Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

Oj építési jogszabályok Az Éoitésügvi és Városfej­lesztési Minisztérium 1986-ra jelentős jogszabály-korszerűsí­tési programot irányzott elő. Célja, hogy csökkentse a gyákran még indokolatlan építési kötöttségeket, meg­szüntesse a túlszabályozáso­kat. de egyúttal szigorítsa a minőségi követelményeket, és jobban ösztönözzön a vállal­kozók közötti versenyre, az építési igények kielégítésére. Kozma Tamás, minisztériu­mi íoosztályvezető-helvettese tájékoztatója szerint rövide­sen megjelenik az új orszá­gos építésügyi szabályzat. En­nek a terjedelme lényegesen kisebb mint a jelenleg érvé­nyes szabályzaté, mert ki­hagyták az elavult, valamint a túlzott aprólékossággal rész­letezett előírásokat, s csak a legfontosabb követelménye­ket határozzák meg. Ugyan­akkor az ü,i szabályzat az ed­diginél átfogóbban szabá­lyozza a környezetfejlesztés­sel, a lakóházak korszerűsí­tésével és a települések épí­tészeti értékeinek megőrzésé­vel kapcsolatos teendőket. So­kan jogosan kifogásolták, hogy a jelenlegi szabályzat­ban az építési tilalom érvé­nyessége nincs határidőhöz kötve. A várhatóan ez év kö­zepén életbelépő új szabály­zat szerint az építési tilalom meghatározott időre, legfel­jebb 5 vagy 10 évre szólhat, s csak nagyon kivételes eset­ben haladhatja meg ezt a határidőt. Az építés minőségének ja­vítását szolgálja az a jogsza­bály, amely felhatalmazza az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet, hogy hibás építési munka vagy anyag észlelése esetén leállíthassa az építke­zést és hatósági eljárást kez­deményezzen a vétkes kivite­lezővel vagy anvaggyártóval szemben. A minisztériumi megbízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követel­ményrendszert. amelynek tel­jesítését az építmények mű­szaki átadásánál és átvételé­nél kell ellenőrizni. Ha a ki­vitelező ezeket az előírt tech­nikai minimumokat nem tel­jesíti, a létesítményt nem szabad átvenni. Az idén már érvénvesül az a miniszteri rendelet is. amely szerint az ágazat vállalatai és üzemei a szavatossági kötelezettsé­gekben előírtnál hosszabb ide­ig tartoznak felelősséggel munkájukért, illetve termé­kükért. A szigeteléseknél és a főfalaknál például 10 év, az ajtóknál, ablakoknál és a burkolómunkáknál pedig öt év az úgynevezett, kötelező alkalmassági idő. amikor a hibát kötelesek kijavítani. Űj intézkedés az is, hogy a jö­vőben nemcsak az állami vállalatokra, hanem az épí­tőipari szövetkezetekre és a magán kisiparosokra is kiter­jed a minőségtanúsítási kö­telezettség. A jogszabály korszerűsíté­sével ösztönzik a vállalato­kat a versenytárgyalásos rendszer kiterjesztésére. Hasz­nosnak ígérkezik például, ha nemcsak a beruházók verse­nyeztetik az építőket, hanem a kivitelezők is az anyagok, építési szerkezetek szállítóit. Az idén adják ki az építés- tervezési jogosultság új sza­bályait is. Feloldják egyebek között azokat a kötöttségeket, amelyek jelenleg még különb­séget tesznek a fő- és mel­léktevékenységű tervezőszer­vezetek között. jelentősen bővül a hulladékfeldolgozás Korunkban egyre gyak­rabban hangoztatják világ­szerte: kevesebb a nyers­anyag. Sőt, egyes borúlátó jóslatok szerint, a jövő egyik legemésztőbb, sürgetően meg­oldásra váró gondja lesz az, hogy lassan kiapadnak az olajkutak, elfogynak a szén­ás vasérckészletek, meddő­vé válnak a bányák. Ezért különösen nagy jelentőségű napjainkban, s főképpen nyers­anyagszegény hazánkban a melléktermék- és hulladék- hasznosítás. A régóta szorgalmazott program súlypontja napja­inkban — a hulladékfelvá­sárlás változatlan fontossá­ga mellett — inkább a hul­ladékok feldolgozása felé to­lódott el. Előtérbe került például a vegyipari hulladékok foko­zott feldolgozása, de ugyan­akkor veszített fontosságából, a kőbányameddők hasznosí­tása, éppen nem megfelelő gazdaságosságuk miatt. A környezetvédelem szempont­jait persze nem lehet figyel­men kívül hagyni, ezért a meddők sorsáról is dönteni kell majd. Az eddigi tapasztalatok — éppen a program nyitottsága miatt — kedvezőek. Fontos, hogy a jövőben is pályázat alapján ítéljék oda a beruhá­zási összegeket, hiszen így le­hetőség nyílik a válogatásra, a megvalósításhoz szükséges források átcsoportosítására, újabb, hatékonyabb hulla­dékfeldolgozó üzemek építé­sére, illetve korszerűsítésére. A különféle intézkedések arra szolgálnak, hogy öt esztendő leforgása alatt 60 százalékkal növekedjék a hulladékforgalom. Ennek el­érése érdekében a hulladék- felvásárló ■ szakvállalatok, a Metalloglobus, a Temaíorg, a MÉH, s az egyéb ilyen jelle­gű munkára szakosodott gaz­dasági szervezetek 10—12 százalékkal növelik a felvá­sárolt hulladékmennyiséget. Ezzel párhuzamosan termé­szetesen bővül a begyűjtő­hálózat, a szállító-, rakodó és tárolókapacitás is. A jövőben növekedni fog a termelőegységek egymás kö­zötti hulladékíorgalma is, különösen azoké, amelyek kooperációs kapcsolatban áll­nak egymással, így a hulla­dékfeldolgozás is gazdaságo­sabb. Fontos, hog;* az eddig meg nem hasznosított hulla­dékanyagokat is feldolgoz­zák, s az is, hogy az eddig exportált hulladékot ország­határainkon belül lehessen felhasználni. S végül még valami: né­hány országban, így például a Német Demokratikus Köz­társaságban igen magas szin­ten áll a hulladékok haszno­sítása. Élenjáró tapasztalat, tehát bőven van, érdemes ta­nulmányozni, megszívlelni, a jó példákat. Hiszen amit ma könnyűszerrel eldobunk, mint használhatatlant, arról nem tudhatjuk, hogy holnap nem lesz-e érték belőle. —tarpay— Tavaszi rajtra készülnek Mezőgazdasági repülők téli nagyjavítása Befejezéséhez közeledik a téli nagyjavítás a MÉM Re­pülőgépes Szolgálatának bu­daörsi és kaposvári sze­relőcsarnokaiban. A gépek, helikopterek motorjait, for­gólapátjait, tartópilléreit, fő darabjait gondosan átvizs­gálják és szükség esetén újakkal cserélik fel, hogy a tavaszi induláshoz mű­szakilag tökéletes állapot­ban legyenek. A hazai gé­peken kívül — a KGST- országok együttműködése keretében — a lengyel, a csehszlovákiai, a bolgár és az NDK-beli mezőgazdasá­gi repülők felújítását, nagy­javítását is elvégzik a sze­relők. A gépek egy része már startra készen áll. Néhány közülük meg is kezdte a munkát. Csongrád és Bé­kés megyében a nagyüze­mek rendelésére nitrogén­műtrágyát szórnak a ma­gasból az őszi vetésekre. Mivel az enyhe időjárás miatt a talaj lágy. süppe- dékes. a földi gépek nem mehetnek rá. ezért van szükség a drágább. de gyorsabb és taposási kárt nem okozó repülőkre. A pi­lóták kihasználva a jó időt, hajnali világosodáskor kez­dik a munkát és sötétedé­sig róják a köröket a táb­lák fölött. Többségük azon­ban csak áprilisban kezdi majd a munkát a műtrágya és gyomirtó vegyszerek ki­szórásával. A pilóták különböző to­vábbképző tanfolyamokon vagy a szolgálat költségé­re kötelező üdülésen vesz részt Balatonszéplakon, hogy ne csak a gép, hanem vezetője is megújulva, ki­pihenve, megfelelő kondí­cióban kezdhesse majd a nagy igénybevételt jelentő szezont. Míjfikáshétköznapok Adame — B. A pró barakok sorakoznak a salgótarjáni GorKó- lakótelep készülő épüle­te mellett. Az ajtók feliratai közül megüti szememet egy rejtjelesnek tűnő üzenet: Adame — B. Tanácstalan szemlélődésemet egy feketeru­hás asszony érkezése szakítja meg, s nevetve közli a titok megfejtését: ez az Adame bri­gád öltözője, ahogy tréfásan elnevezték, mert igaz ugyan, hogy Adame István is „neves építész” az Agrofilnál, de a brigád igazi nevét Ybl Mik­lósról kapta. S nehogy a ku­sza névváltozások megkever­jék olvasóimat, rögtön sze­retném bevallani, hogy nem építészről esik szó e pár sor­ban, hanem kőműves csoport- vezetőről. bár tény, hogy nagy tiszteletnek örvend kollégái között, A fiatal ember — még harmincnak se nézem —, szí­vesen invitál a jó meleg fa­házba, s alig akarom elhinni, hogy tavaly töltötte a negy­venet. Hajviselete, sima arca sem árulja el a négy X-et. — Tudja, elég régóta spor­tolok, talán ezért a „megté­vesztő” külső. Falum labda­rúgócsapatában játszom. Helyet foglalunk a lócákon. Csak ekkor tűnnek szemembe a kisméretű oklevelek, me­lyeken az Ybl Miklós brigád neve után római I. és II. számok szerepelnek, sokáig emlékeztetve a csapatot a munkaversenyekben elért si­kerekre. Pufajkája zsebéből előkerül egy pakli Symphonia; saját bevallása szerint sokat dohányzik. — Nagybárkánynak azon a részén lakom, melyet a falusi­ak csak „szoros út”-ként em­legetnek. Negyedmagammal élek itt. Feleségem háztartás­beli, ő vigyáz a két iskolás­korú fiamra. A narmadik szin­tén fiú. aki már szakmát ta­nul Salgótarjánban. Asztalos szeretne lenni. Egy darabig együtt jártunk reggelente, de nemrég elvállalták tanulótár­sával a műhely fűtését, ezért már négy órakor fel kell éb­reszteni. Én a munkásjárattal indulok, ami általában annyi­ra zsúfolt, hogy ülőhelyet sem igen találni rajta. Mélyet szív a cigarettába, majd sétáivá az asztalok kö­zött így folytatja: — Mikor beérkezünk a munkahelyre kicsit beszélgetünk, pénteken­ként a rádiót is hozza vala­melyik. Akkor van a lottó­húzás, tudja. —>■ Pityukám, hadd tegyek a masinára — kér utat a be­lépő Holéczi János, alacsony, zömök ember, kezében néhány fahasáb, — Ö csinálja nekünk a me­leget — magyarázza a kő- művesmester, miközben te­kintetével követi a nehezen lehajló fűtőt. — Ott hagytam abba. hogy átöltözés után irány az építkezés. A mi feladatunka szerkezetállítás, válaszfalazás, tetőbetonozás és a burkolás Ma már három konzolt állí­tottunk. ha kinéz az ablakon, láthatja is. Ott, az épület folytatásában! A kajálást. úgy oldjuk meg — szövi tovább « gondolatot rövid nézelődés után —, hogy van egy bevá­sárló, aki összeírja, kinek ml kell, szóval napközben hideget eszünk. Ezután jól esik az asszony meleg főztje, mikor úgy öt óra felé hazaérek. Ilyenkor télen a korai söté­tedés miatt nem sokat tudok végezni a ház körül, hát összejövünk a haverokkal a kocsmában. Sakkozás közben lecsúszik egy-két fröccs is — kacsint oda a munkája vé­geztével mellénk ülő kollégá­nak. — Hiába szapulják az építőket, hogy sokat isznak. Nálunk ez nem szokás! Sok­szor olyan magasságban dol­gozunk, hogy nem kockáztatja senki a testi épségét. Aki sze­reti, otthon is megihatja! — teszi hozzá ellenkezést nem tűrő hangon — Persze, ne hogy azt higgye, hogy a kocs­mába csak az ital kedvéért járunk. Itt született a gondo­lat a focicsapat öltözőjének felépítésére, s mivel a tetőre akkor nem futotta, ez ké­sőbbre maradt. Megbeszéltük, így a baráti körben lévő ipa­rosok, hogy hajnal háromkor találkozunk, és akár hiszi akár nem, mire megvirradt készen voltunk. Végeztünk társadalmi munkát az óvodá­nál is. ahol a kerítést csinál­tuk. Talán ennek köszönhe­tem tanácstaggá történt meg­választásomat. Adame István életpályája nem szokványos történet Édesapja hamar elhagyta a családot: édesanyjával élt hároméves korától Mikor kimaradt az iskolából elsze­gődött egy kőművesmesterhez, akinél kitanulta a szakma legapróbb fortélyát is. Kevesen tudnak boltívet rakni — ő ezek közé tartoziK, hála a mesternek. Mikor a tsz-nél próbálkozott, már aktív lab­darúgó volt, Pásztón játszott, amikor egy véletlen „bele- menésért” hat hónapra eltil­tották. Akkor került először az újság lapjaiba. — Még ezt az idényt végig­játszom, aztán abbahagyom. Nem mintha erő híján lennek, de szeretnék többet foglal­kozni a családdal. Kirándul­gatni, barkácsolni, meg aztán édesanyám egyedül él. eljárok segíteni neki. A feleségem múltkor szóvá tette, hogy még a Balatonnál sem voltunk. De, hát néztem az idei üdülési jegyeket és most sem volt háromgyerekes beutaló. Hiába becsülik meg a munkámat, egy keresetből nehéz megol­dani az üdülést A fiatal mesterember 1976- tól dolgozik az Agrofil­nál. Jó munkája alapján két évvel később megválasz­tották csoportvezetőnek Hat ember tartozik hozzá, akik egyben a szocialista brigádot is alkotják. — Remek srácok valamenv- nyien. Bármire lehet mozgó­sítani őket. Most még meg­próbáljuk beállítani a negye­dik konzolt, talán menni fog ..sikta” előtt. Ma a fiammal utazunk haza Ügyes fiú, nincs panasz rá az iskolában sem. Meglepetésnek szánjuk, de azért írja meg nyugodtan, hiszen célozgattunk rá otthon is. hogy elkezdtünk gyűjteni neki kocsira Ezért is vállal­tam a hétvégi géemkákat. De csak. ha sikeresen levizsgá­zik. .. T. Németh László lyiimÄiR dos rádiőgyArtő: Vincze Ferencné és Horváth Ferencné Duplex zavarszü* rők gyártásában vesz részt. Petrőczy István az FM 301-es rádió adó-vevő készüléket I végméréssel teszi működőképessé. Géczy Józsefné csoportvezető és Szolnoki Józsefné panel, tűző a gyártószalagnál. Csincsik András, a végmérők csoportvezetője kézi rádióte­lefonokat ellenőrzi a minőségi paraméterek szerint. — kének: kulcsár — NÖGRÁD — 1986. januót 24., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents