfejlesztési céljaira a VII. ötéves tervben várhatóan 19 milliárd forintot fordítunk oly módon, hogy az első és az utolsó esztendőben az időarányosnál kisebb lesz a felhasználható összeg. Továbbra is alapvető feladat a lakosság életfeltételeinek és életkörülményeinek megtartása. amennyiben lehetséges, javítása. Ezt szolgálja az 1986. évi terv is, amelyben négy kiemelt program; lakásépítés, vízellátás, iskolaépítés és az egészségügy fejlesztése szerepel. Erre koncentrálják a felhasználható pénzeszközöket. Megvalósításukhoz a folyamatosságot biztosították. Mivel a felhasználható ösz- szegek döntő része a helyi tanácsoknál lesz, ez a helyzet a szakszervezetek számára is új feladatot jelent. Utalt arra, hogy a megxei tanács a helyi fontos feladatok elvégzését átmeneti céltámogatással segítheti. A testület tudomásul vette, hogy a szakszervezetek ter- melést-gazdálkodást segítő munkájukkal hozzájárultak a megye társadalmi, gazdasági, kulturális eredményeihez. A sikerekben fontos szerepet vállaltak magukra a kongresszusi és felszabadulási munkaversemyben részt vevő kollektívák, szocialista brigádok. Vállalásaik zöme a gazdaságos termelésre, a korszerűbb termékszerkezetre, a jobb minőségre, az anyag- és energiatakarékosságra irányultak. Sarló Béla foglalkozott az eredményes munkát zavaró és gátló körülményekkel, majd rátért a megye lakossága életszínvonala alakulásának ismertetésére. Az idei tennivalókkal kapcsolatban, a következőkre utalt: az 1985. évi elemzésekből és a VII. ötéves népgazdasági tervből adódnak a tennivalók. Közös feladat, fontos cél, hogy a gazdálkodó szervek a népgazdasági tervvel összhangban, annak megvalósítását szolgáló tervet készítsenek. A végrehajtásban kapjon sokoldalú támogatást a demokratikusan értelmezett és elfogadott elképzelés. A szakszervezeteknek is érzékelni kell, hogy az év első napjától a XIII. pártkongresszus határozatainak következetesebb végrehajtására van szükség. A testületeknek, tisztségviselőknek az újszerű feladatokat újszerű módon kell megközelíteniük. Vonatkozik ez a középtávú és éves terv komplex kialakítására. A gazdasági növekedésben tervezett lépésváltás elsősorban a hatékonyság javulását veszi számításba. 1986-ban a magas követelmények teljesítése megkívánja, hogy az elmúlt év végi lendületet tovább vigyük. A munkásgyűlések, brigádmegbeszélések ehhez jó alapot adtak. Kedvezőnek ítélhető az SZKP XXVTI. kongresz- szusa tiszteletére történt felajánlások teljesítése. A kiegészítéseket követő kérdésekre adott válaszok után Farkas József, a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy komplex évindító munkájukat akadályozza, hogy több területen nem tudják a központi elképzelésekhez igazítani saját tennivalóikat, azért csak részterületek feladataival kapcsolatos programot tudnak összeállítani. Szólt a bányászlakásépítési akció sikeréről, közölte, hogy több mint duplájára emelkedett nemrég a lakástámogatás összege, s hogy Nagybátonyban a tanács 50 ezer forint támogatást ad a bányászok lakásépítéséhez. Kelemen Béla. a szécsényi szakmaközi bizottság titkára konkrétan felsorolta azokat a területeket, amelyek szakszervezeti közreműködést kívánnak meg. Megemlítette, a kereskedelmi, társadalmi ellenőrök feladatait is. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára megemlítette, hogy a XIII. pártkong. resszust megelőző, majd az azt követő társadalmi aktivitás előnyös hatása pem jelentkezett az 1985. évi termelésben és gazdálkodásban. Nemcsak országosan, hanem bizonyos tekintetben megyénkben sem. Ezt követően érzékeltette az idei magasabb szintű követelményeket, foglalkozott a gazdálkodást szigorító előírásokkal, majd hangsúlyozta, hogy a terv teljesítéséhez megvannak a szükséges feltételek. Mivel látványos előrelépésre nincs mód, szükséges, hogy a vállalatok saját erejükre építve oldják meg a fejlesztési elképzeléseket, keressék a kínálkozó lehetőségeket, fordítsák azokat a maguk javára. Hangsúlyozta a határozottabb, a tudatosabb termelést, a hatékonyabb gazdálkodás megvalósítását, a termékszerkezet-váltás meggyorsítását, a munkaidőalap jobb kihasználását. Szólt arról. hogy a megye tanácsait elismerés illeti a hatodik ötéves tervben megvalósított területfejlesztési munkáért. Bebizonyították, hogy nehezebb gazdasági körülmények között is lehet eredményesen dolgozni. A szakszervezetektől azt kérte, hogy a megye területfel jesztési elképzeléseinek elfogadása után ne csak támogassák azt, hanem mozgósítsanak a közös feladatok jó végrehajtására, ne támogassanak olyan kívánságokat, amelyek pluszfeladatot jelentenek. mert azokat aligha lehet teljesíteni. Gonda János, az egészség- ügyi dolgozók szakszervezetének megyei titkára helyesnek tartotta a lakosság betegség- megelőzésével kapcsolatos elképzeléseket, ennek végrehajtásához széles körű társadalmi összefogást kért. Szerinte az irányító, ellenőrző munka színvonalát is javítani szükséges. A vitában elhangzottakra Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára válaszolt, majd a testület egyhangúlag elfogadta az írásbeli és szóbeli előterjesztéseket. Ugyancsak elfogadta az SZMT, és az elnökség I. negyedévi munkatervét. Gazdaság a Börzsöny lábánál Miként lehet időben lépni és eredményesen gazdálkodni olyan kétezer hektáros talajon, amelynek jó része erdő és rossz, köves szántó? A Börzsöny keleti végében a Nógrádi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdái a szükségből eredményt kovácsolva kezdték majd 20 évvel ezelőtt az ipari tevékenységet, miközben új hűtőházzal és tárolóval látták ei az évente egyre nagyobb tér ületet hasznosító málnatermesztést. A mindenkori két lábon állás a gazdálkodásban nem ismeretlen a nógrádi ember előtt (er- rő szól képes riportunk az 5. oldalon). Felvételünkön Králik Józsefné és Gyuricza Já- nosné a MŰFÉM Ipari Szövetkezet exportlaboratóriumi bútorait szerelik. Hét küldött Bllggradből tgkezd i I SH a MEDOSZ kongresszussá Budapesten A mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének kétnapos kongresszusa pénteken megkezdődött Budapesten. Ezen Nógrádból hét választott küldött vesz részt. Kanyó Béla• a MEDOSZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Jus- csák György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a pásztói Mátraaljai Állami Gazj daság igazgatója, Szebeni Ist- vdnné, a MEDOSZ országos alelnöke — aki Kisterenvéről került a fővárosba —, Tóth István, a salgótarjáni Ágrofil Építőipari Szövetkezet Közös Vállalat szocialista brigádvezetője, Cserháti Pál, a Ma- gyarnándori Állami Gazdaság gépszerelője. Pesek Géza, a balassagyarmati Ipolvvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kemencéi erdészetének kerületvezető erdésze és Sánta László, a Pásztói Béke Termelőszövetkezet állattenyésztési telepvezetője, a MEDOSZ központi vezetőségének tagja. Napirenden a kongresszus előkészítése íanácskozoll a SZÓI elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tanácskozás napirendjén a magyar szakszervezetek 25. kongresszusának előkészítése szerepelt. Az eddig végzett munkáról és a hátralévő tennivalókról Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára számolt be a testületnek. Az elnökség úgy határozott, hogy január 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. (MTI) Tovil fejlődik a szövetkezeti demokrácia Ülést tartott Pénteken ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács, amely Rév Lajos előterjesztése alapján a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének feladatait vitatja meg. A felszólalók kiemelték, hogy a szövetkezetek vállalati önállóságát a szövetkezeti demokrácia érvényesítésével szoros összhangban szükséges továbbfejleszteni. Rámutattak, hogy a szövetkezetek önkormányzati rendszere alkalmas a szövetkezeti demokrácia gyakorlására, tökéletesítésére, a tagok érdekeinek érvényesítésére, és védelmére. Fontos feladat a szövetkezeten belüli kisebb közösségek szerepének további erősítése. A szövetkezetekben meghonosodott választási rendszer jó feltételeket teremt a demokrácia érvényesüléséhez, azon belül ahhoz is, hogy a szövetkezeti tagok bármilyen tisztségre megválaszthatok. Ezért különösen fontos a tisztségviselők választásának körültekintő előkészítése. A vitában megállapították, hogy az állam és a szövetkezetek kapcsolatát rendező magas szintű jogszabályok megfelelő teret biztosítanak a szövetkezetek önálló működéséhez. Az önállóság érvényesülését azonban továbbra is hátrányosan befolyásolja a jogi túlszabályozás, valamint az országos és a helyi szervek részéről kiadott körlevelekben, belső állásfoglalásokban és útmutatásokban megnyilvánuló gyakori indokolatlan beavatkozás. Gondot okoz az is, hogy a közgazdasági szabályozó rendszer elmed év közben is változnak, nem ösztönöznek kellő kockázatvállalásra, nem mindig vannak figyelemmel a szövetkezeti sajátosságokra. Fontos feladatként jelölték meg a szövetkezeti önszabályozás továbbfejlesztését. A testület felkérte a három szövetkezeti ágazat országos tanácsait arra, hogy az ez évben esedékes kongresszusaikra való felkészülés során kiemelten törődjenek — az egyes szövetkezeti formák, típusok sajátos céljait szem előtt tartva — a szövetkezeti demokratizmus fejlesztésének feladataival. Az OSZT indítványozta, hogy az Igazságügyi Minisztérium a szövetkezeti kongresszusok előkészületeivel összehangoltan foglalkozzék a szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás korszerűsítésével. A negyvenezer mezőgazda- sági. erdészeti és vízügyi dolgozót 321 küldött képviseli. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke is. A kongresszust Varga György, a MEDOSZ titkára nyitotta meg. Megemlékezett a földmunkásmozgalom 80. évfordulójáról: 1906. január 7-én alakult meg a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolójához Dobi Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint elmondta, a MÉDOSZ- hoz tartozó ágazatok az elmúlt öt évben sikeres erőfeszítéseket tettek a lakosság jó ellátásáért, az export növeléséért, és növekvő mértékben járultak hozzá a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséhez. A vállalatok, gazdaságok általában jól éltek a gazdaságirányítás rendszer által biztosított új lehetőségekkel, és a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodtak a piaci követelményekhez. A mezőgazdasági termelés színvonala több területen immár kiállja a nemzetközi összehasonlítást. Kedvezőtlen viszont, hogy a termelésben felhasznált anyagok, gépek árának növekedése tartósan meghaladta a termelői árakét, s ígv szűkültek a termelés helyi fejlesztésének lehetőségei. Nőtt a veszteségesen gazdálkodó üzemek száma. Nehéz helyzetbe kerültek az erdészetek, mivel nyereségük — jórészt a kedvezőtlen külső tényezők miatt — folyamatosan csökkent. S bár az erdészetek dolgozói fegyelmezett munkával igyekeztek úrrá . lenni a helyzeten, erre önerőből a továbbiakban kevés a lehetősegük. A szakszervezet álláspontja szerint is megoldásra vár az erdészeti gazdálkodás anyagi alapjainak újraértékelése. A vízügyi ágazatban a tervezettet meghaladó mértékben bővült az ivóvíz- és á csatornahálózat, ám a szennyvízművek teljesítménye elmarad a kívánttól. A MEDOSZ segíti az új vállalatirányítási rendre való átállás folyamatosságát. A tapasztalatok általában kedvezőek, de arra is intenek: á gazdasági vezetés jog- és hatáskörét szabályozó jogszabályokat — a gyakorlati eredmények figyelembevételével — korszerűsíteni keli, amit á szakszervezet is szorgalmaz — mondotta a főtitkár —•, majd arról szólt, hogy egyes mezőgazdasági termények . fel- vásárlási ára erősen ingadozik. ami csökkenti a termelői kedvet, akadályozza az előrelátó gazdálkodást. A MEDOSZ támogatja a felvásárlási rendszer mielőbbi átszervezését- korszerűsítését: A beszámoló megállapítottá: a falvakban élők helyzete jobb a korábbinál. Felszámolták a múltból örökölt cseléd- lakásokat, és örvendetes módon sikerült bővíteni a kulturális élet kereteit. A gazdaságok művelődési csoportokat, önképzőköröket tartanak fenn, és előbbre léptek a könwtári munkákban is. Még jobb lenne a helyzet, ha a továbbiakban a társszakszervezetek szorosabb együttműködéssel segítenék a falusi lakosság élet- körülményeinek javítását. (Folytatás a 2. oldalon.) _ j Marjai József hazaérkezett Havannából Pénteken hazaérkezett nyos együttműködési bizott- Havannából Marjai József, a ság magyar tagozatának el- Minisztertanács elnökhelyet- nöke, aki részt vett a bízott-; tese, a magyar—kubai gaz- ság 14. ülésszakán, dasági és műszaki-tudomá- (S£TZ) j
