Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

Feléledő hagyományok Kézművesműhelyek a balassagyarmati művelődési központban Az ősszel két új kézmű­veskor kezdte meg működé­sét a balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központban: a szövő és a nemezeid. Az intézmény fenntartásában eddig műkö­dött és jelenleg is létezik a. népihímzö-szakkör (felnőtt- és gyermekcsoport), valamint a felnőttekből álló fafaragó stúdió. A népi kismesterségek hagyományainak folytatása intézményünkben a műhe­lyek munkáján keresztül valósul meg. Célunk, hogy .átmentsük népünk kultúrá­jának, tárgyalkotó művé­szetének értékeit a magunk és a jövő nemzedékének hasznára. A megye kis falvaiban élnek még azok az asszo­nyok. akik szátvájukon szőt­tek telente a család ruház­kodásához és a háztartáshoz szükséges vászonneműt, majd ezeket a szőtteménye- ket varrták, hímezték. Ez a szokás több helyen még ma is él, télen ma is felállítják szövőszékeiket és lepedőt, törülközőt, konyharuhát, ab­roszt, végvásznakat szőnék az unoka kelengyéjébe. Ta­vasszal, amikor megkezdődik a földeken a munka, szét­bontják részeire, mint ré­gen is tették, míg sor nem kerül rá a betakarítás után újra. ,, Munkamódszerünk, hogy megkeressük ezeket .az asszonyokat és megkérjük, mutassák meg, hogyan csi­nálták régen. Az a felismerés, hogy az ember önnön két kezével hatalmas dolgokat képes lét­rehozni, erőt, önbizalmat ad, és lehetőséget, hogy rejtett kreativitása, energiája, ké­pessége segítségével megvál­toztathassa legszűkebb kör­nyezetét, olyanra, amely szá­mára a legteljesebben meg­felel. Aki csak egyetlen ter­mészetes anyagból elkészült használati tárgyat meg tud formálni, rájön, nem feltét­lenül kell elfogadni^ azt, mit a gyáripar termékská­lája kínál, azaz a tömegcik­kek személytelen darabjait. A nemezelés nem olyan népszerű, mint a szövés vagy bármely más népi kézműves­ség és ez nem véletlen. En­nek a hagyománya még az őshazába nyúlik vissza, ami­kor lovasnomád őseink, sztyeppékén vándorolva csak gyorsan felállítnató-szét- bontható, könnyű vázszerke­zetű nemezlapokkal borított kerek jurtában lakhattak. Csak ez felelt meg helyvál­toztató életformájuknak. Amikor honfoglaló elődeink e Kárpát-medencében meg­telepedtek, már nein volt szükség e mobilitást szogáló hajlékra, vertfalú sövény­házakba, földbe mélyített gödörlakásokba költöztek. Az őstörténeti kutatások azonban bebizonyították, hogy még ekkor sem szakí­tottak egészen e lakóhely­formával, mert kora tavasz­tól késő őszig nyári szál­láshelyeiken - még jurtában laktak. A gyapjúból vert nemez­szőnyeg ugyanúgy elenyé­szik a földben, mint az emberi test, így nem maradt egyetlen emlék sem, nem tudjuk, milyen volt a neme­zen alkalmazott magyar or­namentika. Mivel keletről hoztuk ezt a szokásunkat, s ott még ma is számos nép foglalkozik, nemezeléssel, az összehasonlító néprajz se­gítségével következtetni tu­dunk az ornamensekre. Eh­hez a feltáró munkához se­gítségül használhatjuk még más tárgyi műfajok díszí­tő eljárásait is, de csak nagy felelősséggel és óvatos­sággal, mert minden anyag saját megmynkálási mód­dal rendelkezik, s ebből kö­vetkezik, hogy az alakítja ki saját motivumkészletét is. Ezzel itt véget is érhetne a magyarországi nemez tör­ténete, de két formában mégis tovább élt azóta: a Hortobágyon a csikósok, pásztorok karimás kalapja ma is nemezeléssel készül, és a gyapjú filcesedését ki­használva, falusi nagyszü- leink elterjedt játéka volt az állatok elhullajtott szőré­ből gyúrt szőrlabda. Tévedés lenne azt hinni, hogy a ma emberének nincs szüksége a természetes anyagra, a gyapjúra, nincs szüksége ezekből készíthető használati tárgyakra. Azon túlmenően, hogy felhasz­nálhatjuk a Közép-Ázsiából származó műfajokat (süveg, csizma, szőnyeg, takaró) és ezek motívumkészletét, mai szükségleteinkre alapozva új funkciókat is feldolgoz­hatunk ebben a technikában. A Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ kézmű­vesműhelyeiben dolgozó középiskolás és dolgozó fia- • falok élvezik a közös mun­kát, szeretik az anyagot, aminek lelket, értelmet ad­nak, szeretik annak puhasá­gát. szépségét, melegségét, és szükségét érzik, hogy ' meg­munkálása, használata, által közelebb kerüljenek a ter­mészethez. A nyers színű gyapjút maguk színezik meg festőnövényekkel. Használ­ják, felöltek a maguk ál­tal és a közösen készített tárgyakat, viseletdarabokat. Számukra mindez magas ér­téket képvisel, amibe ter­mészetesen a használható­ság mértékét is bele kell ér­teni. A szükséges anyagok, esz­közök beszerzését az intéz­mény végzi. Ezek árát a műhely tagjai tagdíj formá­jában fizetik be. Tervünk egy nyári kézm.%- vestábor, ahol alkalom ac* dik arra, hogy a sziVrcs» nemezelők ne csak gyárilaf., mosott-kártolt gyapjúval dolgozzanak, hanem megta­nulják a gyapjú feldolgozá­sát is. A népművészet közösségi művészet, szerepe a köz- művelődésben vitathatatlan, s nekem, mint közösség- szervezőnek fel kell használ­nom ezt a lehetőséget, mert a7 értékmegőrzésnek, érték­teremtésnek közösség- és személyiségformáló ereje ép­pen olyan fontos, mint egy nagyszerűen sikerült alkotás létrejötte. Nagy Melinda balassagyarmati népművelő FILMJEGYZFT Kék villám Nincs villámlás mennydör­gés nélkül és nincs tisztessé­ges mozis évkezdés sikerfilm nélkül. 1986 elején mindkettőről az amerikai John Badham gondoskodik. Pontosabban egy bemutatásra kerülő film­je a Blue Thunder — kék mennydörgés —, amelynek kedvéért vélhetően „banános” hosszúságú sorok kígyóznak a mozik pénztára előtt. Úgy tűnik, ideje megtanul­nunk John Badham nevét. A nálunk alig ismert filmren­dező már jó néhány nagy si­ker: és mindössze egy bukást tud maga mögött. Badham professzionista filmes. Kitűnő érzékkel tudta, hogy mi kell a világnak, amikor a Szom­bat esti láz című divatfilmet megcsinálta 1977-ben John sa 1983-ban készült filmjére gondolunk. Ez a hazai vi­Travoltával. Ez volt a máso- szonylatban abszolút sci-fi­dik munkája és már itt el­kerülte mindazt, ami az el­sőnél még a bukást hozta. Igaz, Badham itt sem és ké­A Kék villám persze sokkal több, mint egy divatfilm. Még akkor is, ha változatla­nok minősíthető történet egy nul ..divat” a terrorizmus, őrült srácról szól, aki vélet- amelynek vértől habos hullá­mai egyre közelebb csapkod­nak. A Kék villámban a ter­rorizmus csak ürügy .az osto­ba politikai manipulációk nak vélve, kis híján globális leleplezésére. Hiszen, való.iá- rob- ban arról szól. hogy az álla­mi apparátusban dolgozó sö­tét lelkű emberek maguk lenül kapcsolatba lép az USA rakétavédelmi rendsze­sőbb, az 1979-ben elkészült irányító központi számí- Draculáról szóló filmben sem tógéppel és új játékprogram- művészkedett. Olyan szakem- na]j vélve, kis híján g bér akart lenni az iparban, termonukleáris háborút aki a rábízott pénzt úgy köl- t>a,nt fei. totíe eh hogy a duplája ke- Nos hát, -h, Badham ..... rült a vetítővászonra, és trip- rencsére lezáratlan életpálvá- akarnak terroristaakciót pro­lája a profit feliratú zsákoes- jan végigtekintünk, világosan kába. Badham^ legközelebb; íáthaió. hogy mindenekelőtt élőben, de kellő biztonsággal vállalkozását már a hazai né- a divat, az üzlet és a szak- kipróbálhassanak egy méreg- zőközönség is élvezhette. Az értelem testvéri szövetsége drága, csúcsultraszuper elmúlt évben mutattuk be az emelkedik ki. Csodálatos nikával 1981-ben készített melódra- temDÓérzékkel tart lépést ko- matikus megoldásaival is fel- runk változásaival. Diszkó­kavaró Mégis, kinek az éle- fjim. egy kis horror vámpír­ig ? című alkotását. Ta:án piógiai területről, egy kis lé­méit emlékeznek, e hasábo- iektan! dráma az euthanázia kell-e a politika és rendőrség, kon is esett. róla néhány szó. problémájával nyakon öntve, hogy kellő belső izgalmat is Legalább annyit érdemel a majd a terrorizmus elleni hordozzon a rendkívül látvá- magyar forgalmzók által Kék szuperfegyver — a Kék vil- nyős külső megjelenítés. G-on­vokálni. Mindezt azért, hogy tech­felszerelt helikop­tert. A dolog azonban borot­vaélen táncol. Badham bi-, zonvtalanságban hagy afelől, hogy mi. miért van. Azért villámra keresztelt 1982-es lám —» és legutóbb a számi- terméke. A „termék” kifeje- tógép mámor a harmadik vi- zés nem véletlen, mert végül lághábcrú sejtelmes árnvai­doljunk a szédületes felhő­karcolók közötti helikopteres és szuperszonikus vadászgé­Tibetből származnak-e a sumérok? A sumérok, Mezopotámia legrégibb lakóir akiknek kul­túrája 5500 évvel ezelőtt érte el legmagasabb színvonalát, Nyugat-Tibetből, a Pamírról és Kasmírból származnak. Ezt a hipotézist közölte Jan Braun lengyel orientalista tudós, a varsói egyetem do­cense. A lengyel tudós össze­hasonlító nyelvészeti kutatá­sok alapján jutott erre az eredményre. Felfogása szerint a sumér nyelv a kínai—tibe­ti nyelvcsalád tibeti—burmai csoportjával rokon. A tudós hosszú évek mun­kájával kidolgozott egy össze­hasonlító sumér—tibeti szótárt, amely a két nyelv több száz közös kifejezését tartalmazza. Ezek a közös kifejezések a legrégibb szavak, például azok, amelyek az emberi test részeit jelölik, vagy állat- és növénynevek, valamint a leg­gyakoribb igék, amelyeknél sok a hasonlóság az ótibeti és a sumér nyelv között. A papot jelölő tibeti ,.láma” szóihoz például igen hasonló a sumér kifejezés. Sok a meg­egyezés a tibeti és a sumér mitológia és kozmogónia kö­zött is. A hagyományos tibeti nép- költészet szintén emlékeztet formájában a sumerra. Annak ellenére, hogy a tibetiek és a sumerok eltérő környezet­ben éltes — a tibetiek ma­gas hegyek között, a sumérok a dél-mezopotámiai sivatag­ban — a két nyelv rokonsá­ga szemmel Iáható. Egy ra­gadozó vadállatot Tibetben b-sa-nak vagy g-sa-nak neveztek. A név sumér meg­felelője: sa. A kutatások azt mutatták, hogy a sumér nyelv 6000— 5500 évvel ezelőtt vált el a ti­beti—burmai csoporttól. Eddig még a sok megoldat­lan régészeti rejtélyhez tar­tozik, hogy pontosan honnan erednek a sumérok, akik az egyik legrégibb keleti civili­zációt kialakították, és már az i. e. III. és IV. évezred­ben letelepedtek Mezopotá­miában. Horgony az argonauták korából Bolgár víz alatti régészek gészek a leleteiket annak bi- fontos felfedezésként érté- zonyítékaként értelmezik, kelnek mintegy 200, gúla' vagy hogy hosszabb időn át rend­trapéz alakú köhorgonyt. Egye- szeres hajóforgalom volt. seken egy-két lyuk van, ezek valószínűleg ballasztként szol­gáltak. Más, háromlyukú hor­is ebbe a kategóriába tartó- val. Kicsit gunyorosnak tűn- pékkel történő üldözésekre* zik. Kétségkívül a szuper- hét ilyenképpen a felsorolás, vagy önmagára a csodaheli- termékek közé, de erről majd de ha a hazai filmek kor-és kopterre. Ügy vélem azonban, később. Néhány mondat ere- problémaérzékenységéhez vi- hogy mégsem csak a jóin­kéig érdemes még a Badham- szomvitjuk —. amibe a kor dulatunk sugallja azt, hogy életmű egy úiabb darabjánál magyar divatjai is belelar- Badham igazából azért tette maradni. A War Games — toznak —, akkor inkább ennyire lenyűgözővé külsősé- Háborús játékok — című irigységről van szó. gekben is filmjét, hogy a belső tartalom minél több emberhez eljusson. A tömegfilmnek nem fel­tétlenül kell mélyreható mű­vészi üzenetet is hordoznia* Badham ambiciózus, nagy tu­dású iparosember, aki azért mégiscsak szereti megspékel­ni bizonyos szintű „üzenetek­kel” is műveit. Nem viszi túlzásba, hiszen ezt nem is tehetné, ugyanis az üzlet tör­vényei automatikusan kizár­ják ennek lehetőségét. A Kék villámnak persze vannak to­vábbi figyelemre ' méltó- vo­násai. Például ahogyan a férfi és a női szerepköröket variálja úgy, hogy kemény, férfias felfogás érvényesül benne. A másik, hogy a nagyszerű színészek mellett (Roy Scheider és Malcolm McDowell) a technika kerül előtérbe, mintegy a főszerep­lőkkel egyenrangú státusba —, ha éppen el nem nyomja őket. Talán éppen ez az, ami egy újabb gondolatkört in­díthat a nézőben. Hozzátéve, hogy amit itt látunk* az nem sci-fi, hanem létező valóság. Ügy tűnik, a technika ' ál­dásai időnként nyomasztókká válhatnak, mert azért az még­sem rendes dolog, hogy vil­lámuk, de nem mennydörög. A megtalált kőhorgonyok kpzüi a legrégebbiek az i. e. , . , harmadik évezred második fe­S léből származnak. A Fekete­keket dugtak a lyukakba, amelyek belefúródtak a ten- ________- , g erfenékbe, míg a harmadik _ ,_________ t enger nyugati részén eddig Jvukat a horao-nvkötél röezí- kat olyan területeken talál­lésére használták ták’ aho1 az 6koriak állandó tesere használtak. kikötőhelyeinek előfordulásá­A kutatók a horgonyok ra lehetett következtetni, többségét a krétai—mükénéi Minden ilyen lelőhelyen a hor- műveltség korára datálják gonyok nagy számát csak (i. e. második évezred), arra meghatározott útvonalakon a korszakra, amikor a mon* való rendszeres hajózással da szerint 50 hős elindult az lehet magyarázni. így például Argó nevű hajóval az arany- a szozopoli (az antik Appolo- gyapjú keresésére. A régésze- nia*) öblökben több mint 50 ti leleteknek az argonauták horgonyt, Neszebamál (Nes- antik ábrázolásaival való idő- sembria) 25-öt, a Kalinkra- beli egybeesése nerp lehet vé- foknál (Tirisa-erőd) pedig kb. letlen, mondják a bolgár tu- 20-at találtak. Az eddig meg- dósok. Míg a monda arról vizsgált ókori horgonyvető szól, hogy az argonauták egy- helyek mind hellén és trák szer végighajóztak a Fekete- települések közvetlen közelé- tenger partjai mentén, a ré- ben fekvő kikötők voltak. Bodnár Mihály KOSSUTH RADIO: *.20: Az egészségügy világ, központjában. — Szakúj­ságíró-küldöttség Svájcban II. rész (.50: Lészen ágyú — Részletek Kókai Rezső—Romhányi József daljátékából 9.20: Beethoven-kánonok 9.33: Az óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás 10.05: Az édesapám — Kozma Andor versel 10.10: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat — A Rádió Iro­dalmi lapja 11.45: Gulyás László: Első szerelem 12.30: Ki nyer ma 12.45: Szabó György: Mai magyar filmtükör 12.55: A zene is összeköt. — Válogatás az OIRT-rádiók műsoraiból 14.10: Nyaralásról — télen 15.00: Erről beszéltünk — A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból 15.30: Nóták 16.05: Széltoló 17.00: Ami a számok mögött van i - - Lázrózsa 17.25: Búváry Lívia népdalokat énekel 17.45: Üjraolvasva 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Verniszáss , 20.09: örökzöld dallamok 21.00: Cesare Slepi operaáriákat énekel 21.30: Kossutb-dlj korhű keret­ben — Babies Antal orvos- professzor. — Riport­műsor 22.20: Tíz pero külpolitika 4 NOGRAD - 1986. január 17., péntek 22.30: Demokrácia vagy nádpáloa 23.00: Évszázad mesterművei 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 8.05: Robert Stolz operettjeiből 8.50: Tíz perc külpolitika , 9.05: Napközben 12.10: Slavko Avsenlk-fúvós­együttes Avsenik-feldol„ gozásokat játszik 12.15: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: popzene sztereóbon 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.05: Tudósítás az Álba Volán— U. Dózsa bajnoki jég. korong_mérközés. 19.15: A Fiataloknak l o. műsor folytatása 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: 139—660 A Magyar Rádió automata közönség, szolgálata 23.20: Vukán György szerzeményeiből 23.50: Kórusok, hangszerszólók 0.15: Ej fél után Miskolci stúdió: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon. (A tartalomból: Közlekedési magazin. Beszélgetés az évszakhoz kötött autózás sa­játosságairól. — Kreszoktatás az iskolában. — Rokkantak a volán­nál. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Szemes István. 18.00: Eszak-magyarországl krónika. 18.25_ 18.30: Lap- és mflsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.10: Az energia II. 9.35: Környezetismeret 9.55: Ladakh télen. NSZK-rővid- film 10.40: jiri Hubáo: Hosszú őszi nap, Tévéjáték 12.05: Képújság 16.30: Hírek 16 35: Vásárcsarnok — aládúcolva 17.00: Három nap tévéműsora 17.05: Reklám 17.15: Egy sző, mint száz 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna / 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Alaln Delon-sorozat: Egy zsaru 21.40: Mestersége: színész. Márkus László *1.50: Péntek esti- randevú 22.25: Tv-hlradó 3. 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Borik és osapata. IV/4. rész 18.45: Képújság 18.50: Fanfár. VI/4. rési 19.15: Beszélgetések a Kossuth klubban *0.00: Dietrich Flacher-Dleskaa énekel. V/B. rész 21.15: Tv-híradó 2. 21.40: Holtak nyalva Lengyel film 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA* 19.30: Tv-hlradó 20.00: Életünk krónikája. 20.30: Az arany öngyújtó esete. Skót bűnügyi filmsorozat *1.20: Vagy-vagy. Szórakoztató vetéljcedd *2.10: Monica Vitti-sorozat: „Lány a pisztollyal”. Olasz Cilim M.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tereza, Tv-Játék 21.30: Időszerű események 21.58: Ez történt 24 óra alatt 22.10: \Veland, a kovács MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November '7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A Kék vil­lám (14). Színes, látványos, szink. ronizált amerikai bűnügyi film. ISKOLAMOZI: Ivanhoe. — Balas­sagyarmati Madách: Háromne­gyed 6-tól: Hamupipőke. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. 8-tól: Párizs, Texas (14). Színes, -szinkronizált NSZK-film. ISKO­LAMOZI: Abigél I—II. — Pásztói Mátra: A király, akinek nem volt szive. Színes, szinkronizált finn mesefilm. — Szécsényi Rákóczi: Egy év kilenc napja. — Rétsági Lady Chatterley szeretője (18), Színes, szinkronizált francia—an­gol film. — Karanralapujtő: Egy kirándulás képei. Színes olasz film. — Ersekvadkert: Egy kicsit én... egy kicsit te... (14). Színes, magyar filmvígjáték. — Nag.vlóct Átverés (16). Színes, szinkronizált amerikai krimi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents