Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

fSac orvos fanAesal Ajzószerek — dopping a mindennapokon Sok' szó esik manapság ar­ról, hogy az emberek nem természetes úton, (egészséges életvitellel, aktív pihenés­sel, sportolással stb.), hanem mesterségesen, elsősorban, gyógyszerekkel törekednek arra, hogy hiányzó erőtarta­lékaikat pótolják, feltöltsék, nagyobb fizikai vagy szellemi teljesítményt préseljenek ki önmagukból. Az az igazság, hogy ez ideig-óráig sikerülhet is — de nagy ára van. Is­meretes, hogy roham előtt a katonáknak pálinkát adtak, jól tudván, hogy az a normá­lis gátlópontokat bénítva, „bátrabbá” teszi őket. Az így felkészített katonák közül persze többen váltak áldozat­tá. . . A mindennapi életben is használnak ilyen doppingoló­szereket. Főleg a „békés” há­borúkban: a versenysportok területén. Amikor néhány hirtelen haláleset felhívta er­re a közvélemény figyelmét, az erkölcsi nyomás alatt igye­keztek e visszaéléseket kordá­ba szorítani: bevezették az ún. doppingvizsgálatokat. Jegyzéket készítettek azok­ról a kémiai vegvületekről, amelyek teljesítményfoko­zásra alkalmasak, és rend­szeres laboratóriumi vizs­gálatokkal ellenőrizték, hogy a helyezést elért versenyző szervezete mentes-e kemiká­liáktól. Ezzel aztán él is kez­dődött a kutatók-fejlesztők harca: igyekeztek olyan új, vegvületeket létrehozni, vagy ismert vegyületek ki nem mutatható alkalmazási mód­ját kidolgozni, amelyre az el­lenőrzés még nem volt fel­készülve Ezt persze hamaro­san követte a diagnosztikai technika korszerűsödése, és ez a folyamat tart azóta is. Ugyanakkor vannak olyan szélsőségesen individualista nézetek, amelyek azt vall­ják: ha a magánéletben nem akadályozható meg — sőt, mindenkinek, úgymond, a sa­ját elhatározásán alapuló, személyi; joga —, hogy mi­kor és milyen ajzószerrel él, akkor miért titják ezt a ver­senyzőknek? Hiszen a ma­gánember indítéka is hasonló a versenyzőéhez: valami-' Íven feladatot szeretne a tőle telhetőén magasabb szinten, gyorsabban, tökéletesebben megoldani, például vizsgára jobban felkészülni. Van azon­ban egy igen jelentős kü­lönbség a mindennaook em­bere és az élsportoló között: a sportoló mindezt többnyire nem maga találja ki, nem maga adagolja, míg a „kö­zönséges” ember ehhez neré kap megbízható szakértői támogatást Nézzük a legközönségesebb, mindennapos doppmgszerün- ket, a koffeint. Erről, a kávé fő hatóanyagáról közismert, hogy élénkít, javítja a gon­dolattársítást, elűzi (persze csak átmenetileg) a fáradé­konyságot. Igaz: ugyanakkor emeli a test hőmérsékletét, alvászavarokat okoz, izgatott­sággal, szívdobogással jár. Ugyanakkor kialakul egv bizonyos hozzászokás; egy idő után ugyanazon hatás elérésére már nem elegen­dő az eredeti mennyiségű koffein, és ez óhatatlanul is az adag emeléséhez 'vezet. Ma már szinte természetes­nek tűnik — különösen iro­dai munkahelyeken —, hogy a reggeli munkakezdést, megelőzi a kávéivás szertar­tása. Mondhatjuk erre: még mindig jobb. mint egy-két féldeci. Ami igaz is lenne mindaddig, amíg a kettőt nem keverik; egyre divato­sabb ugyanis a tömény szesz­szel kezelt kóla-üdítő, vagy a forró feketében elfogyasz­tott konyak. Felmerül a kérdés: hogyan lehetne megállítani ezt az irányzatot, hogy legalább azon a mértéken maradjon (napi i—2 csésze kávé), ami az átlagembert nézve még nem káros. Hiszen sem a ká­vé. sem az alkoholos italok betiltása önmagában semmit sem érne, de el sem képzel­hető. Ez a probléma azért is ■ nagy jelentőségű, mert az így előkészített emberek sok­kal könnyebben válnak gyógyszerimádókká, feles­legesen gyógyszert szedőké. Jó volna a kávéfogyasztás divatját, — legalább rész­ben — teaivásra változtatni. Nem mintha a teában nem volna a többi között — kof­fein. sőt, egyes fajtákban nem is kevés. Azonban a tea tartalmaz csersavat is; emi­att a koffein felszívódása mérsékeltebb, lassúbb üte­mű és a hatása tovább tart. A teához keverhető citrom­lé egészséges, természetes C- vitamin-forrás (különösen, ha nem a túl forró, hanem a már iható hőmérsékletű teá­ba öntik; egyébként jó része tönkremegy.) Angol szokás szerint tejjel is ízesíthető. A tea elterjedéséhez hozzá­járulhatna — nem utolsó­sorban —í a kávénál lényege­sen olcsóbb ára mellett az is, hogy ha köztudott lenne el­készítési módja. A teát ugyanis nem főzni, hanem forrázni kell. A teavíznek le­gyen egy külön, csak e cél­ra szolgáló edénye. Olyan vízből, amely nagyon kemény (sok benne az oldott kalcium és magnéziumvegyület), nem lehet jó teát készíteni. , Az ilyen kemény vizet felismer­ni arról, hogy a szappan sem habzik jól benne. Ha csak ilyen víz áll rendelkezésre, akkor előzetesen hosszan forraljuk: látni fogjuk, hogy vízkő alakjában az oldott sótartalomnak legalább egy része kicsapódik, ezzel a víz veszít keménységéből. Ma­gát a tealeveleknek a let'or- rázását sohasem fém. hanem mindig porcelán edényben végezzük. Ezt a teáskannát nem is szabad a szó hagyo­mányos értelmében elmoso­gatni. elég, ha forró vízzel kiöblítjük. A benne található barna üledék nem rontja, hanem javítja az ízét. Tehát felesleges e barna lerakódá­sokat eltávolítani. Maga a forrázás kb. 3—4 percig tartson. Előtte azonban —, hogy ki ne hűljön — forró vízzel többször átöblítve me­legítsük fel a porcelán­edényt. A hazai teafogyasztás el­enyésző: egy főre számítva alig egy százaléka az ango­lokénak, K. K. Or?7égos Ifjúsági Kupa Még egyszer a „csodáról" Az idei Országos Ifjúsági Kupa küzdelmeibe ösz- szesen 5 Nógrád megyei labdarú­gócsapat neve- r zett be. A megyei „selejtezők- ! bői ’ továbbjutó, három gárda közül a legalacsonyabb osztá­lyú az újoncnak számító Salgó Öblös SC volt. Már az is kisebbfajta szenzációnak számított, hogy a területi baj­nokságban megedződött Fü­zesabonyt 2—1-re verte Sal­gótarjánban a gyári csapat — a nagy múltú, volt NB I-es DVTK ellen már csak a csoda segíthetett, hogy be­jussanak az „üvegesek” a leg­jobb 16 közé. Es megtörtént a csoda! A remekül előkészített sa­lakpályán, a mínusz fokok ellenére lelkesen biztató szur­kolók előtt, olvan fantasztikus lendülettel, akarással, elve­szett labdát nem ismerve küzdöttek a három szinttel alacsonyabb besorolású hazai­ak, hogy a két csapat közti különbség legfeljebb a me­zőnyben és a ll:l-es szöglet­arányban mutatkozott meg a vendégek javára. Ám a kissé elbizakodott borsodiak a legnagyobb helyzeteiket is elkönnyelműsködték, vagy egy-egy nógrádi az utolsó pillanatban hárított. Lengyel kapussal az ' élen —,aki végül a mérkőzés hő­sévé vált — az egész véde­lem . és középpályás sor, de még a hátul gyakran kisegítő csatárok is jelesre vizsgáztak győzni akarásból, önfeláldo­zásból. A támadójáték ugyan döcögött ezen a mérkőzésen, a jól megtermett diósgyőri vé­dők mellett mégis vplt keres­nivalójuk Hegedűséinek. A balszélső Sütő például egy­maga háromszor is a hálóba találhatott volna, de ezen a délutánon elől nem ment ne­ki a játék. A „Szikla” bece­névre hallgató Berki óriási csatát vívott a higanymozgá­sú. kiugróan tehetséges, vas­gyári Farkassal, és ha a pár­harcban olykor alulmaradt is, végül csapatával együtt ő nyert! Az érthetően kevesebb ön­bizalmat, a hajrában jelent­kező fáradtságot a sorsdöntő tizenegyes-rúgásoknál — való­ban a csodával határos mó­don — visszájára fordították a házigazdák. Egyszer sem hibáztak, míg a DVTK-ból a meccsen sokat magára vállaló Danes mellélőtt. Konok lab­dájára pedig remek érzékkel vetődött rá Lengyel — és ezzel az esélytelen kiscsapat jutott tovább! Minden dicséretet megér­demel a 90 percet és a 11-es rúgások idegtépő feszültségét végigküszködő, cserejátékos nélkül kiálló, öblösüveggyári gárda. Koszta László edzőt ugyan annyira megviselték a pályán történtek, hogy izga­tott bekiabálásai miatt a já­tékvezető kiküldte őt a pálya széléről —. de a végén bánta is ő! Madarat lehetett volna fogatni vele. És azóta nyu­godtan, boldogan várja a sorsolást: jöhet a következő ellenfél... Várkonyi Ferenc Szép volt, fiŰU! Érsekvadkerti bravúr után Új törvény S 'édor. zágban Nem lehetnek névtelenek. Az idén lépett életbe a svéd parlament törvénye, amely előírja, hogy a spermiumdo- nor a jövőben köteles nevét és címét, tehát személyazo­nosságát pontosan megadni. A törvény azért írja elő a SDermiumadó nevét. lakcímé­nek és egyéb személyi adatai­nak rögzítését, mert ugyan­csak törvény biztosítja a mesterséges megtermékenyí­tésből származó gvermekek- nek. hogy 18 éves korának e’érése után — ha kívánja — megtudhatja, hogy ki volt vér szerinti atyja, és hol ta­lálhatja meg. A törvény ép­pen ezert még azt is java- so'ía» a mesterséges megter- mékenvíté'bn’ származó gyer­mekek szüleinek, hogy lehető­leg minél hamarabb közöljék gyermekükkel eredetének va­lódi körülményeit A törvény szószólói — és ez volt a többség — azzal ér­veltek, hogy minden gyermek­nek természetes joga megtud­ni, hogy ki volt vér szerinti természetes apja. A törvény ellenzői — ez volt a kisebb­ség — viszont azzal érveltek, hogy a vér szerinti atyával való találkozás esetleg meg­zavarhatja a család addigi nyugalmát, és hogy nem akad majd a jövőben spermado- nor, ha 18—20 év múlva p- zal kell számolnia, hogy ed­dig ismeretlen hat gyermeke kopogtat majd az ajtaján. Svédországban ugyanis tör­vény írja elő genetikai okok­ból (nehogy esetleg testvérek, eredetüket nem ismervén, összeh ázásod iapak), hogy egy­esre soermadonornak legfel­jebb hatszor szabad spermát adnia. (Szende!) Amikor elhangzott a hár­mas sípszó, tizenegy boldog kazincbarcikai labdarúgó ölel­kezett a pálya közepén. Egy perccel a befejezés előtt, az ifjúsági válogatott Zsiga gól­jával. másodszor is egyenlí­tettek. így jogot nyertek ar­ra, hogy tizenegyes-rúgásokkal döntsék el: a Vegyész, vagy a hazai gárda jut az Országos Ifjúsági Kupa legjobb 16 csa­pata közé. Meglepő módon az érsek­vadkertiek nyugodtabbnak látszottak. Néhány nappal korábban, az NB Il-es Eger fiataljait ugyanis éppen ti­zenegyesekkel ütötték el a to­vábbjutástól! Megkezdődött a gólpárbaj, amelyben a hazai fiúk kíméletlen „ítéletvégre­hajtónak” bizonyultak, míg a kétgólos Zsiga — -és ez a sors iróniája — 2—1-nél a bal kapufa mellé helyezte a lab­dát; később pedig, 3—1-es állásnál, a cserejátékos Szitka a kapufára bombázott. Vég­eredményben a vadkertiek 5—3 arányban bizonyultak jobbnak, így ők kerültek to­vább. A pályán most a helyi gár­da tagjai és vezetői alkottak félkaréjt, egyesek valóságos indiántáncot jártak. A borso­di fiúk bánatosan bandukol­tak az öltözőbe. Edzőjük, Lipcsei Imre percekig csak kvarcórájával bajlódott ide­gességében. Hogy is ne, hiszen még 0—0-nál úgy gondolta, hogy csapata mindenképpen győzni fog. Záhorszki János, a vadker­tiek mestere így vélekedett: — Reméltük a sikert! Máraz első gólnál, amelyet Balga szerzett, éreztem, hogy van mit keresnünk! Amikor az­tán Holman találatával má­sodszor is vezetést szereztünk, már biztos voltam abban, hogy továbbjutunk. A fiúk kivétel nélkül elismerést ér­demelnek. Minden játékosom igyekezett, az első csapattól „kölcsönkapott” Kovács Pé­ter, Urbán László, Molnár István. Szabó László és Jam- rik László is. Nyolc éve fog­lalkozom Érsekvadkerten az ifistákkal és a serdülőkkel, A mostani kupasiker mindenért kárpótol... Tóth István Kupakudarc Játékvezetés, óh!... Nem igen akadt elfogulat­lan szemlélője az SBTC leg­utóbbi OIK-mérkőZésének Salgótarjánban. így aztán a hazaiakért szorító szurkolók és vezetők vélekedéséből ta­lán csak azt fogadná el hi­telt érdemlőnek például az el­lenfél Ü- Dózsa akármelyik híve, hogy 'ezen a mérkőzésen — bármiként is alakult — a fővárosi lila-fehérek megérde­melten nyertek. Pedig nem mindennapi kö­rülmények között születtek a vendégcsapat góljai- Az első: Füleki labdáját Kuti, a haza­iak kapusa a hálóba ejtette. A második: szabályosan sze­relt becsúszva egy salgótarjá­ni védő saját 16-osán belül, lábáról a labda az oldalvo­nalon túlra pattant, a játék­vezető pedig — általános meg­lepetésre — 11-est ítélt; ezt Vida értékesítette... A har­madik: egy összecsapás során az SBTC játékosa a földön maradt, ám ellene ítéltek sza­badrúgást; a beadásból Sző- czey a bal alsó sarokba ta­lált. A negyedik: ismét vét­len kezezás mitt végezhetett szabadrúgást a vendégcsapat, s ennek nyomán Füleki volt eredményes. Jól jellemzi a mérkőzést, hogy a nógrádiak közül Gyet- vait indokolatlanul, jambri- kot ugyancsak kiállították, a vendégek közül Szőllősit küld ték le a pályáról. Ezen kívül összesen hét (!) sárga kár­tyát, osztott ki Marosvári já­tékvezető. Kicsúszott a kezé­ből a mérkőzés; kezdettől nem vette figyelembe, hogy 17—18 évesek vannak a pá­lyán- Fegyelmezés, nevelő szándék helyett lépten-nyo- mon büntetett. megtorolt minden vélt szabálysértést is. Döntően befolyásolta a talál­kozó történéseit- Habár az I erőviszonyok és a mutatott játék alapján is méltán ju­tottak tovább az újpestiek — ki tudja miként alakult vol­na a 90 perc, ha a jogos el­várásoknak megfelelően, in­kább a háttérben maradva bíráskodik a játékvezető, mint főszerepet játszva?.., v. f. Mexikó kínkeservesen győzött Európai idő szerint szerdá­ra virradóan folytatódott a világbajnoki döntőbe jutott négy válogatott labdarúgó- tornája. A második „kör” el­ső mérkőzésén a házigazda Mexikó és Dél-Korea lépett pályára Guadalajarában 45 000 néző előtt. A két együttes de­cember 3-án, Los Angelesben már mérkőzött egymással, s akkor Mexikó 0—1 után 2—1- re győzött. A mostani Össze­csapás hasonló „forgatókönyv” szerint zajlott Mexikó—Dél- Korea 2-1 (1-1) ' V.: Dorantes (mexikói), gól­lövők: Boy (40. p.), Hermosil- lo (85. p.), illetve Jong-Boo Kim (21.). Kiállítva: de Los Cobos, illetve Tae-Ho Lee (mindkettő: 87. p.). A második forduló zárómér­kőzésén európai idő szerint csütörtökre virradóan Magyar- ország Algériával mérkőzik Monterrey-ben. Győzelmével a mexikói válogatott négy pont­tal áll az élen, Magyarország kétpontos, míg Algéria és Dél- Korea pont nélküli. Újításokkal a világbajnokság efőtt Csütörtökön indulnak útra a magyar biatlonválogatott tag­jai, hogy a hét végén az ausztriai Hoch Fiizenben nem­zetközi versenyen álljanak rajthoz. Rádics János, a válogatott edzője elmondta, hogy a ke­ret kétszer járt Ausztriában, majd húsz napig gyakorolt Murmanszkban. Felkészülésük célja az 1986-os oslói világ- bajnokság. A versenynek az ad jelen­tőséget, hogy most derül ki, mennyire sikerült az új stí­lust (skating) begyakorolni. A nemrég szenzációsnak neve­zett „síitonent” (hóekéző moz­dulattal történő futás) tehát felváltja a korcsolyázásra emlékeztető moz.gás. Ezzel együtt megváltoztak a sílecek hosszai, így egyik sem éri el a két métert. Újnak nevezhető az is, hogy a viaszolási gon­dok leegyszerűsödnek. Ezentúl csak parafinnal kenik a tal­pakat, s ezt simítják tükör­fényesre. A szakember elmondta, hogy 'az utazó csapat tagjai — Kovács Zsolt, Majer Gábor, Horváth János, Farkas Lász­ló, Lihi József, Géczi Tibor — gördülékenyen, jól tudják az új stílust, fizikailag felké­szültebbek, mint tavaly ilyen­kor. A verseny után a válo­gatott újabb ausztriai edzőtá­borozáson vesz részt, várha­tóan december 22-én érkezik haza. íanuár végéig Porondon a teremfoci A meteorológiai tél bekö­szöntése a labdarúgóidény vé­gét jelenti. A különböző osz­tályokban szereplő csapatok befejezték az őszi pontvadá­szatot. A labdarúgók jelenleg pihenőjüket töltik, hogy aztán január elejétől újult erővel kezdjék a felkészülést a ta­vaszi folytatásra. Ezt az idő­szakot a szurkoló vészeli át a legnehezebben. Akinek a játék sava-borsa, a gól lát­ványa kedvenc szórakozásai közé tartozik, annak egy-két hét kiesés is „szenvedést” je­lent. A szakszövetségek, egyesü­letek is érzik ezt. Csak helye­selni lehet, hogy a téli „ubor­kaszezont” teremlabdarúgó­mérkőzésekkel töltik ki. Az évekkel ezelőtt elkezdett gya­korlatot követve idén is gaz­dag programot bonyolít le a salgótarjáni városi sportcsar­nok.'Még alig fejeződött be az idény, a hét végén máris a „bőrgolyó” pattogása jelen­tette a fő programot a csar­nokban, az SBTC serdülő­teremtornáján. E hét végén pedig; megkezdődnek a váro­si kispályás futballtorna csa- patmérkőzései, amelyek janu­ár 19-ig tartanak. A játékna­pok: december 14 és 15, 21 és 22, 28. 29, 1986. január 3, 4. 5 (elődöntő csoportmérkőzések) és január 19. (helyosztók és döntők). Január végén a verseny- sport is helyet kap a terem­ben; 24—25—26-án a Síküveg­gyár megrendezi a „SALG- GLAS* Kupát. Itt az SBTC, a Nagyba tony, a Recsk és a Jászberény mellett a csehszlo­vák Rimaszombat és két me­gyei I. osztályú csapat, a Pásztó és a Debreceni Volán is részt vesz a házigazdákon kívül. Nem maradnak tehát a télen sem program nélkül a labdarúgást kedvelő szurko­lók. — Pilinyi — Szavazzon Ön is! Nógrád megye idei legjobb sportolói A Nógrád Megyei Tanács VB testnevelési és sportosz­tálya 1985-ben is meghirdette az év sportolói szavazást. Különböző kollektívák, sportvezetők, egyesületek, szakosz­tályok, szurkolók szavazhatnak a NÖGRÁD-ban megjele­nő szavazólaoon a megye idej legeredményesebb ifjúsági és felnőtt női, valamint férfi versenyzőire. A szavazatokat december végéig kell beküldeni a MTSO címére. Salgótar­ján, Rákóczi út 192. IFJÚSÁGIAK NŐK FÉRFIAK Név: .......................................... Név: .................................... S portegyesület: ...................... Sportegyesület: ..................... S portág: .................................. Sportág: .................................. N ŐK Név: ................. S portegyesület: Sportág: .......... F ELNŐTTEK FÉRFIAK ..............Név: ...................... ..............Sportegyesület: ..............Sportág: ................ N ÓGRÁD - 1985. december 12., csütörtök 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents