Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

fflpísSi elfen?TM»!»n«lw*5S«5l. eflcs siSteeressen Hármas szorításban Visszaszerezni a bányászat presztízsét A kányási Béke-akna Vágathajtás a szorospataki bányaüzemnél. A szovjet jö- vesztő-rakodó gépet a Ságvári Endre Szocialista Brigád ke­zeli A nógrádi szénmedence legkorszerűbb frontfejtését lyezték üzembe novemberben Kányáson. he­A közgazdaság} szabályozók, a növekvő fogyasztói igények és a változó piac szorításá­nak gondolata jegyében le­hetne tömören összefoglalni a VI. ötéves terv ej. átfogó és átélt időszak fejlődésének, ellentmondásainak legfőbb jel- „ legzetességeit a Nógrádi Szén­bányáknál. Elöljáróban még csak annyit, hogy a nehézsé­gek ellenére sikeres időszakot tud maga mögött a kollektíva. A közös erőfeszítések, az is­mételt nekirugaszkodások, a meg-megújuló és sorozatos kezdeményezések eredménye­ként szép sikereket értek el, melyek zöme feltehetően a VII. ötéves tervciklusban, an­nak is az első évében, X 986- ban jelentkezik majd erőtel­jesebben. 'k A megyei párt-végrehajtó­bizottság nemrég megtárgyalta a Nógrádi Szénbányák gaz­dálkodásának helyzetéi a VII. ötéves terv, fő célkitűzéseket összegző jelentését. Ebben a többi között ez áll: — „vál­lalatunk a VI. ötéves terv időszakában széntermelési fel­adatát teljesítette. é3 a jelen­legi nehézségek ellenére vár­hatóan 1985-ben is teljesíteni fogja”. A jelentés elfogadása óta az eltelt időszak újabb ered­ményei azt mutatják, hogy a szénmedence bányászai ígére­tükhöz hívén az eredeti 5 millió tonnás széntermelési tervüket 150 ezer tonnával megtetézték. Az elmúlt évben a lakosságnak tervezett 105 ezer tonna helyett pedig 142 500 tonna szenet adtak. önként kínálkozik a kér­dés: milyen közgazdasági kör­nyezetben érték el az ered­ményt, mi húzódik meg a számok mögött? A választ röviden így fogalmazhatjuk meg: igen sokféle, de alap­vetően egyirányba ható, az ellentmondások sokaságát fel­színre hozó és azokat megoldó cselekedetek sokasága jelle­mezte az elmúlt éveket. A VI. ötéves terv elején ki­alakult ..koncepcióra” neveze_ tesen a széntermelés vissza­fejlesztésére az élet rácáfolt: időközben jelentősen megnőt­tek a fogyasztói igények. An­nak. idején a bányászat fe­lelős vezetői, képviselői kü­lönböző fórumokon és egyéb más módon is jelezték az ere­deti tervvel kapcsolatos ész­revételeiket, kifogásaikat. A gyorsan növekvő fogyasztói igények, amelyet tovább fo­kozott a tavalyi hosszan tartó hideg is, új helyzetet terem­tett megyénk szénbányászai­nak követelményrendszerében is. Ellátási kötelezettségük nőtt, a támogatási rendszer azonban az eredeti állapot­ban maradt, azaz, öt évre előre, évenként 375 millió forintban állapították meg a nógrádi bányászoknak az ered- menykiegészítést. — Ennek a fix összegnek a realitását is felrúgta az élet — bizonyítja Zsuffa Miklós, a vállalat vezérigazgatója. — Ugyanis a VI. ötéves tervben a folyamatos termeléshez szükséges gépek, berendezések. alap- és segédanyagok ára jelentősen emelkedett. Ez újabb ellentmondást szült. Mivel a fogyasztói igények megnövekedtek, az egyébként fix összegben meghatározott eredménykiegészítés pedig nem követte az inflációs ráta növekedését. A költségek emelkedése arra kényszerí­tette a vállalatot, hogy csak addig vállaljon pluszfeladatot, amíg az á bérpreferencia fi­gyelembevételével js előnyös a vállalatnak, azaz nem nö­veli a veszteséget. — A kötött szénár, a szaba­don mozgó alkatrészárak, az egyre rosszabbodó geológiai adottságok növelték a terme­lés költségeit — folytatja az előbbi gondolatot dr. Gergely István gazdasági vezérigaz­gató-helyettes. — Ehhez jött még a szigorúbb szabályozó rendszerből adódó pluszkia­dás. Az évenként engedélyezett 7 százalékos szénáremelés egy­általán nem volt képes ellen­súlyozni a jelentősen bővülő kiadásokat. Ezért a VI. ötéves tervbeli évenként 50—60 mil­lió forint pluszköltség-növe­kedést kellett kigazdálkod­nunk. — Nem volt könnyű ezt elérni, mert a tervezettnél kevesebb szén került id a jobb minőséget adó má’yroű- velésből, s ez csökkentette az elérhető bevételt. Növelte a gondokat, a megoldásra váró feszültségeket a gépesítés fi­nanszírozásánál bekövetke­zett törés. Amíg 1980 előtt vissza nem térítendő állami hitelből oldottuk meg a mű­szaki, technikai, technológiai fejlesztéseket, addig a VI. öt­éves terveikíusban saját be­ruházásból és hitelből kellett a megújulást célzó, azt segítő elképzeléseinket realizálni. Olyankor zajlott mindez, amikor a meglévő gépállo­mány üzembiztonsága, erőn­léte csökkent, s ennek meg­felelően teljesítőképességük fokozatosan mérséklődött. A nullára leírt gépállományunk nagysága jelenleg eléri a 24— 25 százalékot — vélekedik a vezérigazgató. Az egyre kevesebbet tudó gépállomány romlását nem tudták ellensúlyozna egy eset­leges újabb létszámnöveléssel, mert itt is az eredeti elkép­zelésekkel ellentétes folyamat indult be. — A szénbányászat nálunk is elvesztette korábbi vonzá­sát. A 80-as évek elején, a je­lentős infláció éveiben, a bá­nyászok béremelése elmaradt az országos átlagtól, évenként csupán 2—3 százalékos volt. Ugyanakkor elvesztették hú­zóhatásukat a korábban bá­nyai munkára serkentő, ösz­tönző egyéb kedvezmények, így a lakásvásárláshoz adott összeg, a katonai szolgálati mentesség ideje — kér ismét szót Zsuffa Miklós. — Ne­künk a bányászlakás-építésben viszont szerencsénk volt, mert száz lakással többet építet­tünk, mint ahogy azt a le­hetőségek a tervciklus ele­jén megengedték. A plusz­teljesítést abból az összegből valósítottuk meg, amit má­sutt nem tudtak felhasználni. — A nagy tapasztalattal és szakmai képzettséggel ren­delkező váj ár létszám csökke­nése érintett bennünket a leg­érzékenyebben — kapcsolódik a beszélgetésbe Kazinczi And­rás műszaki vezérigazgató­helyettes. — Ebben az időben érkeztek el a nyugdíjkorha­tárhoz azok a dolgozók, akik a felfejlődés időszakában kö­telezték el magukat a bányá­val, szerették meg ezt a na­gyon szép, egész embert és férfias munkát kívánó szak­mát. Az új felvételesekkel sem szakmai összetételben, sem pedig a hozzáértésben nem tudtuk pótolni az eltá­vozottakat. ☆ Az így kialakult ördögi körben kellett megvalós:tani elsősorban a jövőt zolgáló műszaki, technikai, technoló­giai fejlesztést, az évenként előírt ellátási kötelezettséget jelentő 1 millió tonna szén felszínre hozása mellett. Oly módon, hogy jelentősein növe­kedjék a lakossági szén ará­nya, és ezzel együtt eleget te­gyenek a gazdaságosság kö­vetelményeinek is. A széntermelésben egy csí­ki csuki helyzethez hasonló időszak következett be. Ami­kor a széntermelés fokozódott, akkor háttérbe szorult az elő­készítő, feltáró munka. Ami­kor ez utóbbi már nagyon veszélyeztette volna a jövőt, a folyamatos termelést, akkor az előkészítő. feltáró munkát kellett előnyben részesesíteni, azaz úiabb átcsoportosításo­kat kellett megvalósítani. Mindez kevésnek bizonyult. Más megoldás nem lévén, nö­velni kellett a túlműszakok, azaz a szabadnapon vég­zett munkák számát. — Egy-két túlműszak meg­szervezése nem jelentett vol­na különösebb gondot — mondja Zsuffa Miklós. — 1983—84-ben évenként 12 sza­badnapon folyt a szénterme­lés nálunk. Mi 1985-ben ér­tük el a csúcsot. Bányászaink az első tíz hónapban 22 sza­badnapjukat áldozták fel a széntermelésre. Főleg azok a leg­produktívabb dolgozom, akik­re mindig, mindenkor tudtunk számítani. A népes áldozat­kész csapatból százra lehető azoknak a száma, akik 1985- ben nem vettek ki egve+len szabadnapot és szabadságot sem. Ezt így tovább folytatni nem lehet, vissza kell állnunk a régi szintre... ☆ Rátérve a szénen kívüli te­vékenységet érintő piaci ha­tásokra Kazinczi András a következőket mondja: — A kedvezőtlen változást nem a bánvá'zatot kiszolgáló terü­leteken éreztük, bár új ka­pacitást sem tudtuk kellően a magunk javára fordítani. De nehéz helyzetbe kerültünk a szabadáras kategóriába tar­tozó ' termékek gyártásánál, így az acélszerkezeti munkák­nál. valamint az építészeti részlegünknél. Mmdkét terij- ]e+°n a beruházások erntelies szűkülése miatt csökkentek a megbízások. A kiegészítő te­vékenység kibontakoztatásá­val kapcsolatos elképzeléseink viszont már megvannak. En­nek realitását az eddig ismert piaci igények is alátámasztják. ☆ Végül miként összegezhet­jük a vállalat VI. ötéves terv­ben végzett munkáját? — e feladatra dr. Gergely István vállalkozik: — A VI. ötéves tervciklus ] minden évét 10—20 millió kö­zötti eredményekkel zártuk, a közgazdasági szabályozók, a növekvő fogyasztói igények és a változó piac hármai szorítása ellenére. Ezt én na­gyon komoly eredménynek te­kintem. Az előbbiek azt is jelentik, hogy nem volt szük­ségünk központi segítségre, de a gazdálkodás gondjai egész időszak alatt végigkísértek bennünket. A termelés finan­szírozásához hitelekre volt szükségünk. Ä nyereséges gaz­dálkodás összetevőit a követ­kezőkben próbálom összefog­lalni. Az 1981-ben elnyert önállóság jelentős energiákat szabadított fel. A központi szabályozók szigorodása köz- ■vetlenül hatott gazdálkodá­sunkra. A termelési költségek növekedésének ellensúlyozá­sát szolgálta az anyag- és energiamegtakarításban el­ért, évenkénti 30—40 millió forint. Az eredmények forrá­saként említem meg a munka- és üzemszervezésben rejlő új lehetőségek előnyös kihaszná­lását, a fővállalkozási rend­szer kezdet; eredményeit, a végrehajtott vállalati belső átszervezéseket, a külső szer­vek bevonását, a hatékonyabb gazdálkodás tennivalóinak a kialakításába, továbbá azt a jó irányú szemléletváltozást, amelynek eredményeként al­kotó, gyümölcsöző, ered­ménycentrikus munkakap­csolat alakult ki a különböző területen dolgozó magas kép­zettségű szakemberek között. Jótékony hatást váltott ki a termelő-,. gazdálkodóegységek önállóságának növelése is. ☆ Az új-, esztendő, 1986 nem csak egy új gazdasági idő­szak kezdete, hanem az új, tervciklus, a VII. ötéves terv nyitánya is. Ilyenkor új re­mények, új elképzelések szü­letnek, új nekirugaszkodások­ra kell és lehet számítani, s eddigi gyengeségeink mérsék­lésére, vagy megsszüntetésére. Vajon milyen kilátásokkal indul a kollektíva az új esz­tendőnek? — Nagyon nehéz lesz az ágazattal szemben különböző okok miatt megcsappant bi­zalmat visszaszerezni — vé­lekedik dr. Gergely István. — Amennyiben a jelenlegi köz­gazdasági szabályozók meg­maradnak, akkor a VII. ötéves terv végére, illetve a VIII. elejére már nem szorulunk rá az államtól kapott ered­ménykiegészítésre. E cél el­éréséhez. az előnyös változá­sok kikovácsolásához meg> tudjuk teremteni a műszaki, technikai, technológiai feltétem leket... Venesz Károly Léptetik a Uemscheidt típusú önjáró egységeket a kányási Folyamatosan készül a bátonyterenyei szénmosó Az év végén helyezték üzembe a vagonátrakó berendezést Ifjúság ’85. Szocialista Brigád tagjai Bencze Péter felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents