Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

A Fűtőber bátonyterenyei gyárában az első negyedévtől folyamatosan 100 darab külön­féle típusú olaj- és gáztüzelésű hölégfúvót gyártottak eddig. A felvételen: ^ GT—40 gáztüzelésűt szerelik a szakemberek. — bp _ K ongresszusi küldött Baráti szálcik Mizserfán A eserhátsurányi születé­sű Kiss Jánost a bánya hozta a megye másik vé­gére, Mizserfára. Tizenhat éves korában, 1959-ben jött a bányához dolgozni, aztán Mizserfáról nősült, és itt telepedett le, Nógrád e kis­községében. — Megszerettem ez a vi­déket, két gyermekem van, a fiam húszéves, a lányom tizenkilenc, néhány hete volt az esküvője. A felesé­gem a kórház intenzív osz­tályán ápolónő. Az én ere­deti szakmám vájár, de je­lenleg öt éve történt üzemi balesetem óta diszpécser­ként dolgozom a szorospa­taki aknaüzemben. A mi- zserfa-bányatelepi népfront- bizottságnak 13 éve vagyok ez elnöke­A százhetven lakosú Mi­zserfán a szociális otthon­nal együtt 320 ember él. ' Kicsi a község, és ezért nem véletlenül fogalmaz úgy Kiss János, amikor a szervezés módszereiről fag­gatom, hOígy sok barátja van a községben, s a „kér- lelés” helyett elegendő itt egy-egy társadalmi munká­hoz a baráti szó. — Nagyon szívesen vég­zem ezt a munkát, a min­den évben elkészített fel­adattervünk végrehajtásá­ban barátok segítenek- Az­tán pedig itt vannak a régi népfrontaktivisták, ők is tá­mogatnak, de ezentúl még önállóan is szerveznek, ha arra van szükség. Jó ve­lük a kapcsolatom, a helyi alelnök pedig már nagyon régóta tanácstag is itt. Min­den előttünk álló feladatot megbeszélünk egymással- Fontosnak tartom ebben a népfrontmunkában azt, hogy a megszületett tanácsi ha­tározatok végrehajtásában támogatást nyújtsunk, ezek a döntések egyáltalán nem ismeretlenek előttünk, hi­szen a tanácsülésekre meg­hívják a népfront képvise­lőit, részt veszünk a vitá­ban. így hát tudjuk, mihez akarjuk megnyerni a köz­ség lakóit. Természetesen a viták, a véleménykülönbségek ennek ellenére is felmerülhetnek egy-egy kérdésben. Legutóbb — a közéletet majdnem mindenütt megbolygató — településfejlesztési hozzájá­rulás ügyében, a közvetlen szavazatok begyűjtése alkal­mával a mizserfaiak nagy­része úgy látta, nem arra kellene a pénz, amit a ka- zári tanács célként javasolt. Jobb lenne inkább Mizserfa fejlesztésére szánni a he­lyiek pénzét. így például közvilágításra, járdaépítés­re, s netán a telefonháló­zat javítására. — Most ezt tartják a lakók a közeli legfontosabb célnak- Am ha kell, a társközségekben is segítenek. — A mátraszelei ABC-ben különleges kiszolgálásban, kitüntető udvariasságban le­het részük a miszerfaiak- nak. Mert lakhelyükön kí­vül is ott vannak ők a tár­sadalmi munkában. így volt ez három-négy éve is, ép­pen a mátraszelei bolt. épí­tésekor, s a különlegesen udvarias kiszolgálás a ki­emelkedő társadalmi mun­kát végzett mizserfaiak el­ismerését jelenti Márasze- lén­Az utóbbi két évben itt is gondként merült fel, hogy a falubeliek között elég sok az ingázó, s ne­hezebben mozgósíthatók hét­köznapi időpontban az em­berek, a társadalmi munká­kat hét végére kell inkább ütemezni. Ennek ellenére a múlt évben mégi$, „komoly” közhasznú munkát végez­tek: a temető rendezésénél a népfront és a tanács kö­zös szervezésű társadalmi munkaakciójában sokan vettek részt. — Ebben a munkában többnyire benne voltak a fiatalok is- Úgy látom, szí­vesen dolgoznak ők, ha lát­ják, van annak eredménye, van annak értelme. A kul­túrotthon közelében lévő szép park gondozására pe­dig már nem is kell felkér­ni a fiatalokat, a KISZ- esek szépen rendben tart­ják a parkot. A szociális otthonnal való jó kapcsolat záloga, hogy a népfronttit­kár az otthonban dolgozik. A népfrontmozgalom leg­fontosabb működési elve­ként tartják számon a nyi­tottságot: párttagok, pár- tonkívüliek, vallásosak mindannyian együtt lássák azt, hogy az ő cselekvő részvételükkel épül a köz­ség, a város, az ország. Kiss János esetében , Mi­zserfán a baráti szálak szö­vik ezt a fajta nyitottságot- — Valószínű azonban, hogy valami más is kell a ®ép- frontelnöki tisztség ellátásá­hoz. Ezt tömören így fogal­mazza meg. — Nekem pihentető el­foglaltságot is jelent ez a munka. (Kiss Jánost. a megyei népfröntértekezlet a Haza­fias Népfront ma kezdődő VIII- kongresszusára kül­döttnek választotta.) Zsély András „Utaznak” rövidesen Az esztendő utolsó néhány hónapjának zsúfolt'ágában már elkezdődött a készülő­dés a lipcsei és a hannoveri nemzetközi vá­sárra, amelyet az új esztendő első napjai­ban tartanak. A sokéves hagyományoknak megfelelően a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek ismételten részt vesz mindkét nagy ipari találkozón. Az üzemek már hozzálát­tak a mintakollekciók — különféle huzalok, szalagacélok, kovácsolt és sajtolt termékek, csövek gyártásához, amelyek a gyárat kép­viselik Lipcsében és Hannoverben. Eredményes évzárás Húsz nappal az év vége előtt teljesítette 1985-re szóló tervét a Nógrádi Szénbányák Kisterenyei Vállalkozási Üzemének faipari részlege. A jó szervezés és az ez időszak alatt megalakult komplex brigád eredményes tevékenysége jóvoltából elérték a 41 millió forintos árbevételi tervet. Exportcélkitűzé­süket szintén túlszárnyalták: '0 e-errel több. mintegy 25 ezer darab sző - --nn: s~ 1- lítottak a nyugatnémet rre’-m i­táridő előtt tettek eleget ládaszi Tíási i:\ke- lezettségüknefc a BRG és az SKÜ részére. (Folytatás az 1. oldalról) A vitában elsőként dr. Győ­ri Sándor, a Balassagyarmat Város Tanácsának elnöke szólalt fel. Tartalmas öt esz­tendőnek minősítette a leg­utóbbi tervciklust, s ez érvé­nyes Balassagyarmatra és vá­roskörnyékére is. A VX. ötéves terv teljesítése jól szolgálja a következő tervciklus célkitű­zésének megvalósítását is. A városok és a városi jogú nagyközségek megyei irányí­tásban való közreműködését kezdetben a bátortalanság jel­lemezte. s a hatósági munka rendezett fórumrendszere mellett javítani szükséges a szakmai irányítómunkát. A hozzászóló tartalmasabb mun­kát sürgetett a városkörnyé­ki bizottságtól. Ez a szervezet, azonban már ma is élő, ezt számos balas­sagyarmati példával is iga­zolta. A fejlesztés kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsoknál minden eddi­ginél jobban meg kell szá­molni a , pénzt, szükséges a helyi erőforrások feltárása. Dr Langmayer Baláss hozzá­szólásában a munkaprogram egészségüggyel foglalkozó ré­széhez kapcsolódott. Felhívta a figyelmet egy ellentmondás­ra: a javuló ellátás mellett is romljk az egészségügyi ál­lapot. Mindez életmódbeli okokra is visszavezethető, ép­pen ezért szükséges a szemlé­letmód megváltoztatása, az igényes életmódra való neve­lés, a tudatformálás közös fel­adat­Demokratizmus, nyitottság Dombi András felelősségtel­jes munkának nevezte a mos­tani vitát. Ügy fogalmazott, hogy a munkaprogram-javas­lat világos útmutatást ad a helyi tanácsoknak is, közép­pontjában a társadalompoli­tika áll- A kereskedelemről szólva megállapította, hogy ez jelentősen meghatározza a fo­gyasztói közhangulatot, ezért időszerű, hogy a munkaprog­ram hosszú távra is megfo­galmazza az alapellátást ja­vító célkitűzéseket. Szegner László Nőtincs sajátos hely­zetét — nemzetiségi lakosság: Pest megye hatása — ismer­tette, majd úgy fogalmazott, hogy a munkaprogram a vá­zolt és várható feladatok megoldásához biztosítja a fel­tételeket is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei ta­nács olyan arányban segítse a helyi tanácsokat, mint ahogy azok a teherviselésre vállal­koznak. Németh Péterné, a megyei tanácstagok Szécsény városkörzeti csoportja vélemé­nyét is tolmácsolta a munka- programról. A lakosság ér­zékelhető változásokat vár, s a szűkös lehetőség mellett a feltételek jobb gazdálkodással bővíthetők. Sokat segíthet a tanácsi munka demokratizmu­sa, nyitottsága is, az előzetes véleménykérés után a lakos­ság szívesebben kapcsolódik be a végrehajtásba is. A munkaprogram a társadalom- politikai teendők között jól érzékelteti a különböző réte­gek- gondjait, e megfogalma­zás után pedig a hozzászóló arról beszélt, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság a testületi döntések előkészíté­sében is nagyobb szerepet kí­ván vállalni. Dr. Rozgonyi József szerint a munkaprogram jól illeszke­dik a korábban megfogalma­zott tervkoncepcióhoz. A to­vábbiakban sorra vette a munkaerőhelyzet változását, s ezzei kapcsolatban az oktal ás várható feladatait. a demog­ráfiai hullám alakulásával kapcsolatos teendőket. Ágner Gyula, az SZMT ve­zető titkára rövid áttekintést adott a szakszervezeti kül­döttértekezletről, majd meg- á’iariitót'a. hogv az egvt'tt- működés jól szolgálja az alap­vető közös érdekeket- A , me- gvei tanács munkaprogramja jó alap a megve társadalmi, gazdasági fejlődéséhez és a szakszervezetek cselekvő e'r”-;i+trP,"!1-ödéS:sel támoga+ják- ft ~ Q7’lTT yo7.otŐ +ifVó>’C! q +'■ —' m iJ' ka f f a1 a r] a tok között az időskorúak ellátásá­ban jobb koordinációt, a se Ülést tartott a ttógrád Megyei Tanács NYITOTT KAPU „Meghívás nélkül jöttem és köszönöm, hogy szólhatok” — Szmorad Ferenc, Szalmatercs társközség elöljárója kezdte igy a mondandóját, amikor a testület úgy döntött, hogy szót ad a „váratlan vendégnek”. Jelenléte azonnal bizonyította, hogy Szmorad Ferenc komolyan veszi meg­bízatását. a választói érdekeinek képviseletét. A váratlan felszólalás azonban azt is érzékelteti, hogy a testület nem suba alatt dolgozik, vállalja a vélemények ütköz­tetését. A plénum előtt, meg a határozati javaslatokat előkészítő széles körű adat- és ténygyűjtés során is. A szóváltás —, amint arról tudósítunk — kedvezően és megnyugtatóan zárult. A tényékhez pedig még egy in­formáció hozzátartozik: a tanács már akkor intézkedett az újabb helyszínt kereső kutatófúrás iránt, amikor az első jelzés megérkezett a lakosság körében a veszélyes hulladék tervezett tárolása miatt tapasztalható ellenér­zésekről. S, ahogy igaz, hogy az elöljáró megjelenése új színfolt volt a testületi ülésen, úgy az is tény, hogy nyitott kaput döngetett. gélyezést végzők között együtt­működést sürgetett, majd a rehabilitáció fontosságáról be­szélt. A társadalmi összefogás megvalósításában pedig alap­vetőnek nevezte, hogy a kö­zös megvalósítást a cél együt­tes kiválasztásának kell meg­előznie. Juhász Ferenc (Szurdok- püspöki) a településfejlesz­tésben a megfelelő arányok­ra hívta fel a figyelmet, s véleménye szerint mérsékelni kell a kereskedelmi ellátásban meglévő indokolatlan különb­ségeket. A vitát Devcsics Miklós foglalta össze. A Nógrád Me­gyei Tanács ezt követően egy­hangúlag elfogadta a Nógrád Megyei Tanács öt évre szóló munkaprogramját. Szünet után Devcsics Mik­lós elnökletével folytatta mun­káját a Nógrád Megyei Ta­nács ülése, s a továbbiakban Nógrád megye hosszú távú komplex hulladékelhe-’yezési és -ártalmatlanítási koncepci­óját vitatta meg- Szóbeli ki­egészítőjében tíolles Miklós építési és vízügyi osztályve­zető többek között hangsú­lyozta, hogy a koncepció ki­munkálása 1982-ben kezdő­dött el, geológiai vizsgálatok, széles körű többlépcsős vita után keresték a legoptimáli­sabb megoldásokat. Hozzászó­lásában Petrik László pártfo­golta a folyékony hulladék tisztítását szolgáló telep lét­rehozását, a koncepciót pedig jónak és reálisnak nevezte.' Ondrék László úgy fogalma­zott, hogy a felsorolt gon­dokra választ is keresett a tervezet, a feltárt hiányossá­gokra megoldásokat- kezdetné-, nyez. Sztremi Istvánná azt tolmácsolta, hogy a települési hulladékok elhelyezése Mi- hálygergén és Egvházasgergén már nem nagyon lehetséges és a helyi tanács támogatja a tervben szereplő központi le­rakó megépítését. A megyei tanács ülésén meghívás nélkül megjelent Szmorad Ferenc. Szalmatercs társközség elöljárója és a tes­tület úgy döntött, hogy meg­hallgatja a felszólalni kívánó elöljárót. Szmorad Ferenc el­mondta, hogy tiltakozik a te­lepülés lakossága nevében azért, mert Sza! matercsen kí­vánnak létesíteni a veszélyes hulladék ártalmatlanítására egy központi, átmeneti tárolót. Ügy véli, hogy a Hollósvölgy ilyen igénybevétele veszélyez­tetné a falu vízellátását­S környezet- vedrem teendői Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese felszólalásában sorra vet­te azokat az intézkedéseket, amelyek a VI- ötéves tervben a környezetvédelmet szolgál­ták. Az erőfeszítések néhány területen érzékelhető ered­ményt is hoztak. Ezek mellett azonban _a környezetromlást csak részterületeken lehetett megállítani. A kampánysze- rüség volt a jellemző, nem volt elég erő a jogszabályok betartására, nem sikerült a vállalatok érdekeltségét meg­teremteni. A rendezetlen álla­pot tudati, szemléletbeli fo­gva'ékosságának is köszön­hető, ezért kiváltképpen nagy NÖGRÁD - 1935. figyelmet kell fordítani a ta­nulóifjúság nevelésére. A kör­nyezetvédelmet szolgáló tö­rekvésekben kiemelendő a mai előterjesztés, mert a leg­égetőbb környezetvédelmi gondjainkat ez megoldhatja. A megyei tanács figyelemmel kíséri majd a koncepció vég­rehajtását- Szmorad Ferenc felszólalására utalva számos olyan példát idézett, amely azt bizonyította, hogy maradékta­lanul törekszik a megyei ta- nács a lakossági érdekek ér­vényesítésére. A vitát összefoglaló Holles Miklós Szalmatercs kapcsán elmondta,. hogy az elkészült tanulmánytervet minden ér­dekeltnek megküldték, a ter­vezőmunkába a tanácsot is bevonták. S éppen a lakos­sági észrevételek alapján nem a kifogásolt Hollósvöígy a lé­tesítendő tároló helyszíne, jó­val nagyobb védőtávolságra más alkalmas helyen is fo­lyik a geológiai vizsgálat. A válasz után a Nógrád Megyei Tanács egyhangúlag elfogadta a hosszú távú koncepciót. A testület ezt követően tá­jékoztatót hallgatott meg ar­ról, hogy miként érvényesül­nek a dolgozók érdekében ho­zott egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. Az írásos előterjesz­tésre dr. Harakály Mária osz­tályvezető főorvos reflektált, majd az SKÜ képviseletében Hopka László vezérigazgató- helyettes, műszaki igazgató szólt az újabb tervezett in­tézkedésekről- A testület a tájékoztatót egyhangúlag el­fogadta­Úi bizottságok Ellenbach Istvánná, az ügy­rendi bizottság elnöke előter­jesztésében megalkották a Nógrád Megyei Tanács szer­vezeti és működési szabály­zatát. A Hazafias Népfront javaslatára a már kötelezően létrehozott, bizottságokon túl újabb bizottságokat alakítot­tak. A környezet- és termé­szetvédelmi bizottság elnöke Havas Ferenc, a településfej­lesztési és kommunális bi­zottságé Illés Miklós, a ter­melési, ellátási és idegenfor­galmi bizottságé Máthé Csa- báné, az igazgátási bizottsá­gé dr. Körmendy József, az egészségügyi és szociálpoli­tikai bizottságé dr. Langma' yer Balázs, a művelődési bi­zottságot pedig Berki Mihály vezeti. A tanács ezután személyi kérdésben hozott döntést- Dr. Baráthi Ottót — aki más munkakört lát el — a mun­kaügyi osztály vezetése alól felmentette és az osztály ve­zetőjévé Fekete Nándort ki­nevezte. Végül dr. Zomborka Béla a közutak téli síkossága és nem kellő csúszásmentesítése mi­att interpellációt nyújtott be. Szántó Péter, a Budapesti Közúti Igazgatóság vezetője válaszában elmondta. hogy öreg a géppark, s a megnöve­kedett feladatok ellátására nincs több pénz. Az interpel­lációra adott választ hat el­lenvéleménnyel a Nógrád Me­gyei Tanács elfogadta és ez­zel a -testület befejezte mun­káját. Kelemen Gábor 13., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents