Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
Kialakult az állandó munkás gárda a FCTÖKlíR-ben. Tolt ház a Mátra-Iakótelepl 8. számú óvodában. Kéthetente mesemozit láthatnak itt a gyerekek. Nem fejlődött a vendéglátás színvonala. Látogatás a Kuris családnál. A legifjabb családtag már az Aj lakásban nevelkedik. Kezdeti lépések Bátonyterenyén Régóta ízlelgetem az új szóösszetételt: Bátonyterenye. És megvallom, nem tetszik. Igaz, megbarátkoztam vele, s különösebb fontolgatás nélkül alkalmazom. Az új elnevezés által takart településkonstrukcióval azonban zsák most ismerkedem. Körzetközpont sorompók előtt A fehér helységnévjelző tábla Bátonyterenve határát hirdette, alatta viszont a zöld tábla félreérthetetlenül figyelmeztetett arra, hogy bár Bátonyterenyén vagyok, de ha a közelmúltat keresném, avagy ha „merev patriótákkal” találkoznék, jobb ha Nagybátony néven emlegetem ezt a Nógrád megyei települést. Elkönyveltük már a tizedik perc elmúlását is, de csak nem akart felemelkedni a vasúti sorompó- Vártunk a városi jogú nagyközség köz- igazgatási határán, s a település egyik jellegzetességeként kezdtük emlegetni a sorompók által hosszú időn át vigyázott-tiltott átkelést. Aztán egy majdani életképes település képe sejlett fel, amely az egvkoron külön-kü- lön is „virágzásra” képes két község képét fogja egybe. Az immár két éve egyesített települést 16 ezren lakják. Bátonyterenyén tízezer munkahely várja nap mint nap a dolgozókat, legtöbbjüket a szénbánya foglalkoztatja. A kijárók körülbelül két és fél, háromezren vannak, ók főként Salgótarjánban találnak munkát. Sok embert foglalkoztatnak a helyiek közül a FÜTÖBER-ben, a harisnyagvárban és azSKÜ gyáregységébenBátonyterenye két évekör- zetközoontnak született- Ezt a funkcióját ma még nem tudja ellátni. Annak ellenére, hogy üzemei, intézményei nemcsak a helyieknek adnak munkát, hanem több környékbeli ember is itt keresi kenyerét. Különösen megmutatkozik ez a hiány a kereskedelmi ellátásban és vendéglátásban. A közeli községekből nem ide járnak vásárolni — nagyobb iparcikkeket és ruhaféléket —, hanem inkább Pásztora vagy Salgótarjánba. Hiányosságok tapasztalhatók a különféle egyéni szolgáltatásokban. A hatodik ötéves terv jelentős a lakásgondok envhi- tésében: Bátonvterenyén hétszáz lakás épült fel, s ugvan- ennvi lakás megépítését tervezik a következő tervidőszakban is. — Fbben az öt évben épölt meg Nagybátonvban a 125 személyes óvoda, amit eredetileg 75 férőhelyesre terveztek. s a nagyarányú társadalmi összefogás tette végül is lehetővé, bogv a férőhelyek száma kibővült — mondja Szabó Nándor tanácselnök. — Az egészségügyi területről elmondható, hogy három gyerekorvosi körzetet alakítottunk ki, s megkezdődött az egészségügyi központ korszerűsítése- A nagyközség öregek napközi otthonában néhány hete már hét. végén sem kell hazamenniük az itt lakó időseknek. Egyre többen részesülnek házi szociális gondozásban. A fiatal házasok és a többgyermekesek lakáshoz jutásának megkönnyítésére hárommillió forint tanácsi támogatást adtunk, amelynek egy része vissza nem térítendő juttatás. Négy éve a Mátra-lakótele- pen új, nagy ABC üzemel, az építkezőket jól szolgálja a nemrégiben Kisterenyén megnyitott házépítők boltja. A fejlődés jelei kétségtelenül megmutatkoztak az elmúlt években, de feladat még bőven van. A jövő fő célja a Nagybátony és Kisterenye egységes szerkezetté való kialakítása. Ehhez a legfontosabbnak a két település közötti- két kilométeres út megépítését tartják, s egy majdani városközpont intézményei az út mellett jönnének létre. Megoldásra vár egyes részeken — így a Dózsa-telepen és Maconkán — az ivóvízgond, és 30—40 százalékos bővítés indokolt a szennyvíz elhelyezését, gyűjtését szolgáló közműveknél. A 30— 40 fős osztálylétszám az általános iskolában új iskola építését is szükségessé tenné. Előnyök és hátrányok Nincs zsúfoltság kedden délután az Egyesült Zagyvavölgye Áfész bátonyterenyei ABC-jében a Mátra-lakótele- pen. — A múlt hónapban 3 millió 250 ezer forint volt a forgalmunk — tájékoztat Madár Lajosné, az üzlet vezetője. — Az élelmiszeren kívül tartunk különféle műszaki árut és edényféléket is. Sőt, a heverótől kezdve szinte mindent beszerzünk, szerencsére az üzlet alapterülete megengedi, hogy nagy választékkal árusítsunk. Talán ez is az egyik oka, hogy a település más részéről is járnak ,ide vásárolni. Jó hatással van a bolt forgalmára a kínálat. A Mátra-lakótelepiek másik büszkesége az új óvoda. Itt azonban már nincs olyan tér, mint egy „kényelmes” hétközi délutánon az üzletben. Dugig az óvoda, 130-an járnak ide, de azt mondják, van olyan lakótelepi óvodáskorú is, akit helyhiány miatt a szorospataki óvodába kell vinni innen. Évtizedek óta tanácstag már Kovács János Kisterenyén, Heves megyében született, s 35 éve telepedett le itt. — Amikor évekkel ezelőtt felvetődött Kisterenye és Nagybátony összevonása, mérlegeltük előnyeit, hátrányait, s jónak tartottuk az egyesülést. Erről tanácstagi tisztségünkben is próbáltuk meggyőzni az embereket. És . ma is azt mondom, megvan a lehetőség arra, hogy egy majdani város alakuljon ki itt. Ehhez azonban önmagában a hit kevés.. A Kisterenyén élők néhány szempontból bizony rosszabb helyzetben vannak mint az összevonás előtt. Például eddig volt éjszakai gyógyszertári ügyelet. most nincs, megszűnt egy tollvonással. A körzet gondjairól a következőképpen beszél. — Az én tanácstagi körzetemben törekvő, szorgalmas emberek élnek. Nem tátják a szájukat az államra, hanem önállóan építkeznek itt a József Attila, a Csokonai és a Határ úton. És jelenlegi legnagyobb gondjuk, hogy köves út kellene oda, és amikor a településfejlesztési hozzájárulás ügye felmerült, azt mondták, inkább erre adnának pénzt. Ám nagyon elkelne Bátonyterenyén egy kulturált étterem is. ahol akár a fiatalok is összejöhetnének, vagy ahová kisebb családi ünnepségre vagy vendégekkel el lehetne menni, úgy, hogy ne köpködjék közben tele a levest. Á fejlődés lehetőségei A szénbányászat visszafejlesztésekor a felszabaduló munkaerő foglalkoztatására jött létre a FŰTŐBER nagy- bátonyi kirendeltsége. Néhány évvel ezelőtt, amikor már nem a bányák bezárásáról volt szó, hanem inkább fejlesztéséről, azok közül, akik a bányából jöttek a FŰTŐBER-hez dolgozni, sokan ismét a szén- falak mellé álltak. Ennek tagadhatatlanul a nagyobb bányai kereset, az ottani több szociális juttatás volt az egyik oda. — Mostanára stabilizálódott a helyzet, kialakult az állandó munkásgárda. Körülbelül öt év kellett ehhez. Ma már a kollektíva megtartja az embereket. Jók a gyári szociális körülmények, a fürdők, az öltözők, s mi is igyekszünk dolgozóink lakásvásárlását támogatni — mondja Szabó Lajos szakszervezeti titkár. — A hétszázhetven dolgozónk fele helyi, bátonyterenyei lakos, másik fele bejáró. Annak ellenére, hogy azt a keresetet, jövedelmet nem tudjuk biztosítani, nrnt amit a bánya, azért megvannak a fejlődés 'ehetőségei, s ahogy a gyárunk egyre nagyobb jogköröket kap, munkánk eredményeit magunk mérhetjük. Ügy gondolom, büszkék lehetünk arra. hogy egy évben félmilliárdos termelési értéket érünk el — jegyzi meg Králik Ferenc párttitkár. ök is mindketten & szénbányászat visszafejlesztésekor jöttek ide dolgozni. Azt mondják, az akkor idekerült emberek alkotják ma is a gyárban a kollektíva magját. Sajátos szerepe van a nagv- községben egy gimnáziumnak. \ megye községei, nagyközségei közül egyedül Bátonyterenyén van gimnázium, amelyben immár több mint két évtizede tanulhatnak. — A település kulturális életében meghatározó szerepet játszik a Váci Mihály Gimnázium. Célunk, hogy szellemi centrum legyünk — mondja Gulyás Jánosné, a gimnázium igazgatónője. — A közel háromszáz tanulónk negyven százaléka bátonyterenyei, ugyanennyien járnak Salgótarjánból. míg a többiek a közelből, sőt más megyéből tanúinak itt. A gimnáziumunkban tanulók nyolcvan százaléka munkásszármazású gyerek, akik szerények, példás magatartásúak, s nagyon jól nevelhetők. Erre tekintettel alakítja nevelési koncepcióit a középiskola: minél nagyobb teret kapjanak az iskolán belül a közösségi művelődési formák, lehetőségek. A cél itt is elsősorban a továbbtanulásra való felkészítés. Alkalmazkodva a környék munkaerő-szükségleteihez gépjármű- és szállítási ügyintézői, könyvtáros, gépíró munkakörökre is képeznek tanulókat. — A viszonylag fiatal tantestület jól megtalálja a hangot a gyerekekkel. munkamoráljuk az átlagosnál magasabb, céljuk, hogy „mindent” kihozzanak a gyerekekből. — Mégis. Bátonyterenye neve nem mond semmit egy pályakezdő pedagógusnak. A főiskolán azt kérdezik: hol is van az a Bátonyterenye? Pedig egy német—orosz szakos tanár akár már holnap állást, lakást kaphatna itt. Két éve kapott bányamérnöki diplomát Miskolcon Kuris Károly. A szécsényi születésű huszonhat éves fiatalember tavaly költözött a Mátra- lakótelepre. — A szorospataki aknaüzemben körletvezető főaknász vagyok. A bányában dolgozó bánya-, villamos- és gépész- mérnökök közül — úgy látom — nem szívesen jön Bátonyterenyére senki. Mi két éve Nógrádból négyen végeztünk, s bár a bányánál dolgozunk, egyedül én telepedtem le Bátonyterenyén. Lakik még itt egy kolléga, de úgy látszik, csak ideiglenesen, hiszen ő is Karancslapujtőn építkezik. A régebbi bányai vezetők viszont a nagyközségben laknak, s azok sem költöznek el innen, akik később a központba kerültek. Kuris Károly — természetesen — örül az új lakásnak, s azt mondja viszonylag nyugodt, csendes lakótelepen lakik. Itt majdnem mindenki „bevándorolt”, most alakul az ellátás, a közösségi élet. Akkor is, ha nincs még meg a városiasodó település több objektuma. De a Cserhát és Mátra közé beéoülő. jó levegőjű, városiasodó Bátonyterenyén — remélhetőleg — előbb-utóbb meglesznek ezek is. Szöveg: Zsély András Fotó* Bencze Péter Csillék és drótkötelek. A mun- Kovács János: Nem elég a Zömében munkáscsaládok gyermekei tanulnak a Vád kahelyek negyven százalékát térképet megrajzolni.., Mihály Gimnáziumban. » bánya biztosítja.
