Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD A Z MSZMP. NÚGRÁD’MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 20. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JANUAR 24., PÉNTEK Helyes gyakorlat: Társadalmi vita döntések előtt Ötéves munkaprogram — Értekezlet tanácsi tisztségviselőknek r Együttes munkaértekezleten vettek részt tegnap a helyi tanácsok képviselői Salgótarjánban. a megyei tanács nagytermében. Nógrádi megye helyi tanácsainak elnökei, vb- titkárai és a városi tanácsok szakigazgatási szervének vezetői a > munkaértekezleten Devcsics Miklósnak, a Nógrád Megyei Tanács elnökének előterjesztését hallgatták meg a tanácsok 1985. évi tevékenységének értékeléséről, továbbá a Nógrád Megyei Tanács 1986—1990. évi munkaprogramjából adódó feladatokról. Az elmúlt évekről szólva a megyei tanács elnöke megállapította, hogy a feladatokat a tanácsok összességében eredményesen hajtották végre, megfeleltek a politikai elvárásoknak és a lakosság igé- nveinek. Mindezt olyan körülmények között tették, amikor a gazdaságban feszültségek voltak, s nem a gazdasági növekedés, hanem az egyensúly megtartása volt a fő feladat. Ugyanebben az időben került sor a tanácsi intézmények korszerűsítésére, és új feladatokat hozott a tanácsok számára a település- fejlesztési hozzájárulás szervezése is. Nagymértékben nőtt a lakosság bevonása a feladatok megoldásába, tükrözi ezt az is, hogy a megye lakói által végzett társadalmi munka értéke évente elérte a 400 millió forintot. — Az elmúlt időszakban nőtt a tanácsok társadalmi tekintélye — mondotta Devcsics Miklós. • — A nagyobb tanácsi önállóság ugyan nem járt —■' nem járhatott — együtt korlátlan jogi és pénzügyi lehetőségekkel. A tanácsi vezetés akkor vizsgázik jól, ha a célok és lehetőségek összhangját meg tudja teremteni. A településfejlesztési hozzájárulás tanácsi szervezésével kapcsolatban a? előterjesztő szólt arról, hogy a helyi tanácsok fele igen jól oldotta meg ezt a feladatot, míg a tanácsok negyven százalékánál szükség volt arra. hogy megyei tanácsi segítséggel találják meg azokat a célokat, amelyek egybeesnek a település lakóinak elképzeléseivel. A további néhány tanácsnál pedig még ennél is nagyobb segítségre, instrukcióra volt szükség ahhoz* hogy reális, elfogadható célok szülessenek a tehóval kapcsolatban. Ez is példázza azt, hogy helyi tanácsok többsége képes feladatát önállóan megoldani. Ezt követően a megyei tanács által az elkövetkező öt évre elfogadott munkaprogramból adódó kiemelt feladatokat ismertette Devcsics Miklós. — Folytatni kell azt a folyamatot, amelyet a VI. ötéves tervben megkezdtünk, mégpedig új tanácsi tervezési, gazdálkodási rendszerben. Igaz, nem elég a pénz ahhoz, hogy minden jogos igényünket kielégítsük a VII. ötéves tervben, de az eszközök bővíthetők. Elsősorban is a társadalmi munkával, másrészt a tanácsok érdekeltségi- bevételének különböző lehetőségeivel, harmadsorban pedig a településíeljesztési hozzájárulással. Legfontosabb feladat ebben az ötéves időszakban a meglévő, működő intézményhálózat színvonalának megőrzése — mondotta bevezetőjében a megyei tanácselnök. A továbbiakban a munkaprogram néhány fejezetéről szólt részletesen. Alapvető feladatként kell tekinteni a testületi tevékenység politikai tartalmának további erősítését. A lakosság széles körét érintő döntések előkészítésében társadalmi vita során kell feltárni a véleményeket, s az előterjesztett javaslatok mellett sokoldalúan kell tudni érvelni. Nem szégyen kisebbségben sem maradni, a lényeg az, hogy a döntés a település napi és távlati érdekeit jól szolgálja. A munkaprogram társadalompolitikai feladatai • közűi Devcsics Miklós hangsúlyozta, hogy kiemelten kell foglalkozni két réteg problémájával. Így az időskorúak helyzetével, s erre még akkor is figyelni kell, ha nem ők keresik fel a helyi tanácsot. A másik réteg az ifjúság, itt előtérbe kell, hogy kerüljön lakásgondjuk megoldása, az iskolából kimaradtak foglaLkoztatása, kulturális és sportolási lehetőségeik megteremtése, elősegítése. Az előterjesztés után dr. Körmendy József, a megyei tanács vb-titkára adott tájékoztatót a közeljövőben várható vizsgálatokról, részletesen megemlítve azt, hogy ezzel kapcsolatban mire kell felkészülniük a helyi tanácsoknak. Ezután hozzászólásaiban több tanácsi tisztségviselő szólt jövőbeni feladataikról, amelyben szó esett a különböző fórumok demokratizmusának növeléséről, illetve módszereiről, a döntésekhez vezető folyamat fontosságáról, a feladatok, hatáskörök differenciált elválasztásáról, a tanácsi hatósági munka jellegzetességeiről, színvonalának javításáról. Az SZKP kongresszusának etőkészülelelről A Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő XXVII. kongresszusának előkészületeiről, a plenum elé kerülő dokumentumokról. valamint más aktuális kérdésekről tájékoztatta az újságírókat, a sajtó vezető képviselőit Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete csütörtökön Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az intézményben működő újságíróklub rendezvényén megjelent Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Bereczky Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője is. A jelenlévőket Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója, az úiságíró- klub elnöke köszöntötte. Borisz Sztukalin részletesen szólt az SZKP KB új szerkesztésű programjának tavaly októberben közzétett tervezetéről, a dokumentumban megfogalmazott feladatokról. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését méltatva kiemelte országaink gazdasági és műszakitudományos együttműködésének jelentőségét. Emlékeztetett arra. hogy a napokban fontos, egyezmény született többek között a mikroelektronikában, az agráripari komplexumok terén és a közfogyasztási cikkek gyártásában való együttműködésről. A nagykövet kérdésekre válaszolva szólt a Szovjetunió társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életéről, valamint Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatának nemzetközi fogadtatásáról. Eredményes eeszlendőt zártak 1985-ben a BRG Rádió- technikai Gyárában Salgótarjánban. Elérték az egymilli- árd forintos árbevételt, amely összegből mintegy 295 millió forint nyereséget könyvelhetnek el. Az idei esztendő is sikerrel kecsegtet a tarjá- ni üzemnek, tervezett árbevételük egymilliárd 128 millió forint, s eredményük várhatóan 300 millió forintot tesz ki. Az év első háromnegyed évére már szerződésileg biztosított a munkájuk. A további megrendelések sem maradnak el, amelyek értelmében a korábban is keresett rádiótelefon-rendszereket, adó-vevő készülékeket és zavarszűrőket gyártják. Termékeik mintegy 80 százaléka exportpiacokon talál gazdára, túlnyomó többségben Szovjetunióba szállítanak, ezen túl NDK-beli, bolgár és csehszlovák partnereik várják cikkeiket. Képünkön: Lóeskal János FM—301-es rádió adóvevő készüléket szerel. (Képriportunk lapunk 3. oldalán) Feíííídik, népszerűsítik a rádiózás Klubközgyűlést tartott csütörtökön délután az MHSZ salgótarjáni városi rádióklub a szövetség megyei székházában, amelyen megjelent Baila Árpád, Nógrád megyei MHSZ-titkár-helyettes és Bagyinszki Ferenc, Salgótarján város MHSZ-titkára. A klubg.vűlést Szabó József rádiótechnikai főelőadó nyitotta meg, majd értékelte az elmúlt év és egyben az ötéves terv munkáját. Az eltelt időszakban a rádiós szakág folyamatosan fejlődött, nőtt a klubhoz tartozó rádióamatőrök létszáma. A rádiósportban elsősorban a rádióforgalmi versenyek eredményei kimagaslóak. Összességében elmondhatjuk: a rádiós szakág fejlődésében nagy szerepe volt mindazoknak, akik a kezdeti időszakban a rádiós szakág vezetői, aktivistái voltak, akik megalapozták és fejlődésnek indították a rádiósportot. Ezután Hajdara Ferenc klubtitkár ismertette 1986 főbb feladatait, majd köszönetét mondott a munkájukat segítő társadalmi aktivistáknak és a rádióklubbal együttműködő 2 szocialista brigádnak. Tevékenységükért a klubvezetőség elismerő oklevelet adományozott a Nógrádi Szénbányák Junior ifjúsági szocialista brigádnak, és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Petőfi Sándor MHSZ szocialista brigádnak. A klubgyűlés után baráti beszélgetésen vettek részt a rádióamatőrök és vendégeik. Hé! kiadó 43 műve a mezőgazdasági keiyvhinapoo A január 31-én Nádudvaron megnyíló 29. mezőgazda- sági könyvhónap eseménysorozatáról, valamint a mezőgazdasági könyveket gondozó kiadó terveiről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a népfront Belgrád-rak- parti klubtermében. A könyvhónapra hét kiadó 43 művet jelentet meg mintegy 600 ezer példányban, ez csaknem kétszerese a tavaly ilyenkorra kibocsátottnak. A legtöbb könyvújdonsággal, a Mezőgazdasági Kiadó jelentkezik: harminceggyel gazdagítja a szakkönyvek választékát. A Statisztikai Kiadó 5, az Akadémiai Kiadó, valamint a Közgazdasági és Jogi Riadó 2—2 művet jelentet meg, a Kossuth, a Medici!«? és a Műszaki Könyvkiadó pedig 1—1 újdonsággal szolgál. A kiadók együttműködésének is köszönhető, hogy a könyvhónapi kínálat az élelmiszer-gazdaság valamennyi ágazatához kapcsolódik. Figyelemre méltó, hogy bár az elmúlt években a mező- gazdasági könyvek ára is emelkedett, a most megjelenő művek közül csupán hatnak az ára több 100 forintnál. A népszerű Biofüzeték ‘nevét viselő sorozat egy-egy példánya csupán 16 forintba kerül. A könyvűjdonságok között található a Láng István által szerkesztett „A biomassza hasznosításának lehetőségei” című könyv, Benet Iván írta „Az agráripari egyesülések útkeresése” című művet. Do_ hy János a húsmarhatenyész- tésről, Páll Endre a gímszarvasról. Koltai László a méhek betegségeinek megelőzéséről szerkesztett egy-egy kiadványt. A horgászok bar- kácskönyvét Antos Zoltán állította össze. Egyre többen érdeklődnek az értékelemzés iránt, erről Sárközv Péter írt könyvet. Flórisné Sípos Ida műve ugyancsak igen időszerű témát, a mezőgazda- sági környezetvédelem ökonó- raai kérdéseit taglalja. Meglepetéssel szolgál- az Akadémiai Kiadó, amelyélet- műsorozat kiadását kezdte még Erdei Ferenc munkáiból. A sorozat első kötetét a mezőgazdasági könyvhónapra jelenteti meg. A Nádudvari Művelődés1 Központ színháztermében sorra kerülő ünnepi megnyitó alkalmából szakkönyvkiállítást is rendeznek. A tájékoztatón azt is elmondották, hogy a könyvhónapban általában 1000—1200 kisebb- nagyobb rendezvényt tartanak a megyei intézmények, és szervezetek, könyvtárak, művelődési otthonok, könyvértékesítők. Gyakoriak lesznek a szakkönyvíró-olvasó találkozók. A mezőgazdasági könyvhónap jeles eseményére készül a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat: január 31- én Debrecenben 500 négyzet- méter alapterületű szakkönyv- áruházat nyitnak meg. Növekedett a távoi-keieti kereskedelmünk Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Csütörtökön a Parlamentben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testületet Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatta hazánk és a távolkeleti országok közötti külkereskedelmi kapcsolatokról. Elöljáróban elmondotta: a távol-keleti térségben Japán, az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia. Franciaország. Hollandia. Belgium és Svédország játszik vezető szerepet a külkereskedelmi forgalmat illetően. Hazánk gazdaságfejlesztési törekvései iránt egyre élénkebb figyelmet tanúsít Kína, s a magyarországi tapasztalatokat, saját elképzelései megvalósításában is igyekszik hasznosítani. Jó példa erre. hogy a GATT-hoz való csatlakozásakor is az általunk alkalmazott formát részesítette előnyben. Az utóbbi esztendőkben a Kínába irányuló magyar kivitel jelentősen növekedett, ugyanakkor a behozatal nem érte el a kívánatos szintet. Ennek részben az volt az oka, hogy a kínai árucikkek választéka. minősége elmaradt az itteni követelményektől. Bár több tárgyalás megkezdődött már. hogy. kínai ruházati. mezőgazdasági cikkek, valamint gépek, szerszámok importját növeljük a tartományokkal létesített közvetlen kapcsolatok útján, ezen a téren áttörés még nem következett be. A Délkelet-Ázsi- ába irányuló kivitelben nem várható a korábbi éveket jellemző növekedési ütem. a jövőben az export évi 20 százalékos emelésére számíthatunk ebben a térségben. Ta- valv kiemelkedően magas volt a külkereskedelmi forgalmunk JaDánnal, importunk minden eddigi szintet meghaladott, ugyanakkor exportunk nem érte el az 1984. évi mennyiséget. Vásárlásaink volumene folyamatosan bővül, a magyar iparcikkek értékesítése lassú ütemű az igényes japán piacon. A távol-keleti térség országainak gyors gazdasági fejlődése élénkítette kereskedelmi kapcsolataikat is. Céltudatos külkereskedelem-politikájuk egyik fontos eleme, hogy Japán és az Egvesült Államok túlsúlyát gyengíteni kívánják a forgalomban. A magyar vállalatok igen nehéz körülmények között versenyeznek ezeken a piacokon, például egészségügyi berendezéseink ára a tapasztalatok szerint jóval magasabb a konkur- rens cégekénél. A jövőben elsősorban Malaysiával, Thaifölddel, Indonéziával bővíthetnénk kereskedelmi kapcsolatunkat. A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket tettek fel az elhangzott, témákkal kapcsolatban. Ezekre válaszolva Veress Péter egyebek közt elmondotta1: mindenekelőtt érdekeltté kell tenni a vállalatokat, hogy fokozzák piackutató ' tevékenységüket. Az egyedi ösztöpzések nem jelentenek igazi megoldást ebben a kérdésben. Kínával ’ kapcsolatban kiemelte: a tex-; tilioari, gyógyszeripari, egészségügyi berendezések exoorl- járól. illetve a mezőgazdasá-. gi, élelmiszer-ipari együttműködésről folvó tárgyalások lassan haladnak előre. A miniszter tájékoztatást adott azokról a megbeszélésekről, amelyek egy janán—magyar személygépkocsi-összeszerelő üzem hazai építésének lehetőségeiről folynak. Zárszavában Nyers Rezső egvebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalatok erőteljesebben' kancsolódjanak be a jövőben; a kínai üzemek: — például) a Magyarországról szállított: csőgyár — rekonstrukciójába, s a külkereskedelemmel fog-; Ialkozó szakemberek körében, gyarapítani szükséges ,a Ki-, nával kancsolatos ismereteket. A távol-keleti térsége1 irányuló kereskedelmi tevékenységünkben kívánatos a közvetlen kapcsolatok , kiérn'- tése, illetve a nvueat-euróoai közvetítések elkerülése. Fontos. bogv a magvar kereskedőházi rendszer a jövőben úgy feilődiék, hogy segítse a a világbanki programokba való bekaocsolódásunkat. A vitában felszólaltak: Berta Alajos ("Heves megvet, Pck Tibor (Komárom megve), Heiner Károly (Budapest),' Pál József (Gvőr-Sonron mp- gve). Polpárdi József (Pest megve) kénviselők, illetve Lőrmeze Péter, a Maevpr Kereskedelmi Kamara főtitkára, Oblath Györay. az Interm- oneration vezérigazgatója. Tálas Barna, Tervgazdasági lo- tézet osztályvezetője és Var- Pa György, a Figyelő sz'ér- kesztője.
