Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

I II A megváltozott munkaké­pességű dolgozók rehabilitá­ciója egyéni, vállalati, nép­gazdasági érdek, amely fel­tételezi az átfogó, komplex rehabilitáció megvalósulását, A születésüknél fogva fogya­tékos, baleset vagy egész­ségromlás folytán megválto­zott munkaképességűvé vált fiatalok és felnőttek társa­dalmi beilleszkedésének fo­lyamatáról van szó. Ennek legalapvetőbb feltétele a rendszeres munkavégzés, amely egyrészt szociális biz­tonságot, másrészt társadalmi elismerést nyújt. Mikor tekinthető tehát a rehabilitgció sikeresnek? Ak­kor, ha az egyén, valamint a vállalat és a társadalom érdeke egybeesik, látnunk kell, hogy eltérő érdekekről van szó. A vállalatnak nem gazdaságos a megváltozott munkaképességűek átképzé­se, foglalkoztatása, hacsak nem valami nélkülözhetetlen szakképzettség forog kockán. Az Egészségügyi Miniszté­rium 1983. évi rendelete próbálta a foglalkoztatási re­habilitáció irányába terelni qz illetékesek figyelmét. Ám ez a rendelet - ahogyan a Magyar Rehabilitációs Társa­ság elnöke a közelmúltban nyilatkozott - már a születé­se pillanatában sem volt jól kivitelezhető. Hogy miért? Túl sokat ró azokra a válla­latokra, üzemekre, amelyek célja a gazdaságosság, a lét­számmal való takarékoskodás. E tendencia nem kedvez a rehabilitációnak. Ugyanak­kor figyelembe kell venni azt is, hogy a rehabilitáltak jelen­tős része nem rendelkezik szakképzettséggel, betanított vagy segédmunkások, esetleg túlkorosok. Átképzésük ne­hézkes, a vállalatnak nem érdeke a jelen szabályozók alapján. De a legtöbb eset­ben nem érdeke az egyénnek sem. Gondoljuk csak el, a csökkent munkaképességű bá­nyász keresetkiegészítést kap, függetlenül attól, milyen nehézségi fokú munkát vé­gez. Ez a keresetkiegészitési rendszer nem teszi érdekeltté a rokkantat a teljesebb ér­tékű munka elvégzésére. Megyénkben az országos helyzethez hasonlóan az egészségügyi rehabilitáció fejlődéséhez képest elma­radt a munkahelyi foglalkoz­tatás aránya. A helyzet to­vábbi javítására a megyei tanács végrehajtó bizottsága meghatározta a főbb felada­tokat, melynek nyomán a különböző szintű - terü'eti, helyi munkáltatói rehabilitá­ciós bizottságok létrejöttével megteremtődtek a komplex rehabilitációs tevékenység szervezeti feltételei. A foglal­koztatást segítő fejlesztések megvalósítása érdekében mozgósitották a megye vala­mennyi vállalatát, szövetke­zetét. Bővült az üzemegész­ségügyi szolgálat és a főor­vosi bizottságok hatásköre, erősödött felelősségük a re­habilitáció folyamatában. Az elmúlt két évben 629 kereső- képtelen dolgozó rehabilitá­cióját kezdeményezték. A he­lyi bizottságok 246 személy ügyével foglalkoztak. Az ese­tek 61 százalékában rehabili­tációra, 39 százalékban pe­dig szociális ellátásra tettek javaslatot, éppen a foglal­koztatási nehézségek miatt. A rehabilitációra javasoltak mintegy ötven százaléka nem dolgozik a felajánlott mun­kahelyen, érdekeltség hiá­nyában. A tények tehát ar­ról árulkodnak, hogy a meg­változott munkaképességűek száma folyamatosan emelke­dik, a rendelkezésre álló 2500 rehabilitációs munkahely nemcsak struktúrájában, de mennyiségében sem elegendő. Hogy mi lehet a megoldás? Egyebek között keresni kell a lehetőségét annak, hogy a megyeszékhelyen bedolgo­zói rendszeren glapuló önálló szociális foglalkoztató létesül­jön, a megváltozott munka- kéoességű dolaozók részére fenntartott munkakörökben vizsgálni kel! a kötelező mun­kaerő-közvetítés feltételeit, és indokolt esetben gondos­kodni annak elrendeléséről. De a legalaovetőbh, az ér- J r>°kék. az érdekeltség össz- t’nna'ának megteremtése, j | Mind az eavén, mind pedia n qazdálkodószervek mszé- j I SI. K. M. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÖGRÁD v A2 MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 16. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JANUÁR 20., HÉTFŐ Kitüntették a pásztói munkásöregységet Tovább javult a testület felkészültsége és politikai szilárdsága Munkáső c -egységgyűlés Pásztón és Bátonyterenyén A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatá kollektív kitüntetésben részesítet­te a pásztói munkásöregységet az országos parancsnok. A kitüntetést Borbély Sándor vezérőrnagy tűzi fel az egység zászlajára. Levélben és virággal köszöntötte a 20 és a 25 éve szolgálatot teljesítő szövegét mondják, Az ünnepi egységgyűlés előct ünneplőbe öltözött munkásőrök, feleségek és hozzátartozók gyülekeztek tegnap délelőtt Pásztori & Lovász József Művelődési Központ nagytermében, hogy részt vegyenek a Gubis Fe­renc munkásőregység évzá­ró-évnyitó egységgyűlésén, A Himnusz hangjai után Nagy József, a Pásztói Szerszám­éi Készülékgyár pártvezető­ségének titkára köszöntötte a személyi állomány tagjait, a hozzátartozókat, a pásztói munkásőrökkel együtt ün­neplő vendégeket, közöttük Borbély Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a munkásőrség országos parancsnokát, Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kárát, Juscsák Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgató­ját, az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó egyik . szov­jet katonai alakulat képvi­selőit, a csehszlovák népi milícia prievidzei járás pa­rancsnokát, a megyével és Pásztó várossal sok kapcso­latban lévő Óbuda munkás­őreinek képviselőit, a Buda­pesti. Rendőr-főkapitánvság küldöttségét. Külön tisztelet­tel köszöntötte Lőrincz Pe­temét, a munkáspregység névadójának testvérét. Ezután Vincze István egy­ségparancsnok tartotta meg beszámoló jelentését, kie­melve, hogy az egység sze­mélyi állománya színvonalas szakaszgyűlésekkel eredmé­nyesen befejezte az 1985. évi munkásőrök feleségeit. Leni: tevékenységét. Szólt arról a sokoldalú munkáról, amelyet az egység személyi állomá­nya fokózott politikai érdek­lődéssel és aktivitással haj­tott végre a párt XIII. kong­resszusának előkészítésében. Politikai meggyőződéssel vettek részt- az országgyűlési képviselők és tanácstagi vá­lasztások előkészítésében, le­bonyolításában. Méltóan em­lékeztek meg hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­járól. A munkásőri tevékeny­ségről szólva kijelentette: — A több éven át kiemel­kedően ' végzett munka és az azokhoz kapcsolódó elismeré­sek arra kötelezték és kötele­zik az egység meg-megújuló, személyi állományát, a pa­rancsnokokat, hogy tovább erősítsék az egység összeko- vácsoltságát. Fegyelmezett gazdaságépítő munkával, ak­tív politikai közéletiséggel, a munkásőri feladatok pél­dás teljesítésével biztosítja a jó színvonalú tevékenység folytatását. Az egység parancsnoka ez­után számokkal bizonyította a munkásőrök tevékenysé­gét. Hangsúlyozva, hogy élen­járó kezdeményezői és szer­vezői a termelési versenyek­nek, mozgalmaknak. A szak­mai munkáról szólva kijelen­tette: — Jelethetem I az egység- gyűlésnek, hogy az 1985. év­re előírt kiképzési feladata­inkat a kiképzési program­nak és elöljáró parancsno­kaink parancsainak megfe­lelően jó színvonalon végre­hajtottuk... Elbizakodottság nélkül megállapíthatjuk, hogy a párt irányításával az egy­Ifjú munkásőrök az eskü (Bábel László felvételei) ség az elmúlt öt év alatt eredményes munkát végzett. Az ünnepélyes egységgyű- lésen sor került a szocialista .versenymozgalomban elért eredmények értékelésére. *Vass Ferenc, az egység­parancsnok-helyettese ismer­tette az egységparancsnok pa­rancsait. Odaítélték a Ki­váló szíjad, szakasz és raj címekkel járó vándorzászlót és oklevelet. Átadták a Ki­vágó parancsnok és Kiváló munkásőr címet és jelvényt. Á megyei parancsnok pa­rancsa érteimében a pásztói híradóalegység kiváló cí­met nyert, melyet Péter Ba­lázs megyei parancsnok adott át. Vezényszó következett, a csapatzászlót hozták be a te­rembe. Az országos parancs­nok parancsa értelmében az évek óta folyamatosan ki­emelkedő munkát végző pásztói munkásőröket a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kollektív ki­tüntetésben részesítette, ame­lyet a zászlóra Borbély Sán­dor tűzött fel. Az országos parancsnok díszoklevéllel és plakettel jutalmazta a pa­lotáshalmi termelőszövetke­zet kollektíváját a munkás­őrségnek nyújtott segítségért. Borbély Sándor a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést adta át Molnár Károly, ezüst fokoza­tát Szabó László, bronz­fokozatát pedig Kollár Já­nos és Reviczki Pál mun­kásőröknek. Átnyújtották a Szolgálati Érdemérem 10, 15, 20. és 25 éves fokozatát. Munkásőr-emlékjelvényt ki­(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból Szervezési vagy etikai kérdés? Mármint a munkafegyelem. Erre keres választ ripor­tunk Pásztón, a szerszám, és készülékgyárban­(3. oldal) Gyorsfofó a fotóklubrél 20 éve alakult Salgótarjánban a fotóklub. Az eltelt két évtizedről ad képet információnk. (4. oldal) Járhatók Nógrád útjai Az utak állapotáról közöl tájékoztatást a közúti igaz­gatóság ügyeletese, s nem hiányzik az írásból az autó- | zóknak szóló néhány jó tanács sem. (5. oldal) Megválasztották az új tisztikart az ágazati szakszervezetek kongresszusán A SZOT központi iskolájá­ban, szombaton összeült a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének 27. kongresszu­sa, amelyen mintegy 26 ezer szakszervezeti tag képvisele­tében ?'0 küldött tárgyalia meg az utóbbi öt évben vég­zett munka tapasztalatait és a soron következő feladato­kat. Részt vett a kongresszu­son Havasi Ferenc, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kósáné Kovács - Mag­da és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Duschek La- josné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke, Ná­polyi László ipari miniszter, valamint az ágazat munkájá­hoz kapcsolódó párt-, ál­lami és társadalmi szerveze­tek számos vezetője is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Czerván Mártonná főtitkár szóbeli kiegészítése után megkezdődött á vita. amelyben többek között fel­szólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Vasárnap folytatta előző nap megkezdett munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének 27 kongresszu­sa Budapesten, a SZÓT köz­ponti iskolájában. A tanács­kozáson megjelent Gásnar Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Kósáné Kovács Mag­da, a SZOT titkára és Nápo­lyi László ipari minister is. A kongresszusi dokumen­tumokról tartott vitában 37- en szólaltak fel. Többen hangsúlyozták: a következő öt esztendőben az ágazat ered­ményes munkájához további erőfeszítések szükségesek. A bérekről szólva elmond­ták: a dolgozók kei esete a ruhaipari ágazatban jelentő­sen, átlagosan 1400 forinttal marad el az ipar átlagához képest. A tanácskozáson sok szó esett a nyugdíjasok és a fia­talok helyzetéről is. A vitában Kapolyi László méltatta a ruházati ipar ered­ményeit és azt az emberi helytállást, amely az ágazat dolgozóit jellemzi. Hangsú­lyoztál, hogy a ruházati ipar az elkövetkezendő években is fontos szerepet tölt be az iparon belül. Kósáné Kovács Magda el­mondta: a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kor­mány álláspontja közös ab­ban, hogy a lakosság ellátá­sa nemcsak gazdasági, hanem, fontos belpolitikai kérdés is. A vita után a kongresszus határozatot hozott az elkö­vetkező öt év tennivalóiról. Ez kimondja, hogy a ruháza­ti ipar alapvető feladata a hazai lakosság ellátása mel­lett a tőkés és a szocialista export bővítése, s ezzel a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához való hoz­zájárulás. A kongresszus végül megvá­lasztotta a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének ve­zető testületéit és tisztségvi­selőit. Ismét a szakszervezet elnöke lett Tóth Tiborné, fő­titkára Czerván Mártonné és titkára Veres Gábor, továbbá új titkárként megválasztották Wittich Tamást. ☆ Szombaton, a Gutenbert Művelődési Otthonban. az ágazat mintegy 55 ezer dol­gozóját képviselő 207 küldött és a meghívott vendégek rész­vételével kezdődött meg a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének 42. kongresszusa. A ta­nácskozáson megjelent Be- recz János, az MSZMP KB titkára és Virizlay Gyula, a SZOT titkára, továbbá ott voltak több tárca és társadal­mi szerv képviselői is. A központi vezetőség írásos beszámolójához Lux János, a szakszervezet fő titkára fűzött szóbeli kiegészítést, A beszámoló vitájában töb­ben szóltak arról, hogy a nyomdászszakma egyre kevés­bé vonzó a fiatalok körében, s a tapasztalatok szerint mind főbb az olvan jelentkező, aki a későbbiekben alkalmatlan­nak bizonyul a szakmára. Ezért szükség lenne az alkal­masság körültekintőbb vizs­gálatára, s új, korszerű tan­műhelyek létesítésére. A tapasztalatok szerint ve­szített vonzásából az úíságfró- pálva is — a felszólalók sze­rint ennek elsősorban anyagi okai vannak. Több küldött szóvá tette, hogy a szerkesztőségek több-! sége zsúfolt, nem nyújtanak az alkotó munkához a meg­fejő körülményeket. K.anolyi László ioari mi­niszter hozzászólásában mél­tatta a sajtó, nvomda- és a oanírinar, valamint a könyv­kiadás doleozóinak munkáiát. A Nyomda-. a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének 42. kongresz- szusa vasárnap folytatódott a központi vezetőség beszá­molójának ' vitájával és ab­ban felszólalt Berecz János is. A vita után a kongresz- szus határozatot fogadott el. Ezután megválasztották a szakszervezet vezető szerveit és tisztségviselőit. A kong­resszus által elfogadott új nevén „A Nyomda-, a Pa­píripar, a Sajtó és aKönvv- kidás Dolgozóinak Szakszer­vezete” tiszteletbeli elnöke Szöllősi Ernő, elnöke Terényi László, főtitkára Lux János lett. titkárok: Rét Petemé, Hárai Tibor és Kárpáti Ta« más. (MTI) , A hét végén is dolgoztak a szénfalaknál Szombaton és vasárnap egyaránt termeltek a Nógrádi Szénbányák mélyművelésű üzemei. A két napon mintegy ezer dolgozó töltötte munká­val a hét végét. Az egyharma­dos műszakokon 1123 tonna szén került a felszínre, bár vasárnap délelőtt Hányáson karbantartási tevékenységet folytattak. A hét közben fel­halmozódott készletek csök­kentése érdekében az osztály­zó dolgozói sem pihentek, s 3316 tonna szenet töltöttek va­gonokba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents