Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

Gondolnak a jövőre is Iskolai élet Bércéiért A megye több általános is­kolájának régi kastélyépü­letek adnak helyet. Tágas, gyönyörű parkokkal, azonban eléggé leromlott állagú épü­letekkel. Ilyen a berceli álta­lános iskola is. —- Valóban szép helyen fek­szik az iskola. Szerencsére hatalmas park kapcsolódik hozzá, itt nyugodtan játszhat­nak a gyerekek a szünetekben — mondja Danielisz István, az iskola igazgatója. — A személyi feltételeket illetően szerencsés helyzetben va­gyunk, minden területen szak­képzett nevelők dolgoznak. Tárgyi feltételeink is jók, bár ezekkel már van egy kis gond, ugvanis helyszűke miatt az eszközök szakszerű tárolása nem teljesen megoldott. — Beszélik az emberek, hogy egyik épületüket élet- veszélyessé nyilvánították... — Ez már régi téma a fa­luban — vág közbe az igaz­gató. — Négyéves. Arról az épületről van szó, amelyik az alsósoknak adott- helyet. Elő­ször ugyan csak az alapjával voltak gondok, később kide­rült. hogy tetőszerkezetét is fel kellene újítani. Ezek a munkák viszont annyiba ke­rülnének, mint egy új iskola építése. — Milyen megoldást talál­tak hát? — Egyelőre ebben az épü­letben hat osztály tanul, és további kettőt a gyógyszertár fölött helyeztünk el. Egyéb­ként az is egy XVIII. század­ban épült műemlék épület. Idézzünk néhány mondatot az iskoláról tavaly készült összegző látogatás jegyző­könyvéből: „...a tanulólét­szám kismérvű növekedést mutat... 239 tanulóra 8 tan­terem jut, vagyis 29—30 ta­nuló van egy csoportban.” Te­hát optimális az osztálylét­szám, adottak a jó színvonalú tanórai munka feltételei. — Nálunk két műszakos ta­nítás nincs és szeretnénk, ha nem js lenne — magyarázza Danielisz István. — A mi tanulóink persze így is hát­rányban vannak a többi ál­talános iskolással szemben, mert éppen a négy terem ki­esése miatt, szaktantermi ok­tatást nem folytathatunk. A tanács VII. ötéves tervi koncepciója foglalkozik az iskola fejlesztésével. A régi, életveszélyes épületből rak­tárát csinálnak majd. az új iskolára pedig tanulmányter­vet készíttetnek. Mindezek­re a fejlesztési alap 80 szá­zalékát tartalékolják, de a településfejlesztési hozzájáru­lás is az iskolaépítést lesz hivatott segíteni. Az építke­zés befejezése — a jelenlegi elképzelések szerint az erő­források alapján — áthúzódik maid a VIII. ötéves tervidő­szakra. Az épületen már kívülről is látszanak a süllyedés je­gyei. Az ablakokon bepillant­va, kiesett téglák helyét is látni. — Ezzel a gyógyszertár fe­letti iskolarésszel csak az a gondunk, hogy a gyerekek az utcán játszanak. Kerített ud­vara, csak a kastélynak van. Iskolánk zsúfoltságát nö­veli, hogy jövőre két első osztályt kell indítanunk — mondja az igazgató, amíg visszasétálunk a kastélyba. Majd folytatja: — Ilyen körülmények kö­zött fegyelmezni is sokkal nehezebb, de ennek ellenére jók az eredményeink. Ebben azt hiszem annak van nagy szerepe, hogy a 18 tagú tan­testületnek egvharmada 30 éven aluli. Ök rugalmasab­bak, könnyebben alkalmaz­kodnak a helyzetekhez. A munka minőségére utal­jon ismét egy idézet az ösz- szegző látogatás jegj'zőköny- véből: „Az elemzett időszak­ban az oktató-nevelő munka tárgyi, személyi feltételei ked­vezően alakultak, a 4 tan­terem kiesése ellenére is, ez az iskolavezetés és a fenn­tartó tanács tudatos tevékeny­ségét tükrözi.” Így tapasztaltuk mi is. Valóban jó az iskoláért vég- 7ett munka, s nem siránkoz­nak. A beszélgetés nélkül fel sem merült volna a helyzet ne­hézsége. Tudják, hogy maguk­nak kell a problémát megol­dani. Ezt az igazgató is hang­súlyozta, és erre utal a jegy­zőkönyv utolsó idézete is: „Feladatok a tárgyi, személyi feltételek javítása érdekében: 1. Az iskolaépület állagá­nak megóvása, az iskolaépítés munkálatainak előkészítése. A jelenlegi épület célszerű ki­alakítása. Határidő: folyama­tos.” H. R. Az Alföld gazdaság- földrajza r ;,Az Alföld gazdaságföld­rajzi kutatásának eredményei é« további feladatai” címmel korábban rendezett országos tudományos tanácskozás tel. jes előadásanyagát közre­adó ötkötetes sorozatot je. lentetett meg a Békés Me­gyei Tanács. A Magyar Tu­dományos Akadémia támoga. tásával ugyanis az MTA regionális kutatások központ­ja Békéscsabán működő cso­portja irányítja az Alföd gaz. daságföldrajzi kutatását. A tanulmánykötetekben összesen hatvanhét dolgozat olvasha­tó: átfogó elemzések és a természeti környezettel, a gazdasággal, a népességgel, a településhálózattal, valamint az infrastruktúrával foglal­kozó tanulmányok. A békés, csabai Alföld-kutató csoport az ország számos kutatóhe­lyén dolgozó szakemberek közreműködésével e soroza­tot megjelentetve, képet ad arról a munkáról, amellyel előkészítik az Alföld gazda­ságföldrajzi monográfiájának kiadását. (MTI) Új magazinműsor a tv-ben Ötletek Az MTV közművelődési fő. szerkesztősége havi egy al­kalommal jelentkező, új ma. gazinműsort indít útjára ja­nuár 4_én, este 18 óra 50 perekor. Az ötletek című műsor hasznos barkácsolasi tanácsokkal igyekszik a né­zők legszélesebb rétegeinek érdeklődését kielégíteni, al­kalmazkodva az adott idő. szakhoz. így például az első szám praktikus indítási taná-. csókát ad a télen is autózók­nak. A feldolgozás módja humo. ros. Központi figurája MI­HOKI, a gyurmaemberke, aki az első részben a mentő­angyal szerepét játssza. Al. kotója Czakó Ferenc, a Pan­nónia Filmstúdió bábterve­zője. Nevét a mit.hol-kinek szavak összeolvasztásából hoz­ták létre. Partnere a Karsai pantomirnegyüttes vezetője, ök ketten a későbbi műso. rokban is szerepelnek. Feb­ruárban a nyári utazások ész­szerű előkészítéséről, márci. usban gyerekeknek szóló bar- kácsötletekről, áprilisban a kiskertii munkákról lesz szó. Mesélő múlt Bronzkori sarlók Szántás közben, 1966-ban egy agyagedénybe rejtett, ké­ső bronzkori (kb. i. e. 1200- ból származó) leletet találtak a C.s.itár melletti Hóivá dűlő nevű határrészen. A lelet több mint 200 darabból áll, bronzból készült sarlókat, baltákat. ékszertöredékeket és bronz nyersanyagrögöket, -rudakat tartalmaz. A tár­gyak legnagyobb része erő­sen kopott, törött vo)t. hasz­nálni már nem lehetett őket. A környéken működő, mind­eddig ismeretlen bronzöntő műhely nyersanyagkészletét, újraolvasztásra váró tartalé­kát rejtették el, feltételezhe­tően egy ellenséges betörés elől. A bronz nagv érték volt, a nagyarányú népmozgások­tól és háborúktól terhes idő­szakokban százával rejtik el értékeiket a földbe, melyeket sok esetben már nem állt módjukban megkeresni, ki­ásni. Ezek az akkoriban sze­rencsétlen esetek válnak a ma régészei számára „kin­csesbányává”. egy-egv kor­szak bronzművességének be­szédes emlékeivé. A csitári lelet legnagvobb részét sarlók képezik. Érde­kes megfigyelni, hogy a jó­val korábban, még az újkő­kor idejében, csontból és az abba beillesztett kőpengékből kialakult sarlóforma évezre­dekig tartja magát, ma sem tudnánk erre a munkafolya­matra ennél célszerűbb for­mát kitalálni. Az őskorban az aratást is sarlóval végez­ték. A gabonakalászökból egy maroknyit összefogtak, és közvetlenül alattuk vágták el a szárat. Ez ugyan hala- datlanabb. mint a kaszával való aratás, de jóval kisebb a szemveszteség. A sarlókat öntéssel készítették, esetleg fanyéllel látták el. Néprajzi párhuzamokból tudjuk, hogy az aratandó növény erősebb vagy gyengébb szára határoz­za meg a sarló pengéjének vastagságát, alakját. A bronz­kor fejlett mezőgazdaságát nem csak a Magyarországon előkerült több ezer sarló bi­zonyítja, hanem a telepeken talált gabonaleletek is. Már a középső bronzkorban többfé­le búzát, árpát, rozsot ter­mesztenek, ismerik az úgy­nevezett kétsoros sörárpát is. De azonosítható volt a köles és borsó, dinnye, som, sze­der, gyalogbodza magva is. A csitári raktárlelet tár- gvait. valamint a bronzkori fémművesség más érdekes emlékeit a szécsényi Kubinvi Ferenc Múzeum új régészeti kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők. Tárnoki Juciit Buda László felv. A kétszáz éves „Najgebajde" Szomorú, sőt tragikus tör ténelmi emlékek jutnak eszé­be annak, aki a hajdani Új­épület — németül Neues Ge­bäude, népiesen Najgebajde — nevét hallja. Ebben a ka­szárnyamonstrumban rabos­kodott ugyanis nemzeti histó­riánk sok-sok kiválósága, akik közül nem egyet éppen ott, e hatalmas katonai épít­mény egyik vagy másik ud­varán végeztek ki. A békés utókor bizonymár csak sejti, sejtegeti, hogy hol terpeszkedhetett a bécsi ud­varnak ez a Pestre telepített hadi bázisa. Valahol a mai Szabadság tér helyén, ott, ahol a televízió székháza áll — szokott hangozni a bizony­talan válasz. Igen, ott is, de a mai Engels teret éppen úgy elfoglalta, mint ahogyan a Deák tér helye is hatalmas övezetébe tartozott, lévén a Najgebajde 22 622 négyzetöl kiterjedésű. Hanem, amikor most két­száz esztendeje, 1785 végén. 1786 tavaszán építeni kezd­ték, még egyáltalán nem olyan zord szerepet szántak neki, mint amilyennel később kény­szerűen dicsekedni kellett. II. József, a kalapos király ugyanis egy közjóléti célú házcsoport megtervezésével b'zta meg Canevalét, udvari, építészét: eredetileg árvahá­zat akartak tető alá hozni a Duna-parttól nem messze kí­nálkozó üres telkeken. Ám, amint Hild János irá­nyításával a falak nőni kezd­tek, az elképzelések is rend­re módosultak. Előbb szövő­dének szemelték ki holmi prágai takácsok, ám aztán 1800-tól már úgy szerepelt, mint leendő tüzérkaszárnya. Az is lett belőle: az 5. szá­mú császári ezred „pattan­tyúsainak” lakhelye. Már 1814_et frtak, amikor mutatás szerint 1849-ben 910 végleges formáit elnyerte. A fogoly várta sorsa jobb. avagy a föntebb említett hatalmas rosszabb alakulását ebben a területen ekkor olyan pavi- zsúfolt tömlö.-ben. lonsor terpeszkedett, amely- Az 1870-es években már a nek kilenc udvara volt; 286 Magyar Athleticai Club ren- termében 2420 közember dezte az első futó-, ugró- és szállhatott meg; az istállók dobóversenyeket ezen tágas pedig több mint 300 lónak tornatéren, adtak tágas kvártélyt. Volt Mivel a katonaság időköz- persze ott még számos tiszti ben végleg kivonult onnan, a lakás, meg börtöncella a re- falak omladozni kezdtek, és belliskedő magyaroknak. Wekerle Sándor miniszterel­Az 1848—49_es for-sdTalom **'■< 1897-ben elrendelte az és szabadságharc idején tér- >mr?ár régi újépület eltakarí- móc7Atpcpn a frPhflii’ teisät. Huszonhét hstslmss de is a felkelők kezére ke- lek szabadult fel így a fővá­rült: stílusosan a hon véd tü- r°s Pesti oldalának belváro- zérség vette át ott a parancs- sóban! Ezekre aztán olyan noksá®ot. épületek kerültek, mint az A világosi fegyverletétel Áru- és Értéktőzsde palotája után azonban éppen a levert ebben szorong ma a Ma­seregek legfőbb irányítói, a Kvar Televízió , a Posta-ta- rebellió eszmei vezérei ke- karékoénztár. a Magyar Nem- rültek a méteres falak vas- zeú Bank székháza^ stb. rácsai mögé. Az északkeleti A most két évszázada ne* pavilon harmadik emeletén mes szándékkal építeni kez- raboskodott például Bat- öett Najgebajde, tehát meg- thyány Lajos, az első magyar lehetősen gyors és dicstelen miniszterelnök — őt egyéb- véget ért. Amilyen óriási he* ként nem odabent a Najge- '^et követelt magának egv- ba.idében. hanem a ma isvi- kor, olyan sebesen pusztult lágító Batthyány-örökmécses ki Pest szívéből.^ Mintha az helyén végezték ki —, Csányi a sok-sok kegyetlenség is si- László közlekedési miniszter, ettette volna halálát, ame- valamint Leövev Klára, a egykor celláiban, termei- magyarországi nőnevelés út- ben elkövettek... törője stb. Egy korabeli ki- A. L. Dokumentumfilm Marx Károlyról „Marx Károly, a tudós, a kásságáról szól, bemutatva azt forradalmár és az ember” — az óriási tevékenységet, ez az új film címe, mely melynek eredményeképpen a Moszkvában, a központi do- tudós munkája egybeforrt a kumentumfilm-stúdióban ké- forradalmi tömegek gyakorla- szült. A film a tudományos ti megszervezésével, kommunizmus nagy Äoreti- Az új színes dokumentum- kusának, a lánglelkű fórra- filmben felhasználták Marx dalmárnak, a csodálatos em- kéziratait, fényképeket, raj- bernek az életéről és mun- zokat. KOSSUTk RADIO: 120: Bölcs kisbabák 8.50: Bronislaw Huberman hege­dül ».20: Muzsika gyerekeknek 8.33: Jó a dal. — Az óvodások műsora 153: Lottósorsolás 10.05: „Elhull a virág, eliramlik az élet.. . ” Petőfi Sándor versei 10.10: Kötődésem a tájhoi 10.40: A Modern rézfúvósegytittoe« ismeretlen szerzők mű veiből játszik 11.00: Gondolat 11.45: Lehoczky Éva operettfelvé­teleiből 12.30: Ki nyer ma — Ercsiben? 12.45: Könyvszemle 12.55: a zene is összeköt 14.10: Válogatott perceink 15.30: Verbunkosok, katonadalok 16.05: Hahota 17.10: önállóan. — Incze Zsuzsa riportja 17.25: örökzöld latin dallamok 19.15: Embermesék. .. 20.15: Diszkotéta 21.15: Psota Irén sanzonfelvételei­ből 21.30: Munkások *85. — A pesti utcán 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is, nem is. IV. rész 23.00: Nóták 23.20: Maros Rudolf műveiből 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 8 05: Sullivan operettjeiből 8.50: tíz pero külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A Harmónia koncértfúvós- zenekar felvételeiből 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17 30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószínház. — A talpsi­mogató 22.12: Azok a bizonyos rádióope­rettek. — IV/3. rész 22.35: „Hóesésben”. — Könnyűzene esti hangulatban 23 20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után. .. MISKOLCI STÜDIÖ: VT. 00. Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Péntek este Éáz>ak-Magvarországon. (A tar- Uioimbo^i Minőség a butikokban. — A mestercukráisz ajánlata. — „Hely a tetőn”. —- Programaján­lat. — Magnóét játszás.) Szer­kesztő: Szemes István. 18.00: Észak-magyarországi króndlka. 18.25—18.30: Lap- éa műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.25: Tévétoma.. (Ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.25: Csokonai. Életjáiték 10.40: A dzsungel könyve Angol fiam 12.20: H i m alá j a - trilógia. m/3. 12.45: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Három nap tévéműsora 16.45: Rágcsálók télien 17.10: Képújság 17.15: Egy szó mint száz? 17.55: Reklám 18.05: Marlene Dietrich 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Doung Henning varázslatos viliága 20.38: Ds*iok, táncok a S zovj etund 6bó>I 21.05: ALadn nelon-sorozat. A „szamuráj” 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR* 18.25: Képújság 18.30: Borik és csapata. IV/2. rész. T9.05: Sorstársak 19.25: Egy hang és néhány maszk 20.00: Mifelénk így szokás. III/3. rész 21.05: Tv-híradó, S. 21.25: Zenebutik 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A veszendő világ. 1. rész 20.25: Johann Sebastian Bach 3. rész 21.45: Szórakoztató vetélkedő 22.25: Profik — Angol bűnügyi filmsorozat 23.15: Hírek 4 NŰGRÁD - 1986. január 3., péntek 2. MŰSOR: 19.3«: Tv.hlradő 20.00: Édes lankadtság — Tv-komédia 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásai el entés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: öröm az élet — Tv-játék I MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ti­tokban, Hongkongban. Színes, szinkronizált francia filmvígjá­ték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tói: Életben maradni! Színes zenés amerikai film. — Pásztói Mátra: A tanítványok (14). Színes ma­gyar film. — Szécsényi Rákóczi: Kék hegyek. Színes, szinkroni­zált szovjet filmszatíra. — Rét- ság: Utószó (14). Színes, szink­ronizált szovjet film. — Karancs- lapujtő: Férfias nevelés. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. — Érsekvadk^rt: A neev- venegyedik. Szovjet film. — Nagy­ló c: A házibuli folytatódik. Szi­lié«, «»lnkronizalt f rancia fi tea. , t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents