Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
Örök a közterületen Elsősorban figyelmeztetnek Éppen salakot szórt a szemeteskukába, s a járda végén feltűntek az egyenruhások. — Meg tudja mondani, kik jönnek amott? — mutattam a felbukkanó három egyenruhás emberre. — Az egyik rendőr, az biztos — mondta a hatvan év körüli férfi. — A másik kettő, úgy hallottam, talán útőr, vagy köztisztaiságiak? Nem tudom pontosan. Sokan így vannak ezzel. A közterület-felügyelők mesélik, hogy miután január első napjaiban egyenruhában megjelentek Salgótarján utcáin, többször is megállították őket. — Mondják már meg, milyen szerv ez? — kérdezték a járókelők. A megyeszékhely lakói és a városban nap mint nap megfordulók most ízlelgetik az új szolgálatot. Hallani ugyan már hallottak róla, de csak most találkoznak velük az utján. Havas premier Hóval köszöntötte az időjárás a városi közterület-felügyelet premierjét. És a hó az öröm mellett gondokat is hoz, a felügyelőknek pedig munkát. Hiszen, amikor a felügyelet feladatát meghatározták. a téli időszak egyik leglényegesebb tevékenységét a hóeltakarítás ellenőrzésében állapították meg. Járván a várost a felügyelők, bekopogtattak azokhoz a házakhoz, ahol a járdáról nem volt elsöpörve a hó. Nem durván lépték fel, hanem kötelességükre figyelmeztették az embereket, éppenséggel a saját és embertársaik érdekében. S a figyelemfelhívó szót majdnem mindenütt szívesen fogadták. — Egy fiatalember például azért szólt nekünk, hogy a Narancs utca végében teljesen eljegesedett a járda, és ez veszélyes lehet, mert sok idős, nyugdíjas ember lakik arrafelé. Hívjuk már fel az illetékesek figyelmét, kérte tőlünk, hogy sózzák fel ott a járdát — mesélik a felügye lök. A ellenőrzés alól nem maradnak ki a különböző közintézmények sem. Január első napjaiban például az ÉVI sörbár feljárója volt havas a délelőtti órákban. A közterület őrei bekopogtattak oda is. Igaz, hogy éppen akkor leltároztak ott, de az első felhívó szóra előkerült a seprő, és letakarították a járdát. Ügyelnek a közterület-felügyelők arra, nehogy azt mondhassák az állampolgárok, hogy ezt a szervet is csak az ő bosszantásukra hozták létre, s nem nézik azt, milyen a hósöprés a közintézmények előtt. A közterület- felügyelet a városi tanács szervezeteként működik, s ezért fontosnak tartják, hogy a tanács irányítása alatt működő iskolák, óvodák is teljesítsék kötelezettségüket a hóeltakarításban, hiszen csak ekkor érezhetnek jogalapot arra, hogy a rendet minden állampolgártól számon kérjék. Szembetűnő esetek A hó azonban az éber figyelmet nem vakíthatja el. Előfordultak természetesen más esetek is, amit a közterület-felügyelők szóvá tettek, sőt helyszíni bírságot szabtak ki, avagy szabálysértési feljelentést tettek. Ám mindegyik eset figyelmeztetéssel kezdődött, s ha az nem vezetett eredményre, akkor következtek a szigorúbb eszközök. A vasúti átjárónál hamburgert árusító helyen nagy forgalom volt aznap, a tanítási órák után megrohanták a gyerekeik. Arra járva a közterületfelügyelők észrevették, hogy már tele a szemétkosár szalvétával, s a papírszalvétát —, miután az ember elfogyasztotta hamburgerjét —, még a legjobb akarattal sem tudja már * kosárba dobni. A felhívásnak azonnal eleget tett a hamburgerárus. — Persze, természetesen, azonnal kiürítem, sajnos, nem figyeltem rá — mondta. Egy engedély nélküli virágárusnak azonban már többe került, hogy a szóbeli figyelmeztetést elengedte a füle mellett. Három egymás utáni napon figyelmeztették, hogy engedély nélkül nem árusíthat, mégsem használt, így szabálysértési feljelentés után egyezer forintra bírságolták. Szabálysértés indult a két év óta közterületen parkírozó üzemképtelen személy- gépkocsi tulajdonosa ellen is. A buszmegállóban látványosan és feltűnően ellőtt cigarettacsikk miatt a „mutatványosnak” helyszíni bírságot kellett fizetnie. Miért? Ezt már nem lehetett szórakozott szemetelésnek tekinteni. Szándékosan repítette kezéből messze a csikket. A cigarettázó illető ugyanis a kuka mellett állt... ☆ Ma még egy-egy rendőrrel járják a várost a közterület- felügyelők. Erre egyrészt a szervezet tekintélyének megerősítése érdekében van szükség. másrészt a fellépés, az intézkedési formák csínját- bínját is tőlük kívánják ellesni. Különböző lakossági bejelentések még nem voltak, amelyek a közterület-felügyelettől intézkedést követeltek volna. Még alig ismert ez az új intézmény. Székhelyét is csak néhány hete foglalta el a Május 1. út 76. szám alatt, s nincs még telefonjudc. — Még nem tudnak hová tenni bennünket az emberek — mondják a közterület- felügyelők. — Mégis többen a rendszerető emberek közül azt is említették, miért nem hozták létre előbb ezt a szervezetet. Zsély András Jogi tanácsok A szülői felügyeleti jog és a láthatás A szülői felügyeleti jog tartalmazza mindazt a jogot és kötelességet, amit egy gondos szülőnek tennie kell annak érdekében, hogy a gyerekből egészséges, művelt, a közösségben helyét megálló, felnőtt ember legyen. Nincs is probléma a szülői felügyeleti jog gyakorlásával mindaddig, amíg a szülők békés házasságban élnek. A házastársak együttesen gyakorolják jogukat. Ez csak mintegy negyven éve. természetes. A felszabadulás előtt jogunk ismerte, a „családfő” fogalmát, és az „atyai hatalmat” is. Ha a szülők elválnak, a szülői felügyeleti jogot az a szülő gyakorolja, akinek gondozásában a gyerek marad. A másik szülő felügyeleti joga nem szűnt meg, csak szünetel. Tegyünk csak különbséget e látszatra azonos két fogalom között. Bíróság szünteti meg a szülői felügyeleti jogot, ha a szülő e jogával súlyosan visszaél, vagy ha kötelezettségeit a .gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, illetve ha magatartásával veszélyezteti a gyermeke fejlődését. Például: ha szándékos bűncselekményt követ el a gyermek ellen, és őt a bíróság szabadságvesztésre ítélte. Megszüntetheti a bíróság a szülői felügyeleti jogot, ha a felügyeletre kijelölt szülő együtt él a felügyelettől megfosztott másik szülővel, és alaposan tartani lehet attól, hogy az így gyakorolt felügyelet nem megfelelő. A felügyeleti jog szünetelése nem jelenti azt, hogy a szülő alkalmatlan a gyereke nevelésére, hanem csak valamilyen oknál fogva nem tudja azt ellátni. Például hosszabb ideig távol, (esetleg külföldön) vállal munkát, gyógykezelés miatt egészségügyi intézetben helyezték el stb. No és a válás! A mi jogunk nem ismeri a megosztott szülői felügyeleti jogot. Képletesen szólva a „két kulcsot” a gyerek nyakában, amivel akár apja, akár anyja lakásába mehet bármikor, vagy a szülők megegyezése szerint. Váláskor azt a szülőt ruházzák föl bíróságaink a szülői felügyeleti joggal, akinél a gyereket elhelyezik. Egészséges szemléletű emberek a lehető legkisebb megrázkódtatásnak teszik ki ilyenkor a gyereket. És úgy viselkednek (még akkor is, ha ez nagyon nehéz), hogy éreztetik a gyerekkel, vele szemben semmi sem változott. Gyakorlatilag ki tilthatná meg azt, hogy egy gyerek, aki egyformán szereti mindkét szülőjét, a lehetőséghez képest a legtöbb időt töltsön azzal, aki már nem tartozik „csonka családjukba”. A gyermek életébe természetesen annak a szülőnek is beleszólási joga van, akinek felügyeleti joga szünetel. Ezt persze csak akkor kell hangsúlyozni, ha az elvált házastársak között nincs egyetértés a gyerek dolgai tekintetében sem. A gyermek fontosabb ügyeiben való döntés és intézkedés előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülő köteles meghallgatni a másik szülőt. Kivéve, ha ennek elháríthatatlan akadálya van. Például a szülő ismeretlen helyén tartózkodik, vagy teljesen cselekvőképtelen. Melyek ezek a fontos ügyek: a gyerek pályaválasztása, továbbtanulása, nevének megváltoztatása, no és az örökbefogadás. A szülőnek akkor is joga van a gyermekével való találkozásra, ha felügyeleti joga megszűnt. Sokkal inkább megilleti a jog azt, akinek ez a joga csak szünetel. A találkozásokat biztosítja a láthatás joga. A láthatás ideje általában havi 48 óra. Amióta általános szabad szombat-vasárnap épült a munkarendbe, kívánatos, hogy lehetősége legyen a gyereknek hosszabb időt eltölteni a másik szülőnél is. (A három éven aluli gyereknél csak havi nyolc óra ez az idő.) Nagyon jó alkalom a bensőségesebb kapcsolat fenntartására a ritkábban látott édesanyával, édesapával a nyári vagy téli vakációból eltöltött néhány nap, amit a rendkívüli láthatás 30 napos idejéből biztosítanak. A láthatási időt a gyámhatóság korlátozhatja, sőt meg is vonhatja, ha a bizonyítékok alapján úgy értékeli, hogy a szülő: a találkozások alkalmával rossz hatással van a gyerekre. (Részegen látogatja, erkölcstelen életébe betekintést enged stb.) Meg kell vonni a láthatási jogot attól a szülőtől, aki a gyerek testi, szellemi, erkölcsi fejlődésére káros hatással van. Dr. Kertész Éva i Nyűltenyésztés a Karcmcs-völgyben Elsősorban a társközségekben A szügyi közös tanács területén már 1983 végén teljesítették a VI. ötéves terv fejlesztési elképzeléseit. A féjlődés természetesen nem állhatott meg. Az utóbbi két esztendő többletbevételeit elsősorban a társközségekben — Csesztvén és Nógrádmarcal- ban — haználták föl. Mindkét településen új külső-belső köntöst kapott a művelődési ház, de nem kevés forintot költöttek' az úthálózat korszerűsítésére. A terven felüli fejlesztésekhez a lakosság forinttal és kétkezi munkával is hozzájárult. Tavaly — egy most elkészült számítás szerint — a Karancslapujtői Narancs Termelőszövetkezet nyúltenyész- tő-szakcsoportja negyvenöt- ezer kilogramm nyulat értékesített a termelőszövetkezeten keresztül. Ez a szám azért érdekes, mert a szakcsoport öt évvel ezelőtt alakult meg, s ahogy mondani szokás, a nullárói indult. A tavalyi eredményt megtetézve, az idei cél: mintegy hetvenezer kilogramm húsnyúl, aminek túlnyomó többsége tudvalévőén Olaszországba és más nyugati országokba kerül, jó pénzért. A Karancs-völgv nyúlte- „nyésztésének látványos fellendülése mindenekelőtt annak köszöhető, hogy kedvezően változtak a felvásárlási árak, a szállítási szerződések pontos teljesítését követő egyéb kedvezmények is ösztönzőleg hatnak. Nagy szerepe van ebben a Karancs Termelőszövetkezetnek. amely Petróczi László ágazatvezető irányításával gondoskodik a nyúltakarmány-ellátásról, az ingyenes állatorvosi felügyeletről. A szakcsoport tagjai kedvezményes áron ‘jutnak hozzá a nyúlketrechez; a tenyészállatokat is a tsz adja, amiért a tenyésztők hússal fizetnek. A friss takarmány biztosításához a tsz hasított ki saját területéből vöröshe- retáblakat. Jelentősen hozzájárult a tenyésztői kedv fokozódásához az is, hogy a termelő- szövetkezet az értékesítés során elért nyereségen osztozik a szakcsoport tagjaival. Havonta mintegy kétszázötvenezer forint értékben vásárolnak élelmiszert és egyéb — a háztartásban nélkülözhetetlen — árut a pösténypusztai lakók a település egyetlen vegyesboltjában. A szécsényi áfész által üzemeltetett üzlet átlagosan havi kétszázhetven- ezer forintos árukészlettel rendelkezik. —RT— Vannak furcsa dolgok Tisztelt A Zöldfa út 13-ban lakom. mellettünk most adtak át egy új épületet. Ugyanebben az utcában az út másik oldalán vannak a kocka alakú szövetkezeti lakások. Tehát, egy utca, de a szövetkezeti házakra Déryné utca van. írva, míg a miénkre Zöldfa utca. Még garanciális volt az épületünk, amikor a lakásban egy, s más meghibásodott. Mivel a NOTÉV építette, így felkerestem a Gorkijon lévő irodájukat. Elmondtam, mi a hiba. Eddig rendben is volt minden, de ezután jött a csattanó. Megkérdezték hol lakom, mondtam az utcát és számát. Erre azt felelte az illetékes, hogy a Zöldfa úton nem építettek. Igv a javítás sem hozzájuk tartozik! A végén kénytelen voltam lerajzolni, hogy hol lakom, s még jó. hogy ott a patak, amely mellett lakom. Akik hallgattak. nevetni kezdtek: nem tudom milyen utcában lakom? Mert az a Hársfa út! Nálunk ezen a néven van! Van tehát három neve is egyetlen utcának! Máig sem tudom, melyik az igazi. Ennek eldöntését az illetékesekre bízom, még mielőtt eltévednék benne. Vass Andrásné 3104 Zöldfa u. 13. fsz. 6. szerkesztősét? Salgótarjánban jártam január 9-én, a délelőtti órákban. Utam a kórház mellett levő Napsugár élelmiszerboltba vezetett, ahol 50 forint értékű árut vásároltam. Az áruért 500 forintos címletű bankjeggyel fizettem. Amikor a pénztárosnő 100 forintig visszaadott, én az aprópénzt a pénztárcámba tettem és a pénztártól távoztam. Már a kijárat! ajtónál jártam, amikor a fiatal pénztárosnő utánamrohant és közölte velem, hogy a visszajáró 400 forintot nem hoztam el. Meglepetésemben még meg sem tudtam akkor köszönni figyelmes eljárását. Most itt Az olvasók fórumában mondok köszönetét a lelkiismeretes, becsületes munkájáért, mert ebből példásra vizsgázott. Palieza Mihályné, Tar, Szabadság út 20. Tarján brigád A A Salgótarján és Vidéke j Áfész 101. számú Tarján ét- j termében dolgozik a 12 tagú Tarján Szocialista Brigád Poirot Ferenc brigádvezető vezetésével. Az étterem vezetője, Manusek Béla sok jót tudna mondani erről a kollektíváról, de a beszéd helyett tanúskodjanak inkább a tények. A szocialista brigád már több ízben elnyerte az ezüst fokozatot, s az 1985. évi teljesítménye alapján talán magasabb fokozatra is érdemes lesz. Az éves vállalásokon felül, a pártkongresszus tiszteletére még különvállalást is tettek. Vállalták, hogy — az osztálybasorolást meghaladva — magasabb szolgáltatást biztosítanak. Vállalták azt is. hogy új, speciális tájjellegű ételeket vezetnek be, az amúgy is széles skálájú étlapjuk mellé. Ami a kiszolgálás kulturáltságát illeti, arról a sok dicsérő bejegyzés tanúskodik a vásárlók könyvében- Az elmúlt évben például Tihan.y. ból, Esztergomból, Szolnokról, Gyuláról kaptak elismerő és köszönő szavakat. Mert az ország minden részéről megfordulnak itt, sőt még az országhatáron túlról is. külföldről főleg lengyelek, csehszlovákok, szovjetek, németek, hollandok és franciák jártak itt. A brigád munkáját dicséri az áruforgalom alakulása is: 1985-ben 4 millió 728 ezer forint forgalmat értek el, s ezzel a tervet 109.2 százalékra teljesítették. Az sem elhanyagolható eredmény, hogy a forgalomból az ételforgalom aránya az előző évi 27 százalékról 28 százalékra növekedett. Nem véletlen az sem, hogy 1985-ben a brigádból éppen Tóth Lászlón é főszakács kapott Kiváló dolgozó kitüntetés. A brigád kollektívája tettre kész a társadalmi munkában is. A tavaszi és őszi nagytakarítást, az étterem körüli parkosítást mindig szívesen vállalják és végzik el. A brigádgyűlések rendszerességéről a brigádnapló tanúskodik. Ez a napló nem valami díszes album, hanem a hétköznapok szürke és színes eseményeit rögzítik. Bejegyzik. hogy mikor, miiven nagyobb rendezvényre készülnek. Havonta több rendezvény is van itt, beleértve a műsoros rendezvényeket, a vállalati, a brigád, és a családi eseményeket is. Az elmúlt évben például Koós János és Dékány Sarolta előadói csoportja kétszer is szerepelt itt. A február végi síbálon Kabos László és Dóry József szórakoztatta az érdeklődőket. A brigád szeptemberben a SZÖVOSZ budatétényi továbbképző intézeténél hidegtál-bemutatót tartottak. A nógrádi áfészek kiállításán az ő ínyencfalataik nyerte meg a résztvevők elismerését. Az évzáró szilveszteri estre már hónapokkal előbb készültek. Hogy milyen volt itt a szilveszter, azt azok tudnák megmondani, akik megízlelték a szilveszteri menüt. A Tarján brigád egy sikeres év zárása után újabb feladatokra készül, s bizonyára tartogatnak még több meglepetést a belföldi és külföldi vendégek örömére. Dudás Pál S.-tarján Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD — 1986. január 16., csütörtök
