Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

II VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI A népfronthnoresszust keszüiíive P ártunk az utóbbi három évtizedben mindig kü­lönös figyelmet szen­telt a társadalom legátfogóbb tömegmozgalmának állapo­tára, fejlesztésére. Korábbi negatív tapasztalatok is in­tettek arra, hogy a népfront­politikát formalitásnak ven­ni nem egyéb, mint a min­den kommunista és mun­káspárt éltető közegét jelen­tő tömegkapcsolatok forma­ságként kezelése, de az ugyancsak idestova 30 esz­tendeje meghirdetett, és gya­korolt szövetségi politika valóraváltásához is a nép­frontmozgalom kínál ország- nvi méretű teret. A benne rejlő erőforrások felszínre hozása egyszersmind a leg­értékesebb nemzeti vagyon, az emberekben meglévő al­kotókészség kiaknázása. A történelemből tudjuk, hogy a népfrontpolitika, harcban született politika, amelyet fél évszázaddal ez­előtt a kommunista pártok­nak és más baloldali erők­nek a fasiszta veszélyre fi­gyelmeztető szava, hívott életre. Ma szerencsére bé­késebb körülmények között dolgozhatunk, ám az _ ere­dendő elhatározás, a fő cé­lokban egyetértő, tisztességes emberek mozgósítása leg­fontosabb feladatainkért — ma is érvényes ennek alap­ja az a szövetségen nyugvó közmegegyezés. amelyből a lényeg, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programja, és a békeszerető magyar külpolitika elfoga­dása senkinek nem okozhat lelkiismereti problémát. A népfrontmozgalom vál­lalja a ráeső részt a helyben létrejött érdekek megfogal­mazásából, ütköztetéséből, és. rangsorolásából. A helyi érdekegyeztető viták cselek­vő demokratizmusa társa­dalmi méretekben hatalmas energiákat teremt, hiszen ha már a célok kitűzésébe is ér­demben bevonják az állam­polgárokat, akkor a kivitele­zésből is részt kérnek. En­nek eredménye, ha úgy tet­szik, a haszonelvűség alap­ján is megfogalmazható: a településfejlesztési társadal­mi munkaverseny-mozgalom VI. ötéves tervi végösszege körülbelül 50 milliárd forint értékű többlet a nemzeti jö­vedelemben. Bármely témáról is van szó, a szakmai előterjesztés is kimunkáltabbá, megala­pozottabbá válhat az érintet­tek véleményének, ötleteinek ötvözéséről, arról nem is szólva, hogy az úgynevezett laikusok nem, is annyira lai­kusok. A majdani használó mindenképpen ért ahhoz a részlethez, ami őt konkrétan érinti, a népfront' különbö­ző munkabizottságai pedig az egyes szakterületek ava­tott tudorainak ismereteit is magukénak vallhatják. Mind­ez együtt azt eredményezi, hogy a demokratizmus e fó­rumrendszere nem laikusok, hanem — némi pátosszal — a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezete. Mostanában a különböző értékőrző mozgalmak fel­lendülésének lehetünk tanúi, amelyben új erőre kap a kör­nyezetvédelem, sőt környezet­fejlesztés. a honismereti, a hely- és üzemtörténeti kuta­tás, Ugyancsak a jelen társa­dalmi gondjai, növelték a csa­lád-, nő- és ifjúságvédelem dolgaiban tanúsított közéleti buzgalmat. A z úgynevezett hagyo­mányos népfrontmeg­bízatások sem marad nak érintetlenek az idők ha­tásától. Figyeljünk például a materialista-istenhívő pár­beszéd új elemeire, arra, hogy manapság már nem a min dénáron való „megtérítés’ hanem a mindkét fél tisztelte örök emberi, társadalmi ér fékek ápolásáért való közös fellépés a cél. S említhetjük a népfronton belül ugyan­csak tradicionálisan jelen le­vő testületek tevékenysé­gét, ezen belül az Országos Béketanácsét, amely mód­szereinek felfrissítése, az if­júsági békeközösségek tu­catjainak megalakulása után ugyancsak tágította a helyét, •övelte szerepét a társadal­mi összhangzatban. NÓGRÁD AZ MSZMP nógrAd megyei bizottsága és a megyei tanács lapja ß XLI. ÉVF., 292. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. DECEMBER 13., PÉNTEK A munkaprogram a tennivalókra összpontosít Ülést tartott a NAgrád Megyei Tanács A Nógrád Megyei Tanács csütörtökön ülést tartott, ame­lyen megjelent Géczi János, az MSZMP Központi Bizott­sága tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára is. A tanácskozást Havas Ferenc, a Nógrád Megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese nyitotta meg, aki mindenekelőtt megemlékezett a tanácsok megalakulásának 35. évforduló­járól. A három és fél évtizeddel ezelőtti választást az ál­lamélet jelentős eseményének nevezte, felidézte a szónok azoknak az embereknek a munkáját, akik egy új típusú megbízatás alapján dolgoztak. Érzékeltette a tanácsi munka fejlődésének minőségi változásait, hangsúlyozva a népkép­viseleti és önkormányzati jelleg erősítését. Napjainkról szólva pedig megállapította: reális alap van arra. hogy a gazdálkodás új rendjében tovább fejlődik a tanácsi munka. Havas Ferenc köszöntötte dr. Győri Sándort és Illés Mik­lóst, a megyei tanács tagjait, valamint Szunyogh Tibor osztályvezetőt, akik a kezdettől fogva, harmincöt éve ta­nácsi apparátusban, illetve testületben dolgoznak. Az elfogadott napirendiek megfelelően a testület első­ként javaslatot vitatott meg a Nógrád Megyei Tanács 1986—1990. évi munkaprog­ramjáról. Az előterjesztéshez Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke fűzött szóbeli vitaindítót. Elöljáró­ban hangsúlyozta, hogy a javaslat a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatainak szellemében, va­lamint a kormány munka- programja alapján készült. — Eredményes középtávú terv van mögötttíhK, sok ne­hézség és feszültség ellenére sikerül elképzeléseinket vég­rehajtani — mondotta a me­gyei tanács elnöke. — A ko­rábbi terv több fontos ele­mét átemeltük a mostani munkaprogramba is, hiszen folyamatról van szó. Tükrö­zi azonban a változásokat, az új elemeket is, így a mosta­ni munkaprogram természe­tesen meghaladja a korábbit. A megyei tanács elnöke sor­ra vette a legutóbbi évek változásait, amelyek éppúgy érintették a közigazgatást, mint a vállalatirányítást, s e változásokról megállapította: ezek eredményeképpen haté­konyabb gazdálkodásra szük­séges áttérni az élet minden területén. A legutóbbi vá­lasztás kapcsán felidézte, hogy bizalmat kaptak a ta­nácsok, a bizalom azonban kötelességgel is párosul: a rendelkezésre álló eszközök felelős felhasználásával kell megoldani feladataikat. A megyei tanács munkaprog­ramja is a tennivalókra kon­centrál. keretet ad a tanácsi tevékenységnek. A testületi munka fejlesz­tésének fő irányairól szólva Devcsies Miklós mindenek­előtt arra utalt, hogy a párt politikai pprogramjában folya­matosan szerepel a szocia­lista demokratizmus fej­lesztése, ez a tanátsi testüle­tek munkáját is új megvilá­gításba helyezi. Egyszerre kell a távlatokat szolgáló és a na­pi teendőket elvégezni, s közben a lakosság azt is ér­zékeli, hogy a településfejlesz­tésben mindenre nincs erő­forrás és maradnak feszültsé­gek. A választott testületek fe­lelősségének vizsgálata után a megyei tanács elnöke utalt arra, hogy vállalni kell az olyan döntéseket is, amelyek átmenetileg nem népszerűek. A feladatok között szerepel a megyei tanács irányító te­vékenységének továbbfejlesz­tése, a tanácsi testület és apparátus kapcsolatának ja­vítása, gyümölcsözőbbé kell. tenni a városkörnyékek együttműködését. Ebben a vá­rosok felelőssége nagyobb, mint ahogy az jelenleg érvé­nyesül. Növelni kell a társa­dalompolitikai felelősséget és érzékenységet is. A vitaindító sorra vette Nógrád megye sajátosságait, majd megálla­pítottá, hogy az egész terü­let- és településfejlesztési po­litikát e sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani. A megye gazdagítása minden réteget szolgál, kettőről kü­lön is megemlékezett Dev- csics Miklós, utalva a fiata­lok, a pályakezdők segítésé­re, valamint az időskorúakat szolgáló sokoldalú gondosko­dásra. A terület- és településfej­lesztési tevékenység előtt a termelőszféráról beszélt a vi­taindító, hangsúlyozva, hogy ennek fejlesztése egész előre­haladásunk alapja. A tanácsi célok megvalósításának is az a feltétele, hogy a termelés teljesítőképessége növekedjen. Erre alapozva valósíthatjuk meg életszínvonal-politi­kánkat is. Épppen ezért min­den erővel segíteni kell a műszaki-technikai haladást, nagyobh aktivitásra van szük­ség a műszaki megújulásban. A további feladatok között a hatékonyság javítását hall­hatták a megyei tanács tag­jai, maid a nem termelőszfé­ra feladatait említette a vi­taindító, első helyen szólva a hírközlés szükséges válto­zásairól. Az intézményháló­zat kapcsán így szólt az elő­adó: — A korábbi időszaktól eltér, hogy most a gazdálko­dás középpontjában a meg­lévő intézmények jó működ­tetése áll. Ebben igen nagy felelősség hárul az intézmé­nyek vezetőire is. Mintegy 19 milliárd forint­tal gazdálkodhat majd Nóg­rád megye a VII. ötéves tervben, s ebből 4,7 juthat fejlesztésre, a többi a meg­lévő intézményhálózat mű­ködését szolgálja. A beruhá­zások között az elsőbbség továbbra is a lakásépítésé, ezt a folyamatot nem lehet lelassítani. Az eredeti terv- koncepcióban elgondolt 5200 lakással szemben 7200-at kel­lene megépíteni Ez azt je­lenti, hogy a tanácsi erőfor­rásoknak a tervezettnél na­gyobb részét kell erre fordí­tani. Éppen emiatt szükség yan a tartalékok feltárására, sokoldalú támogatási rend­szer kell. ehhez kell igazod­ni a fizetőképes keresletnek is. Az előadó beszélt a szük­séges feltételek megteremté­séről. az ugyancsak kiemelt következő feladatként a víz­ellátás jelentős javítását, a szennyvízhálózat bővítését említette. A tervek szerint 15 törpe vízmű készül, és meg kell szüntetni a megyeszék­hely immár tarthatatlan szennyvízgondjait is. Az utóbbi feladatokat egyébként a társulások is segíthetik, er­re programot kel! kidolgozni. Az oktatási és művelődési hálózatban szerényebb mér­tékben ugyan, mint eddig, de folytatódik az általános is­kolai program, a tervezett tantermek megépítése vala­mennyi feszültséget azonban nem old fel. Bővíteni szük­séges a középiskolai hálóza­tot, a művelődésben pedig korszerűsítésekre kerülhet sor. Az oktatást illetően a tartalmi munkában is gyor­sabb előrelépésre van szükség, a fiatalokat ugyanis fel kell készíteni a műszaki-technikai haladásra. Mint az oktatásban, az egészségügyet illetően is gaz­dag tíz év áll mögöttünk. Van mire építeni és az egész­ségügy a következő öt évben is kiemelt feladatokat ad. For­dulatot jelent azonban, hogy előtérbe a megőrzés és meg­előzés kerül, s ez tükröző­dik a fejlesztési politikában is. Valamennyi kiemelt terü­lettel összefüggnek a környe­zetvédelmi teendőink, s a főbb feladatokat segítik a céltámogatások, a pályázati rendszerrel együtt. A lakosság jogos igényei meghaladják azonban a lehetőségeinket, kielégítésükhöz más utakat is keresni kell. ígéretes lehet több tanács, valamirít a vál­lalatok együttműködése és a lakosság közvetlen bevonása a célkitűzések megvalósításá­ba. Vitaindítójában Devcsies Miklós végezetül a szomszédos megyék kölcsönös előnyökön alapuló együttműködéséről, valamint a tömegszervezetek és -mozgalmak közös munká­jának jelentőségéről beszélt. (Folytatás a J. oldalon) Országos ifjúsági agitációs és propagandatanácskozás A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség székházában csütörtökön befejezte munká­ját az országos ifjúsági agitá­ciós és propagandakonferen- cía. Az ifjúsági' mozgalom ve­zető propagandistái, valamint a sajtó ifjúságpolitikával fbg- napján Ernőd Péter, a KISZ lalkozó munkatársai kétnapos Központi Bizottságának titká- tanácskozásukon áttekintették ra, az ifjúsági szövetség kong- a propagandamunka felada-..resszusának előkészületeiről tait.a KISZ XI. kongresszusé- tartott előadásában hangsá­ra való felkészülésben. lyozta: a kongresszus csak A konferencia második (Folytatás • i. oldalon) Csiszoléanyapk Romhányból Kilencvenhárommillió forint értékű termék készült az idén a CRÄXIT Csiszoíőszerszám- és Koedénygyártó Vállalat WIDEN'fA gyárában Romhányban. A- keramikus és gumi- kötésű korongon egy részét exporttá gyártották. 4(10 ezer rubel értékben a szocialista, 240 ezer dollár értékben ka­pitalista megrendelőik igényét elégítették ki. Képeinken: Pauló János méret szerint alakítja a termékeket, ifj. Dénes ' Jánosné az égetők-vnencébe rakja a korongokat — kulcsár — fl Belkereskedelmi Minisztérium aktivaérlekezlele A Belkereskedelmi Minisz­térium dolgozói csütörtökön aktivaértekezleten vitatták meg az 1986-os év és a VII ötéves tervidőszak legfonto­sabb feladatait. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter beszámolójá­ban elsődlegesnek minősítette az élelmiszer-kínálat színvona­lának megőrzését, valamint a tüzelőeilátás és á tartós fo­gyasztási cikkek kínálatának javítását. Felhívta a figyel­met az ünnepi forgalom jó megszervezésének fontosságá­ra is. Legfontosabb jövőbeni feladatként azt jelölte meg. hogy a rendelkezésre álló szű­kös anyagi forrásokat a la­kótelepek, a peremkerületek és a kistelepülések kereske­delmi hálózatának bővítésére 'fordítsák a vállalatok; A minisztérium a vállala­tokat arra ösztönzi: a fo­gyasztók érdekvédelmét erő­sítsék azzal is. hogy javítják a minőségi ellenőrzést az áru­átvételnél. s aktív termelte­téssel segítik az árualapok bővítését. Ezen kívül a vásár­lók szokásaihoz jobban iga­zodva gondosabban . alakítsák ki a szombati nyitvatartási, s fokozottabban ügyeljenek a hétfői áruellátásra. ^ Versengő szakmunkástanulók A megye szakmunkásképző intézeteiben nagy figyelem kíséri a tanulmányi versenye­ket. Mint minden évben, most is december hónap az erő­próbák ideje- A matematika- feladatokat. -feladatlapokat a megyében egységesen kapták meg az intéz­mények, a többi tárgyban vi­szont szabadon dönthettek. Ez a szabad döntés indokolja az időbeni tagoltságot, folyama tosságot. A salgótarjáni 211- számú Ipari Szakmunkásképző Inté zetben a matematika mellé magyar nyelv és irodalom, valamint vasipari szakrajz fordulók kapcsolódtak. Szin­tén Salgótarjánban, a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben a ma­tematika mellett bonyolítot­ták le a szakmai versenyeket is; az eredmények alapján két tanuló képviseli majd az iskolát az országos döntőben. Itt a napokban folynak maid a magyar és történelemver­senyek. A megyeszékhely egészség- ügyi szakközép- és szakisko­lájában az egységes matema- 'tika-feladatlapok mellé ma­gyarfeladatokat vehettek át a tanulók. A megyes7.ékhelyen kívül is nagy a készülődés a megyei versenyekre, amelyek előké­szítője a többi helységben is a háziverseny. Bátonytere- hyén, a 209. számú Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben a szakmai ver­senyekre csak esztergályos- szakmából van érdeklődés- Itt három diák juthat a megyei versenyre- A közismereti tár gyakból szinte mindben zaj­lottak. vagy zajlanak majd fordulók, így a matematika, a magyar nyelv és irodalom, a fizika, és a történelem is szerepel a nagybátonyi „ver senynaptárban”. Saját szak­mai területükön pedig ruha­ipari anyagismeret, mechani­ka, és szakrajz tantárgyban mérhetik össze tudásukat a tanulók.

Next

/
Thumbnails
Contents