Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

Kialakult az állandó munkás gárda a FCTÖKlíR-ben. Tolt ház a Mátra-Iakótelepl 8. számú óvodában. Kéthe­tente mesemozit láthatnak itt a gyerekek. Nem fejlődött a vendéglátás színvonala. Látogatás a Kuris családnál. A legifjabb családtag már az Aj lakásban nevelkedik. Kezdeti lépések Bátonyterenyén Régóta ízlelgetem az új szóösszetételt: Bátonytere­nye. És megvallom, nem tet­szik. Igaz, megbarátkoztam vele, s különösebb fontolga­tás nélkül alkalmazom. Az új elnevezés által takart te­lepüléskonstrukcióval azon­ban zsák most ismerkedem. Körzetközpont sorompók előtt A fehér helységnévjelző tábla Bátonyterenve határát hirdette, alatta viszont a zöld tábla félreérthetetlenül fi­gyelmeztetett arra, hogy bár Bátonyterenyén vagyok, de ha a közelmúltat keresném, avagy ha „merev patrióták­kal” találkoznék, jobb ha Nagybátony néven emlege­tem ezt a Nógrád megyei te­lepülést. Elkönyveltük már a tize­dik perc elmúlását is, de csak nem akart felemelkedni a vasúti sorompó- Vártunk a városi jogú nagyközség köz- igazgatási határán, s a tele­pülés egyik jellegzetessége­ként kezdtük emlegetni a sorompók által hosszú időn át vigyázott-tiltott átkelést. Aztán egy majdani életképes település képe sejlett fel, amely az egvkoron külön-kü- lön is „virágzásra” képes két község képét fogja egybe. Az immár két éve egyesí­tett települést 16 ezren lak­ják. Bátonyterenyén tízezer munkahely várja nap mint nap a dolgozókat, legtöbbjü­ket a szénbánya foglalkoztat­ja. A kijárók körülbelül két és fél, háromezren van­nak, ók főként Salgótarján­ban találnak munkát. Sok embert foglalkoztatnak a he­lyiek közül a FÜTÖBER-ben, a harisnyagvárban és azSKÜ gyáregységében­Bátonyterenye két évekör- zetközoontnak született- Ezt a funkcióját ma még nem tudja ellátni. Annak ellené­re, hogy üzemei, intézményei nemcsak a helyieknek adnak munkát, hanem több kör­nyékbeli ember is itt keresi kenyerét. Különösen megmu­tatkozik ez a hiány a keres­kedelmi ellátásban és ven­déglátásban. A közeli köz­ségekből nem ide járnak vá­sárolni — nagyobb iparcik­keket és ruhaféléket —, ha­nem inkább Pásztora vagy Salgótarjánba. Hiányosságok tapasztalhatók a különféle egyéni szolgáltatásokban. A hatodik ötéves terv je­lentős a lakásgondok envhi- tésében: Bátonvterenyén hét­száz lakás épült fel, s ugvan- ennvi lakás megépítését ter­vezik a következő tervidő­szakban is. — Fbben az öt évben épölt meg Nagybátonvban a 125 személyes óvoda, amit ere­detileg 75 férőhelyesre ter­veztek. s a nagyarányú tár­sadalmi összefogás tette vé­gül is lehetővé, bogv a férő­helyek száma kibővült — mondja Szabó Nándor ta­nácselnök. — Az egészségügyi területről elmondható, hogy három gyerekorvosi körzetet alakítottunk ki, s megkezdő­dött az egészségügyi központ korszerűsítése- A nagyközség öregek napközi otthonában néhány hete már hét. végén sem kell hazamenniük az itt lakó időseknek. Egyre többen részesülnek házi szo­ciális gondozásban. A fiatal házasok és a többgyermeke­sek lakáshoz jutásának meg­könnyítésére hárommillió fo­rint tanácsi támogatást ad­tunk, amelynek egy része vissza nem térítendő juttatás. Négy éve a Mátra-lakótele- pen új, nagy ABC üzemel, az építkezőket jól szolgálja a nemrégiben Kisterenyén megnyitott házépítők boltja. A fejlődés jelei kétségtele­nül megmutatkoztak az el­múlt években, de feladat még bőven van. A jövő fő célja a Nagybátony és Kisterenye egységes szerkezetté való ki­alakítása. Ehhez a legfonto­sabbnak a két település kö­zötti- két kilométeres út meg­építését tartják, s egy maj­dani városközpont intézményei az út mellett jönnének létre. Megoldásra vár egyes része­ken — így a Dózsa-telepen és Maconkán — az ivóvíz­gond, és 30—40 százalékos bővítés indokolt a szennyvíz elhelyezését, gyűjtését szol­gáló közműveknél. A 30— 40 fős osztálylétszám az ál­talános iskolában új iskola építését is szükségessé tenné. Előnyök és hátrányok Nincs zsúfoltság kedden dél­után az Egyesült Zagyvavöl­gye Áfész bátonyterenyei ABC-jében a Mátra-lakótele- pen. — A múlt hónapban 3 millió 250 ezer forint volt a forgalmunk — tájékoztat Ma­dár Lajosné, az üzlet vezető­je. — Az élelmiszeren kívül tartunk különféle műszaki árut és edényféléket is. Sőt, a heverótől kezdve szinte mindent beszerzünk, szeren­csére az üzlet alapterülete megengedi, hogy nagy válasz­tékkal árusítsunk. Talán ez is az egyik oka, hogy a település más részé­ről is járnak ,ide vásárolni. Jó hatással van a bolt forgal­mára a kínálat. A Mátra-lakótelepiek másik büszkesége az új óvoda. Itt azonban már nincs olyan tér, mint egy „kényelmes” hétközi délutánon az üzletben. Dugig az óvoda, 130-an járnak ide, de azt mondják, van olyan lakótelepi óvodáskorú is, akit helyhiány miatt a szorospataki óvodába kell vinni innen. Évtizedek óta tanácstag már Kovács János Kistere­nyén, Heves megyében szüle­tett, s 35 éve telepedett le itt. — Amikor évekkel ezelőtt felvetődött Kisterenye és Nagybátony összevonása, mérlegeltük előnyeit, hátrá­nyait, s jónak tartottuk az egyesülést. Erről tanácstagi tisztségünkben is próbáltuk meggyőzni az embereket. És . ma is azt mondom, megvan a lehetőség arra, hogy egy majdani város alakuljon ki itt. Ehhez azonban önmagá­ban a hit kevés.. A Kistere­nyén élők néhány szempont­ból bizony rosszabb helyzet­ben vannak mint az összevo­nás előtt. Például eddig volt éjszakai gyógyszertári ügye­let. most nincs, megszűnt egy tollvonással. A körzet gondjairól a kö­vetkezőképpen beszél. — Az én tanácstagi körze­temben törekvő, szorgalmas emberek élnek. Nem tátják a szájukat az államra, hanem önállóan építkeznek itt a Jó­zsef Attila, a Csokonai és a Határ úton. És jelenlegi leg­nagyobb gondjuk, hogy kö­ves út kellene oda, és amikor a településfejlesztési hozzá­járulás ügye felmerült, azt mondták, inkább erre adná­nak pénzt. Ám nagyon elkel­ne Bátonyterenyén egy kultu­rált étterem is. ahol akár a fiatalok is összejöhetnének, vagy ahová kisebb családi ünnepségre vagy vendégekkel el lehetne menni, úgy, hogy ne köpködjék közben tele a levest. Á fejlődés lehetőségei A szénbányászat visszafej­lesztésekor a felszabaduló munkaerő foglalkoztatására jött létre a FŰTŐBER nagy- bátonyi kirendeltsége. Néhány évvel ezelőtt, amikor már nem a bányák bezárásáról volt szó, hanem inkább fejlesztésé­ről, azok közül, akik a bányá­ból jöttek a FŰTŐBER-hez dolgozni, sokan ismét a szén- falak mellé álltak. Ennek ta­gadhatatlanul a nagyobb bá­nyai kereset, az ottani több szociális juttatás volt az egyik oda. — Mostanára stabilizálódott a helyzet, kialakult az állan­dó munkásgárda. Körülbelül öt év kellett ehhez. Ma már a kollektíva megtartja az em­bereket. Jók a gyári szociá­lis körülmények, a fürdők, az öltözők, s mi is igyekszünk dolgozóink lakásvásárlását tá­mogatni — mondja Szabó Lajos szakszervezeti titkár. — A hétszázhetven dolgo­zónk fele helyi, bátonyterenyei lakos, másik fele bejáró. An­nak ellenére, hogy azt a ke­resetet, jövedelmet nem tud­juk biztosítani, nrnt amit a bánya, azért megvannak a fejlődés 'ehetőségei, s ahogy a gyárunk egyre nagyobb jogköröket kap, munkánk eredményeit magunk mérhet­jük. Ügy gondolom, büszkék lehetünk arra. hogy egy év­ben félmilliárdos termelési értéket érünk el — jegyzi meg Králik Ferenc párttitkár. ök is mindketten & szénbá­nyászat visszafejlesztésekor jöttek ide dolgozni. Azt mond­ják, az akkor idekerült em­berek alkotják ma is a gyár­ban a kollektíva magját. Sajátos szerepe van a nagv- községben egy gimnáziumnak. \ megye községei, nagyköz­ségei közül egyedül Bátonyte­renyén van gimnázium, amelyben immár több mint két évtizede tanulhatnak. — A település kulturális életében meghatározó szerepet játszik a Váci Mihály Gim­názium. Célunk, hogy szelle­mi centrum legyünk — mond­ja Gulyás Jánosné, a gimná­zium igazgatónője. — A közel háromszáz tanulónk negyven százaléka bátonyterenyei, ugyanennyien járnak Salgó­tarjánból. míg a többiek a kö­zelből, sőt más megyéből ta­núinak itt. A gimnáziumunk­ban tanulók nyolcvan száza­léka munkásszármazású gye­rek, akik szerények, példás magatartásúak, s nagyon jól nevelhetők. Erre tekintettel alakítja ne­velési koncepcióit a középis­kola: minél nagyobb teret kapjanak az iskolán belül a közösségi művelődési formák, lehetőségek. A cél itt is első­sorban a továbbtanulásra va­ló felkészítés. Alkalmazkodva a környék munkaerő-szükség­leteihez gépjármű- és szállí­tási ügyintézői, könyvtáros, gépíró munkakörökre is ké­peznek tanulókat. — A vi­szonylag fiatal tantestület jól megtalálja a hangot a gye­rekekkel. munkamoráljuk az átlagosnál magasabb, céljuk, hogy „mindent” kihozzanak a gyerekekből. — Mégis. Bá­tonyterenye neve nem mond semmit egy pályakezdő pe­dagógusnak. A főiskolán azt kérdezik: hol is van az a Bá­tonyterenye? Pedig egy né­met—orosz szakos tanár akár már holnap állást, lakást kap­hatna itt. Két éve kapott bányamér­nöki diplomát Miskolcon Kuris Károly. A szécsényi születé­sű huszonhat éves fiatalem­ber tavaly költözött a Mátra- lakótelepre. — A szorospataki akna­üzemben körletvezető főaknász vagyok. A bányában dolgozó bánya-, villamos- és gépész- mérnökök közül — úgy lá­tom — nem szívesen jön Bátonyterenyére senki. Mi két éve Nógrádból négyen végeztünk, s bár a bányánál dolgozunk, egyedül én tele­pedtem le Bátonyterenyén. Lakik még itt egy kolléga, de úgy látszik, csak ideiglenesen, hiszen ő is Karancslapujtőn építkezik. A régebbi bányai vezetők viszont a nagyköz­ségben laknak, s azok sem költöznek el innen, akik ké­sőbb a központba kerültek. Kuris Károly — természe­tesen — örül az új lakásnak, s azt mondja viszonylag nyu­godt, csendes lakótelepen la­kik. Itt majdnem mindenki „bevándorolt”, most alakul az ellátás, a közösségi élet. Ak­kor is, ha nincs még meg a városiasodó település több objektuma. De a Cserhát és Mátra közé beéoülő. jó leve­gőjű, városiasodó Bátonytere­nyén — remélhetőleg — előbb-utóbb meglesznek ezek is. Szöveg: Zsély András Fotó* Bencze Péter Csillék és drótkötelek. A mun- Kovács János: Nem elég a Zömében munkáscsaládok gyermekei tanulnak a Vád kahelyek negyven százalékát térképet megrajzolni.., Mihály Gimnáziumban. » bánya biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents