Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
„Néhány tudós azon a véleményen van, hogy a természetvedelem legfontosabb feladata a védett területek növelése — mondta Vlagyimir Flint. — Ugyanakkor a jelenlegi körülmények között a rezervátumokat nem lehet elkülöníteni a környezettől. A ritka állatoknak való segítségnyújtás olyan formáit tartjuk fontosnak tanulmányozni és alkalmazni, mint például mesterséges fészkek létrehozása a madarak számára, annak megakadályozása, hogy a villamosvezetékeken elpusztuljanak és a vadak etetése, Az állatforgalmi és húsipari vállalatok kocakihelyezési akciója iránt növekszik az érdeklődés, A január 1-től érvényes, a kistermelők szempontjából előnyösebb sertésfelvásárlási árak máris éreztetik hatásukat. Különösen sok vemhes állat talált gazdára az elmúlt év utolsó hónapjában, amikor is már ismertek voltak az 1986-ra szóló, a korábbinál kedvezőbb szerződési lehetőségek. Az akció sikerét azzal is magyarázzák, hogy nemcsak 4| 'sertésfeivásárlási árak kedvezőbbek, hanem maga az akció is előnyöket kínál. A vállalatok a jó minőségű, genetikailag magas értékű kocákat a termelőinél magasabb áron vásárolják meg, mintegy 2—2,5 ezer forinttal. A különbözetet a vállalatok saját terhűkre számolják el, kiindulva abból, hogy az akció sikere később javít a húsipar alapanyag-ellátásán, A kocák ára 6500 forint, most azonban több vállalat ennél alacsonyabb árat számít fel. A termelői ár azonban 5500 forint alá nem eshet. Egy éve nyílt meg Mátraszelén a Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC üzlete. Az eltelt időszak igazolta, létjogosultságát, hiszen a tervezett 15,5 millió forintos árbevételi tervüket 1 millióval teljesítették túl. A széles áruskálával rendelkező üzletet sokan keresik fel a környékről —, mert, ahogy az emberek mondják, itt mindent lehet kapni. bp — Sárpatakról Vasalógépeket, szabászgépeket és speciális varrógépeket gyártanak a Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára sárospataki egységében. 1985-ben több mint 530 millió forint értékben szállítottak termékeikből, főként a Szovjetunióba. CPSZÖUéuek Kevesebben többet Szűcs László arcán látszik, tarthatjuk, akikkel, verseny- — Igen. Kollektív munka hogy nincsenek nagyobb gond- képesek maradhatunk. Többet eredményeként. Így szeretnénk jai az általa irányított építőipari szövetkezetnek Balassagyarmaton. Pedig nem i így indult az esztendő, hiszen január elsejétől kevesebben maradtak az „építősök”, kivált, önállósodott a faipari részleg. Érzékeny veszteségnek látszott. — Nem vitás — mondja az elnök, egyszerű irodájában, a kávét kavargatva. — Tisztes nyereséget hozott az a részleg, arról már nem is beszélve, hogy dolgozóink nem csekély társadalmi munkával hozták tető alá a kisbútorgyártók műhelyét évekkel ezelőtt. Ezt sokan sérelmezték is akkor, amikor a kiválás szóba került. Évekkel ezelőtt kezdődött ez, de akkor a gazdasági számítások bebizonyították, hogy olyan terhek szakadtak volna ránk. amit külön-külön nem tudtunk volna elviselni. Nyolcvannégyben aztán nekiültük megint is fejlesztettünk a béreken, mint terveztük, de erre szükség volt. Évek alatt a hozzánk hasonló méretű szövetkezetek elhúztak tőlünk, ők többet tettek a borítékba, nekünk nagyobb léptekkel kell utánuk erednünk. — Mennyi ez a bérfejlesztés? — Még pontos számadatok ven. nincsenek, februárra azok is elkészülnek. De több lesz jóval a tervezettnél. — Ezt viszont adó sújtja. Megéri ? — A négy és fél millió forint körüli nyereség erre fedezetet ad. hogy többet nyilván többet is kell fizetni. Pontosabban: meg kell fizetni a jól dolgozó embereket. Egyszerű dolog ez, akit megbecsülnek, többre is képes, ♦ehát többet is termel. Hogy jól gondolkoztunk, azt a babeszélni jövő ilyenkor is erről az évről. Negyvenegy- negyvenkét milliós árbevétel mellett négymilliós nyereség- tervet gondoltunk ki. Egyelőre. Ezt majd a már husi közgyűlés hagyja jóvá, netán változtatja meg. — Balassagyarmat körzetében akad tennivalójuk bőszámok elemzésének. Akkor Jassagyarmatii egészségházpél- már azt mutatták, hogy mind- dalan benyithatom, amit fo két részleg rentábilisan képes működni. a szövetkezeti tör- , , , , , , ., , vény pedig a decentralizáció sadotí a sz°kasos kft kommu- felé mutat. Tehát: a közgyű- nista mus™* tmalle vállaltak lés hozzájárult a kiváláshoz. e*v harmadikat, hogy ezt meg— Nem lesz gond a kapacitás kihasználásával — véli az elnök. — Jó minőségben kívánjuk átadni határidőre a kórház, férfi ideg-elme pavilonját, dolgozunk a nyírjesi tábor rekonstrukcióján, a pat- Nézze, ahh°z> varci szövetkezet telephelyé- követelhessünk, nek fölújításán — ezzel .tavaszra végzünk.- Segítjük a magánerős építést továbbra is készbetoninal, ezért a gépiinket a télen korszerűsítjük. Először vállal tőlünk öt szakmunkásunk az NSZK-ban munkát. Reméljek ez is járható át lesz. Vállalkozóként határidő átadtunk. A szocialista előtt bri— Másfél milliós nyereséget vittek magukkal. — Körülbelül. — Bennünket elsősorban a nyereség irányít, hiszen ' mindent abtehessük. Hát valahogy jgy. — Ä tekintélyes nyereség- növekedéshez nyilván mást is kellett még tenniük. — Tettünk és teszünk is. ból csinálhatunk, csak akkor Állandóan vizsgáljuk a szövetkezet reszlegemek oneltar- tó képességét, bérrendstabi- litását, de egy percre sem felejtjük a takarékosságot, mert az szinte azonnal kiléphetünk, ha nyereségfedezetünk van rá. Amikor a tavalyi terveket készítettük, három és fél millió forintos nyereség előállításában egyez- ,, _ , . tünk meg. Ez egymillióval mutatható a nyereségben, több volt a korábbi esztende- Az elnök elnyomja a Gigáméi, amikor még együtt tér- rettát. Közben szó esik a stá- meltük meg a faipari rész- tusok összevonásáról, a mun- leggel. kaerővel való ésszerűbb és — Nem volt ez túlságosan hasznosabb gazdálkodásról is. is nagy kockázat? — Fölülvizsgáltuk az eddi— Megint számoltunk — gi partnerkapcsolatokat — gyújtja meg cigarettáját az mondja Szűcs László. — KöNehéznek indult a tavalyi esztendő, azután kiderült, hogy mégsem olyan nehéz. Szűcs László szavaiból viszont az derül ki, hogy nincs hurráoptimizmus a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezetben, inkább reális számvetést végeztek és ésszerű tervet dolgoztak ki. Azt viszont meg is valósították — jobban g tervezettnél. Nem lesz. ez másként — remélik — az idén sem. Hortobágyi Zoltán Feltételek és falak — ÉRTELMES CÉLOKA mindig lehet mozgósítani a dolgozókat. Nemcsak az év végén, hanem év közben is, bármilyen feladatról legyen, szó — mondta többi között felszólalásának bevezetőjében a megyei párt- bizottság VI. ötéves terv teljesítését. beleértve az 1985. évet is, és a VII. ötéves terv irányelveit, valamint az 1986. évi feladatokat tárgyaló testületi ülésén, Huszák Artúr, a megyei pártbizottság tagja, a Nógrád-Volán Vállalat igazgatója. A továbbiakban azt érzékeltette, hogy a Hónap brigádja nevet viselő újszerű munkavérsenyformával miként tudták 'felszínre hozni a vetélkedő dol- Éozókban rejlő, munka hatékonyságát, segítő, értékes kezdeményezéseket, majd az előttük álló nem könnyű feladatokra térve kijelentette: — Űjabb sikereink, eredményeink legfőbb tényezője az alkotó, cselekvő, tettrekész ember. Ezt az alapvető gondolatot erősítették meg árnyaltan, sokoldalúan, sokféle megközelítésben a vitában felszólalók. Abban, hogy megyénk szénmedencéjének bányászai több kritikus időszak után is talpon ma' radtak, sőt jó irányba fejlődnek, nagy szerepe volt az idők szavát mindenkor megértő, azokra cselekvőén reagáló, ha szükséges, akkor áldozatokra is képes bányásztársada- lomnak. Az emberi alkotó munka eredményességének fokozása az alapja a VII. ötéves tervben kitűzött elképzeléseknek, a sikeres végrehajtásnak. még ha egyesek ezt ma mellékes tennivalónak is tekintik. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában a Zalka I. brigád egyik tagja, Budai Sándor, a kollektíva hitvallását így foglalja össze: — Mi nem ismerünk lehetetlent. Szerintünk minden, még az első pillanatra igen nehéznek látszó feladatot is meg lehet oldani. Egyik esetben több, máskor meg rövidebb időre van szükség hozzá. A dolgozók alkotókészségének még eredményesebb kibontakoztatása a főmunkaidőben, vagy ahol ez már megvan, ott tovább fokozása, igen sokféle módon' lehetséges. Részükről az első és legfontosabb követelmény a termelés folyamatosságának biztosítása, a féltételek garantálása. Ehhez járuljon még a követelményeket értelmesen és ésszerűen fokozó, annak teljesítését elősegítő magasabb színvonalú, korszerű üzem- és munkaszervezés, s mindezt tetézze egy olyan belső érdekeltségi rendszer, amely kicsalja a munkásokból azt á pluszt, amit a feltételek megteremtésével, sem sikerült mindig a felszínre hozni. Ez utóbbi létjogosultságát, pontosságát, a hatékonyságban betöltött nélkülözhetetlen szerepét, a megyében legeredményesebben tevékenykedő vállalatok, gyárak példája mutatja. A Roaahányi Építési Kerámiagyárban, a korábbi önmagukhoz képest jóval megnöveltéi: a követelményeket, de még így is van mit tenni a legjobbakhoz való felzárkózás érdekében. A feladatok teljesítése esetén ma már nagyon sokat lehet nyerni és ellenkezőleg: az ímmel-ammal végzett késlekedő, kiváró, lassú munkával pedig jelentősen lehet apasztani a pénztárcát. Igaz, a számonkérés is szigorú, az elismerés viszont gazdag, akár kisebb, vagy nagyobb beosztásban tevékenykedőről, akár kétkezi, fizikai munkásról legyen szó. Hasonló felfogás és gyakorlat jellemzi az utóbbi években a Salgótarjáni Vasöntöde- éS Tűzhelygyár tevékenységét. Említésre méltó a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, az Ipoly Bútorgyár, a balassagyarmati kábelgyár és még néhány nagyüzem ez irányú tevékenysége. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben pedig a szocialista munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom széles választékával teremtenek jó alapot a munkásokban. műszakiakban és az alkalmazottakban szunnyadó alkotókészség spkirányú kibontakoztatásához. A példák sokasága mutatja, ahol a feltételrendszert ügyesen és jól ötvözik, a szellemi értékeket kibontakoztató, azt fokozó anyagi ösztönzéssel, ott a főmunkaidőben is tudnak jól keresni a dolgozók. sikerélményekben van részük. Ellenkező esetben kisebb. vagy nagyobb kellemetlenségek za* várják az új, nemzeti értéket teremő munkát, kedvezőtlenül befolyásolják a közérzetet, a közszellemet, illetve a közhangulatot. Engem mindig zavart és zavar ma is, ugyanakkor nem tudok azzal a felfogással egyetérteni, hogy az emberi tényezők sze* repe a fejlesztési lehetőségek erőteljes beszűkülése miatt került előtérbe. Márcsak azért sem fogadom el ezt a vélekedést, mert társadalmunk egész fejlődése, az előbbi ellenkezőjét bizonyítja: minden korszerű gép, berendezés, új gyártmány, az emberi gondolkodás, az alkotó munka eredménye és nem fordítva. Tehát nálunk is akárcsak más a miénknél jóval fejlettebb országokban, az előrehaladás legfontosabb lehetőségét, legnagyobb tartalékát, legdöntőbb tényezőjét, legmegbízhatóbb alapjait az alkotó emberi munkában szükséges keresni. A fejlett tőkésországokban dolgozott fizikai munkásokkal beszélgetve, egyértelműen kiderült, hogy kint g hatékony munka, feltétel- és követelményrendszere, továbbá az anyagi elismerés egyedül, és kizárólag az alkotó munka eredményességéhez kötődik. Az előbbiek jogosságát, szükségességét már mi is több éve hangoztatjuk. A legbátrabbak, a kezdeményezőbbek, a megújhodás érdekében konfliktust is vállalók már ki- sébb-nagyobb lépést tettek e tekintetben előre, de megyénk több vállalatánál, gyárában ma még csak igen apró kezdeti lépéseknél tartunk. Emiatt lassan változik a termékszerkezet, nem kapja meg a rangját, a minőségi munka, egyeseknek nem természetes, hanem terhes az anyaggal, az energiával való ésszerű gazdálkodás, nem válnak közkinccsé azok az apró szakmai munkafogások, újítások, elképzelések, amelyek láncolatszerűen teremtik meg a nyereséges gazdálkodást. Fékezőleg hat az egyen- lősdi szemlélet, az ebből táplálkozó irigység, mások, főleg a szellemi dolgozók munkájának lebecsülése. Pedig ezek, akárcsak ed? dig, a jövőben még jobban biztos pillérei lesznek a haladásnak, a fejlődésnek, a megújulási készségnek. BÁRMILYEN OLDALRÓL közelítjük meg az emberi' tényezők szerepének mainál jóval nagyobb arányú, közösséget szolgáló kibontakoztatását, egy végkövetkeztetésre jutunk; a feltételek folyamatos garantálása mellett azokat a mesterségesen állított falakat kell ledönteniük, illetve újbóli létrehozásukat megakadályozni, amelyek az alkotókészséget gúzsba kötik, amelyek a leláncolt, Prométheusz szerepére kívánják kárhoztatni a tennivágvókat, a legjobbakat, a haladás mindenkori értelmes képviselőit. Venesz Károly elnök. — Tudatosan készültünk erre az önálló esztendőre. mint. korábban is. Megfelelő volt a műszaki kollektíva é& számíthattunk a szocialista brigádokra. Alaposan megbeszéltük a amit együttesen elfogadtunk, s igyekeztünk minden erőnkkel megvalósítani. — A döntő tehát a nyereség volt. — Ez az alapja a bérfejlesztésnek is, amivel a megfelelő szakembergárdát itt zösen számot vetettünk az együttműködés eredményességével. A jelenlegi gazdasági szabályozók, a közgazdasági feltételek mellett együtt kívánunk azoknak jól megfelel- teendőket, ni. Három darunk például a tavalyi esztendőt fővárosi munkahelyeken töltötte és tölti most is. Az Árpád-híd fölújításánál és a metróépítésnél végeztek bérmunkát. Megfelelő haszonnal. — Sikeres volt tehát az esztendő? Keresik a kocákat — eredményes akció Ahol mindent lehet kapni... Szmje! ludas testi az Jrsn( Bárki" üijat Szovjet tudós, Vlagyimir Flint kapta a természetvédelem területén és a rezervátumokban végzett munkáért alapított legmagasabb kitüntetést, az „Arany Bárkát”. Flint professzor, a Vadon élő állatok telekkönyvezését dolgozza ki, irányítása alatt öt kutatólaboratórium tudósai ellenőrzik az egyedeket, és azokat a fajtákat különítik el, amelyek alkalmasak a tenyésztésre. Vlagyimir Flint részt vesz a szovjet és amerikai tudósok közös programjában, amelynek célja a ritka cia- rufajták védelme.
