Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

Civilizációnk ártalma: a reuma Magyarországon legalább egymillió megbízható szak­értője van a reumának. A statisztika szerint ugyanis a lakosság tíz százalékának van vagy volt ilyen panasza. Di­agnózisát.. számos objektív tünet segíti elő. de amiről biztonsággal felismerhető, s amit csak a beteg tanúsíthat hitelesen, az nagyon is szub­jektív tényező: a fájdalom. — Amit reumának nevez a köznyelv, valójában mifé­le betegséget jelent? — kérdeztem dr Megyeri Ág­nes főorvostól, az Országos Reuma és Fizioterápiás In­tézet főigazgatóhelyettesétől. — A reuma nem egy bi­zonyos betegség, hanem gvűjtőfogalom, amely sok, egymástól különböző, de számos azonos tünettel járó kórképet foglal magában. Ami valamennyire jellemző, az valóban a fájdalom és a mozgáskorlátozottság. Két nagy csoportja van Az egyik a gyulladásos jellegű fnoz- mozgásszervi betegségek, az ízületi gyulladások. amik érinthetik a végtagokat, de a gerincet’ is. A másik nagy csoport az ízületek elfaiula- sos (degeneratív) betegségei; valamint az izmok, a bőr alatti kötőszövet, az inak, a nyálkatömlők reumás be­tegségei. A csípő és a térd­ízületi porckopás általában idős korban jelentkezik. — Ismeretesek-e a beteg­séget kiváltó tényezők?' — Van olyan kórkép, amelynek már tudjuk az eredetét, de soknak még nem. Kóros ízületi elválto­zást. illetve gyulladást okoz­hatnak a baktériumok, a ví­rusok, a megfázás, a fertő­zés, a túlerőltetés. illetve ezek együttes hatása. Szá­mottevő szerepe lehet az el­hízásnak —, hiszen ha vala­kinek 60—65 kiló helyett 70—80 kilót kell hordoznia, az nagyon elősegítheti a porckopásos betegség kiala­kulását. De az idősödő életkorban gerincelváltozás keletkezhet akkor is, ha valaki nem mo­zog eleget, mert azok az iz­mok. amelyek a harmonikus mozgást biztosítják, eltunvul- nak, illetve az évek előre­haladtával egyes ízületeket túlságosan, míg másokat a kívánatosnál lényegesen ke­vésbé veszünk igénybe. A kopás persze minden mozgás, torna ellenére is ko­pás marad, de ez nem jelen­ti azt, hogy állandó panaszo­kat okoz. Mint ahogyan azt sem tekinthetjük beteg em­bernek. akinek a röntgen- felvétele különféle mészfel- rakodást mutat a csigolyán, ami bizonyos esetekben pa­naszt okoz, és akkor kezelni kell. — Kiéggé gyakori az a ta­pasztalat, hogy a reumato- lógus csak könnyít a beteg helyzetén, de meggyógyítani nem tudja. így van ez? — Azoknak a reumás be­tegségeknek. am.“’ye,'nek is­merjük a kórokozóját, a gyó­gyítása is sikerrel kecsegtet. Teljesen meggyógyíthatok a friss fertőzés okozta ízületi gyulladások a fertőző gócok végleges megszüntetésével Az utóbbi évtizedekben fel­fedezett gyógyszerek sokat se­gítenek a gyulladásos beteg­ségek terápiájában. Az im­munológia óriási fejlődése a bajmégállapitásban adott igen sokat a reumatológia területén is: lehetővé teszi több kórforma finomabb, ár­nyaltabb felismerését. — A gyógyítás közismert módja a fizikoterápia. Mióta alkalmazzák a módszereit? — A fizikoterápia a fizi­kális kezelést alkalmazó gyógymódok összefoglaló el­nevezése: a természeti ener­giákat hasznosítja a gyógyí­tásban. Idetartozik az elekt­romos kezelés, a vízgyógyá­szat, a klímaterápia, a gyógy­torna, a masszázs. A balneo­terápia szinte egyidős az or­voslással. hiszen a gyógy-, illétve a meleg víz hatását évezredek óta ismerik, a ta­pasztalat alapján ösztönö­sen az orvoslás kezdete óta hasznosítják. Ma már iól is­merjük a kezelések hatás- mechanizmusát. A fizikote­rápia egyenrangú, sőt olykor nélkülözhetetlen kiegészítő­je a gyógyszeres kezelésnek. — Van-e helyé a reumás betegségek gyógykezelésé­ben a pszichoterápiának? — A pszichés gondozás, foglalkozás sokszor elenged­hetetlen. Nemegyszer ugyan­is a depresszív. kiegyensú­lyozatlan idegállapot reu­más panaszokban nyilvánul meg. A betegnek fáj a dere­ka. a nyaka, a gerince — és ezek valódi fájdalmak, hi­szen az illető érzi és megéli —, de különféle lelki fe­szültségek okozzák, amint az a foglalkozás során ki is de­rül. Intézetünkben három pszichológus dolgozik, akik segítik a betegek konfliktu­sainak feltárását; és bizonyos relaxációs gyógymódot, pél­dául autogéntréninget al­kalmaznak. — Milyen előrehaladás történt a területi ellátás fej­lesztésében, illetve a reuma­hálózat kiépítésében? — Az utóbbi évtized szer­vezési munkájának eredmé­nyeként, valamennyi me­gyében van reumatológiai osztály vagy részleg. Vidéken összesen nyolcszáz kórházi ágv áll a mozgásszervi bete­gek rendelkezésére, nem szá­molva- ide a gyógvfürdőkór- házak ágyait. De ez sem elegendő Területünkön is érvénvesül a fokozatos, prog­resszív betegellátás: a me­gyeszékhelyek reumaszak­rendelései fogadják a kör­zeti orvos által odairánvított betegeket, és a szakrendelők utal iák kórházba, vagy az országos intézetbe a rászo­rulókat. Nehézséget okoz. hogy több vidéki városban nem reumatológus szakem­ber vezeti a járóbeteg-ren­delést, hanem ortopéd- se­bész-. ideggvógvász- vagy kör­zeti orvos. Ezen a helyzeten a jövőben változtatni szán­dékozunk annál is inkább, mert a betegek jó részének nincsen szüksége kórházi gyógykezelésre, hanem járó betegként is gyógyítható. ( — Milyen tanácsot cd fő­orvosnő a mozgásszervi be­tegségek megelőzésére? — Azt hiszem, hogy az el­mondottakból következik a legfontosabb: egészséges élet­móddal. korszerű táplálko­zással lehet elejét venni a bajnak. Ha a mozgásszegény életmódot felváltjuk az ér­telmes és a szervezet karban­tartását szolgáló mozgással, ha újra polgárjogot nyer életünkben a séta. ami nem­csak testi, de lelki felüdü­lést is jelent. Hiszen ahhoz, hogy izmaink és ízületeink hosszú évekig jól szolgálja­nak bennünket, ésszerűen kell velük ..gazdálkodnunk”. SZ. K. K. A megye legeredményesebb sportolói i Szerdán a Nógrád -Megyei Tanácson ünnepélyes ke­retek között adták át a „Nógrád megye 1985. évi legeredményesebb sportoló­ja” vándordíját. A felnőttek kategóriájában a férfiaknál Hegedűs Attila sportlövő, az MHSZ balassagyarmati fém­ipari vállalati lövészklubjá­nak junior Európa- és világ­bajnok, világcsúcstartó lég- fegyveres és futóvadlövő vá­logatottja bizonyult a leg­jobbnak.’ (Attila vasárnap délután, a televízió nézőinek nyilvánossága előtt vehette át az év ifjúsági sportolói kö­zül a második legjobbnak já­ró oklevelet és plakettet Bu­da Istvántól, az OTSH el­nökétől, edzőjével, Batuska Hegedűs Attila Jánossal együtt. A nógrádi sportlövőről a szombati Te­lesportban láthatnak rövid interjút a tévénézők.) A megye tavalyi legeredménye­sebb női sportolója Czankné Nagy Edit, az SVT SC röp- lapdacsapatának játékosed­zője lett a szavazatok alap­ján. Az ifjúságiak kategóriá­jában Papanitz Zoltán. az MHSZ salgótarjáni lövész­klubjának válogatott ver­senyzője. IBV-győztes és Eprópa-bainoki . csapattag kanta a legtöbb szavazatot a férfisoortolók közül, míg a Ián vök vetélkedésében Tar­jám Szilvia, a Salgótarjáni Síküveggyár SE kézilabdá­zója érdemelte ki a vándor­díját. A serlegeket és az ok­leveleket Szúnyog Tibor, a Nógrád Megyei Tanács VB testnevelési és sportosztá- Ivának vezetője adta át a sportolóknak. Mit tervezett 1985—86-ra Bereczki Brigitta Bartus József, az SBTC labdarúgója ugyanúgy' a sal­gótarjáni Madách gimnázi­umban végzett tavaly, mint Bereczki Brigitta, a Petőfi SE első osztályú, 1 válogatott sífutója és sílövője. Ezúttal a népszerű Brigit kérdeztük: — Mit tervezett az elmúlt évre, hogyan sikerült 1985.? — Az első és legfontosabb feladatom volt kijutni a see- feldi sífutó-világbajnokság­ra. Galbács Jütkával együtt ez sikerült is. és a válogatott tagjaiként nem vallottunk szégyent. Itthon ezután meg­nyertem az 5 .és 10 kilomé­teres felnőtt női biatlonbaj­nokságot, sőt terven felül el­indultam első emberként a Petőfi SE férfiváltójában is és ugyancsak országos baj­nokok lettünk. Viszont . nem jött be az első hely a 20 ki­lométeres felnőtt női OB-n és a 3x5 kilométeres váltó­ban: csak második lettem Bozsik Anna. illetve csapat­ban a Vasas mögött, salgó­tarjáni társaimmal Egyéni célom volt minél sikereseb­ben érettségizni a testneve­lés tagozatos középiskolá­ban és eredményesen felvé­telizni az ELTÉ-re. Végül is négyesre „értem”, és utolsó vizsgám előtt állok az egye­tem első félévének végén. — Mit tervez az új esz­tendőre? — Sajnos, az új szezonra nem tudtam megfelelően fel­készülni az egyetemi vizsgák és amiatt, hogy nem enged­tek el innen edzőtáborba. Így legfeljebb a február végi, március eleji versenyeken van esélyem jobb helyezésekre. Ott leszek azért a biatlon­bajnokságon és a hosszú tá­vú OB-n is. Szeretnék az idén megint bekerülni a vá­logatottba, de nagyrészt ta­nulmányi elfoglaltságaimtól függ, mennyire sikerül. — Kinek a válaszait sze­retné olvasni legközelebb a fenti kérdésekre? — Általános iskolás ko­romban együtt atletizáltam Salgótarjánban Bea húgom­mal. Akkori vezető edzőnk Angyal János volt. Az ő fe­leleteire lennék kíváncsi. Olimpiai ötpróba Nagy érdeklődés a téli túra iránt Országszerte egyre többen kapcsolódnak be a második éve zajló, újabb olimpiai ötpróbasorozat szabadidős­sportrendezvényeibe. A most következő szombaton ismét több ezer, sőt tízezer fiatalt és idősebb próbázót is vár­nak a különböző megyékben, városokban kijelölt rajt­helyeken, hogy teljesítsék a kitűzött 20 kilométeres tá­vot az előírt szintidő alatt. A nógrádi megyeszékhely ugyan már a téli úttörő­olimpia országos döntőjének lázában ég, de az idősebb korosztályok tagjai közül to­vábbra is sok 'százián készül­nek a túrára. Figyelmesen kell majd végigmenniük az úton, hiszen közel az északi határ, a Karancs hegység­ben, de jó néhányan lesznek majd, akik útbaigazítják őket. Balassagyarmaton nincs ilyen veszély, hiszen nem a határ, hanem a Nyírjes felé vezet a kijelölt útvonal. Pásztón pedig a Cserhát hegységen át mennek majd a túrázók a városi KlSZ-bi- zottság elöl, reggel 8 órakor rajtolnak. Érdemes jól megfontolni, milyen "öltözéket választanak ki érre az alkalomra a pró- bázók. Az időjárásnak meg­felelően meleg, több rétegű felsőruházat, nadrág és olyan lábbeli ajánlatos, amely al­kalmas a hóban, jeges és meredek úton, sárban is a biztos megkapaszkodásra. Nem árt némi elemózsiát, kis folyadékot is vinni az útra, bár mindhárom hely­színen gondoskodnak a ren­dezők meleg teáról és enni­valóról a résztvevőknek. A próbázás feltételei azonosak a korábbiakkal. Élők^siíileti mérkőzés Testvérek kÖ2Ött is... Naqv bá>or y—SoTC 2 — 1 2-í) Salgótarján, tóstrandi sa­lakpálya, V.: Gáspár. SBTC: László — Vágó, Urbányi, Babosán — Becsei. Zimonyi, Lipták — Sváb. Jónás. Ráez, Radios. Edző: Haász Sándor. Nagybátony: Kiss — Mihal- kó. Orosz, Mákos, Bertók (Kovács) — Cséki, Tőzsér (Varga), Szabó L., Berindán — Barta, Szőke. Edző: Répás Béla. Az eredetileg Bátonvtere- n.yére tervezett találkozó helyszínét az ottani pálya használhatatlan állapota mi­att át kellett tenni a megye­székhelyre. A hazai pálya mégsem jelentett igazi előnyt a salgótarjániaknak: botla­doztak, csúszkáltak, majd el is buktak a sáros, víztócsák­kal tarkított játéktéren. A vendégek már az első félidő­ben kétgólos előnyt szereztek Tőzsér és Szőke révén. Szü­net után, a hajrában csak nagy nehezen tudott szépíte­ni az SBTC: Sváb jobbról be­küldött labdáját a bátonviak kapusa saját hálójába ütötte. A játék képe alapján a múlt hét végén teremtornán szerepelt, harmadik vonalbe­li Bányász-csapat megérde­melten nyert. Már csak azért is, mert a hazaiak közül csu­pán egy-két játékos küzdött teljes erőbedobással. (Ez igazából nem is csoda, hiszen pillanatnyilag elég csupán egészségesnek lenni, hogy be­kerüljön valaki a hét sérül­tet és beteget számláló gár­dába. ..) Férfi MNK Nem kellett megizzadni Romhányt Kerámia—Hollóház! Építők 3—0 (9, 11, ló) Romhány, v.: Varga, Szedlák. Kerámia: Bagi, Ta­kács, Kulcsár, Pod- horszki, Lichy, Ba­logh. Cs.: Kovács, Baranyi. Németh L., Spitzer. Edző: Rez­nicsek László. Az eiiső fordulóban erőnyerő Kerámia, a másodikban a vodít „tesitvérgyáir” csapatával mér­kőzött. A megerősödött vendé­gek Láits-zóilaig komoly ellenfél be­nyomását keiitetíték. A tizenöt­szörös vád ogatott Dvoráík és tár­sai a játék folyamán, aztán nem iianúsiioítftaik különösebb elilenái- iást. így beigazolódott a helyes döntés, hogy az MNK miatt nem szakította félbe alapozását a ha­zai csapat. A több száz kilomé­tert utazó vendégek még meg­izzadná sem voltak hajlandók. A romhányi játékosoknak egyelőre a labda közelsége Is örömet oko­zott a kemény felkészülés köze­pette. R. L. Hóátcsoportosítás Készülődés az úttörő-olimpiára A salgótarjáni síklub hétfőn elkezdte a téli úttörő-olimpia pályáinak az előkészítését. A Kakuk József vezette 15 fős kollektíva — dacolva az időjárással — sportolásra alkalmas havat varázsol a helyszínre. Az elmúlt hét végi hó zömítése után, a tűzoltók segítségével locsolták a pályákat és kedd este már a hóágyú is üzemelt. A gondos kezek munkája után péntekre 20 cm-es hó várja a versenyzőket. Bencze Péter felvételei Fóliával hordják a havat Egyengctés a kapuk körül Készül a sífutópálya

Next

/
Thumbnails
Contents