Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

Tanácskozik a HNF kongresszusa NOGRAD - 1985. december 14., szombat Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke pontban két órakor állt a mikrofonhoz: „Tisztelt kongresszus, kérem, hogy munkánk nyitányaként énekeljük el a Himnuszt — Az Építők Rózsa Ferenc Székhá­zában ezzel az ünnepélyes pillanattal kezdődött a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A terem fő helyét a so­kat mondó idézet díszíti: „őrizd nem­zeti múltunk szép emlékeit, úgy, hogy bennük újulj magad is, újra teremtve hazánk". A kongresszus küldöttei mellett itt vannak a meghívott vendégek is. Gé- czi János, az MSZMP Központi Bizott­sága tagja, a Nógrád megyei pártbi­zottság első titkára, a nógrádi küldöt­tek között foglalt helyet a teremben. Meghívottként jelen van Zsidai László, az OTP Nógrád Megyei Igazgatósá­gának vezetője, a megyei népfrontbi­zottság pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke, akit az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba javasolt a jelö­lőbizottság. A nyitás \ perceitől még egy nógrádi vonatkozás: az elnökség­ben foglalhatott helyet Pál Józsefné, a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyárá­nak darukezelője. •fz A kongresszus szünetében nehéz szót váltani Marczinek Istvánnal, a Nógrád megyei népfrontbizottság alel- nökével. Oly gyakran köszöntik, hogy az embernek az az érzése, mintha sze­mélyes ismerőse lenne az egész kong­resszus. Munkatársunk telefonielentése A kongresszus szünetében — Talán az * magyarázat, hogy első kivételével, ott voltam a népfront va­lamennyi kongresszusán — mondja a megyei bizottság nyugalmazott titkára. — csaknem három évtizedig dolgoztam hivatásszerűen a mozgalomban, szer­te az országban ismeretségekre tettem szert. S. hogy mi a különbség a kong­resszusok között? Az első ilyen ta­nácskozáson. amelyen ott voltam, még a sorait kellett rendezni a népfront­nak. Akkor az is hangot kapott: a pa­rasztság érdekvédelme mellett kötelez­ze el magát a népfront. Mára a legszé­lesebb tömegmozgalommá vált, meg­határozója a közmegegyezés igénye... Akadt persze más különbség is, a kongresszusok között. Mint Marczinek István mondja: ahogy annak idején az érzelem dominált a rangos fórumon, most a tárgyilagos, tartalmi munka a meghatározó. — S milyen gondolatokkal kezdi sokadik — sorrendben hetedik — kongresszusát Marczinek István? — Kíváncsisággal, várakozással. Ne­kem is sok mindenben újat adhat, öt­leteket szerezhetek további munkám­hoz. Holecz Lászlónak, még idegen a kongresszusi terem, a 32 éves bujáki fiatalember először résztvevője az ilyen eseménynek. A beszélgetés azon­ban arra vall, hogy a népfrontmun­kában már otthonos. — Most választottak meg a bujáki népfrontbizottság elnökének, korábban azonban már dolgoztam a fejlesztési bizottságban. Nálunk ez a módszer nagyon jól bevált, a bizottságokban mindenki érdeklődése szerint tevé­kenykedhet a közösségért. A mellétünk lévő csoport a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásról beszélget, Holecz László veszi a lapot: — A tanácstagok és a népfrontak­tivisták közösen végezték Bujákon a szervezést, s az eredmény 71 százalé­kos támogatás. Megható pillanatok is voltak, idős emberek kértek külön csekket, hogy önként befizethessék 100 vagy 1000, esetleg 3000 forintjukat, azért, mert kell a falunak az iskola... Megszólal a csengő. Holecz László siet az erkélyre, a helyére. Még visz- szaszól: — Megtiszteltetés, hogy itt lehetek, Bujákon meg a telkemre kötötték: „Nagyon figyelj, mindent el kell mon­danod”. A közéleti munkát vállaló, fiatal központifűtés-szerelő természetesen el­sősorban a falu életét érintő hozzászó­lásokra kíváncsi. Arra, hogy máshol, hogyan csinálják a mozgalmi munkát, miből lehet tanulni. Kelemen Gábor ’ (Folytatás az 1. oldalról) rúak nagy részének hely­zete — különösen a. nyugdí­jak reálértékének csökkené. se miatt. A fiatalok számá­ra nehezebbé vált a pálya- választás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthon, teremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélkü­liség és kiúttalanság érzését keltette. A gazdasági növekedés le­lassulása. a reálbérek hosz. szú ideig tartó csökkenése, a reáljövedelem stagnálása, vagy lassú növekedése és bi­zonyos rétegek életszínvona­lának romlása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek a tűrőképességét, veszélyez, tetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politi­ka, a közmegegyezés ered­ményeinek megőrzését. Ezekkel a jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadal­mi kérdéseit. A munka presztízse Nem kisebb gond és társa­dalmunkra nézve nem jelent kevesebb veszélyt a tisztessé­ges munka presztízsének csök­kenése, a munkaerkölcs egy­re szélesebb körben tapasz­talható romlása. A termelés, a szolgáltatások, az ügyinté­zés sok területén romlottak a munkateljesítmények, lazult a munkafegyelem, háttérbe szo­rultak az alapvető emberi vi­selkedési normák. A társa­dalmi élet néhány területén tartósultak a korrupt viszo­nyok, elszaporodtak a vissza­élések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együtt­működést, a nagyobb teljesít­ményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondotta párt XIII. kongresszusa, meg­jelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A nép­front is részt vállal az e té­ren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítésé­ért küzdünk, amelyben nem­csak szükséges, de érdemes is tisztességesen élni, dolgozni-- Azok a változások, ame­lyek az elmúlt évek során a politikai életben, illetve a politikai intézményrendszer működésében végbementek, a stabilitást és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás le­hetőségének megteremtését se­gítették. A népfront a gazda­sági tervekhez, a gazdaság és a politika intézményeinek fej­lesztéséhez konkrét kezdemé­nyezésekkel és a megvalósí­tásban való aktív részvételé­vel csatlakozott- Javasolta az eddig folytatott településpoli­tika áttekintését, az új tele­püléspolitikai koncepció elfo­gadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletváltozásnak, amely új gondolkodásmódot honosított meg a falu és a városkörnyék szerepéről. A fogyasztói érdekvédelem meg­szervezése egy igen fontos te­rületen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvédelmi feladatokat- Társadalmi és népjóléti szem­pontból jelentősnek tekintjük az Országos Családvédelmi Tanács létrehozását, a család- védelmi rendszer állami szer­vezetének kiépítésére irányuld kezdeményezést, valamint a család és az iskola kapcsola tának javítását, erősítését cél. zó törekvéseket. A VII. kongresszus óta el­telt időszak a népfrontmun ka általános fellendülésénél időszaka. A mozgalom az ed diginél nagvobb érdeklődéssé fordult az ifjúság, a nők és í család problémái felé: a köz. művelődésben, főként a la kosságna*y részét átfogó köz. művelődési mozgalmak támo gatásában, szervezésében ét megerősítésében. A település, fejlesztési társadalmi munkí szervezése, a városvédő é: -szépítő egyesületek tevékeny sége. a kertbarátok és kiste n-'észtők mozgalma, az olva só nép és a honismereti mos galom, az anyanyelvi és be szédkultúrával kapcsolata, feladatok és a többi. mim azt jelzik, hogy a népfron munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a le­hetőség arra, hogy ezt a szük­ségletet kielégítse. Az eredményekben benne van a választott népfronttes­tületek tagjainak, az áldozat­kész aktivistáknak, a mind tartalmasabban működő mun­kabizottságoknak a munkája, a kis létszámú apparátus nagy felelősséggel végzett te­vékenysége. A VIII. kongresszus előké­születei megnövekedett társa­dalmi aktivitás mellett zaj­lottak le- Nagy szerepe volt ebben annak az általános de­mokratizálási programnak, amely a párt kezdeményezé­sére, az egész nép támogatá­sával bontakozott ki. Az előkészületek során tar­tott gyűlések jelentették a pártkongresszus és a válasz­tások után az első nagy al­kalmat a társadalommal való találkozásra, a nyilvános po­litikai eszmecserékre- Általá­nosan jellemző vonásuk volt, hogy többnyire a lakóhely, a település és a helyi érdek szemüvegén keresztül vizsgál­ták az ország gondjait és vál­lalták e gondok megoldásá­ban való részvételt. Helyen­ként élesen kritikus megnyil­vánulásaik, légkörük mellett, nagyon konstruktív szellem­ben. nagy vállakozókedvről tanúskodva a közmegegyezés, a szocialista nemzeti egység erősítését szolgálták. Kétségtelen, hogy az 1985- ös terv teljesítésében megmu­tatkozó lemaradások, a lakos­ság ellátásában tapasztalható hiányok rontották azt a jó po­litikai hangulatot, amely a XIII. kongresszus idején és a választások során kialakult: de nem rontották le az em­berekben a cselekvési kész­séget, a vállalkozási kedvet . Ezért a jövő feladatainak megoldása nagymértékben azon múlik, hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalkozó- . kedvvel szervezetten, megfele lő iránymutatás mellett, hó. . gyan tud majd élni a társa­dalom. A településfejlesztésről A népfrontkongresszus elő­i készítésének idején vitték i nyilvánosság elé és tűzték- napirendre, a településfej- , lesztési hozzájárulás társadal- : mi elfogadtatását- A népfront . sohasem hallgatta el, s a te- . lepülésfejlesztési társadalmi ■ munka szervezésével és sike- ; révei bizonyította is, hogy a • lakosság anyagi eszközeinek . és önként vállalt munkájának . nagy szerepe van a laikóhelj- kommunális viszonyainak. 5 szolgáltatásainak, közösség:- intézményeinek fejlesztésében . Ez a helyes elv vezérelte i ■ településfejlesztési hozzájáru. t lásról szóló jogszabály meg- , alkotóit is. De a sok tekintet- t ben rossz hatásfokú és szem- i léleiileg problematikus, i i meggyőzést és néhol a la- ;- kossággal való érdemi megvi­- tatás szándékát is nélkülözi i előkészítő munka azonbat t több helyen, főleg a nagyvá­rosokban feszültségeket ií . okozott. Megmutatkoztak it c a döntés-előkészítés és a fék j reér+ett demokrácia árnvolda . lai fent és lent egyaránt. Eb.- ben a helyzetben mozgalmunl 5 bizonyos gyengeségei is meg ä mutatkoztak. i- A népfrontmozgalomnak j _ demokrácia fejlesztésére irá nyúló szándékát bizonyított- a népfronttestületek megvá i- lasztásának új módja is. í k testületek összetétele társa I- dalmi, politikai szempontbc ;] kedvezően alakult. Azt remél a jük, hogy új bizottságaink al kalmasak lesznek a követke- ző öt esztendőben a népfron _ előtt álló feladatok megoldá >• sára. s A nemzeti egység és a köz i- megegyezés megerősítését, a a értelmiséggel való szövetsé ■s kiteljesítését, az értelmisé r egyik-másik csoportjával meg s- újítását haladéktalanul napi i- rendre kell tűzni. Az előttün z- álló óriás) feladatok megöl dá.sa elképzelhetetlen az ér is telmiség elkötelezettsége 4 d nagv hivatástudattal végzei it munkája nélkül. Javítani ke: : az értelmiségi munka feibon- i takozásánaik feltételeit. A népfrontmozgalom támo- . gatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos > társadalmi megbízatásánál és ■ rendeltetésénél fogva, törek­■ szik érvényt szerezni az Or- l szággvűlés által jóváhagyott • településpolitikai koncepció- , nak: a természet- és kömye- i zetvédelmi és a közművelődé- . si törvénynek. Azon munkál­kodik, hogy az elosztáLsi vi­■ szonyokban ne erősödhesse- . nek meg ellenőrizhetetlen fo- . lyamatok, amelyek a társa- t dalom helyes értékrendjét,- megfelelő magatartását, egy- , séffét veszélyeztető szociális- különbségeket hoznak léjtre.- Ám jól tudjuk, hogy a társa- : dalmilag hasznos teljesít- i . ményt jobban elismerő igaz- j ságosabb elosztás feltételeit a- hatékonvatob termeléssel lehet . megteremteni. 5 Valljuk, hogy a gazdaság- ban kiéleződött ellentmondá­sok, egvensúlyi zavarok meg- ; követelik a határozott tovább- j haladást a reform útián —és c nemcsak a gazdaságban! [. Gondjaink megoldásának kul­csa nemcsak a gazdaság t. egyik-másik területének sza­bályozásában van, hanem a [. társadalomban, az emberben­i. Az emberekben rejlő képes- ,] ségek mozgósítása feltételezi jj az egész társadalom fejleszté- , sét, az intézmények és a.mód- g szerek megújítását. A szocia­1 izmusban is szükségképpen létező érdekkülönbségeket a " nagyobb teljesítmény és a l" társadalmi egység eléréséhez I szolgáló hajtóerőnek tekknt- 0 jük. Ehhez az érdekképvise- let és az érdekvédelem továb- a bi intézményesítésére, a jtár- ® sadalom egész döntési r^tid- ó szerének a továbbfejlesztesé- ~ re van szükség. A demokratikus és érdek- k képviseleti lehetőségek sZéle- n sütése céljából keresni kell a népfront, és az állami szervek ■_ együttműködésének további lehetőségeit. Mindenekelőtt a | döntés-előkészítésben, a tájrsa- ” dalmi ellenőrzés folyamatá­ban való részvételünket, , a társadalmi viták, a törvény­előkészítés és törvénykezde- ményezés kérdéseit kell meg- il vizsgálni. A szocialista demokrácia alapelvei szerint szükséges k megvizsgálni a demokrácia . intézményeinek működését. A csupán formálisan demokra­tikus intézményeket tar- T talmassá kell tenni, vagy ha szükségtelenek, meg kell ű szüntetni. A tanácsok és az elölj,áró- " ságok szerepe növekszik a ^ társadalomban és növekedni j, . fog a jövőben is. A népfront közreműködik a tanácsok: ön- ^ kormányzati jellegének jerő- J sítésében, az ehhez szükséges ’ társadalmi feltételek megte- a remtésében; a tanácsok és az i­állampolgárok kapcsolatának építésében, e kapcsolatok tel­jes demokratizálásának fo­lyamatában­Meg kell vizsgálni, hogy kapcsolódhatna be a népfronl néhány fontos területen a2 eddiginél is nagyobb mérték­ben és következetesebben s döntés előkészítésébe; példáü olyan kérdésekben, mint a? éves, középtávú és távlat: népgazdasági tervek, vagy aj új adók és adórendszer beve­zetése, új szociálpolitikai koncepció kidolgozása, a nyugdíjrendszer továbbfej­lesztése, a gazdasági szerke­zet változásából következő tár­sadalmi hatások vizsgálati stfo. A kulturális életben első­sorban az iskolaügy és a köz- művelődés területén vannak és lesznek feladataink a jövő­ben is. Az oktatásban és t közművelődésben keresni kel a társadalmasítás és a társa­dalmi közreműködés újabb lehetőségeit. A szövetségi politikából adódó feladatokhoz és a Ha­zafias Népfront tevékenysé­géhez hagyományosan hozzá­tartozik és szervesen beillesz­kedik a rétegpolitikai munka Meg kell fontolni, hogy i népfrontmozgalom milyen ke­reteket, milyen formákat ala­kítson ki a jövőben kifejezet­ten az ifjúságpolitikai mun­kában, elsősorban talán a la. kókörzetekben és az egyete meken, főiskolákon. Sokasodnak a nők és első sorbáfi az anyák gondja' Olyan jelentőségű társadairr kérdésről van szó, amely a eddiginél több figyelmet, át fogóbb politikai munkát igé nyel a népfronttól is. Nem elhanyagolható m Magyarországon azoknak száma, akik a rossz körül mények miatt az úgynevezel hátrányos helyzetű csoporto vagy rétegek köréhez sorol hatók. Ide tartoznak az ese tek többségében a tanyán, rossz adottságú kistelepül^ seken. az elmaradott régiók ban élők, a nagycsaládosol a pályakezdők és a nyugdí jasok jelentékeny része. Tud nunk kell, hogy ezeknek az embereknek a gondjai az el­múlt években megsokasod­tak. A népfrontnak a gond­jaikban illetékesek megkéré­sével, a társadalmi erők moz­gósításával lehetőségeihez ké­pest támogatnia kell, ezeket a rétegeket, humánus okok­ból és társadalompolitikai megfontolásokból egyaránt. Jó tudni, hogy az 1986-os népgazdasági terv — össz­hangban a XIII. pártkong­resszus határozataival — már megteszi az első lépéseket ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére. Az igény kölcsönös Sok tekintetben egészen más gyökerű kérdés a ci­gányság ügye, ma még azon­ban ide tartozik, hiszen zö­mében hátrányos helyzetű rétegnek kell tekintenünk. Feladatunknak tartottuk ed­dig is, feladatunk lesz a jö­vőben is azon munkálkodni, hogy a cigányság beilleszked­jen és beilleszkedhessen tár­sadalmunkba, egyenjogú ál­lampolgárként, egyenlő lehe­tőségekkel, egyszersmind egyenlő kötelezettségekkel is. Társadalmunk szocialista tartalmú egységében nagy jelentősége van nemzetiségi ’ politikánknak. Természetes­nek tartjuk, hogy a hazánk- • ban élő nemzetiségek hasz- ■ nálják anyanyelvűket, fej- i lesztik kultúrájukat, erősítik s rokoni és intézményes kap­- csolataikat a velük azonos- anyanyelvűekkel, az anya­nemzetekkel. miközben hazá­J juknak tekintik a Magyar s Népköztársaságot. Számukra- ez a haza a teljes egyenjogú- t ságot biztosítja, beleértve a í közösségi jogokat is. Termé­- szetesen mi is igényt tartunk- rá, hogy a szomszédos or- i szágok magyar nemzetiségű- lakossága is tanulhassa és- használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultú­- ráját, ápolhassa hagyománya­- it — hazája hű állampolgá­Nógrádiak az ülésteremben raként —, fenntarthassa és erősíthesse rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal. A Hazafias Népfront fontos feladatának tekinti a hazai nemzetiségek támogatását. A szövetség és az együtt­működés, a közmegegyezés a nép különböző csoportjai, az állampolgárok között politikai alapon, tehát nem ideológiai, nem világnézeti alapon jött létre. Miként általában a pártonkívülieknek, úgy a vallásos, embereknek és az egyházaknak is helyük, fon­tos szerepük van a közélet­ben. Jól bevált egyházpoli­tikánk folytatása az egész ország érdeke. Az egész nép érdekét szem előtt tartó, egymás kölcsönös tiszteletére alapozott párbeszéd hívők és nem hívők között a közös cselekvést szolgálja. A Hazafias Népfront e kongresszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Im­már remélhetjük: kedvezőbb nemzetközi légkörben, s így a magunk háza táján is, bár nem kisebb gondokkal, nem csekélyebb nehézségek köze­pette, de jobb, megnyugta­tóbb távlatokkal. Én bízom abban, hogy tartalmas és szé­les körű vita után mi ma­gunk is megegyezésre jutunk a mozgalom programját, az előttünk álló évek fő felada­tait illetően — mondotta Vé­gezetül Pozsgay Imre. ☆ Az országos tanács beszá­molóját követően felszólalá­sokkal folytatta munkáját a kongresszus. A kongresszus első munka­napjának végeztével Kállai Gyula és Pozsgay Imre talál­kozott, s kötetlen baráti be­szélgetést folytatott a kong­resszusi küldöttek egy cso­portjával: az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fi­zikai munkásokkal. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents