Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

ISmerikai gazdasági szankciók Libia elfen n Reagan egyedül van // Nemzetközi visszhang Cjabb gazdasági szankciókat rendelt el Líbia ellen Ronald Reagan amerikai elnök. Rea­gan kedd este — közép-euró­pai idő szerint szerdán kora hajnalban — megtartott és az amerikai televíziós hálóza­tok által közvetített sajtó- konferenciáján azzal vádolta meg Moamer el-Kadhafi lí­biai vezetőt, hogy szerepe volt a múlt év december 27- én. a római és a bécsi repü­lőtéren elkövetett és 19 ha­lálos áldozatot követelő me­rényletekben. Kijelentette, „Líbia azzal, hogy anyagi tá­mogatást nyújtott az olyan terrorista csoportoknak, ame­lyek amerikai állampolgáro­kat támadtak meg, fegyveres agressziót követett ei az Egyesült Államok ellen, ugyanúgy, mintha saját fegy­veres erőit használta volna fel erre". Az amerikai elnök nyitva tartotta azt a lehető­séget is, hogy az Egyesült Államok közvetlen fegyveres támadást intéz Líbia ellen, ki­jelentve: ha az általa most elrendelt lépések „nem vet­nek véget Kadhafi terroriz­musának, megígérem, hogy to. vábbi lépésekre is sor kerül". Reagan az amerikai gazda­sági szankciók támogatására szólította fel az Egyesült Ál­lamok szövetségeseit. Azt mondotta, hogy „a civilizált államok nem tűrhetik el to­vábbi ártatlanok meggyilko­lását, még akkor sem, ha ez anyagi előnyöket jelent szá­mukra és érdekeiket szolgál­ja”. „Felszólítjuk barátainkat Nyugat-Európában és másutt, hogy csatlakozzanak hozzánk Kadhafi elszigetelésében, aki megérdemli, hogy a világ pá­riaként kezelje” — mondotta, hangoztatva, hogy „az ameri­kaiak nem értenék meg”, ha barátaik továbbra is fenntar­tanák Líbiával gazdasági kap­csolataikat. Az elnök által elrendelt gazdasági intézkedések, ame­lyeket közvetlenül sajtókonfe­renciája előtt írt alá hivata­losan is, rendkívüli felhatal­mazására hivatkozva, a kö­vetkezők: — Az amerikai vállalatok­nak tilos bármiféle kereske­delmet folytatni Líbiával, tilos amerikai áruk eladása és líbiai áruk vásárlása; — Tilos az amerikai repü­lőgépek leszállása és a hajók kikötése Líbiában, hasonlókép­pen tilos líbiai repülőgépek és hajók fogadása az Egyesült Államokban; — Tilos hitelek és kölcsö­nök folyósítása Líbiának; — Amerikai vállalatok szá­mára tilos gazdasági tevé­kenységet folytatni Líbiában; — Az amerikai állampolgá­roknak felelősségre vonás és büntetés terhe alatt el kell hagyniok Líbiát. Akik a ti­lalmat megszegik, büntető el­járás alá kerülnek. Az Egyesült Államok gya­korlatilag már több mint négy éve tiltja a kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatokat Líbiával. A forgalom értéke ez alatt a korábbi több mint ötmilliárd dollárról mindösz- sze 300 millióra esett vissza. Amerikai vállalatok azonban részt vesznek a líbiai kőolaj feltárásában és feldolgozásá­ban, illetve egy öntözőrend­szer építésében és a már ko­rábban elrendelt tilalom elle­nére mintegy 1000—1500 amerikai állampolgár él az or­szágban, egy részük munka- vállalóként, más részük csa­ládtagként. A rendelkezés ér­telmében az amerikai válla­latoknak még kell szüntetni­ük tevékenységüket, és az amerikai állampolgároknak el kell utazniok az országból. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak ..meg­cáfolhatatlan bizonyítékai” vannak Líbia közvetlen rész­vételére a terrorista akciók­ban. arra hogy az ország te­rületén „terrorista kiképző központok” vannak, de az ezzel kapcsolatban feltett kér­désekre nem volt hajlandó választ adni. arra hivatkozva, hogy ez biztonsági érdekeket sértene. Ugyancsak kitért az elnök az egyenes válasz elől, amikor arról faggatták, sor kerülhet-e Líbia elleni kato­nai akciókra a jövőben. Amikor arról kérdezték, az elnököt, miért marad katonai­lag tétlen az Egyesült Álla­mok a terroristák ellen, noha korábban mindig kilátásba helyezte a katonai eszközök­kel végrehajtott megtorlást, az elnök arra hivatkozott, hogy nem sikerült felkutatni a merényletekért* közvetlenül fe_ lelős csoportokat. A római és a bécsi merényletért azonban egyértelműen Abu Nidal pa­lesztin szervezetét tette fele­lőssé, kijelentve, hogy az Egyesült Államok folytatja erőfeszítéseit a merényletek elkövetőinek felkutatására és megbüntetésére. A Líbia ellen korábban kilátásba helyezett „megtorlás” elmaradását azzal indokolta, hogy az országban még jelentős számú amerikai van. Azt mondotta azonban, hogy az Egyesült Államok — más országokkal együttmű­ködve — csupán az elmúlt évben 126 terrorista akció ter­vét derítette fel, megakadá­lyozva azok végrehajtását. Az elnök nem volt hajlandó el­árulni részleteket erről, s csupán annyit ismert el, hogy egyes merényleteket az Egye­sült Államokban akarták végrehajtani. Azzal kapcsolat­ban, hogy különböző csopor­tok az Egyesült Államokban végrehajtandó „öngyilkos akciókat” helyeztek kilátásba egy Líbia elleni támadás ese­tére, Reagan azt mondotta, hogy a fenyegetéseket „komo­lyan kell venni”. Az elnök kénytelen volt el­ismerni, hogy az Egyesült Ál­lamok szövetségesei nem haj­landók különösebb szankciók­ra Líbia ellen. Azt mondotta azonban, hogy amerikai rész­ről folytatják a konzultációkat és bíznak abban, hogy a leg­újabb fejlemények fényében csatlakoznak Washingtonhoz. Reagan sajtókonferenciáján rendkívüli hevességgel és megvető módon beszélt Kad­hafi líbiai vezetőről, akit egyebek között „barbárnak és zavarodottnak” nevezett. Az­zal vádolta, hogy „menedéket és támogatást ad a gyilkos terroristáknak”. Bár, a sajtókonferencia je­lentős részében a Líbia elleni akciókról volt szó, az újság­írók néhány más kérdést is feltettek. Egy kérdésre vála­szolva Reagan elnök közölte: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyelőre nincs megállapodás egy újabb csúcstalálkozó időpontjáról. Mint mondotta, változatlanul június végét tartaná kedvező időpontnak, de tudomása van arról, hogy szovjet részről szeptemberi időpontot java­soltak. „Reagan egyedül van!” — a La Libre Belgique című lap szerdai főcíme kifejezi az ál­talános reakciót Brüsszelben az amerikai elnök felhívására Líbia elleni szankciókra. „Nyugat-Európában egvet- len hang sincs a Líbia elleni gazdasági szankciók támoga­tására, egyöntetű a vélemény, hogy ezek értelmetlenek”. Ugyanez Belgium álláspontja is — hangsúlyozza a lap. A belga kormánynak alapo­san meg kellett fontolnia ál­lásfoglalását, mert 1982, az Egyesült Államok és Líbia diplomáciai kapcsolatának megszakítása óta Belgium képviseli az Egyesült Álla­mok érdekeit Líbiában, vagy­is »molyán kőzvetítőszerep- re kényszerül Tripoli és Wa­shington között. A belga kor­mány ismét leszögezte: hatá­rozottan elítéli a terrorizmus minden fajtáját, ideértve az állami szintű terrorizmust is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a római és a bécsi ak­ciókért valamely kormányt tenné felelőssé. Egy másik tekintélyes bel­ga lap, a Le Soir kiemeli Hol­landia szembehelyezkedését Washington javaslatával. A nyugat-európai közösség soros elnöki tisztét jelenleg Hollan­dia tölti be. Az egymás közötti keres­kedelemben nem Líbia függ az EGK-tól, hanem fordítva: a forgalom mérlege Líbia ja­vára erősen aktív. 1984-ben, az EGK 9 milliárd ecu ér­tékben vásárolt Líbiától, de csak 4,4 milliárd értékben ex­portált oda. A közös piaci or. szágok közül elsősorban Olasz­ország és az NSZK bonyolít nagy forgalmat Líbiával, míg több tagország kereskedelme az észak-afrikai országgal 1982 óta erősen visszaesett. A Benelux államok árucseréjé­nek értéke Líbiával 1985-ben csak egvnyolcada volt az 1982-esnek. ☆ Mértéktartással, a tilalmak és megtorlások hasznát meg­kérdőjelezve fogadták szerdán Londonban Reagan amerikai elnök Líbiával szemben ho­zott „büntető” intézkedéseit. A brit külügyminisztérium szóvivője leszögezte: nincs változás a brit álláspontban, a kormány véleménye, hogy a tilalmak nem bizonyultak í különösképpen hatékony esz­köznek, és eleddig alkalmazá­suk nem hozott megfelelő eredményt. (MTI) KiiípoüMai sa'tMWirtM MrszHvában Gorbacsov Indiába látogat Szerdán ülést tartott a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöksége. Az ülés napirendjén a saj­tótörvény készülő tervezete szerepeit. Miként elhangzott, ez lesz Magyarországon az első átfogó, a sajtóval, a lap­kiadással, a tájékoztatás kér­déseivel foglalkozó törvény, ugyanis eddig e terület sza­bályozásával csupán alacso­nyabb szintű jogszabályok foglalkoztak. Az elnökség örömmel üdvö­zölte a tervezetet, amely át­fogóan tartalmazza a sajtó feladataira, valamint az ál­lampolgárok tájékoztatásában az állami és a szövetkezeti szervekre, a társadalmi szer­vezetekre és az egyesületekre háruló kötelezettségeket. Különösen hasznosnak tar­totta a testület, hogy & tör­vénytervezet az állami és szövetkezeti szervek, a társa­dalmi szervezetek és az egye­sületek kötelességévé teszi a sajtó rendelkezésére bocsátani a kért felvilágosítást, adato­kat. Az érintetteíkmek elő kell segíteniük, hogy a tömegtá­jékoztatás munkatársai meg­kaphassák a feladatuk ellátá­sához, a tömegek széles kö­rű informálásához szükséges tájékoztatást. A tervezet meg­szabja a lapalapítók, a lap­kiadók és az újságírók jogait és kötelességeit. Az elnökség üdvözölte a törvénynek azt a tervezett elő­írását, amely az újságírókat fokozott védelemben kívánja részesíteni feladatuk ellátása során. A sajtótörvény tervezetével — néhány kisebb módosítást javasolva — a MÜOSZ elnök­sége egyetértett. A tanácsko­záson részt vett Bányász Re­zső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, Karvalics László, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, s ott voltak a szö­vetség országgyűlési képviselő tagjai. (MTI) Váradi Emil, az MTI tudó­sítója jelenti: A Szovjetunió kész az ENSZ Biztonsági Tanács többi tag­jaival karöltve garantálni azo­kat a megállapodásokat, ame­lyekre az indokínai országok és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) jut, szü­lessen ez a megállapodás egy esetleges, délkelet-ázsiai kér­désekről tartandó nemzetközi konferencián, vagy más for­mában — jelentette ki Miha­il Kapica szovjet külügymi­niszter-helyettes szerdán Moszkvában. Sajtótájékoztatóján elmond­ta. hogy a .Szovjetunió és az ASEAN kapcsolatai iók, kü­lönösen az utóbbi időkben ja­vult a viszony, elsősorban In­donéziával és Malaysiával. Eduard Sevardnadze e hó­nap közepén sorra kerülő tokiói látogatásával kaocso- latban elmondta- hogy ilven szintű látogatásra 10 éven belül először kerül sor. A Szovjetunió sokkal aktívabb egvüttműködést szeretne Ja­pánnal a béke megőrzése- a leszerelés és a világűr mili- tarizálásának megakadályozása érdekében; szeretne eszme­cserét folytatni az egvre na­gyobb jelentőségre szert, tevő csendes-óceáni térség problé­máiról, melyekből sok van. A kétoldalú kérdéseket ille­tően a Szovjetunió a politikai párbeszéd szélesítésére törek­szik távol-keleti szomszédjá­val és szeretné elmélyíteni gazdasági, kereskedelmi kap­csolatait ezzel az országgal Weinberger amerikai had­ügyminiszternek azzal a kije­lentésével kapcsolatban, hogy a Szovjetunió növeli hadere­jét a Távol-Keleten és fenye­geti Japánt, Kapica * kérdés­re válaszolva számadatokkal bizonyította, hogy a szovjet hadiflotta méreteit tekintve messze elmarad a térségben állomásozó amerikai haditen­gerészeti erők mögött. Kérdésre válaszolva elmond­ta. hogy az európai térségben leszerelt SS—20-as rakétákat a helyszínen szétszerelték és nem vitték át a Távol-Kelet­re, így tehát — minthogy a kérdező japán újságíró volt — azok nem fenyegetik Ja­pánt. Afganisztánnal kapcsolat­ban megismételte, hogy a szovjet segítségnyújtásra az afgán vezetés kérésére került sor, s ezzel kapcsolatban két okot említett. Az első, hogy Afganisztánban forradalom zajlott le, melynek visszájára fordítását meg kellett akadá­lyozni a proletár internacio­nalizmus alapján, másrészt a Szovjetunió nem engedhette, hogy egy vele szomszédos or­szágban, melvhez az októberi forradalom óta .ió kapcsola­tok fűzték, imperialista híd­főállást létesítsenek. Kapica a Gonfben február­ban folytatódó közvetett af­gán—pakisztáni tárgyalásokkal Az öt fő irány — atomenergetika A KGST-tagországok által tavaly decemberében elfoga­dott komplex program har­madik fő iránya az atom­energetika gyorsított fejlesz­tése. Ennek célja, hogy nagy­mértékben elősegítse a KGST- tagországok energiatermelé­sének növelését. Ezzel csök­kenthetők a beruházások a fűtőanyag-kitermelő ipari ága­zatokban, jelentős mennyiség szabadul fel egyéb szükségle­tek kielégítésére a hiánycikk- jellegű szerves fűtőanyagok- bői. a kőolajból és a föld­gázból. A program megvaló­sítása során a KGST tagálla­mai el akarják érni, hogy gazdaságosabbá, üzembizto- sabbá és megbízhatóbbá vál­janak az atomerőművek, s létrejöjjenek a feltételek a gyakorlatilag kimeríthetet­len energiaforrás, az irányít­ható termonukleáris reakció b asználatbavételéhez. Az atomenergetika eddig is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott a KGST-országok többségében. A távlati prognózisok szerint a következő években még to­vább nő az atomerőműben előállított energia részaránya a tagországok energiamérle­gén belül. Bulgáriában jelen­leg egy atomerőmű üzemel, amelynek összteljesítménye 1760 megawatt. A további bő­vítések, újabb. atomerőmű építésének eredményeként a Bulgáriában előállított villa­mosáramnak 1990-ben 40 százalékát, 2000-ben pedig 60 százalékát atomerőművek termelik. Az NDK-ban már ma is 12 százalékkal része­NÓGRÁD - 1986. január 9., csütörtök sednek az atomerőművek az energiatermelésből. Az or­szágban most épül a harma­dik ilyen erőmű. Lengyelor­szág egyelőre nem rendelke­zik atomerőművel, az első 1990-ben áll munkába. Cseh­szlovákiában 1990-ig 29,6 szá­zalékra kívánják növelni az atomerőművi energia rész­arányát az országos energia- termelésben. Kubában jelen­leg az első. Romániában pe­dig az első három atomerőmű építése folyik. Az atomenergetika a Szov­jetunióban a legfejlettebb, ahol atomerőművek tucatjai működnek. A szovjet energia- termelés teljes növekményét a következő ötéves tervben az atomerőműveknek és a vízi­erőműveknek kell biztosítani­uk. Igen kiterjedt szakosodás alakult ki a KGST-országok között az atomerőművi beren­dezések gyártásában és köl­csönös szállításában is. A további fejlesztés célja, hogy az eddiginél is nagyobb hatékonyságú, szabványosított és egységesített berendezések­ből álló újabb atomerőművek épüljenek a KGST-országok­ban. A feladatok között sze­repel a természetes urán ki­használásának javítása. Űj, az eddiginél js hatékonyabb mód­szereket dolgoznak ki a ra­dioaktív hulladékok kezelésé­re, szállítására és eltemetésé­re, valamint az üzemidejüket letöltött atomenergetikai be­rendezések biztonságos fel­számolására. Az atomenergeti­ka az áramellátás után bevo­nul a távfűtésbe is. A Szov­jetunióban már a közeljövő­ben elkezdi a termelést két atomhőerőmű, a gorkiji és a voronyezsi. Ezek egyrészt la­kások távfűtéséhez, másrészt ipari üzemek működtetéséhez termelnek majd hőt. Működé­sük tapasztalatai alapján meg­kezdődhet ezeknek az ener­giaközpontoknak az építése más KGST-országökban is. Fazekas László kapcsolatban megemlítette, hogy Pakisztánra külső nyo­más nehezedik, s reményét fejezte ki, hogy Iszlámábád­ban felülkerekedik a józan ész és megértik végre. hogy Afganisztán és a szovjet ka­tonai kontingens ellen har­colni az imperialista országok érdekében nem felel meg Pa­kisztán nemzeti érdekeinek* továbbá hogy Pakisztán vé­gül pozitívabb álláspontot fog­lal el a napirenden lévő kér­désben. A szovjet—kínai viszonnyal kapcsolatban megemlítette: megállapodás van arról, hogy a kínai külügyminiszter az idén a Szovjetunióba látogat, szovjet kollegája ezt viszo­nozza. Az elmúlt három és fél évben sok történt e kap­csolatok fejlesztése érdeké­ben, s ez főleg a kereskedel­mi, a gazdasági, a műszaki­tudományos együttműködésre vonatkozik. Van azonban egy terület, ahol szeretnénk töb­bet elérni: kapcsolatainkat va­lamilyen politikai dokumen­tummal szeretnénk megala­pozni. Ez eddig nem sikerült. A Szovjetunió nem támaszt politikai feltételeket a kap­csolatok javításával kapcsolat­ban és bízik abban, hogv eb­ben az irányban előre lehet lépni, de nem barátaink vagy harmadik országok rovására. Arra a kérdésre, hogy az SZKP soron következő XXVII. kongresszusára a Kínai KP küld-e képviselőt vagy meg­figyelőt, vagy hogy milyenek a 'szovjet—kínai pártközi kap­csolatok, Kapica tömören anv- nyit mondott, hogy az SZKP és a KKP között nincsenek kapcsolatok. Mihail Kapicát megkérték, fűzzön megjegyzést azokhoz az indiai lapjelentésekhez, miszerint Gorbacsov pártfő­titkár az idén Indiába látogat.’ A külügyminiszter-helyettes válaszában megerősítette az értesülést, de mint mondotta, konkrét időpontot még nem tűztek ki. Indokínával kapcsolatban utalt arra, hogy Kambodzsá­nak idő kell hadserege meg­erősítéséhez, s akkor a viet­nami erőket onnan vissza le­het vonni. Ez a folyamat po­litikai rendezéssel meggyor­sítható, s akkor a vietnami egységek hamarabb távozná­nak. talán már 1987-ben. Az 1988-as olimpiai játékok­ról feltett kérdésre Mihail Kapica kifejtette, hogy igen cinikus volt a döntés, amely a rendezés jogát Szöulnak ad­ta, amikor jól tudták, hogy sok ország nem ismeri el Dél- Koreát és nem tart fenn kap­csolatot vele. Képletesen szól­va, mivel ném mentünk be Sz ajtón, az ablakon szeretnének bennünket berángatni. A Szov­jetunió azt a kompromisszu­mos formát támogatja, hogy Phenjanban és Szöulban pár­huzamosan rendezzék meg az olimpiát és akkor mindkét helyen egyszerre vesz részt. KGST-tervegyeztető tárgyalások Hanoiban Füzes Oszkár, az MTI tudó­sítója jelenti: Szerdán a vietnami fővá­rosban megkezdte munkáját a KGST tervegyeztető bi­zottságának 37. ülése. A ta­nácskozáson részt vevő ma­gyar delegációt Faluvégi La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. Az ülésen a KGST-tagállamo- kat a központi tervezőszer­vek elnökei képviselik, ki­véve a román küldöttséget, amelynek élén elnökhelyet­tes áll. Megfigyelőként részt vesz a tanácskozáson Laosz tervhivatali elnöke és Ju­goszlávia hanoi nagykövete. Az ülés megnyitóján Pham Van Dong, a vietnami mi­nisztertanács elnöke, köszönt­ve a résztvevőket, megálla­pította: az ülés bizonyosan kiemelkedő fontosságú, hi­szen a szocialista nemzet- gazdaságok hosszú távú együttműködésének ad ke­retet. A KGST-n belül Viet­namnak, Kubának és Mon­góliának nyújtott sokoldalú támogatást nem csupán az érintett országok mihama­rább! felzárkózását szolgál­ja, hanem fontos tapasztala­tot ad a harmadik világ ál­lamainak a követni kívánt fejlődési út kiválasztásához, előmozdítva egyben az új, igazságos gazdasági világ­rend kialakítását. A tagállamok képviselői nevében Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának elnöke mon­dott köszönetét Vietnamnak a találkozó megszervezésé­ért. Már maga az a tény, hogy — ezúttal először — Vietnamban kerülhetett sor ilyen magas szintű KGST- tanácskozásra, a VSZK fej­lődését, haladását mutatja, mondotta, hangsúlyozva a szocialista államok sokolda­lú együttműködésének je­lentőségét. A KGST tervegyeztető bte zottsága csütörtökön folytat­ja ülését.

Next

/
Thumbnails
Contents