Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
Ünnepi tantestületi ülés és hangverseny Iskola alapításra emlékezlek Salgótarjánban Kis palóc néprajz Születési szokások Pillanatfölvételek az ünnepi koncertről. Rendhagyó tanítási nap volt a közelmúltban a salgótarjáni állami zeneiskolában. Ünnepi tantestületi értekezlet keretében emlékeztek meg a zeneiskola tanárai a 30 évvel ezelőtti első tanítási napról. Az értekezleten képviseltette magát megyénk párt- és állami vezetése, a megyeszékhely alsó és középfokú oktatási intézményeinek igazgatói munkaközösségé, valamint a balassagyarmati és a fcátonyterenyei zeneiskola. Virág László igazgató — aki kezdettől tanít az intézményben — beszédében az eltelt 30 éves időszakot méltatta. Visszaemlékezett a kezdődő zeneoktatás igen nehéz körülményeire,’ majd ismertette a fokozatosan javuló feltételek mellett elért — helyi és országos viszonylatban is jelentős — eredményeket. Füzes Zsigrpond, Laczkó Lajos, Virág Lászlóné azok a jelenleg is itt oktató „alapító” tanárok, akik ugyancsak a kezdettől kísérhették figyelemmel a fejlődés fokozatait. Az igazgató rávilágított arra is, hogyan kapcsolódott be a zeneiskola évről évre erőteljesebben a város (és a »negye) kulturális életébe, valamint a zenetanárok milyen sokrétűen dolgoztak és dolgoznak ma is a közművelődésben. Emlékeztetett a Salgótarjáni' Szimfonikus Zenekar — amelynek magját zenetanárok és. zeneiskolai növendékek alkotják — megalakulásának jelentőségére. A megyében ez az iskola indította útjára a már 20 éves múltra visszatekintő „Élő zenét a falusi iskoláknak” mozgalmat. Virág László köszönetét mondott a párt- és állami szervek jelen lévő képviselőinek a lankadatlan támogatásért. Ennek köszönhető, hogy a salgótarjáni zeneiskola már hetedik éve dolgozhat a jelenlegi épületben, amely sokak véleménye szerint irigylésre méltó. Az új épületbe történt beköltözéssel növelhetővé vált a tanárok és a tanulók létszáma, s ezáltal kiszélesedhetett a hangszeres oktatás. Lehetőség nyílt új tanszakok szervezésére, különleges hangszerek oktatására is. Az elért eredmények ösztönző hatással lehetnek a zeneiskola tanáraira a további célok megvalósításában. A cél nem kevesebb, mint a kodályi gondolat, a zeneértő nemzedék felnevelésének valóra váltása, amely a mind magasabb szintű mindennapi oktatónevelő munkával érhető el. Ezután a tantestület tagjai közül többen is szót kértek. A meghívott vendégek gratuláltak a 30 éves fennállását ünneplő iskola tantestületének az eddig elért eredményekhez, egyben valameny- nyien további sikeres munkát kívántak. , . Este telt ház előtt lebonyolított hangversennyel zárult (Fotó: Bábel László) a jeles nap. A zeneiskola volt növendékeinek köréből ez alkalommal Fekete Anita (gordonka) és Matúz Csilla (zongora), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának hallgatói, ifjú Virág László (hegedű), a budapesti1 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola IV. éves hallgatója, Füzes Péter kürtművész (az MRT szimfonikus zenekarának tagja) és Lászlóné Gazsi Éva a bá- tonyterenvei zeneiskola gordonkatanára léptek fel. Magas szinten képzett, átélt szép játékukkal valamennyien nagy tapsot arattak. A megszólaltatott J. Ch. Bach-, Haydn- és Mozart - versenyműveket a salgótarjáni és bátonyterenvei zeneiskola tanáraiból erre az alkalomra alakult kamarazenekar kísérte Virág László vezényletével. A taps azoknak a tanároknak is szólt, akik annak idején felismerték ezekben a fiatalokban a zenei tehetséget és gondos neveléssel szárnyra bocsátották őket az igen szép, de nehéz zenei pályán. Közel 200 ilyen növendéket mondhat magáénak a salgótarjáni zeneiskola. Sikeres pályafutásukat időnként megszakítva, szívesen látogatnak vissza régi iskolájukba, és örömmel lépnek fel a hagyományos, „volt1 növendékek” hangversenyeinek egyikén, amint ezt most is tapasztalhattuk. B. L. BASIC Balassagyarmaton A balassagj’armati Mikszáth Kálmán Városi Művelődési Központban nagy sikere van a számítógépes tanfolyamoknak. Diákok és felnőttek egyaránt érdeklődnek a BASICnyelv, a számítógépes ismeretek iránt. Általános iskolásoknak két csoportot is kellett szervezni — így minden hétköznap délután tartanak foglalkozást, a felnőtteknek hetente kétszer. A / résztvevők két Commodore 64, egy Primo és négy HT iskolakomputer segítségével sajátítják el a programkészítés tudnivalóit. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat a néprajzkutatók meglehetősen sok helyen felgyűjtötték. így a Nógrád megyei palócok születési, lakodalmi és temetkezési szokásairól is több leírás látott napvilágot. Az újszülött megkereszteléséhez fűződő gazdag szokásanyagról legutóbb Kapros Márta nyújtott alapos áttekintést az Ipoly vidéki palóc településekről. A néprajzi feldolgozások azonban — az emlékezet korlátái miatt — a századfordulónál korábbi időre nem tudnak visszanyúlni. Ezért talán nem lesz érdektelen, ha egy olyan leírást adunk közre, amit a múlt század közepén a palócok kitűnő isníerője, Reguly Antal jegyzett fel a történeti Nógrád megye területén. Reguly Antal 1857-ben tett néprajzi és antropológiai gyűj- tőutat a palócok körében, amit a Fülek környéki falvakban kezdett meg. Amint útinaplójából kiderül, a nógrádi palócok kultúrájára jellemző tematikus leírásait, így a születési szakásokat is Persén, Fü 1 ekpüspöki ben. Kurtányban, Terbeléden és Liptagergén feljegyzett adataiból merítette. A megfigyelésre és részben a visszaemlékezésre támaszkodó leírás egészen a XIX. század elejéig visszanyúló emlékeket idéz fel, amelyeknek, csak egy része őrződött meg korunkig. A továbbiakban ennek a korabeli leírásnak alapján ismerkedhetünk meg az északnyugati palóc települések múlt század közepén gyakorolt, születési, keresztelői, szokásaival. Minden faluban van egy fogadott bába, aki a pap előtt felesküdött hivatására. Azelőtt (1848 előtt) azt az asszonyt hívták a szüléshez segédkezni, akihez bizodalmuk volt. A szüléshez a? asszony mindig a kiskamrába vonul. (Ez a konyha és a hálókamra közötti szűk helyiség.) Amikor szülni akar, a bába lyukas székre ülteti, amiben a gyereket állni szokták tanítani, és a vajúdó asszonyt két oldalról tartják, amíg meg nem születik a gyerek. Az újszülöttet rögtön meleg vízzel a teknyőben megmosdatják, majd bepólyázzák és dunnikába kötözik; és a születése előtt megkért keresztapa és keresztanya azonnal viszi a keresztelőbe. Amikor visszajönnek, a házbeli népet és a keresztszülőket megvendégelik kolbászos levessel, rántottéval, túrós vagy mákos tésztával, mézes pálinkával és borral. A születés után két hét múlva következik a poszrik, a keresztelői lakoma, amire a bába az atyafiakat és ismerősöket hívja meg. Néha 40 ember is összegyűlik. Legény és lány itt nincs jelen, csak házaspárok. Ilyenkor ismét mézes pálinkát és bort isznak, és nagy ebédet tartanak. Némely helyen marhahúsból főznek levest és ebbe gerslit szoktak vetni* aztán káposztát esznek sertéshússal, vagy csirkehúst metélt csíkkal. Másutt savanyú levest tüdővel és májjal főzve, mint becsináltat, majd tejben főtt kását megvajazva adnak ilyenkor A jobb módú embereknél pedig iúd- vagy kacsapecsenve járja. Ebéd után dán ólnak és táncolnak az ital mellett, és pénzt hánynak a fekőnek (a fekvő anyának) egy tálba, amit a bába az asztalra tesz. A bába pedig külön tányérral sorba megy a vendégek között a „fürdőbe” pénzt kérni: — A bábának is adjatok a fürdőbe! A fekvőnek a koma és a komaasszony (a keresztszülők) 2—3 pengőt is adnak, a többi vendég 5—6 garast; a bábának 1—2 garas jár. A háziaktól a bába még negved fala (kb. 20—25 kg) tisztabúzát, kalácsot, morványt és egy túrós lepényt kap. A fekvő asszony a szülés után egy hétre felkel, de a ház körül marad, és csak három hét múlva megy a templomba, ahol a pap beavatja és megszenteli. (Addig nem mehetett mezei munkára, mert azt tartották, hogy az „avatatlan asszony” miatt a jég elveri a határt.) Az újszülöttet ringó bölcsőben tartották kétéves koráig. A gyereket az anya másfél, sőt két és fél éves koráig szoptatta. Tízéves korában már kapálásra és gyűjtésre használták a gyereket. Selmeczi Kovács Attila || Február 9 én busójárás Sziklarojzok csukcs földön Védetté nyilvánította az illetékes szovjet kormányszerv a Csukcs-félszigeten talált egyedülálló sziklarajzokat. Az értékes leletekre a Szovjetunió északkeleti részén lévő területen, a Pegtimel folyó parti meredélyein bukkantak. A folyó partvidékén több mint száz sziklarajzcsoportot tártak fel, amelyek közül egyik-másik a korabeli művész igazi remeke. A rajzok főként az ezen a vidéken élő állatokat ábrázolják: jegesmedvét. bálnát, fókát, szarvast. A legszebbek a mindennapi életből ellesett jelenetek; megörökítették a mesterek a csuk- csok bőrrel bevont csónakjait, szigonyt emelő emberalakot és a szarvasra támadó kutyafal- kát. is. A sziklaábrázolások a vizsgálatok szerint az i. e. I. évezredből de nem kizárt, hogy még ennél is régebbről származnak és sok értékes adalékkal szolgálnak a szakembereknek a csukcsok legendás múltjáról. Február kilencedikén, vasárnap rendezik meg az idén a mohácsi busójárást, a baranyai sokácok híres farsangi vigasságát. A délszláv eredetű tavaszváró ünnep időpontját a hagyomány rögzíti; minden esztendő húsvét előtti hetedik vasárnapján tartják meg A szomszédos szláv népek körében is élő szokást a mohácsi horvátok sajátos legendával szőtték át, amely szerint őseik e furfangos alakoskodással riasztották el egykor a várost megszállva tartó babonás törökök hadát. A tél- űzés hagyományos félelemkeltő alkalmatosságai, a faragott famaszkok és a borzas báránybőr bundák így váltak a népi hiedelemvilágban a hősi tett eszközeivé. A busójárás programját már összeállították a szervezők. A farsangi hétvége eseménysorozatát az idén is a négy dél-dunántúli megye fiatal népda lének eseinek — Schneider Lajos mohácsi zenepedagógus emlékére rendezett — kétnapos versenyével nyitják meg február hetedikén, pénteken. Vasárnap népművészeti kirakodóvásárt is rendeznek. Ugyanezen a napon Baranya természeti szépségeit, történelmi és kulturális nevezetességeit bemutató megállás nélküli filmvetítést tartanak a távolabbról érkezőknek a Kossuth Filmszínházban. A Bartók Béla Művelődési Központban hazai magyar és nemzetiségi néptáncegyüttesek, valamint egy jugoszláv tánccsoport előadása szórakoztatja a közönséget. A másfél száz busójelmezes felvonulása vasárnap délután háromkor indul a Kóló térről a főtérre. A félelmetes maskarák, viselői fülsiketítő lármával érkeznek a város központjában rakott hatalmas máglyához, amelyet az est leszálltával lángra is lobban- tanak, s a tűz fényénél fergeteges körtáncot járnak. Ä nap a hagyományokhoz híven, hajnalba nyúlp sokác bállal, a busójárás pedig a következő keddi farsangtemetéssel zárul. ßm mm műsor f KOSSUTH RADIO: B.M: „Lángos osUtliag áll* felettünk. .. S.Sfl: Kis magyar néprajz *.S5: Nagy mesterek — világhírű 'előadóművészek ».31: Beszélni nehéz. (Ism.) 3.49: Dalposta 10.Í5: A páncélszekrény titka 10.41: A csodafurulyás juhász 36.50: Gyöngyhalászok 11.4«: Katonada’ok W.t5: Törvénykönyv 13.03: Kamarazene *4.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.90: Zengjen a muzsika 15.30: Fényes Szabok» operett-dalaiból 10.05: MR 10—14 17.00: Egy életút állomásai 17.30: Lakatos György népi zenekara játszik 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol volt, hol nem vol*.„ 18.25: Mad kön.yvajámdetunk. (Ism.) 18.30: Esti magsain 19.15: Rádiószínház 20.31: A Rádió Dadezírthás* 21.30: Prizma 22.20: Tíz perc külpolitikai 22.30: Kapcsoljuk a 22-ee stúdiót 23.30: Szimfonikus táncok 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO» 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz pero küípalátlka. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvóspolkák 12.25: Néhány szó zene közbe« 12.30: Verbunkosok, nóták 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Vándor 15.05: Magyar Bálintnak hívják 16.00: Színe jav a 17.05: Konez Tibor táncdalaiból 11.20: Di ák foci nógrád » mt, pnuw 22,, we«ta 17.30: ötJ&dák sebesség 18.30: Ritán us! 19.05: Fél óra népaen« A pórázod Rarphaede h amgverseinyzenekar Offeníbach felvételeiből 20.05: Rockföldről érkezett 20.99: Tükörképek 21.05: Zsák meg a foltja 21.45: Egy énekes — több szerep 22.45: Nótáik 23.20: Körmendi VKlamoa aaerzemén yeitoől 24.00: Régi fúvószene 0.15: Éjféli után MISKOLCI STÜDIÖ: Iff. 00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Attilák az országra. Fodor László jegyziete. 17.16: Index, daasdatstátgrpodiiíbikiaá magia/zán. Fellelő* szer készítő: Panillovitos Ágoston. Szerkesztő: Tolnád Attila. (A tartalomból: Papírgyári hétköznapok — A METESZ-díjan geoUógnj*----Fóliázó téeszek — K önyvszemle.) — Sport. 16.00: Fszak-m agy airországi krómálkia. 10.25—18.30: Lap- ée műsoredtő»©- tee. MAGTAR TELEVÍZIÓI 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.25: Angol nyelv 9.40: Fizikai kísérletek II, (FF) Mfti Deti* ______ 1 0.15: Petrocelli 11.30: Móricz Zsigmondi Az asszony beleszól. 11.55: Képújság 15.45: Iskolatévé 15.55: Szórakaténusz 16.10: Lila fecske 16.40: Hírek I6.45: G^lla 17.00: Aki mar. az nyeri 17.35: Mi legyek? 18.10: Kibicsaklik a szó, ha nem értik. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv.híradó 20.00: Utazás Qulzlandba. III/2. rész, 21.20: A hét műtárgya 21.25: Parabola 22.00: 01p,a néni 22.25: Tv.híradó 3. 22.35: Himnusz 2. műsor: 17.50: Képújság 17.55: A kamasz 19.10: Ecranul nostru 19.30: Johannes Brahms? Szerelmi dalkeringők 20.00: Mutató 20.45: A házilégy 21.10: Tv.híradó 2. 21,30: A kék ruha 2Z.U-i Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája 20.30: A jövő útjelzői Riportműsor 3. 21.00: Forró ősz mangóillattal 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.00: A nemzetközi bűvészfesztivál műsorából 20.50: Francia rövidfilm (ism.) 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Vérnász. Spanyol balett film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Kék villám. (14) Színes, látványos, sztnk/rowizáilt amerikai bűnügyi Mm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6- töl: Hamupipőke. Színes, sízitnik- ronázád-t amerikaá raj zfilim. 8-tól: Lady Chattenley szeretője. (18) Színes,, sízinkrondzáilt francia—angol film. Iskolám ózd: A legszebb ló. — Pásztói Mátra: Juliette sorsa. (14) Színes francia film. — Pásztói Mátra: Break. Színes zenés iétvanyo« annritei ülni, -• Nagybátonyi Bányász: önbíráskodás. (16> Színes francia bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Délidő. Amerikai film. 10.15: Petrocelli. Amerikai bűnügyi té- véfilmsorozat. Bonyolult ügy (ism.)
