Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

c 9c / ÁL 'w 7 Karácsonyi ajándék Alsótold és vidéke Barátunk az újság Tájékoztató a labdarúgó-válogatottról VILÁG PROLETÁRJAI EGYESULJETEKI NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA P JA XLII. ÉVF., 5. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. JANUAR 7.. KEDD Nunkásgyűlések Salgótarjánban, Szécsényben Elsőbbséget kap a versenyképesség Mezőgazdasági pépek téli karbantartása A Mátraterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet mátranováki gépműhelyében négy helyiségben végzik a téli gépjavításokat. A huszonegy erőgép és teherautó egy részét már kijavították és folyamatosan halad a munkagépek karbantartása. - Kép: Bencze ­és az export növelése A megyeszékhely több je­lentős üzemében és Szécsény­ben tartottak tegnap évzáró és évindító munkásgyűlése­ket. A salgótarjáni síküveg­gyárban délután fél kettőkor került sor erre az esemény­re. amelyen több mint ezer dolgozó — a délelőttös és déiutános műszak — vett részt. A megjelenteket — köztük Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, valamint Szilágyi Tibort, a salgótarjá­ni városi pártbizottság tit­kárát — Takács Gyula, a gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára köszöntötte, majd dr. Juhász Gyula igaz­gató tájékoztatta a jelenlévő­ket a hatodik ötéves terv si­kereiről, a hetedik ötéves terv elképzeléseiről, valamint az ez évi termelési, gazdálko­dási és fejlesztési tennivalók­ról. A hatodik ötéves terv első négy évében, a kollektíva fo­lyamatosan elnyerte a Kivá­ló gyár megtisztelő kitünte­tést. A termelés 55 százalék­kal emelkedett, a nyereség ugrásszerűen megsokszorozó­dott. a dolgozók átlagkerese­te pedig több m:int kettőezer forinttal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt. A hetedik ötéves tervben olyan fejlődés elérésére vál­lalkoznak, hogy a jövő szá­zad nagy gyáraiként említsék majd a síküveggyárat, ahol biztos a megélhetés és a gyár méltó helyet foglal el a vá­ros iparában. Az elképzelé­sek megvalósítását a vezetők kezdeményezésére, az ésszerű kockázatvállalásra, a dolgo­zók cselekvő támogatására építik. A tennivalóik listáján fő feladatként szerepel a ter­mékszerkezet, struktúra meg­változtatása, a hatékonyság, jövedelmezőség növelése, a piacorientált szervezet fej­lesztések megvalósítása, egy fegyelmezettebb, száimomké- rftbb kollektív munka. A ter­mékszerkezet megváltoztatá­sára irányuló elképzelések részletes ismertetése után a fejlesztések es a szociálpoli­tikai helyzet javítását célzó feladatok kerültek sorra, majd azokról a tennivalókról szólt az igazgató, amelyek a végrehajtásban elsőbbséget élveznek. Ezek között emlí­tette a versenyképességet, az expórt növelését, az ipari át­lagnál dinamikusabb terme­lésnövekedés elérését. Rátérve az ez évi felada­tokra, így folytatta: — 1986 nehez kezdést és mindenek­előtt sok munkát, és megér­demelt jövedelemnövekedést ígér. Olyan minőségben kell 6,5 millió négyzetméter üve­get előállítani, amely 'lehető­vé teszi, hogy október else­jére. a. Zagyva III. kemence hidegjavításának idejére. a kollektíva a tőkesexportban elérje az 1985. évi tervet, a fe dolgozó üzemek pedig megkapják a toválbibfeldol- gozáshoz szükséges üveg­mennyiséget. Közölte a sorra kerülő szervezett fejlesztési intézkedéseket, foglalkozott az imporbgazdálkodós tenni­valóival, hangsúlyozta egymás munkájának megbecsülését. Elmondta, hogy a kollektíva az idén egymiJMárd 400 ezer forint értékű termelési érték elérésére vállalkozik. Szólt még arról is, hogy a japán Szüzük! cég nemrég itt járt képviselői visszatérve ha­zájukba, úgy nyilatkoztak, hogy a gyár kollektívája al­kalmas arra, hogy egy, a hazánkban megvalósuló gép­kocsi-összeszerelő üzem üveg- szálilítója legyen. A gvár má­sik nagy. fejlesztési elképze­léséhez, a finomüveggvapot termelésének megvalósításá­hoz, a Világbank ad anyagi támogatást. A BRG salgótarjáni gyárá­ban reggel fél nyolckor gyü­lekeztek a dolgozók, hogy Klug Nándor igazgató be­számolóját meghallgassáik. öt esztendőre visszatekintve — hangzott el a szerelőüzemben — hatvan százalékkal növel­ték az árbevételt. Tavaly a 981 milliós alaptermelési ár­bevételük majd tíz százalék­kal haladta meg az előző évit, pedig decemberben anyaghiány is veszélyeztette a tervteljesítést. Jövőre a nyolcszáz munkás és 143 al­kalmazott, illetve magasabb képesítésű dolgozó 1 milliárd 128 millió forintos árbevétel­lel számol, 1990-ig pedig ezt újabb ötven százalékkal kí­vánják növelni. A salgótarjáni bányagép- gyári munkásgyűlésen csak­nem kétszázan hallgatták Ri­deg Lajos . igazgató elmúlt évi munkáról szóló beszámolóját. < Mint mondotta, a harminc­éves jubileum jegyében záró­dó 1985-ös esztendő sikeres volt: mind belföldi, mind pedig külföldi partnereiknek időben ) szállították el árui­kat. Külön szólt az NDK ré­szére gyártott óriási szállító, szalagfej egységeinek elké­szítéséről, amely tízmillió fo­rint bevételt jelentett a vál­lalatnak. A hagyományoknak megfe­lelően tartották meg mun­kásgyűlésüket az ELZETT szécsényi vállalatának dolgo­zói. A szereidében megjelent több mint ötszáz dolgozót Tóth László, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, majd Róka Miklós igazgató számolt be az előző gazdasá­gi évről, ismertette az 1986- os évi terveket. Elmondta, hogy a hetedik ötéves terv p’5 ’ esztendője biztatóan kez­dődik, a piaci igények olyan termékek iránt fokozódnak, amelyek gazdaságosan gyárt­hatók. Hangsúlyozta, hogy a kollektívának szakszerűbb, megbízhatóbb, fegyelmezet­tebb és kiegyensúlyozottabb munkát kell végezni a ter­vek valóra váltása érdeké­ben. Felhívta a figyelmet a takarékos magatartásra, utalt arra, hogy a tervezett fejlesz­téseknek, az üzem- és munka­helyi szervezési megoldások­nak, a jobb gazdálkodást kell segíteni. ÜJ piacokon Korszerűsödő termékszerkezet A folyamatosan korszerűsö­dő termékszerkezet eredmé­nyeképpen az Industrialexport több új piacon kezdte meg komplett berendezések érté­kesítését, s hagyományos partnerei körében is bővíti az új irányítástechnikával, mikroelektronikával felszerelt technológiai rendszerek szállí­tását A vállalat a Szovjetunióban most már olyan komplett hű­tőgépgyártó sorokat exportál, amelyek működését számító­gép irányítja, s ez lehetővé te­szi a nagy termelékenységű gyártást. A közeljövőben a szovjet mezőgazdasági gép­gyártó üzemek rekonstrukció­jába kapcsolódnak be. Az In­dustrialexport több magyar vállalattal az odesszai eke­gyár és a Ivovi permetezőgvár felújításában, termelési kapa­citásuk megkétszerezésében vesz részt. Az egyik legjelentősebb üzletét a közelmúltban kö­tötte meg az Industrialexport korszerű hű tőszekrény gyárat exportál Kínába. A szerződés alapján három, a kínai igé­nyeknek megfelelően kifej­lesztett Lehet' hűtőszekrény- típus licencét,' valamint a gyártáshoz szükséges beren­dezéseket exportálja az In- , dustrialexport. Brüsszel és Madrid Senki sem vitatja, hogy ezekben a napokban a brüsszeli NATO- és EGK-központ elsősorban a viszonylag távoli Madridra veti „vigyázó szemét”. Ami a Közös Piacot il­leti, évtizedes, viharoktól nem mentes előkészítés után, 1986. január elsején lett a két ibériai ország, Portugália és Spanyolország a szervezet teljes jogú tagja. Portugália már nagyon régen, a salazari időkben csatlakozott az Atlanti Szövetséghez, a minden szempontból sokkal jelentősebb Spanyolország helyzete azonban felemás és bizonytalan a nyugat katonapolitikai tömbjében. Ez az az eset, amikor Madridra komoly nyomás neheze­dik annak érdekében, hogy fogadjon el egyfajta sajátos „árukapcsolást”, vagyis az európai gazdasági közösség mel­lett legyen teljes tagja az Atlanti Szövetségnek is. Hogy ez mennyire fontos a NATO-nak, arra jellemző, hogy fő­titkára, Lord Carrington éppen egy olyan háromnapos madridi látogatással kezdte az új esztendőt, amelynek je­lentőségét talán csak kényessége múlja felül. A politikus útjának célja egyértelmű volt: a közös piaci belépés ün­nepi pü-karataban személyes jeiaaieu»*! 4» persze érvei­vel is) emlékeztetni arra, hogy Spanyolország számára egy NATO-n kívüli EGK-tagság „féloldalas,, felemás állapot” lenne. ■ Ma még nehéz sommás választ adni arra a kérdésre, milyen kilátásokkal kecsegtet a főtitkár most véget ért madridi missziója. A nehézségek nem utolsósorban bel­politikai természetűek. A fiatal, népszerű, szocialista párti miniszterelnök még a bársonyszékért folytatott politikai kampányban azt ígérte, hogy győzelme esetén hazája ki­lépne a NATO politikai szervezetéből. Vagy az akkori ígé­ret volt taktikai természetű, vagy a geopolitikai realitások­ból következő nyugati nyomás kényszerítette Gonzálezt változtatásra, de az egyértelmű kilépési szándékból mára egy tavaszra tervezett népszavazás ígérete maradt. Ehhez viszont már a kormányfőnek, ugyancsak bel­politikai okokból tartania kell magát, igaz, az új helyzet­nek megfelelő, „rugalmas” fogalmazásban. Bár a szavazás­ra — mondja a miniszterelnök — sor kerül, és a kabinet tartja is magát annak kimeneteléhez, ő hisz abban, hogy az ország érdekei a NATO-tagság fenntartását kívánják.” A papírforma kompromisszum felé mutat: Madrid tagja marad a politikai szervezetnek, de nem lép be a katonai szervezetbe. E koordináták között nyilvánvaló, hogy a ta­vaszi voksolás az új év egyik nagy politikai csatájának ígérkezik Spanyolországban. ÜiiancSósuio uj straSegía Űjabb öt éu küszöbén a IttAÜti Az elmúlt tervciklus sike­res teljesítésén hosszan elgon­dolkodni fölösleges és pazarló dolog. Tudják ezt a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői is, akik mór jó eióre kidolgozták az idei ev gazdálkodási stratégiáját. A hetedik ötéves terv ösz- széállításánál ezeket figye­lembe véve határozták el, hogy a jövőben az eddigieknél is komolyabban veszik a pia­cokért folytatott harcot, hi­szen a . versenyhelyzet állan­dósult a teljes vállalkozási körben, a jövedelemelvonás mértéke nem csökkent és mindezek figyelembevételével a „területi elv” feladására kényszerülnek, azaz növelik a megyén kívüli munkák arányát. A stratégia fontos része, a termelő szervezetek érdekeltségi alapon történő ösztönzése. Az ebben rejlő lehetőség ma már termelő­erő, főként; ha figyelembe vesszük a beruházási forrá­sok szűkösségét. Nem számol­hatunk a technológia jelen­tős fejlődésével sem, és látni kell azt is, hogy a fenntar­tás-felújítás aránynövekedés nem növeli a termelékenysé­get. A fejlesztési feladatok végrehajtásában ki kell ak­názni a szellemi forrásokat — természetesen az ösztönző rendszer igénybevételével. A NÁÉV vezetői ezentúl minden évben meghatározzak az ún. vezérlétesítményeket, amelyek az építés minden szakaszában elsőbbséget él­veznek a többi munkával szemben. Újfajta szín a lét­számtervezésben az összeté­tel — pillanatnyi helyzetek­hez igazodó — alakítása. Az utánpótlás erősítése érdekében új tanműhely építését kezdik meg idén; a tapasztalatok alapján ez a legjobb meg­oldás a szakmunkások kine­velésére. A vállalat életében lénye­ges változást hoz 1986. A kö­zeljövőben alakul meg a vál­lalati tanács, és ezzel telje­sen a NÁÉV hatáskörébe ke­rül saját sorsának irányítása, rugalmasan alkalmazkodva a versenyszellemhez. A növek­vő eredménytervek végrehaj­tásában, a nagyobb önálló­sággal, nagyobb felelősség hárul a vállalatra, ezért úgy kell felkészülniük a hetedik ötéves terv végrehajtására, hogy mind a népgazdasági, mind a saját érdekeiknek legjobban megfeleljenek. Tanácskozás a bős- nagymarosi " ’ ' építésének feladatairól A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer építésének Komá­rom megyei feladatait egyez­tette hétfőn Komáromban az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat a nagyszabású mun­kában érdekelt Komárom tnegyei üzemek, vállalatok, ta nácsok és termelőszövetkeze­tek képviselőivel. A megbe­szélésen ismertették, hogy a vízlépcsőrendszer duzzasztá­sának hatására a komáromi Duna-szakaszon is számolni kell a folyam vízszintjének emelkedésével. Ezért az egész térségben olyan árvízvédelmi műveket építenek, amelyek a vízszintemel kedés ellenére is a legnagyobb biztonsággal védik az egész területet az árvizek ellen. A nagyszabású munkálatok nyomán a jelenleginéi sok szempontból kedvezőbb hely­zetet teremtenek Komárom megye Duna-menti települé­sein. Üdülésre alkalmas új területeket nyernek például Almásneszmély, Esztergom, Pilismarót és Dömös térsé­gében. Javul az ivóvízellátás, a mezőgazdasági üzemek egész sora rendezkedhet be öntö­zésre. megszűnnek a fakadó vizek, amelyek az eddigi ár­vizek idején sok gondot okoztak. A hétfői tájékoztatót azért rendezte meg az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat, hogy az érintettek javaslatai­nak figyelembevételével ké-' szíthessók el a kiviteli terve­ket. Ez év második felében a belvízcsatornák építésével a helyszíni munkálatok is megkezdődnek a komáromi öbölben. Harmat Endre 020102010131

Next

/
Thumbnails
Contents