Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

IV. fordulé örülünk, hogy újra ta­lálkozunk. Talán nem fe­lejtette el, hogy' szilvesz­teri műsorunk és fődíj ki­soroló programunk cí­mét kell majd kitalálnia az ötödik forduló után. Húsz betűből egy ötsza­vas mondatot kell megal­kotniuk játszótársaink­nak, ebből eddig tizen­kettő áll rendelkezésükre. A javán tehát túl va­gyunk. Haladjunk tovább. a feladat ma is az, hogy a kétszer két kérdésre vá­laszolva megtalálja azt a négy betűt, amelyet a mel­lékelt fotó rubrikáiba ír­va oda kell elvinnie, aho­vá a fotó alapján, gon­dolja. Szokás szerint pél­da: Ha az első kérdés vá­lasza VÁROS, a hozzá tar­tozó alkérdésé 25, akkor a V és äz S-betűt kell a fo­tóra írnia. 1. Egy szobrászművész keresztnevét keressük. Három szobráról is tudunk Salgótarjánban. A Halak című mun­káját 1967-ben állították fel a Tóstrandon, az Ülő nőt, ugyanebben az évben avatták a Maözsar József Megyei Kórház udvarán. Az öblösüveggyárhoz tartozik az 1983- ban átadott Üvegfúvók című szobra. Szóval, ki a szob­rász, de elsősorban: mi a keresztneve? 2. Ott, ahol a kérdéses épület emelkedik a magasba, a XII. és a XIII. század fordulóján, az akkori falu (Salgó­tarján) északi végén gerendavázas kút állt. Ebben — a kora középkorban beléejtctt korsók, fejszék, és egyéb tárgyak fölött — emberi koponyákat találtak. A tatá­rok 1241-ben a legyilkoltak fejét dobálták a kútba, hogy a vizét ihatatlanná tegyék. A kutat többé nem is hasz­nálta a lakosság, hanem földdel betömték. Később piac­tér is volt itt. Milyen épület áll ma a hajdani kút he­lyén? (De lehet hegy is?!?) l./a. 1983-ban jelent meg a Palócföld könyvek sorozat­ban Bódi Tóth Elemér A mesék kapujában című ver seskötete. Hányadik oldalon olvashatók a következő so­rok? „., .Türemkedik a huszadik század vége időből a hiányzó dolgok tudatával, égig érnek a hazugság ormai, még lüktet a ringó föld gyászimája...” Különben az oldalszám megegyezik azzal az (évszázad nélküli) évszámmal, amikor is a költő első versei meg­jelentek. 2.fa.. A harmincas évek első felének sorozatos letartózta­tásai nagymértékben visszavetették, ha nem is szüntet­ték meg teljesen a város munkásságának aktivitását. Je­lentős megmozdulásra csak 19??-ben került sor, ami­kor egy részleges sztrájkot követően a bányászok köve­telték a sztrájk miatt elbocsátott társaik visszavételét. Feltehető, hogy követeléseiknek akartak nagyobb nyoma- tékot adni, és ezért dinamitköteget helyeztek el az egyik munkásnyúzónak imert bónyam.ester udvarán. Bár a robbanásra nem került sor. mégis tizenkét tpunkásbizal- mit letartóztattak Salgótarjánban. Végül is, melyik év­ben történt ez? (A megfejtéshez az évszázad most sem kell!) Válaszát — négy betűt, — a lapból kivágott fotó rubrikáiba írva abba az intézménybe kell elvinnie, amelyet ön szerint a fotó ábrázol. Most is, mint eddig, szombaton délután kettőtől hatig és vasárnap tíztől hatig várják önt a számítógéppel. Tájékoztatjuk, olvasó­inkat, és játszótársainkat, hogy a harmadik forduló nyertesét kedden kisor­solta a számítógép. Az ajándék átadásának kö­rülményeiről szombati számunk 12. oldalán ol­vashatnak. Arra bizonyára emlé­keztetni sem kell önöket, hogy lapbéli játékunkból már csak egy forduló van hátra. De még mindig várjuk írásban a NŰG- RÁD szerkesztőségének címére azon ötleteit (azo- két is, akik nem töpren­genek feladványainkon!) amelyek a salgótarjáni furcsaságokra, nem tetsző dolgokra hívják fel fo­tósunk figyelmét. Cí­münk: Salgótarján, Pa- lócz Imre tér 4. 3100. Jó szórakozást! 4 NÖGRÁD c 1985. december 12., csütörtök Színházi esték Lidércláng T. Pataki László monodrá­májáról először az 1983 janu­ári megyei Madách-ünnepsé- gen hallottunk: díjat nyert a dramaköltőről elnevezett iro­dalmi pályázaton. Még ugyan­abban az évben részletek hangzottak el belőle, Udvaros Dorottya előadásában, a rá­dióban. S, ha emlékezetem nem csal, erre a műsorra fi­gyelt fel Fráter Kata, a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vésznője, és kérte el a szer­zőtől a darabot. Fráter Erzsé­bet — azaz Madách Imréné — egyenesági leszármazottjá­nak fantáziáját mozgásba hoz­ta a Lidércláng, az egyik le­gendás, mi tagadás: rosszhírű előd élettörténete. A monodráma lényegében egy jobbra érdemes ember­pár balul sikeredett házassá­gának története. A bihari, félárva Fráter lány és a sztregovai, nagyreményű ne­mesifjú, Madách Imre egy­másra találását, tünékeny boldogságát és kikényszerített elválását teremti újra, \ az időíelbontás technikáját al­kalmazva, egy bomlott, meg­tisztulásokra képes agy visz- szatükröződésében. A nagy­váradi kórházban mindenki­től elhagyatottan ápolt-tartott Fráter Erzsébet emlékezetében éli meg Nógrád megyei tar­tózkodásának éveit. Remeny és boldogság, keresűség és protestáns gőg, kétségbeesés, harag meg félelem remegteti az asszony lelkét, miközben feltárul a néző előtt a saját és férje tragikus, a környezettől, a társadalmi és történelmi körülményektől meghatározó­an befolyásolt élete. Bepillant­hatunk az emberi lélek rej­telmes útvesztőibe, és odalát­hatunk a történések, a visel­kedésformák mögé, megpil­lantva a nógrádi létezés bi­lincseit. T. Pataki László darabjá­nak — a lélektani hitelesség mellett — éppen ez a kettős ló itatás a nagy erénye. S, a kiutált, elkergetett és csalfa- sággal máig ható érvénnyel megvádolt asszony fölött nem tör pálcát, sőt elgondolkodta- tóan és meggyőzően igyek­szik bizonyítani az ellenke­zőjét: Fráter Erzsébet sze­rette az urát, nem lett hűt­len hozzá, csak a látszatot nagyították fel, ferdítették el az anyós, Majthény Anna és hívei. Nem is mindenki merő rosszindulatból, ellen­szenvből, pusztán csak pletyi kára éhes szellemi, morális kisszerűségtől vezetve. A néző képes ráhangolódni a drámára, az előadásra, és lehetőséget kap arra, hogy maga ítélkezzék a történtek fölött. Fráter Kata ősz óta már számos helyen — Bátonyteré- nyén, Pásztón, Balassagyarma­ton — előadta a monodrámát. A diákközönség —; ahogyan hozzám eljutott a bemutatók Madáchné emlékezik (Fráter Kata). Egy boldog emlék (Bregyán Péter és Fráter Kata) híre — odaadással, értőn hallgatta a művet. Segített élőbbé, árnyaltabbá tenni az iskolai tananyagból kialakít­ható Madách-képet, méghozzá élményszerűen. December második hetének elején a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ nagyszínházi előadásként mu­tatta be mindkét diákbérleti sorozatában. A kamaszok zö­mét itt is lekötötte a játék, de sokkal több zavaró mozza­nattal kellett a színészeknek megküzdeniük, mint a kisebb, zártabb térben lezajló pódi­umelőadásokon. Ebben ter­mészetesen hibáztatható né­hány éretlen kölyök feltűnési viszketegsége, az hogy meg­felelő tanári kíséret nem volt (így talán kellő előkészítés, ráhangolás sem), no meg az a tény, hogy a monodráma mégiscsak kamaraműfaj. ke­vésbé érvényesül az óriási, levegős térben. Bizonyára azért került ez a produkció a nagyterembe, hogy megterem­tődjék a kiadás és bevétel üzleti egyensúlya. Ennek az engedménynek azonban — nyilván tisztában vannak ezzel azok is. akik ígv döntöt­tek — semmi köze sincs a művészethez. a közönség érdekeihez. S, amiért hangsú­lyosan vetem fel, az, hogy megyei kulturális életünkben is több jelét látom az anya­giasság önmagáért való meg­valósulásának, vagy a kö­zönségigény álarcába történő rejtőzködésnek. Január óta sokat fejlődött az előadás. Biztos lett a sző vegtudás, kidolgozotabbak a jelenetek. A színpadi forma látványában is szükségképpen gazdagabb. A színésznőnek lehetősége adódik játszani tárgyakkal, hitelesebben te­remtve meg általa a szituá­ciót, a lelkiállapotot. A Li­dércláng igazi színházi prO’ Aukcióként élt a színpadon Fráter Kata mellett ebben nagy szerepe van a közremű­ködőknek: Bregyán Péternek és Somló Istvánnak. Bregyán az elhalálozott asszony sze­mélyi adatait mondja el, és némán idézi meg a férfipart­nereket. Somló a zenei kísé­retet szolgáltatja. Részesei a sikernek, de elvitathatatlan kovácsa a színésznő maga, Elemi tűzzel, belső sugárzás sál, finoman' kimunkált gesz tusokkal, mozgásokkal ábrá­zolja Madách Éváját, Fráter Erzsébetet. Hisz a darabban s ezért hihetünk neki mi, né­zők is. Sulyok László KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Késői tanulság 8.30: G.aluppi: A vidéki filo­zófus 9.3«: Bozza: Három tétel rézfüvósötösre 9.44: Nefelejcs (ism.) 10.05: Diákfélóra 10 35: Kenyai népzene 10.46: Nádihegedü ll.oi: A magyar népdal hete 11.31: Barabás Tibor novelláiból: Üdvhadsereg 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Meghívó a Francia Intézetbe 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.26: Tardos Béla műveiből 15.00: Afonvaszüret 15.35: Nóták 16.03: Révkalauz 11.00: nokumenfummflsor Knm’át Irénről (ism.) 17.26: Mi a titka? 19.15: A csehszlovákiai Magyar Területi Színház vendég­játéka 20.05: A magyar népdal hete *0.35: Évfordulók nyomában *1.40: Tudósportré — félidőben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: verbunkosok, nóták 23.00: Műkereskedelem 23.15: Oscar Strauss operettjéből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Szilvássy Margit operett- felvételeiből 8 20: A Szabó csaiád... (Ism.) 8.50: Tíz perc küípolitka (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12.30: Néhány szó zene közben 12.25: A magyar népdal hete 13.05: Nofiztalgiahullám 14.00: A magyar népdal hete 14 15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány pere tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Közéleti jelenlét 16.00: S.anzonpódlum 17.05: A1 DiMeola dzsesszegyüt- tese játszik 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A PoptaHsznva dalaiból 2105: A Rádiókabaré melléklete (Ism.) 21.35: A ma-yar—dán dzsessz- műhely-felvételekből 22.00: Maholnap 23.20: Barangolás régi hangle­mezek között 23.58: Striggio: A patak partján mosó nők csivitelése 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Idöiárás, 17.05: A Tiszától a F>u- náig. Észak-magyarországi ké- peclap. Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. (A tartalomból: Szögligeti esték — Luca-napi szokások — Kamionnal Európa útjain — Toll­beszéd. 'Nénjeth Miklós Attila jegyzete.) 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatelevizió: Oroszul beszélünk 9.15: Systeme Internationale 9.30: Golgota. XIII 4. rész. Négyen (ism.) 11.00: Képújság 14.35: Iskolatelevízió: Deltácska 15.00: Hfrek 15.05: Szigorüan ellenőrzött vonatok 16.40: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 1 Laooangó élet 2. A természet 3. Hol vagyok én? 17.45: Kénúiság 17.50: Reklám 18.00: Közmegegyezés 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hirsdó 20 00: nerrirk 21.00: Panoráma 22.05: =ző. z-ne. kép 22.50: Tv-híradó 3. 23.05: Himnusz 2. műsor: 18 55: Képújság 19.00: Latin-amerikai film Kubában 19 30: '-o7én'"ü • Karolosz Trikoi'Hisz 2"."0: Gn-rtoP-odó 20.50: c.tabot Ma‘"r ?t.oo: Tv-h''rad6 2. 21.20: Reklám 21 30: Telesnort 22.00: Kockázat 22.30: Képújság Jubileum a salgótarjáni zeneiskolában Kenyeres Ágnes, a Nép­művelési Minisztérium osz­tályvezetője 1955. december 7-én, szerdán hivatalosan megnyitotta a Salgótarjáni Állami Zeneiskolát, és meg­bízta Váczi Gyula zongo­raművészt az iskola vezeté­sével­Ettől az aktustól számít­juk a salgótarjáni zeneok­tatást. Gyerekcipőben járt' még akkor az alsó fokú ze­neoktatás szervezete’ Nóg­rád megyében ez volt az el­ső zeneiskola, de az or­szágban is csupán 25 zene­iskola működött. Ma a me­gye három zeneiskolájában és nyolc tagiskolában tanul­hatnak a gyerekek, országo­san pedig 155 állami zeneis­kola működik. Az indulás éveiben a salgótarjáni ze­néiskolát a legrosszabb fel­tételek között dolgozó in­tézmények között tartották számon. Kétszáz tanulója, nyolc tanára sötét, nedves, dohos, zeneoktatásra alkal­matlan termekben tanult és tanított — városban szét­szórtan, néha tíz különböző épületben. Ma 700 tanuló (ebből Cereden és Karancs- kesziben száz) és 39 tanár az ország egyik legideáli­sabb épületében dolgozhat 34 tanteremben, orgonává! felszerelt jó akusztikájú hangverseriyteremmel, 29 tanszakon. Tanulói . szinte minden országos versenyen, fesztiválon sikerre! szerepel­nek. Régi növendékei is jól megállják helyüket a zenei életben, hisz’ ma már száz fölött van azoknak a száma, akik a muzsikát hivatásuk­nak választották. A harmincéves zeneiskola az eredmények és feladatok mérlegének elkészítését vég­zi ezekben a hetekben, hó­napokban, Szépnek ígérkező rendezvénysorozattal készül az évforduló emlékezetessé tételére. A zeneiskola hi­vatalos megnyitásának év­fordulójára december 13- án, pénteken 18 órakor ün­nepi hangversenyt rendez­nek. A zeneiskola első , ta­nítási napjának 30. évfor­dulóján, 1986. január 16* án délelőtt ünnepi tantes­tületi értekezleten emlékez­nek a kezdeti lépé­sektől eltelt időszakra, majd este a zeneiskola volt nö­vendékeinek hangversenyére kerül sor. a zeneiskola első n övendékhan gverseny ének 30. évfordulóján. március 25-én pedig olyan koncert lesz, melynek szereplői szin­tén valaha az iskola nö­vendékei voltak, ma pedig ugyanitt tanítanak. Virág László BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-nír,adO 2*00: Az orosz és a szovjet zene napjai 21.20: URH-koesival, (ism.) 22.00: Jana Kocianova énekel 22.30: Hírek 22.40: Francia nyelv. 3. lecke, ff. 2. MŰSOR: 19 30: Tv-nír,ado 20.00: a kassai tévéstúdió sikeres műsoraiból 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22,10: Az UEFA Kupa labdarúgó- mérkőzések tükre 22.30: Egy asszony emlékezései MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Break. Színes, zenés látványos amerikai film. — TIT: Fanny és Alexander. I—II. (14) Színes svéd film. — Halász vendéglő: Altatód»; nászág'on. (16) Szink­ronizált olasz filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Három- 'negyed 6 és 8-tól: A házibuli folytatótok. Színes, szinkronizált • francia film. Iskolamozí: Jézus Krisztus szupersz'ár. — Madách Kamara: A vonat. Francia film. — Pásztói Mátra: Gyerekrabiás a Palánk utcában. Színes magyar film. Mesemozi: A tanulékony papagáj. — Nagj’bátonyi Bá­nyász: utolsó tangó Párizsban. (18) Színes francia—olasz—USA- fiim. — Szécsénvi Rákóczi: Az elveszett frigyláda fosztoes-'ói. (14) Színes ams”'!”1 ka'3r-,f" n. — Kisterenyeí Petőfi: a fó'vó- pam tansó. (IO Színes szi-'--o- mzá't szovjet film. — Naevlóes Nyomás utána! (141 Színes. ^zink- ronizá’t olasz filmvigjáték. — Jobbágyi: Kiskacsa a magasle­sen. Színes, ezinknonázálit szovjet Ifjúsági film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents