Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
Srak«ferveze(! kongresszus efőtt Tessék mondani. Ár- (érdek-) védelem mi az a csirágáilvány? Azt mondja: csirágáilvány — és én nem mondok semmit. Azt mondja, hogy kaszerol meg szoszier. Gyanakvóan fürkészem. Csak nem a bolondját járatja velem? Aztán azt is mondja, hogy homárvilla — és megköny- nyebbülten sóhajtok. Végre ,el tudom képzelni, mire való lehet egy jobbfajta helyen. Én igazán nem vagyok senki fia pincér ellen. Mégis. Csak egyszer látnám, hogy az az öt, hat, vagy mit tudom én, hány tányér, amit a karjára pakolva kiúsztat a vendéghez, megbillen! Vagy letálalná, még mielőtt az asztalhoz ér vele! Mert., mi a fenétől áll az a majdnem lagzasasztalra való tányérhad tigy a karján, mintha oda lenne ragasztva?! Varga Tibor prímán derül ezeken, jól áll neki. Melyik 2? éves fiatalembernek ne állna jól a mosoly? A salgótarjáni Beszterce étterem pincére —, nekem úgy tűnik legalábbis —, mindent tud, amit a szakmában tudni lehet, csak egyet nem. Hogy miért lett a hangulatos, kifejező pincér szóból felszolgáló. Ámbár, nem is neki kell ezt tudni, hanem, aki kitalálta. Varga Tibor azt találta ki, hogy ő márpedig pincér lesz. s az eltelt évek ezúttal is beigazolták: mindig az első ötlet a legjobb. Ennek a magas, nyurga, kamaszos fiatalembernek érzéke van a szakmához. És roppant élvezi is, amit tud. Ezt akkor sejtettem meg. amikor az asztal megtérítéséről szólva, külön megemlítette a szalvéta hajtását. Miért? Hát hányféleképpen lehet azt a szalvétát variálni? — Én már akkor is hú- szonhétféleképpen tudtam, amikor öt éve a szaknia kiváló tanulója országos versenyre mentem — világosít fel, s mit tagadjam, most újra rajtam a meglepődés sora. Hát igen, ez szakma a javából! A versenyt mellesleg megnyerte, palóc asztalt terített, fanyelű evőeszközökkel, szőttes abrosszal, hímzett vászon szalvétával. A győzelem számára annyit jelentett, hogy feleannyi vizsga órán kapta meg a szakmunkáslevelet. sőt, három hónappal előbb. Na meg az az egvhavi NDK-beli utazás se volt utolsó, amit a KISZ KB jutalmaként nyert. Egyébként nemcsak tálalni, főzni is szeret. Most, hogy felesége levelező főiskolás, van is alkalma otthon gyakorolni. Kedvtelésének buzgón hódol. Ha belefog a tervezett lakásépítkezésbe, erre úgy is kevesebb ideje lesz. Hogyan telik ma egy pincér napja? Varga Tibor reggel 9-kor nyit be a Besztercébe. Két óra hosszat az ebédhez készülődik, azaz terít, kenyeret hoz a Napsugár boltból, rendezget az étteremben. Mindeközben, persze lót-fut, lohol. Hogy mennyit? A pontos válaszhoz nyilván kilométeróra kellene a lábra szerelve... — Annyi biztos összejön, mintha Nagybárkányból gyalog járnék be és szintúgy haza — saccolja. Nemcsak a táv az érdekes, hanem a teher is. amit eközben oda-vissza hord. Azt mondja, eddigi csúcsa az volt, amikor a Narancsban egy reggelizőcsoport asztalához egyszerre 29 hidegtálas kistányért ügyeskedett oda. A déli nagy invázió után valamelyest csappan a forgalom, jól benne a délutánban már akad egy órája, amikor ülve elfogyaszthatja a saját ebédjét. Vacsoratájt aztán újra nagy a vendégjárás, s ez tart egészen záróráig, este tízig. Ennyi Varga Tibor egy napja. A következő szabad, majd újra egy 13 órás munkanap. A szaladgálás közben persze számlát is ír, pénzt is számol, cseveg, udvarias, mosolyog. A szakmában bizony nemcsak elegáns esküvői asztalok, igényesen rendezett állófogadások vannak, gyakoribbak az „ebédjegyes” hétköznapok. Legyen a munka különleges, vagy mindennapi, a jó felszolgáló mindenben megtalálja a maga örömét. Megkísérli eltalálni a vendég egyéniségét, hogy aszerint foglalkozhasson vele, ami megint csak érthetetlen a mesterségében. Eltalált egyéniség az első látásra? — Ez ráérzés dolga — okolja magától értetődően. — Otthon is gyakran vagyok úgy, hogy háttal állok bár, mégis tudom, mit csinál a feleségem. Hát, valahogy így ■ • Varga Tibor, a KPVDSZ egyik küldötte lesz a szak- szervezetek országos kongresszusán. Nagy tisztesség ez egy fiatalember számára, noha annyira azért nem fiatal, hogy ne lenne komoly mondanivalója a kongresszus számára. — Nekem a vendéglátós szakmunkásképzés régi vesz- szőparipám — kezdi el előzetes „hozzászólását” a Beszterce különtermében. — Mert nemcsak egy kívülálló nem tudja, mi az a szoszier meg kaszerol. ami egyébként szó- szostálat és lábast jelent, hanem úgy látom, sok pincér sem. Nem ismerik a csi- rágállványt, mert ilyesmivel az ember ritkán dolgozik. De /egy szakmabelinek akkor is tudni kell! Ahogyan a gyárak tanműhelyben oktatják a tanulókat, én valami hasonlót szeretnék a vendéglátónál is. Amolyan tankonyhát, tanéttermet. ahol a kezdők minden eszközt, minden fogást magas fokon ismerhetnek meg, függetlenül attól, hogy a ké- sőbbiekbeh le's’z-e alkalmuk velük dolgozni vagy sem. Ahol nemcsak jól, hanem elegánsan tanulnak meg dolgozni a pálya elején állók. Hogy a későbbiekben mindig tudják, akkor is. ha egyszerre tucatnyi tányérral loholnak ki. hogy mégis az az igazán. elegáns dolog, ha háromnál több nincs a karjukon ... Amit mond. az meggvőző. Fiatal Varga Tibor, sokat fog még tanulni. De, ami a szakma szeretetét. a mesterségbeli hitet illeti, azt máris taníthatná. Szétüti Márta Vásárlás közben a legritkábban jut eszünkbe, hogy vajon kik őrködnek azon, mennyit is írhatnak a kereskedők az árcédulára. Az árak sokfélesége, a néha üzletenként változó kiírások között a vevőknek mindez föl sem tűnik. Ritkán vesszük észre, hogy valami már évek óta ugyanannyiért kapható, vagy a jobb minőségű árut alig valamivel drágábban kínálják. Pedig a mindennapi közérzetünket is befolyásoló fogyasztói árak fölött mind szigorúbban őrködnek az árhatóságok. Az Országos Anyag- és Árhivatal mellett a helyi tanácsok és az ágazati minisztériumok — piacfelügyeleti jogosítványuk alapján — ellenőrzik az árakat. A piachoz igazítva Ennek módszere az évek során alaposan megváltozott, s túlzás nélkül állíthatjuk, a tavalyi év fordulópontot hozott. A gazdálkodásról szóló törvényben a kormányzat meghatározta a korrekt gazdálkodás szabályait, és az elvárható üzleti magatartást. E keretjellegű szabályozásban nemcsak az feltűnő, hogy elsősorban magatartási normákat ír elő, hanem lehetővé teszi a gazdálkodás, és ezen belül' az árképzés komplex értékelését is. A korábbiakkal szemben nem a hasznot, hanem magát az árat veszi górcső alá, s ennek arányos voltát vizsgálja. Az árhatóságok feladata — fogalmazta meg Hübner Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal ellenőrzési főosztályának vezetője —. hogy a gazdaság- politikai célkitűzések, az antiinflációs törekvések megvalósítását elősegítsék, s ennek érdekében ellenőrzéseik során arra ösztönözzék a gazdálkodókat, hogy az árakat a piaci viszonyokhoz igazítsák. Emellett változatlanul szigorúan járnak el, ha tisztességtelen gazdálkodói magatartásra, árdrágításra, a vevők megkárosítására bukkannak. E munkát segíti az éves árellenőrzési terv, amely pontosan rögzíti az egyes árhatóságok feladatait, az elvégzendő vizsgálatok számát és jellegét. Az általános érvényű szempontokon túl, természetesen, az árhatóságok más és más tényezőre helyezik a hangsúlyt. Tavaly az első fél évben az árhatóságok 606 esetben szabtak ki valamilyen büntetést, ezen belül kereken százszor bukkantak tisztességtelen árra, 89 esetben pedig vagy leszállították az indokolatlanul Mexikói melegszendvics A Debreceni Tartósítóipari Kombinát gyártmánvfejlesz- tési osztályán a múlt évi sikeres kísérletek után januárban megkezdték a melegszendvicskrémek gyártását, mégpedig négyféle változatban. Egy-egy 300 grammos dobozból tíz szendvicsszelet készíthető néhány perc - alatt. A mexikói melegszendvicskrém téliszalámit, gyöngybabot, zöldpaprikát, hagymát, csemegekukoricát és fűszereket tartalmaz, s íze csípős jellegű. A provánszi változat sonkából, marhahúsból, piros és zöld pritaminpaprikából, hagymából, paradicsomból és fűszerekből készül. A gombás melegszendvicskrém gombát, kolozsvári szalonnát, petrezselyemzöldet és fűszereket tartalmaz, míg a hamburger melegszendvicskrém gombát, húsból, pirított hagymából, paradicsomból és fűszerekből ál! össze A melegszendvicskrémet a gyár egyelőre Debrecenben, illetve a környék településein hozza forgalomba. \ NÁÉV asztalosüzeme 10.3 millió forint árbevételt ért el az elmúlt esztendőben. Termékük 60 százaléka saját fel használásra került, még e fennmaradó részt ipari érté. kesítésre termelték — bp — magas árat, vagy elrendelték — összesen mintegy 20 millió forinttal — a vevők kártalanítását. Jó néhányszor előfordult azonban, hogy nem lehetett pontosan megállapítani, kik vásároltak a drágának talált portékából, így mintegy 15 millió forintot fizettek be a vétkesek a Piaci Intervenciós Alapba. Bejelentési kötelezettség Az árellenőrzés feladatának megfelelően nemcsak utólag tárja fel a hibákat, hanem megelőzi az indokolatlan áremelést. Ezt szolgálja a bejelentési kötelezettség, amelynek értelmében a gazdálkodóknak áremelési szándékukat be kell jelenteniük az Országos Anyag- és Árhivatalnál, s annak jogában áll azt — maximum egy évre — elhalasztani. (A legfontosabb alapanyagokra, félkész termékekre és egyes kiemelt késztermékekre 1981 óta vonatkozik ez a szabály.) Az antiinflációs gazdaságpolitikának megfelelően tavaly decemberben e kötelezettséget újabb termékekre terjesztették ki, igaz, ez csak szeptember 30-ig volt érvényben. Mindenesetre, ebben az időszakban, amikor a fogyasztási cikkek, szolgáltatások majdnem teljes körére kiterjedt a bejelentési kötelezettség, a kérelmek túlnyomó többségét — több százat — nem találták alaposnak, és elhalasztották az áremelést. Az időlegesen bevont termékeknél — 14 esetben — 78 millió forintnyi indokolatlan áremelést akadályozott meg az ár. hivatal. Bár a kiegészítő rendelkezés mandátuma lejárt, de az abban felsorolt jó néhány cikkre változatlanul fennmaradt a bejelentési kötelezettség. A hiányzó piaci kontroll helyett az árhivatal kénytelen megakadályozni az olykor indokolatlan áremelést. Új ellenőrzési módszer Az antiinflációs gazdaság- politika sikere azonban nemcsak az ellenőrzésen múlik, hiszen egy piacra orientált gazdaságban az árakat hosz- szú távon nem lehet adminisztratív eszközökkel korlátozni. Ennek szerepét fokozatosan át kell vennie a hiánytól megszabadult piacnak. Ám, ez hosszú folyamat. így várhatóan a következő években sem csökkennek az árhatóságok feladatai. Éppen ezért az Országos Anyag- és Árhivatalban most dolgoznak az ellenőrzés új módszerein, amelyek a vásárlók érdekeit is védik a következő években. Lakatos Mária 1 Megújuló piaci munka a tűzhelygyárban A gazdálkodás megújításának folyamatában idén piaci kapcsolatait is felfrissíti a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A kereskedelempolitikai elképzeléseket eddig is többirányú piaci kapcsolatok útján valósította meg a gyár, a jövőben azonban újabb értékesítési partnereket is bevon a munkába. A hazai piacon a hagyományosan kiépült nagykereskedelmi lánc útján kerülnek a boltokba a gyár termékei. A tűzhelygyári készülékek 80 százaléka e szervezet keretében jut el a fogyasztóhoz. E területen a mindennapos együttműködés erősítése a legfontosabb feladat. A termékválaszték teljes körű piaci terítéséhez újabb lehetőségek feltárására is szükség van. Már tavaly bekapcsolódott a tűzhelygyári termékek forgalmazásába a Skála-áruházi lánc, ezen túl az SVT bővíti kapcsolatait a fogyasztási szövetkezetekkel, valamint a nagyfelhasználó építőipari vállalatokkal is. A vásárlóval való kapcsolatokat fűzik szorosabbra a közös mintaboltok: az idén nyitásra tervezett üzletekkel együtt 16 közös mintabolt szolgálja a vásárlók érdekeit. Változatlanul sok gondot okoz — a széles körű hazai piaci kapcsolatok ellenére is — az alkatrészellátás. A gvá. rí vevőszolgálat napi teendőjéhez tartozik az utánvétes alkatrészigények kielégítése, esetenként 30—40 ilyen kérésnek is eleget tesz. Az alkatrészellátás és -terítés egyen- letesebbbé válása újabb együttműködési lehetőségek megteremtését igényid. Az exporttermékek, a gyári termelés mintegy tíz százalékát teszik ki. A külföldi vevőnek címzett gyártmányok értékesítésében a legfőbb partner a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat, valamint új kapcsolat keretében a Pannónia és a Nikex Külkereskedelmi Vállalat. Űjabb külkereskedelmi cégek, valamint a Skála World Trade forgalmazásba való bevonása ügyében most folynak a tárgyalások. A piaci munka erősítésének egyik alapfeltétele a vállalati marketing fejlesztése, célirányosságának érvényesítése. Idén a szervezett reklám- és propagandatevékenység kiala. kításában, a vásárlók folyamatos, széles körű informálásában is előrelép az SVT. Várhatóan még az év elején — először belföldön, majd az exportértékesítés területén is — a vállalat teljes egészét bemutató termékkatalógust jelentet meg. melyet aztán az összes üzletbe eljuttat. Hansági vadászmérleg Szép sikereket, gazdag zsákmányt hozott a most befejeződött vadászati idény a Hanságban. A 60 ezer hektáros területen 240 vaddisznót, 210 szarvast, 250 őzet, 3800 fácánt és 2400 nyulat ejtettek el a hazai és külföld’ vadászok. A vadászatok során igyekeztek az elszaporodott nagyvadállományt csökkenteni. A hansági vadászterület gazdája a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság. Az ágazatnak 9,7 millió forintos, éves árbevétele volt, amiből a tiszta nyereség 1,4 millió forintot tett ki. 1986-ban is csaknem egész évben folyamato. san vadásszák a vaddisznókat, s többször rendeznek majd nagyobb hajtásokat, Több ezer fácánt keltetnek ki mesterségesen, és engednek szabadon. NÓGRÁD — 1986. január 29., szerda
