Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
Család és iskola Hogyan fejlődött a kulturális ágazat? (I.) A színvonalasabb oktatásért N evezetes dátum az egyetemes nevelés, történetben is 800. esztendő karácsonya. Fényes ünnepségen a pápa ekkor koronázta császárrá Nagy Károlyt, a frankok uralkodóját, aki a feudális állam- szervezet kiépítésével egy időben az egész országra kiterjedő, a területi elven nyugvó iskolahálózatot hozott létre. Ennek előtte ismeretlen volt Európában a széles körű iskoláztatás. Azért emlékeztetünk erre a messzi századokba vesző epizódra, hogy kifessék: lám, már a kezdet kezdeténél, az intézményes „tömegoktatás” megszületésekor a frank birodalomban — a kor színvonalát és művelődési igényeit jóval meghaladva — közügy volt az ifjúság tanítása, nevelése, a műveltség alapjainak lerakása. Gyakran mondogatjuk, és így is van; a szocializmus abban is meghaladja a polgári társadalmat, hogy közkinccsé teszi' a műveltséget, szélesre tárja mindenki előtt az oktatási intézmények kapuit, és az iskoláztatás alakulása az egész nép számára közüggyé válik. Az oktatás szervezése ugyan már nálunk is régóta állami feladat, de napjainkban sok olyan ember van. aki valamiképpen áilástfoglai a gyerekrtevelés, a tanú ás ügyes-bajos dolgaiban. Más kérdés, hogy az egyéni nézetek hangoztatása, az iskola mindennapi életébe való beleszólás, amely persze— a pedagógusok a megmondhatói — korántsem mindig indokolt, kellő segítség-e az érintetteknek közoktatásunk továbbfejlesztéséhez. Művelődési házak, klubok, színházak, mozik, rádió, televízió, könyvek és önképzés — számos útja-módja van napjainkban a művelődésnek, az ismeretszerzésnek, de a gazdag kínálat ellenére is vitathatatlan, hogy a nemze^ műveltségének megalapozója, és legfontosabb intézménye modern világunkban is at iskola. A nevelés-oktatás ügyének további társadalmasítása jelenlegi gazdasági körülményeink között elsősorban cselekvő hozzájárulást igényel. Erre mutatott rá Pozsgay Imre is, a Hazafias Népfront decemberi kongresszusán: „A kulturális életben a közkiadásokkal való takarékosság érzékenyen érintette az iskolai-közművelődési területek fejlesztési és fenntartási, működési feltételeit. Az állam ellátási kötelezettsége és felelőssége továbbra sem csökkenthető a feladatokban, de keresni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetőségeit.” Mit tehet a népfront az iskoláért, a nevelésügyért; hol lehet elkezdeni a mostaninál hathatósabb patronálást? Azt hiszem, mindenkinek kézenfekvő, hogy a családi nevelés erősítése a kiindulópont. Amennyire egyértelmű ez. legalább annyira nehéz kérdés is egyúttal. Ez idő tájt, a család funkciója átalakulóban van. Szemünk láttára zajlanak le a családban azok a szerkezeti változások, amelyek hatásaként sajnálatos módon a nevelés háttérbe szorul. Egyfajta válság ez, hiszen a családok jelentős része nem, vagy csak akadozva látja el első számú kötelezettségét, a gyerekek nevelését, mi több, ezt a terhet igyekszik teljesen áthárítani a társadalomra, leginkább az iskolára. Fölborul a család és az iskola közötti hagyományos, nagy múltú munkamegosztás — az iskola terhére, végső soron azonban gyerekeink kárára. Helyesen ismerték föl tehát a kongresszus fölszólalói, hogy a családi nevelés sáncait kell megerősíteni minél előbb — a pedagógusok közreműködésével —, a család és az iskola viszonyában kell újra összhangot teremteni. E tekintetben a legsürgősebb tennivalót a kongresszuson így jelölték k): „Az iskola és a család közötti együttműködés jegyében erősítjük kapcsolatainkat a szülői munkaközösségekkel és a tantestületekkel. Arra törekszünk, hogy minél több család vállalja a gyermekeirtk jövőjét me alapozó, a jellem és a munkára nevelés, az érzelmi és értelmi nevelés fáradságos, de sok örömöt is nvújtó munkáját.” M ostanában hajlamosak vagyunk a társadalmi együttélés zavaraiért is kizárólag a gazdasági nehézségeket okolni. Pedig a gazdasági rendteremtés csak az egyik kulcs a társadalmi gondok zárjához, a másik kulcs tudati jellegű, tehát bennünk van, az emberekben. A társadalom lendületes fejlesztéséhez az intézmények kapcsolatának összhangba hozásán kívül magunknak is meg kell újulnunk, főleg közösségi kapcsolataink újrarendezésével. A nagyobb szabadság, a szocialista demokrácia kite- rebélyesedése kitűnő alkalmat kínál a megújuláshoz, csak élni kell a lehetőséggel. A családi nevelés fogyatékosságai — velük szoros összefüggésben az elharapódzó magatartási kulturálatlanság —, az iskolai élet ellentmondásai sem szűnnek meg maguktól: fölszámolásukhoz tudatos közösségi munka szükséges, ami óhatatlanul a nevelésre, ez iskolaügyre mutat vissza. Nincs a társadalmi fejlődésnek olyan kérdése, amely valamiképpen ne kapcsolódnék az iskolához, a művelődéshez. Az iskola rangjának emelése ezért egyik legfontosabb közügyünk. P. Kovács Imre Liszt-hanglemezek A Hungaroton új kiadványai A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat több új korongot, albumot készített, illetve készít el Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulója tiszteletére. Jelentős vállalkozás a Christus-oratórium rögzítése. A világon az első felvétel erről több mint másfél évtizede készült, szintén a Hungarotonnál. A Christus- oratórium Sólyom Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára. B. Nagy János és Polgár László tolmácsolásában csendül fel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart, a Magyar Rádió és Televízip énekkarát Doráti Antal vezényli. Megjelenik Liszt ösz- szes szimfonikus költeménye is — albumban. Ebből egyetlen teljes felvétel van a világon: az 1960-as évek végén készítették az amszterdami Concertgebouw zenekarral. Bemard Haitink vezényletével. Liszt Ferencnek 13 olyan zeneműve van. amelyet szimfonikus költeménynek tekintenek. A Hungaroton ezek mellé felvesz még két olyan művet, amelyet Liszt nem nevezett szimfonikus költeménynek. műfajilag mégis az. A felvételek a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarával, Joó Árpád vezényletével készültek. Mindkét kiadvány az idei Hungaroton hanglemezheteken lát napvilágot Különlegességnek számít Liszt egyetlen befejezett operájának rögzítése. Ezt a művet 13 éves korában írta Liszt, Don Sanche címmel, s be is mutatták. Eredeti kézirata a párizsi opera könyvtárában található, másolataihoz azonban a Hungaroton szakemberei már korábban hozzájutottak. Ezek alapján készült a lemez' amelynek világpremierje júliusban lesz. A zenedrámát Kelen Péter, Hamari Júlia, Komlósi Ildikó. Gáti István, Farkas Katalin énekli, a Magyar Állami Operaház zenekarát Pál Tamás vezényli. Eddig még nem került a hanglemezpiacra olyan felvétel, amely kizárólag Lisztzenekari kíséretes dalait rögzíti. Ilyen lemez jelenik meg októberben, a dalokat Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes. Sólyom Nagy Sándor énekli, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Kórodi András vezényli. A Hungaroton nem feledkezett meg a repertoár karbantartásáról, bővítéséről sem. A Kóni&művek sorozat VIII. darabja —, amelyen a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének férfikara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zámbó István vezényletével szólaltatja meg a kórusműveket — novembertől lesz kapható. Két válogatás is készült Liszt orgonaműveiből. Az első —• amelyen Lehotka Gábor játszik —, már tavaly októberben megjelent. A másodikon Elekes Zsuzsa szólaltatja meg a a hangszerek királynőjét, ezt a lemezt májusban vehetik kézbe a komoly zene kedvelői. Folyamatosan javulnak a közoktatás feltételei Egy középtávú tervidőszak eredményeinek és tapasztalatainak összegzésekor, a következő ötéves terv feladatainak kimunkálásakor sokan megkérdezik: megvalósultak.e a kitűzött célok, mire számíthatunk az előttünk álló öt évben? A továbbra is nehéz gazdasági helyzetben és a tanácsi gazdálkodás megváltozott keretei között társadalmi súlyuknak megfelelően. a szakmai munka minőségi fejlesztési igényeivel összhangban gyarapodnak-e a művelődési ágazat jeltételei? A kérdésekre — az egyes területeken ismert gondok, ellátottságbeli színvonalkülönbségek ellenére — egyértelműen pozitív -választ lehet adni. Ennek alapja, a konkrét ötéves tervi, programok eredményes teljesülése, amely — egy több évtizede elhatároz zott szándék valóra váltását segítve — a megye kulturális hátrányainak folyamatos, egységes és fokozatos megszüntetését szolgálja. Ebből a szempontból igen nagy jelentősége van annak, hogy a VI. ötéves terv ágazati céljai megvalósultak. egyes területeket túltel. jesítés is érzékelhető. A megyei tanács tudatos tartalékképzésének, a végrehajtott átcsoportosításoknak, a társadalmi munka fellendülésének köszönhetően — a korlátozó intézkedések és a bekövetkezett árunövekedések ellenére — az alapellátásban nem került sor feladatok elhagyására, vagy működési színvonalcsökkentésre egyetlen tanácsnál sem. A tervezett 425 óvodai helyivel szemben 525 létesült a VI. ötéves tervben. Salgótarjánban a Beszterce-lakótelepi 150, Bátonyterenyén a Mátra.lakó- telepi 100 és a nógrádmegyeri 75 személyes óvodák, mint szép létesítmények is említésre érdemesek. Beruházásból 78 új általa, nos iskolai tanteremmel gazdagodott megyénk (ebből 28 tanterem építése a városokban már az V. ötéves tervben meg. kezdődött.) Bővítéssel, átalakítással további 8 tanterem létesült. Több településünk lakóinak okozott örömet a tornateremmel, egyéb helyiségekkel ellátott komplex és szép iskolaépület (Vanyarc, Nőtincs, Ma- gyarnándor), vagy a korszerű tantermeket magában foglaló új épületrész (Kálló, Nagy- bárkány. Nagyoroszi, Rimóc). Űj tornaterem épült Jobbágyiban. A beruházások mellett a tanácsok felújításokkal is jelentősen segítették a feltételek javítását. Ezek közül nagyságát tekintve kiemelésre kívánkozik Balassagyarmaton a II. Rákóczi Ferenc és Pásztón a Kun Béla Általános Iskola teljes korszerűsítése. A megépült, felújított általános iskolai tantermek jelentősen csökkentették a tárgvi feltételekben meglevő különbségeket. Minisztériumi beruházásból 2 új létesítményt adtak át az elmúlt középtávú tervciklusban. A Salgótarjánban épült Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet a gyermekvédelmi munka feltételeinek bővítésében és javításában jelentett minőségi előrelépést. A Pásztón átadott úi kisegítő iskola és nevelőotthon a gyógypedagógiai nevelés intézményi hátterének feszültségeit szüntette meg. A szá- toki intézmény diákotthoni részének teljes felújítása is jelentős tett volt. Középfokú intézményhálózatunk szintén jelentősen gazdagodott. Balassagyarmaton 8 új tanteremmel és tornateremmel bővült a Balassi Bálint Gimnázium, egvidejű- leg megvalósult az intézmény régi épületének teljes rekonstrukciója. Űj diákotthonok épültek Pásztón és Balassagyarmaton, 200—200 hely- lyel. Balassagyarmaton katonai kollégium is létesült —■ új intézménytípusként — a régi megyeháza épületében, melyet a HM újít fel erre a célra. Szécsényben és Balassagyarmaton új tanműhely épült, utóbbit — átmenetileg — tan. termi célra használja a szakmunkásképző intézet. Salgótarjánban folyik, Balassagyarmaton megkezdődött az új 18 tantermes gimnázium építése. Korszerű gépek beszerzésére kiemelt anyagi támogatást, kapott a salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Stromfeld Aurél Gépipari és Gépg.yártástech. nológiai Szakközépiskola, a számítástechnikai oktatás bázisának kifejlesztésére a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola. A megyében azonban még sok olyan iskolaépület vara, amely a korszerű nevelő-oktató munka igényeinek nem fe. lel meg és felújítással sem tehető alkalmassá. Űj létesítményeink feletti örömünk sem feledtetheti el azokat a tervezési, kivitelezési, műsza. ki-ellenőrzési fogyatékosságo. kát, melyek — főként a központi fűtés problémái miatt — bosszantották a tanulókat, pedagógusokat. szülőket, egyes helyeken (Rimóc, Nőtincs, Ma- gyarnándor). A„ ilyen és hasonló gondok elkerülése a jövőben nagyobb igényességet kíván valamennyi közreműködőtől. Á legutóbbi két ötéves terv iskolaépítési programja megyénkben lehetővé tette, hogy a megnövekedett gyermekiét- szám ne okozzon nagyobb fe. szükségeket az iskoláztatásban. A városokban — főként Salgótarjánban — nehezebb a helyzet (egyes iskolákban nagy a zsúfoltság, körzethatár-módosításra, a tanulók utaztatására, egyéb helyiségek tantermi célra való igénybevételére is kényszerülnek), de nem kellett váltakozó tanítást bevezetni, ami országosan is figyelemre méltó eredmény. A tervciklus során megvalósult valamennyi tervezett és terven felülj .fejlesztéshez, felújításhoz biztosítani tudták a tanácsok a szükséges működé, si költségeket. A taneszköz-ellátottság bővítését a megyei tanács kiemelt összegekkel támogatta. (Folytatjuk) Molnár Béla • megyei művelődési osztályvezető-helyettes A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, a névadó születésének 139. évfordulójára emlékfaíat kapott a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságától — bp — műsor KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mád kuLturális programok 8.30: Szombaton soha? — Jegyzet 8.30: Donizettii: A csengő 0.30: Labirintus f.46: Szólj, szólj sípom! 10.05: Diákfélóra 10.35: Karvewetők. XXV/9. rész. 11.32: Indul a baikterház. X/2. rész 12.45: Távlati tervek. 13.00: Két bailettszvit 13.40: Kapcsoljuk a nyír egyházi stúdiói 14.10: A magyar széppróza századad 14.25: Zened tükör 15.00: Most jelent meg 15.30: Daloló, muzsikáló tájak 16.05: Révkalauz 17.00: 25 éves az Üj^ írás 17.50: Népi hangszeres muzsika 18.15: Hol volt, hol nem vol/t. . . 18.25: Mád könyvajánlatunk. (Ism) 18.30: Esti Magazin 19.15: Közvetítés a Játékszínből Máiltí riénd 20.56: Szebenyi Jáno-s fuvolázdk 21.40: A harmadik kötet? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Új Melódia-lemezeinkből 23.30: Ifjú szerelmesek elégiája Részletek Henze operájából 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.»5: Napközben 12.10: Magyar zeneszerzők fúvóstáncadból 12.2i5: Néhány szó zene közben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgdahuililiam 14.00: Urbán Katalin nótákat énekel 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Tudományos könyvespolo 15.10: Oparaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Billy Cobban dzses&z- együttese játszik 17.30: Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Operettk ed velőknek 20.03: A Poptarisznya daliadból 21.05: Kétszer Molnár! 21.59: Könnyűzene. hang s ze rsz ó 1 ók. 22.15: Az élő népdal. (Ism.) 32.25: Világsztárokkal »okszemközt. VI/l. réez 23.2#: Laktos Mihály népi zenekara játszik 23.50: Behár György szerzeményedből #.l#: Ejfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. , hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától ' a Dunáig. Észak -m ag y aronszá gi képeslap. Szerkesztő; Csonka László. (A tartatomból: Bemutatjuk a Tokaj hegy aljad Borkombimát nívódíjas épületét és tervezőjét. — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete. Fürdőzők a sátor alatt.) 18.00: Észak-magyar- országi krónika. 18.25—-18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: iskolatévé 9.25: Orosz nyelv 9.45: Játsszunk számítógéppel! 10.00: illés Béla: Honfoglalás. Tévéfilm. II. rész. 10.40: Magyarország kisvasútjai 11.00: Ausztrália a hullámos papagájok hazája 11.40: Sevillai szimfónia. Spanyol rövidfilm 12.00: Iskolatévé 15.40: iskolatévé 16.00: Most mit tegyünk? 16.10: Kamera 16.45: Hírek 16.50: A Halley-üstökös visszatér. Román kisfilm 17.00: A cirkusztóil a szafairipar- kig és vissza 17 25: Tévébörze 17.30: Pulzus 18.20: Képújság 18.25: Telesport 18.55« Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör 20.50: Hírháttér 21.40: Műkorcsolyázd Európa-bajnokság 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR 17.40: Képújság 17.45: Kuckó 18.15: Egészen normális őrület. XI/3. rész 19.05: A madarak már visszatértek 19.45: 75 perc Karlheinz Stockhausennel 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Egészen, normális őrület. XI/4. rész 22.15: Kicsoda ön, Méliusz József? 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv.híradó 20.00: Életünk krónikája. 11. rész. 20.30: Az élet egy fejezete. — „Tv.játék 2. rész. 21.40; Autósok_motorosok magazin]* 22.20: Urál_vidéki népdalok és táncok 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás_jelentés 22.00: E z történt 24 óra alatt 22.10: Műkorcsolyázó EB. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Életben maradná. Színes, zenés amerikai film. — József Attila: Egy éj Velencében. Magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A Kék villám (14). Színes, látványos, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Madách Kamara: Emlékszel Dolly Belire? Színes jugoszláv film. — Filmklub: VIII. Henrik magánélete. — Pásztói Mátra: Egymásra nézve (18). Színes magyar film. — Szécsényi Rákóczi: Gyerekrablás a Paláink utcában. Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfit A potszeidon katasztrófa (14). S zí n es a m éri k a i katas z t ró f a fi! m. — Nagylóc: Szédülés (14). Színes, szinkronizált, amerikai krimi. — Jobbágyi: A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia fűm. 4 NÓGRÁD - 1986. január 30., csütörtök
