Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
fflpísSi elfen?TM»!»n«lw*5S«5l. eflcs siSteeressen Hármas szorításban Visszaszerezni a bányászat presztízsét A kányási Béke-akna Vágathajtás a szorospataki bányaüzemnél. A szovjet jö- vesztő-rakodó gépet a Ságvári Endre Szocialista Brigád kezeli A nógrádi szénmedence legkorszerűbb frontfejtését lyezték üzembe novemberben Kányáson. heA közgazdaság} szabályozók, a növekvő fogyasztói igények és a változó piac szorításának gondolata jegyében lehetne tömören összefoglalni a VI. ötéves terv ej. átfogó és átélt időszak fejlődésének, ellentmondásainak legfőbb jel- „ legzetességeit a Nógrádi Szénbányáknál. Elöljáróban még csak annyit, hogy a nehézségek ellenére sikeres időszakot tud maga mögött a kollektíva. A közös erőfeszítések, az ismételt nekirugaszkodások, a meg-megújuló és sorozatos kezdeményezések eredményeként szép sikereket értek el, melyek zöme feltehetően a VII. ötéves tervciklusban, annak is az első évében, X 986- ban jelentkezik majd erőteljesebben. 'k A megyei párt-végrehajtóbizottság nemrég megtárgyalta a Nógrádi Szénbányák gazdálkodásának helyzetéi a VII. ötéves terv, fő célkitűzéseket összegző jelentését. Ebben a többi között ez áll: — „vállalatunk a VI. ötéves terv időszakában széntermelési feladatát teljesítette. é3 a jelenlegi nehézségek ellenére várhatóan 1985-ben is teljesíteni fogja”. A jelentés elfogadása óta az eltelt időszak újabb eredményei azt mutatják, hogy a szénmedence bányászai ígéretükhöz hívén az eredeti 5 millió tonnás széntermelési tervüket 150 ezer tonnával megtetézték. Az elmúlt évben a lakosságnak tervezett 105 ezer tonna helyett pedig 142 500 tonna szenet adtak. önként kínálkozik a kérdés: milyen közgazdasági környezetben érték el az eredményt, mi húzódik meg a számok mögött? A választ röviden így fogalmazhatjuk meg: igen sokféle, de alapvetően egyirányba ható, az ellentmondások sokaságát felszínre hozó és azokat megoldó cselekedetek sokasága jellemezte az elmúlt éveket. A VI. ötéves terv elején kialakult ..koncepcióra” neveze_ tesen a széntermelés visszafejlesztésére az élet rácáfolt: időközben jelentősen megnőttek a fogyasztói igények. Annak. idején a bányászat felelős vezetői, képviselői különböző fórumokon és egyéb más módon is jelezték az eredeti tervvel kapcsolatos észrevételeiket, kifogásaikat. A gyorsan növekvő fogyasztói igények, amelyet tovább fokozott a tavalyi hosszan tartó hideg is, új helyzetet teremtett megyénk szénbányászainak követelményrendszerében is. Ellátási kötelezettségük nőtt, a támogatási rendszer azonban az eredeti állapotban maradt, azaz, öt évre előre, évenként 375 millió forintban állapították meg a nógrádi bányászoknak az ered- menykiegészítést. — Ennek a fix összegnek a realitását is felrúgta az élet — bizonyítja Zsuffa Miklós, a vállalat vezérigazgatója. — Ugyanis a VI. ötéves tervben a folyamatos termeléshez szükséges gépek, berendezések. alap- és segédanyagok ára jelentősen emelkedett. Ez újabb ellentmondást szült. Mivel a fogyasztói igények megnövekedtek, az egyébként fix összegben meghatározott eredménykiegészítés pedig nem követte az inflációs ráta növekedését. A költségek emelkedése arra kényszerítette a vállalatot, hogy csak addig vállaljon pluszfeladatot, amíg az á bérpreferencia figyelembevételével js előnyös a vállalatnak, azaz nem növeli a veszteséget. — A kötött szénár, a szabadon mozgó alkatrészárak, az egyre rosszabbodó geológiai adottságok növelték a termelés költségeit — folytatja az előbbi gondolatot dr. Gergely István gazdasági vezérigazgató-helyettes. — Ehhez jött még a szigorúbb szabályozó rendszerből adódó pluszkiadás. Az évenként engedélyezett 7 százalékos szénáremelés egyáltalán nem volt képes ellensúlyozni a jelentősen bővülő kiadásokat. Ezért a VI. ötéves tervbeli évenként 50—60 millió forint pluszköltség-növekedést kellett kigazdálkodnunk. — Nem volt könnyű ezt elérni, mert a tervezettnél kevesebb szén került id a jobb minőséget adó má’yroű- velésből, s ez csökkentette az elérhető bevételt. Növelte a gondokat, a megoldásra váró feszültségeket a gépesítés finanszírozásánál bekövetkezett törés. Amíg 1980 előtt vissza nem térítendő állami hitelből oldottuk meg a műszaki, technikai, technológiai fejlesztéseket, addig a VI. ötéves terveikíusban saját beruházásból és hitelből kellett a megújulást célzó, azt segítő elképzeléseinket realizálni. Olyankor zajlott mindez, amikor a meglévő gépállomány üzembiztonsága, erőnléte csökkent, s ennek megfelelően teljesítőképességük fokozatosan mérséklődött. A nullára leírt gépállományunk nagysága jelenleg eléri a 24— 25 százalékot — vélekedik a vezérigazgató. Az egyre kevesebbet tudó gépállomány romlását nem tudták ellensúlyozna egy esetleges újabb létszámnöveléssel, mert itt is az eredeti elképzelésekkel ellentétes folyamat indult be. — A szénbányászat nálunk is elvesztette korábbi vonzását. A 80-as évek elején, a jelentős infláció éveiben, a bányászok béremelése elmaradt az országos átlagtól, évenként csupán 2—3 százalékos volt. Ugyanakkor elvesztették húzóhatásukat a korábban bányai munkára serkentő, ösztönző egyéb kedvezmények, így a lakásvásárláshoz adott összeg, a katonai szolgálati mentesség ideje — kér ismét szót Zsuffa Miklós. — Nekünk a bányászlakás-építésben viszont szerencsénk volt, mert száz lakással többet építettünk, mint ahogy azt a lehetőségek a tervciklus elején megengedték. A pluszteljesítést abból az összegből valósítottuk meg, amit másutt nem tudtak felhasználni. — A nagy tapasztalattal és szakmai képzettséggel rendelkező váj ár létszám csökkenése érintett bennünket a legérzékenyebben — kapcsolódik a beszélgetésbe Kazinczi András műszaki vezérigazgatóhelyettes. — Ebben az időben érkeztek el a nyugdíjkorhatárhoz azok a dolgozók, akik a felfejlődés időszakában kötelezték el magukat a bányával, szerették meg ezt a nagyon szép, egész embert és férfias munkát kívánó szakmát. Az új felvételesekkel sem szakmai összetételben, sem pedig a hozzáértésben nem tudtuk pótolni az eltávozottakat. ☆ Az így kialakult ördögi körben kellett megvalós:tani elsősorban a jövőt zolgáló műszaki, technikai, technológiai fejlesztést, az évenként előírt ellátási kötelezettséget jelentő 1 millió tonna szén felszínre hozása mellett. Oly módon, hogy jelentősein növekedjék a lakossági szén aránya, és ezzel együtt eleget tegyenek a gazdaságosság követelményeinek is. A széntermelésben egy csíki csuki helyzethez hasonló időszak következett be. Amikor a széntermelés fokozódott, akkor háttérbe szorult az előkészítő, feltáró munka. Amikor ez utóbbi már nagyon veszélyeztette volna a jövőt, a folyamatos termelést, akkor az előkészítő. feltáró munkát kellett előnyben részesesíteni, azaz úiabb átcsoportosításokat kellett megvalósítani. Mindez kevésnek bizonyult. Más megoldás nem lévén, növelni kellett a túlműszakok, azaz a szabadnapon végzett munkák számát. — Egy-két túlműszak megszervezése nem jelentett volna különösebb gondot — mondja Zsuffa Miklós. — 1983—84-ben évenként 12 szabadnapon folyt a széntermelés nálunk. Mi 1985-ben értük el a csúcsot. Bányászaink az első tíz hónapban 22 szabadnapjukat áldozták fel a széntermelésre. Főleg azok a legproduktívabb dolgozom, akikre mindig, mindenkor tudtunk számítani. A népes áldozatkész csapatból százra lehető azoknak a száma, akik 1985- ben nem vettek ki egve+len szabadnapot és szabadságot sem. Ezt így tovább folytatni nem lehet, vissza kell állnunk a régi szintre... ☆ Rátérve a szénen kívüli tevékenységet érintő piaci hatásokra Kazinczi András a következőket mondja: — A kedvezőtlen változást nem a bánvá'zatot kiszolgáló területeken éreztük, bár új kapacitást sem tudtuk kellően a magunk javára fordítani. De nehéz helyzetbe kerültünk a szabadáras kategóriába tartozó ' termékek gyártásánál, így az acélszerkezeti munkáknál. valamint az építészeti részlegünknél. Mmdkét terij- ]e+°n a beruházások erntelies szűkülése miatt csökkentek a megbízások. A kiegészítő tevékenység kibontakoztatásával kapcsolatos elképzeléseink viszont már megvannak. Ennek realitását az eddig ismert piaci igények is alátámasztják. ☆ Végül miként összegezhetjük a vállalat VI. ötéves tervben végzett munkáját? — e feladatra dr. Gergely István vállalkozik: — A VI. ötéves tervciklus ] minden évét 10—20 millió közötti eredményekkel zártuk, a közgazdasági szabályozók, a növekvő fogyasztói igények és a változó piac hármai szorítása ellenére. Ezt én nagyon komoly eredménynek tekintem. Az előbbiek azt is jelentik, hogy nem volt szükségünk központi segítségre, de a gazdálkodás gondjai egész időszak alatt végigkísértek bennünket. A termelés finanszírozásához hitelekre volt szükségünk. Ä nyereséges gazdálkodás összetevőit a következőkben próbálom összefoglalni. Az 1981-ben elnyert önállóság jelentős energiákat szabadított fel. A központi szabályozók szigorodása köz- ■vetlenül hatott gazdálkodásunkra. A termelési költségek növekedésének ellensúlyozását szolgálta az anyag- és energiamegtakarításban elért, évenkénti 30—40 millió forint. Az eredmények forrásaként említem meg a munka- és üzemszervezésben rejlő új lehetőségek előnyös kihasználását, a fővállalkozási rendszer kezdet; eredményeit, a végrehajtott vállalati belső átszervezéseket, a külső szervek bevonását, a hatékonyabb gazdálkodás tennivalóinak a kialakításába, továbbá azt a jó irányú szemléletváltozást, amelynek eredményeként alkotó, gyümölcsöző, eredménycentrikus munkakapcsolat alakult ki a különböző területen dolgozó magas képzettségű szakemberek között. Jótékony hatást váltott ki a termelő-,. gazdálkodóegységek önállóságának növelése is. ☆ Az új-, esztendő, 1986 nem csak egy új gazdasági időszak kezdete, hanem az új, tervciklus, a VII. ötéves terv nyitánya is. Ilyenkor új remények, új elképzelések születnek, új nekirugaszkodásokra kell és lehet számítani, s eddigi gyengeségeink mérséklésére, vagy megsszüntetésére. Vajon milyen kilátásokkal indul a kollektíva az új esztendőnek? — Nagyon nehéz lesz az ágazattal szemben különböző okok miatt megcsappant bizalmat visszaszerezni — vélekedik dr. Gergely István. — Amennyiben a jelenlegi közgazdasági szabályozók megmaradnak, akkor a VII. ötéves terv végére, illetve a VIII. elejére már nem szorulunk rá az államtól kapott eredménykiegészítésre. E cél eléréséhez. az előnyös változások kikovácsolásához meg> tudjuk teremteni a műszaki, technikai, technológiai feltétem leket... Venesz Károly Léptetik a Uemscheidt típusú önjáró egységeket a kányási Folyamatosan készül a bátonyterenyei szénmosó Az év végén helyezték üzembe a vagonátrakó berendezést Ifjúság ’85. Szocialista Brigád tagjai Bencze Péter felvételei
