Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

Górcső alatt Ilyen volt az ősz az NB ll-ben 3. Nézőszámok — találatok Az NB II őszi szezonjának 190 mérkőzésén 393 300 néző szur­kolt kedvenc csa­patának. Az utol­só négy évet figyelembe véve, a második vonal sem mente­sült a nézőszám rohamos csökkenésének gyakorlatától (1982 őszén: 614 700 néző; 1983 őszén: 538 500 néző; 1984 őszén: 503 300 néző.) Idén tehát több, mint száz­ezerrel tovább csökkent a né zőszám, s ebben nemcsak korunk rohanó világa, hanem labdarúgásunk színvonala is ludas. Egy mérkőzésen tehát átlagban 2070 szurkoló volt jelen. A leglátogatottabb az cáH stadion volt. Dobó kapi­tány városában átlagban 3388 néző szurkolt Csepregiéknek. A legkevésbé látogatott sta­dion viszont a Debreceni Ki­nizsi otthona volt. A hajdú­sági élelmiszer-ipari gárda tíz hazai találkozóját összesen 9000 szurkoló látta. Álljon jtt most az olvasó előtt az egyesületek őszi „rangsora” az egy mérkőzés­re eső átlagnézőszám szerint: Eger 3388, Szeged 3250, Nyír­egyháza 3044, Komló 2780 SBTC és DVTK 2750, Baja 2420, Nagykanizsa 2311, Sop­ron 2288, Kazincbarcika 2088, Szolnok 1977, Keszthely 1950, Szekszárd 1611, Dunaújváros 1300. H. Szabó J. SE 1400, Hódmezővásárhely 1333, Ganz- MÁVAG 1230, Veszprém 1211,' Vác 1188, Debreceni Kinizsi 800. gatott ki. Sajnos, az idén ezek már csak „álomszá­mok”, ősszel a II. fordulóban lejátszott, Eger—DVTK (1—1) találkozó tartja a, nézőcsúcsot nyolcezer szurkolóval. Talán még három meccset lehetne megemlíteni: az SBTC—Vác, a Kazincbarcika—Eger és a Kazincbarcika—DVTK talál­kozókon 5000 néző volt jelen a helyi tudósítók szerint. Ez­zel szemben tíz olyan össze­csapás akadt, amelyekre hat- száznál is kevesebb szurkoló volt kíváncsi. A „minimum­csúcsot” a Debreceni Kini­zsi—Baja és a Vác—Komló találkozó tartja: ezeken a mérkőzéseken még három­százan sem voltak! Ennyien pedig égy rangadó jellegű körzeti bajnoki mérkőzésre is összejönnek a sportág ked­velői. Lehetséges, hogy a néző­szám-csökkenéshez hozzájárul a gólínség is? A bajnokság őszi idényében 520 gól szü­letett; ez tizennéggyel keve­sebb a tavalyi és hatvanhéttel a tavalyelőtti számnál. (A mérkőzésenkénti gólátlag 2.73). Az 520 találatból 13 öngól volt, így csak 507-nek tudott önfeledten örülni a „szerző” és csapata. Ezeken a találato­kon egyébként 184 labdarúgó osztozott. Szélsőséges képet mutatnak a házi góllövőlisták, amelye­ket ezennel közreadunk (az egyesületek neve után a gólt elért labdarúgók száma, majd a házi góllövőlista élmezőnye); Baja (9): Bognár 9, Horváth 6; Debreceni Kinizsi (11): An- dirkó 6; Dunaújváros (12): Csorba 6; DVTK (8): Dzurják 13, Oláh 7; Eger (11): Kiss Gy. 6; Ganz-MÁVAG (9): Bodnár 11; HMSE (10): Cser- nus 6, Zakar 5; H. Szabó SE (9): Lehota 12; KVSE (11): Petrovics 3; Keszthely. (7): Kiss 7; Komló (11): Fekete és Vigh 6—6: Nagykanizsa (10): Martinkovics 6; Nyíregyháza (8): Csehi 7, Eszenyi 6; SBTC (9): Jónás 7. Úrbán'yi 4, Sváb, Juhász és Oláh B. 2—2; Sopron (10): Bogáti 7; Szekszárd (8): Varga L. 6; Szeged (9): Grubovics 10, Kun 9; Szolnok (8): László 7. Ba- ran és Hegedűs 5—5; Vác' (4): Kovalik 5; Veszprém (10): Bogijai-­Az NB ll-es góllövőlista élmezőnyének állása: Dzurják 13, Lehota 12, Bodnár (G.- MÁVAG) 11, Gruborovics 10, Bognár (Baja) és Kun (Sze­ged) 9. Oláh (DVTK), Kiss (Keszthely). Csehi, Jónás, Bő- gáti és László (Szolnok) 7, Horváth, (Baja). Andirkó, Csorba. Kiss Gy. (Eger), Csernus. Fekete (Komló), Vigh, Martinkovics. Varga L. (Szekszárd) és Eszenyi 6. Fü- kő, Csomány, Zakar, Baran, Hegedűs (Szolnok) és Kovalik 5 gólos. P. L. (Folytatjuk) Mit tervez 1986-ra Balog Ferenc A tavalyi bajnokságban a nézőszám szerinti „listaveze­tő” a Nyíregyháza volt 6170- es átlaggal. Még ennél is na­gyobb a visszaesés a váci stadionban: tavaly átlag 6050-en voltak jelen mérkőzé­senként! Az egy évvel koráb­bihoz képest mindössze négy egyesületnél tapasztalható ja­vulás, (a többi csapatnál je­lentősen csökkent a nézőszám). E négy gárda: az SBTC (!), a Nagykanizsa, a Kazincbar­cika és a Keszthely. A salgó­tarjáni bányászegyüttesinél ta­lán az eredményezte a pozi­tív változást, hogy ismét régi környezetben: a Kohász-sta­dionban játszotta a csapat a meccseinek túlnyomó többsé­gét, s ide szívesebben mennek az emberek, mint a Tóstrandra. (A gárda eredménye] ugyanis nem indokolták a létszám­emelkedést.) Pár évvel ezelőtt nem volt ritka — a második vonalban sem — az olyan rangadó, ahol 15—20 ezer ember szur­kolt végig egv-egy 90 percet. Még tavaly is akadt négy o!van találkozó, amelyre több mint tízezer ember láto­A Romhányi Kerámia SK NB Il-es röplabdacsapatá­nak kapitányától Balog Fe- renctől kérdeztük: — Mit várt 1985-től, és mi teljesült ebből? — Másfél éve új lakásba költöztünk. A költözéssel kap­csolatban sok olyan igény merült fel, amit rögtön nem tudtunk megvalósítani. Az 1985-ös évet a családi ter­vekben az otthonteremtésnek szemeltük. Év végén, el­mondhatom, hogy 80—90 szá­zalékban megvalósultak ál­maink. A fiatal házasokat tá­mogató minden lehetőséget kihasználva, igazi kényelmes lakást sikerült kialakítanunk. Szórakozásom, hobbim a röp­labdázás. E téren céljaim a csapat céljaival megegyez­tek. Egészségesen, szeiencsé- re komolyabb sérülés nélkül álltam egész évben a csapat rendelkezésére. Sajnos, az újonnan igazolt játékosokkal nem tudtunk egységes csapa­tot kialakítani, ami az elért eredményekben is megmu­tatkozik. A dobogós terv he­lyett az őszi idény után az ötödik helyen fordulunk. Sze­mély szerint nem tartom ezt kudarcnak, mert reális lehe­tőségünk van a felzárkózás­ra. — Mit vár 1986-tól? — Fiatal házasként eddig sem időnk, sem anyagi lehe­tőségünk nem volt komolyabb pihenésre, külföldi utazásra. Ebben az évben szeretnénk világot látni, megismerni más országokat. A sportban pedig 1984—85-ös bajnoki eredmé­nyünket lenne jó, ha megis­mételnénk, s valamilyen szí­nű éremmel egy közös túrán részt vehetnénk. — Kinek a válaszait olvas­ná el szívesen ugyanezekre a kérdésekre? — Szúnyog Tiborét. — Nincs igazi jeges élet, — kesergett a minap Szabó Endre. Hogy kicsoda Szabó Endre? Balassagyarmaton mindenki ismeri őt; ezt a 43 éves, zömök férfit, akinek valaha köze volt vagy van a sporthoz. — Az emberek azt gon­dolják, hogy vagyont érő sportfölszerelés kell egy kis mozgáshoz — folytatta. — Gyerekkoromban? Talpalat­nyi jeget láttunk, már kö­töttük is a bakancsra a kor­csolyát. Hokiütőnek meg­tette egy formásabb faág, is, a kapu meg négy nagy­kabátból megvolt. Csak mo­zoghassunk. Kis gondolkodás után hozzátette: — Meg, hogy együtt le­hessünk. Ezen csöppet elgondolkod­tunk, de ő már szokott vi­dámságával (ritkán szomorú) folytatta is: — Én aktívan fociztam if­jabb koromban, azután jött az egzisztenciateremtés, egy­re kevesebb idő jutott a sportra. De az igény ben­nem maradt, és szerintem így van ez mindenkivel, aki már egyszer belekóstolt a mozgás gyönyörűségébe. Toliam megáll a papír fö­lött, várakozóan pillantgatok Keli-e rá azokban a másodpercek­ben, hiszen mi tulajdonkép­pen a hokiról ültünk le be­szélgetni, s arról még nem sok szót váltottunk. — Nincs igazi jeges élet, ezt újra leszögezem. Hát esi-, náljunk! — Hogyan és kik? — Hogyan? Már tavaly is mozdult valami a városban, mert több jégpálya is volt. Mi kellett hozzá? Víz. slag, meg némi jószándék. Mind­egyikből akadt elég. Kik? Hát mi magunk! Magunknak! Én amatőr hokibajnokságra gondoltam. — Amatőr? Ki fogja azt támogatni ? Most aztán szélesre húzta a száját, úgy nevetett: — Hát ez az! Mindenki így kezdi a gondolkodást, hol­ott másként is lehelne. Pél­dául az igennel és nem a nemmel kezdeni. Olyan te­rület, ahol kisebb-nagyobb hokipályát lehet csinálni, még a legapróbb faluban is van. De meg kell csinálni. Akkor már semmi más nem hiány­zik csak egy pár korcsolya. — Szabályok? Pályaméret? hoki? Csapatlétszám? Bírók? Uta­zás? Szabó Endre visszafogta nevetését. — Minden megoldható, hi­szen megegyezés , kérdése az egész. Nem igazi bajnok­ságra gondolok én, dehogy. Játékra, az igazi, önfeledt játékra. Itt van már a hideg talán, el is kezdhetnénk. Igaz, én egyelőre inkább a felnőttekre számítok, ebben a versengésben, mert nekünk talán több lehetőségünk van az esetleges szükséges forin­tok előteremtésére. Itt csu­pán az utazásra gondolok, ami két autóval már köny- nyen lebonyolítható. Csak csapa!ok legyenek, akiknek mérkőzni támad kedvük! Itt, Balassagyarmaton már van csapat. Egyik-másik „kol­léga” odáig ment, hogy térd­védőt szerzett magának, bár szerintem nincs rá szükség. Aki játszani akar, az vigyáz is a másikra. — Tételezzük föl, hogy az írás olvastán akad csapat. Hogyan jöhet létre a meccs? — Elegendő egy levél a címemre: Szabó Endre, Ba­FEREMFOCI Döntős a Főiskola és a NOTÉV Péntektől vasárnap délig, tizenkét mérkőzésen dőlt el a salgótarjáni sportcsarnokban, hogy melyik két kispályás labdarúgócsapat jut be a városi bajnokság január 19-i döntőjébe, és kik játsszák majd a helyosztó mérkőzése­ket. Csaknem telt ház előtt, rendkívül izgalmas és helyen­ként színvonalas csatákat élvezhetett végig a lelkes, hoz­záértő és sportszerű közönség. Ismét bebizonyosodott, hogy a nógrádi megyeszékhelyen, a téli időszakban a legjobb, legtöbb embert vonzó teremsport a kispályás labdarúgás. Ezeken a találkozókon volt aktív labdarúgók, egykori vá­logatottak és amatőrök egy­aránt bizonyíthatták nia is a sportág iránti odaadó szere- tetüket. Ennek minden meg­nyilvánulásáért hálásak vol­tak ezúttal is a nézők — a legfiatalabbaktól (akik tanul­ni jöttek) az idősebbekig (akik inkább nosztalgiáztak), de még a szebbik nem kép­viselői is élénken reagáltak egy-egv izgalmas focijelenet­re. váratlan megoldásra a pályán. Mindent egybevetve: a három nap tucatnyi talál­kozójára érdemes volt kilá­togatni a salgótarjáni sport- csarnokba. És az utolsó já­téknap még látványosabb és harcosabb mérkőzéseket ígér... Eredmények: BRG—ÉMÁSZ 3—2 (0—2) V.: ifj. Balázs, g.: Palla, Balázs, Csuberda, ill.: Pén­zes, Juhász. Az ÉMÁSZ kitű­nő játékkal lepte meg ellen­felét. A BRG támadott, de kevés átütőerővel. Szünet után nagyobb sebességre kap­csoltak a rádiótechnikások, s szerencsés gólokkal fordítani tudtak az eredményen. Jó: Mester, Balázs, Csuberda, ill.: Bodnár, Geröcs, Pénzes. ÁFÉSZ—Sík. KISZ 3—1 (2—1) V. Bárnai, g.: Seregi (2), Szolnoki, ill.: Kállai. Ala­csony színvonalú mérkőzésen, a nagyobb rutinnal rendelke­ző ÁFÉSZ megérdemelten nyert. Jó: Vámos, Seregi ill.: Kállai, Bulyovszki. Főiskola—Sportcsarnok 11—2 (6—0) V.: ifj. Balázs, g.: Németh (4), Nagy (4),, Szalai, Takács, Czékmán ill.: Girtl, Kasza. A Főiskola igazolta klasszi­sát a gyenge napot kifogó „házigazdák” ellen. Jó: Szá­lai, Czékmán, Németh, Nagy ill.: Murányi. NOTÉV—Sík, ‘85. 7—4 (5—1) V.: Bárnai, g.: Horváth (3), Tekeres (3). Král ill.: Kon csík (2), Alexi, Nagy. Szikrázóa-n kemény, jó szín­vonalú mérkőzésen, a NO­TÉV. a szokásos, kitűnő, jó játékát nyújtotta, az irányító Verbovszkit nélkülöző „üve­gesek” ellen. Tetemes elő­nyüket elkönnyelműsködték a tanácsi építősök, s ez majd­nem megbosszulta magát. Jó: Básti I„ Tekeres. Horváth, Král. Szabó P. ill.: Koncsik, Dávid. NOTÉV—ÉMÁSZ 3—1 (2—0) V.: Bárnai. g.: Horváth (2), Král ill.: Juhász. Az ÉMÁSZ végig egvenrangú ellenfele volt Bást.i"kna-k. Jó: Básti, Horváth, Král ill.: Bodnár, Geröcs, Pénzes. ÁFÉSZ—Sportcsarnok 3— 2 (2—2) V.: ifj. Balázs, g.: Seregi, Szolnoki. Fejes ill.: Girtl (2). Lüktető iramú. kitűnő színvonalú mérkőzésen, a helyzeteit jobban kihasználó ÁFÉSZ, nyert. Jó: Fejes L., Varga, Szolnoki ill.: Girtl, Fekete. Főiskola—Sík. KISZ 4— 0 (0—0) V.: Bárnai, g.: Taliga (2), Szalai, Takács. Jól tartotta magát az üvegesgárda. A bajnoki cím védője csak az utolsó tíz percben tudta fel­törni a Sík. KISZ szoros vé­dőfalát. Jó: Sándor, Horváth, Szalai, Taliga, ill.; Babjak, Zsédely, Lisztóczki. BRG—Sík, ’85. 1—1 (0—1) V.: ifj. Balázs, g.: Balázs, ill.: Hármasi. Kitűnő mérkő­zést látott a szépszámú kö­zönség. gyakran verődtek vastapsra a tenyerek. A sze­rencsésebb BRG végül hét­méteres rúgásokkal nyert. Jó: Hrabecz, Liptai, Mester, Ba­lázs, ill.: Pin-tér, Dávid, Ba­lázs, Alexi. Sík. ’85.—ÉMÁSZ 5—3 (2—3) V.: ifj. Balázs, g.: Kon­csik (3), Dávid, Alexi, ill.: Pénzes (2), Fehér. Az ÉMÁSZ csapata jó kezdés után elfá­radt. A síküveggyáriak győ­zelme megérdemelt. Jó: Dá­vid, Koncsik, Alexi, ill.: Pénzes, Juhász. Sík. KISZ—Sportcsarnok 2—1 (1—0) V.: Bárnai, g.: Ungvári, Lőrincz. ill.: Végvári! \ A mérkőzés színvonala csak időnként volt méltó a két1 csapat nevéhez. Jó: Lisz­tóczki, Zsédely, Ungvári, ill.:“ Végvári. NOTÉV—BRG 2—1 (2—1) V.: ifj. Balázs, g.: Horváth (2), ill.: Csuberda. Még a levegő is „szikrázott” a B, csoport döntőjén (hat kétper­ces kiállítás!). Igazi rangadó volt. Jó: Kormos, Szabó P., Horváth, ill.: Szerencsés, Hrabecz. A B csoport végeredménye 1. NOTÉV 3 3 - - 12- fi 9 2- BRG 3 111 5-5 3 3. Sík. ’85. 3 111 10-11 i 4. EMÄSZ 3 - - 3 6-11 ­Főiskola—Áfész 2—0 (1—0) V.: Bárnai, g.: Czékmán,' Szalai. A csoport döntője jó mérkőzést hozott. A Főisko­la megérdemelten nyert. Jó: Szalai. Horváth, Czékmán, Hl.: Vámos (a mezőny leg­jobbja), Fejes L. Az A csoport végeredménye ' 1. Főiskola 3 3 - - 17- 2 9 2. Afész 3 2-1 6- 5 fi 3. Sík. KISZ 3 1-2 3-83 4. Sportcsarnok 3 - - 3 5-16 a — pilinyi — i Hétfőtől együtt a válogatottkeret A magyar labdarúgóválo­gatott-keret hétfőtől folytatja előkészületeit a mexikói vi­lágbajnokságra. Mint ismere­tes januárban Luzernben te­remtornán, Spanyolországban edzőtáborozáson, Katarban pedig két nemzetközi mérkő­zésen vesznek részt. Mezey György szövetségi kapitány 22 játékost hívott meg, akik január 6-án, hétfőn 11 órakor találkoznak 0 Stadion Szálló­ban. A meghívott játékosok: Disztl P., Szendrei, Andrusch, Sallai, Herédi, Kardos, Disztl L., Róth, Garaba, Péter, Nagy A., Balog T., Nagy J., Han- nich, Détári, Vincze I. (Tata­bánya), Bognár Gy., Kiprich, Dajka, Mészáros, Hajszán, Ko­vács K. Szovjet siker Brantfordbon A Szovjetunió pontveszteség jetunió—Finnország 4:3, Cseh. nélkül nyerte a junior jégko- Szlovákia—Kanada 5:3. rong-v iiágbajnokságot. Az végeredmény utolsó forduló eredményei: . s qv6-i> _NS7T-C 7*1 FpVéMífilt Ä1- Szovjetunió 7 7-- 42-14 14 , VaK, VT 7, egyesült Al 2. Kanada 7 5 - 2 54-21 10 lamok—Svédország 5:1, Szov- 3. Egyesült Alfl. 7 4 - 3 35-2« a Nincs előny a visszavágóra Vasárnap délelőtt a Kőér a legjobb nyolc közé jutásért utcai sportcsarnokban a Bp. a TSC Berlin ellen: TSC Ber- Spartacus női kézilabdacsapa- lin (NDK)—Bp. Spartacus ta is megkezdte szereplését az 23:23 (11:8), A visszavágó 1985—86. évi KEK-sorozatban, szombaton lesz Berlinben. A világ sportja — sorokban Tovább jutott a DHVSC Vasárnap játszották le Deb­recenben az Oláh Gábor ut­cai sportcsarnokban a DMVSC —BHC Neerpelt (belga) IHF Kupa női kézilabda-mérkőzés visszavágóját. A vendégcsapat feladta a pályaválasztás jo­gát. ezért került sor Debre­cenben a második találkozóra is: DMVSC—BHC Neerpelt (belga) 34:8 (15:2). A két mérkőzés összesítése alapján a DMVSC 59 gólkülönbséggel (78:19) került a következő fordulóba. (MTI) lassagyarmat, Nógrádi Sán_ dor-lakótelep, „A” lépcső­ház. Telefonon is elérhetnek, hívják a 474-et. A levélben viszont írják meg, hol ér­hetjük el őket, s ha van pá­lya, csak értesítjük egymást, aztán jöhet a küzdelem. — Ilyen egyszerű? — Miért? Nem? A terem­foci is honnan indult, ha­marosan pedig világbajnok­ságot rendeznek belőle! No, nekünk ilyen nagyratörő ter­veink nincsenek, csupán té­len is szeretnénk játszani. Csupa nagybetűvel mondom. JÁTSZANI. XXX Szabó Endréék komolyan veszik a dolgot. Völgyi Pé­ter, a kapus már megszerez­te magának a Tretyak ne­vet. Barta Attila és Űjpál József kaput eszkabált, a Jambrich család doyenje pe­dig 51 évesen szánta rá ma­gát a korcsolyavásárlásra. Nem bánta meg. Szabó Endréék komolyan veszik a dolgot. Nekik kell a hoki, a társaság, a baráti beszélge­tés. Talán másoknak is. Csak egy levelet kell írniuk. Hortobágyi Zoltán Moszkva: A szovjet labdarúgó-válo­gatott vasárnap spanyolorszá­gi edzőtáborozásra utazott. Eduard Malofejev szövetségi kapitány játékosa] több ba­rátságos találkozót vívnak felmérő jelleggel, de az igazi látványosságnak a Spanyol- ország legjobbjai elleni janu­ár 22-i 90 perc számít, hi­szen ezen a vb-döntőbe egy­aránt bejutott két legénység néz farkasszemet egymással. Klosterneuburg: Az ausztriai városban le­játszották a nemzetközi férfi- kosárlabda-torna zárófordu­lóját. A MAFC ezúttal má­sodik vereségét szenvedte el a BK Klosterneuburg ellen 119:108 (68:57) arányban, így a harmadik helyen végzett 4 pontjával. Az első helyet a Klosterneuburg szerezte meg 6 ponttal. Nyugat-Berlin: A junior teniszezők Meste­rek Tornájának döntőjében a nyugatnémet Boris Becker megismételte tavalyi győzel­mét. A 18 esztendős wimble­doni bajnok vasárnap 6:1, 7:6, 6:0 arányban verte a vi­lágranglista 3. helyezettjét, a svéd Mats Wilandert. NÓGRÁD — 1986.' január 6., hétfő 7

Next

/
Thumbnails
Contents