Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
BCítörl «ax izzó üveg a kemencéből Senki sem sérült meg a síküveggyári balesetnél — Küzdelem a hőséggel — Előkészületek a helyreállításra A helyszínen dolgozó kőművesek észlelték szerdán délelőtt fél tizenegy után öt perccel a szokatlan üzemi balesetet: a salgótarjáni síküveggyár Zagyva—III. üzemrészében kitört az izzó üveg az olvasztókád egyik felső 20—25 centiméterre keletkezett a lyuk, így a több mint 700 köbméteres kemencéből körülbelül 100 köbméter üveg folyhat el összesen — tájékoztat Gyöngyösi Gyula, a salgótarjáni síküveggyár műszaki igazgatóhelyettese. — Azbesztruhában indulnak a hőség ellen a helyreállítást végző szakemberek Fecskendőből ömlő vízzel csillapították az izzó üveget — képek: kj — kősoránál, A kilyukadt kövön vékony sugárban mintegy tíz méter magasból ömlött alá az 1400 fokos üveg. Az itt dolgozók azonnal intézkedtek, levegőhűtéssel megpróbálták elzárni a kiömlő üveg útját, ez a kísérlet azonban n'enV vezetett eredményre. A' valószínűleg kőhiba miatt keletkezett, egyre tágabban koptatott lyukon a délutáni órákig már mintegy ötven köbméter, izzó lávára emlékeztető üveg zuhogott a mélybe— A kemencében lévő felső üvegszint alatt, körülbelül Az állami és a gyári tűzoltók dolgoznak a helyszínen, hogy hűtéssel lefagyasszák az elfolyt üveget, s hogy olyan helyen tartsák, ahol kárt nem okozhatA beszélgetést sűrűn megszakítja a telefon, az egyik hívás áz öblösüveggyárból érkezik. Gyöngyösi Gyula a segítségadás lehetőségét tisztázza: a szomszédos gyárból este tíz órára várják a helyre- állításban segítő kőműveseket. A kemence környéke félelmetes képet, mutat, alattunk a falak közé szorult izzó üveg tűzhányó eleven gyom rára hasonlít. A tűzoltók hűtik a kitört üveget, a* munka nehéz és figyelmet kívánó. — A kemence üzemi hőfokon van, a falát nem érheti a víz — mondja Gyöngyösi Gyula. — A víztől elpattanhat a forró kő. és még nagyobb lenne a baj. Az épület második szintjén egy szűk alagútban viliódzó fénnyel izzik az üveg. Ezer- négyszáz fokon. Az emberek pedig teszik a dolgukat: azbesztruhába öltözve készítik elő az elfojtáshoz szükséges téglákat.- Néhány méterrel odébb fiatalemberek csoportja pihen, az arcuk most szabadon. testük többi részét még mindig a tűzálló ruha fedi. A tmk lakatosbrigád tagjai ők, s egyáltalán nem irigylésre méltó munkát végeztek: az elfolytást megelőző műveleteken dolgoztak— Csak percekig lehetett egy-egy ember a helyszínen, mert akkora a hőség. Egvikőjük mohón hajol az odakészített szódásballonra, valaki pedig hangosan meg- jegvzi a munkálatokat figyelők közül: — Hétköznap is tudnak hősök lenni az emberek. .. Alattunk még izzón világít az üveg, száll a 'sűrű pára, félelmetes űrruhára emlékeztető öltözékekben mások most viszik az üveg közelébe a szükséges anyagot — a megjegyzés csöppet sem tűnik túlzásnakGyors váltásban dolgozhatnak a tűzoltók is, a pára miatt még ruhaváltásra is szükség volt. Közben higgadtan, megfontoltan készülnek az elfojtásra és a helyreállításra is. Az üzemcsarnok betonpadlója ezúttal rajztábla: Gyöngyösi Gyula a szakemberekkel itt vázolja fel krétával a lehetséges megoldásokat. Az üzemi baleset szerencsére személyi sérülést nem: okozott. A karok felmérése folyamatban van. a helyreállításon — az öblösüveggyáriak segítségével is — az éjszaka is dolgoztak. Erről, a baleset anyagi következményeiről, s a termelés várható megindulásáról a NÓGRÁD holnapi számában tájékoztatjuk olvasóinkat. K. G. Öt év az állattenyésztésben Beszélgetés Pecze Józseffé!, a Nográd Megyei Tanács főelőadójával Különböző fórumokon — így lapunkban is — többször esett szó a megye mezőgazdaságáról, az elért eredményekről, a fejlődésről, gondokról. Viszonylag ritkábban kerül terítékre az állattenyésztés. Oka lehet ennek, hogy ebben az ágazatban — nevezhetjük a mezőgazdaság nehéziparának is — esztendők szükségesek a kitűzött célok eléréséhez, no meg az is, hogy az állattenyésztés nem tartozik Nográd mezőgazdaságának legsikeresebb ágazatai közé. A tervciklus végén már van mit összegezni, az idő elegendő távlatot ad annak megítélésére, hogy a megye állat- tenyésztése hogyan fejlődött. Erről beszélgettünk Pecze Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadójával. — Eredményeket és gondokat is jelent ez az öt esztendő. — A tervciklus első három évében az ágazat termelése a tervezettet meghaladóan nőtt, a fejlődés túlszárnyalta a növénytermesztés ütemét. A változatlan áron számolt bruttó termelési érték 15.8 százalékkal emelkedett. A vágóállat-kibocsátás — a húsprogram részeként — elérte a tervezettet. A hatékonyság főbb mutatói meg is haladták a korábban elképzeltek Példaként a tehenenként! tej hozamot említeném csupán, itt. ugyanis három év alatt ezer liter a növekedés. Elsősorban az adott lehetőségeket használták ki jobban, fölgyorsult a szakosodás, javult a kistermelők, termelési kedve, az integráció. A színvonaljavulás azonban nem volt elegendő a növekvő költségek ellensúlyozására, a nagyüzemek többségében veszteségessé vált az állattenyésztés, Elmaradtak a továbblépéshez szükséges beruházások is. Ebben a ciklusban az ötödik ötéves terv fejlesztéseinek csupán a tizedét valósítottuk meg. Romlottak a külpiaci feltételek, az esetenként. előforduló felvásárlási gondok is tetézték a bizonytalanságot. — Tudottak tehát az állattenyésztés fejlődését akadályozó tényezők. Ismeretükben jobban fölkészülhetnek a mezőgazdasági nagyüzemek az elkövetkezendő évekre. A szakágankénti helyzetképpel tájékoztathatná olvasóinkat. — Szarvasmarha-tenyésztésű mk meghatározó. A kedvezőtlen közgazdasági környezet ellenére sikerült megőrizni az 1980-as tehénállományt. Az idén már elérjük megyei átlagban a tehenenkénti négyezer -ötezáz literes tejhozamot. Élen a szécsényi, a diósjenői és a mátramindszeniti termelőszövetkezet jár, ahol mégis haladták az ötezer litert. Az eredmények egyébként a korábbinál harmadával kevesebb tehénállomány mellett születtek, összességében több tejet termeltek gazdaságaink, mint az előző években. A nagyüzemek tej termelési technológiája nagyon elavult. Csökken a tejelőállomány, amit azért is meg kell akadályoznunk, mert veszélyeztetheti a megye ellátását, A hús- marhatartás erőteljesen fejlődött. az állomány két és félszeresére szaporodott, Szé- csény eredményei országosan is számottevőek. — A sertéstenyésztés helyzete ellentmondásosan alakult, különösen az utóbbi két esztendőben. — Való igaz. A háztáji és kisegítő gazdaságokban, ahol az állomány fele található, a tervidőszak elején nagy' felfutás mutatkozott. A növekvő költségek ellensúlyozására nem történtek árintézkedések, így viszont később a tartási kedv erőtejesen lelohadt. Az aszály miatt gondot jelentett a takarmány biztosítása is, a téli nagy hideg pedig még tovább növelte a tartási költségeket. Kritikus helyzeteket teremtett az átvétel sok gondja. az előzetesen meghirdetett objektív minősítés szerinti fölvásárlás bizalmatlanságot sz-üjt. A nagyüzemi sertéstenyésztés kiegyensúlyozottan fejlődött, országos összehasonlításban is jó a termelési színvonal, különösen a Mátraaljai Állami Gazdaságban és a Serköv Dimitrov-pusztai telepén. — Több gazdaság is foglalkozik baromfitartással. — A helyzet itt hasonló a sertéstenyésztéshez. A megromlott jövedelmezőség a közös gazdaságoknál is visszafejlődéshez vezetett. — Javíthat-e az állapotokon a nemrég nyilvánosságra hozott fölvásárlási átlagár emelése ezekben a szakágazatokban? — Bízunk abban, hogy ez az intézkedés a sertés- és baromfitartási kedvet jó irányban befolyásolja majd. Az intézkedés egyébként komplexebb ennél, hiszen érinti a takarmányokat is. Azok ára bizonyos mértékben csökken, vagy szinten marad ugyan, de a korábbi árért magasabb béltartalmat kínálnak. A gabo- naforgalmá és malomipari vállalatok bevezetik a garanciális takarmányozási szerződéseket, aminek alapján a felvásárlótól kapott igazolás ellenében minden leadott hízósertés után 300 kilogramm szemesabrakot köteles biztosítaná a kistermelőknek. — A juhtenyésztés továbbra is a legveszteségesebb? # — Igen és az is marad, egyelőre. Szinte mindenütt a visszafejlesztés mellett döntöttek, hogy ne gyarapítsák a veszteséget. — Összességében tehát? — A megye állattenyésztése a tervciklus fő céljainak megfelelt. Az utóbbi időszakban tapasztalt kedvezőtlen tendenciák nem Nógrád megyei specialitások, feloldásukra a központi intézkedések megszülettek, vagy születőben vannak. Ezek az intézkedések azonban egyelőre csak mérséklik a gondokat, de nem oldják meg. A megye állat- tenyésztésének nem kedveznek a termőhelyi adottságok szabta fejlesztési korlátok, a fejlődést féken tartja a korszerűtlen technológia is. melynek megváltoztatása rendkívüli költségeket igényel. Ehhez további támogatást igényel Nógrád megye minden termelőszövetkezete és állami gazdasága, számítanak rá a kistermelők is. Hortobágyi Zoltán Nagyító alatt Hz újdonság varázsa Az egy-egy szállítmányért járó dollárbevételen túl is sokféle előnnyel jár az, hogy egy vállalat megveti lábát külhoni piacon. Értékes tapasztalatokat szerez az ott megkövetelt munkastílusról, gyorsaságról, pontosságról, megtanul az érvényesüléshez szükséges kemény feltételek között dolgozni. Jó gépeket, ügyes megoldásokat lát, melyeket képességei szerint alkalmazhat idehaza is. És szerződést köt olyan új termékek gyártására, melyek itthon még ismeretlenek, nem használatosak. Márpedig ez is olyan tudomány, mely a hazai gazdaság megújulásának, erősödésének egyik serkentője lehet. Vélné az ember, hogy az exportra készített, s hazai vevőknek is kiajánlott újdonságok után kapva kapnak a megkeresettek. Nem így van. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat például létrakitámasztókat gyárt egy angol cégnek; A praktikus szerkezet a létra teteje és a támasztékul szolgáló fal közé kerül, oly módon, hogy a létrán a munkás nem kifeszített-kihomorí- tott testhelyzetben, hanem lazán, kényelmesen tud dolgozni. Jó volna ez nálunk is — gondolták a gyarmatiak, és több kereskedelmi céget „megkínáltak” vele. Az ajánlkozás teljes közönybe fulladt. A közömbösség okának kiderítéséhez persze alaposabb tájékozódás volna szükséges. Két ok közrejátszása mindenesetre alaposan gyanítható. Az egyik az, hogy a megkeresettek talán előnyben részesítik a régi, jól bevált utakat, módokat igényeik kielégítésében, még ha azok költségesebbek is. A másik, s korántsem független az előbbitől, hogy hiányzik az a bizalom, melyet — engedve az újdonság varázsának — meg kellene előlegezni a hazai partnernak. Az üzletfél — bőséges tapasztalatokkal felvértezve a hazai kooperációs kapcsolatokat, a szerződéses fegyelem lazaságait illetően — bizalmatlan: különféle okokra hivatkozva vajon nem „ülteti-e le” az új szállító éppen akkor, amikor szorult helyzetéből talán pontosan az időben érkező tétel húzhatná ki?' Tartván a kiszolgáltatottságtól — másfajta kiszolgáltatottság mellett dönt. Megmarad a drágább vagy gazdaság- talanabb megoldás mellett. Azt már legalább ismeri, megszokta. Marad, hát az úgynevezett belső tartalékok sorában az, amit általánosan rugalmasságnak, gyors reagálásnak szoktunk nevezni. Majd elővesszük onnan, ha már muszáj lesz! Sejthetnék a gyanakvásban jártas gyártók: mind közül ezzel vállalják a lehető legnagyobb rizikót! — szendi — A hibamentes iizem biztosítéka a berendezések folyamatos ellenőrzése. Pirók Ottó. a ménkesi villamoscsoport harmadvezetője nap mint nap próbaellenőrzésekkel győződik meg a területén működő villamos egységek kifogástalan működéséről Fotó: Bábel László Variálható kisbútorok Harmincféle elemből variálható bútorcsalád első sorozatai készültek el a csongrádi Tisza Bútoripari Vállalatnál. A kisebb és nagyobb méretű színes, fényes laminált és pácolt felületű gömbölyített, tükrös, világítós, szennyesruhatartós, fürdőszobai, előszobái stb. elemekből a szobaberendezés számtalan variációja alakítható ki. Az elemenként megvásárolható bútorok tömeges gyártását a jövő év elején kezdik meg. A vállalat másik újdonsága, a víkendházakba szánt összecsukható konyhabútor, a külföldi vevők tetszését is megnyerte. Az első garnitúrákat már el is szállították Ausztriába. Biogáztermelő baktérium A már működő biogázüze mek termelésének megsokszorozására, illetve az eddig ismertnél lényegesen ' hatékonyabb biogáztermelésre alkalmas eljárást dolgozott ki a Magyar Tudományos Akadémia Biofizikai Intézetének egyik kutatócsoportja- Eredetileg azt vizsgálták, hogy közvetlen vagy közvetett napenergia-hatással hogyan lehet hidrogéngázt. előállítani Meglepődve tapasztalták, hogy azonosnak vélt körülmények között is egyik alkalommal több, a másik alka lommal kevesebb hidrogén szabadul fel. Végül is tisztázódott. hogy abban az esetben. amikor számottevően több hidrogént nyertek, véletlenül egy bizonyos baktérium került a kísérleti anyagba. E tapasztalat módszeres Vizsgálata során bebizonyosodott, hogy e baktérium hatására adott , szerves anyagbe,, háromszor gyorsabban, háromszor annyi biogáz keletkezik, mint a hazánkban jelenleg alkalmazott legkorszerűbb technológiával. Az új eljáráshoz szükséges baktériumot egyszerű módon, táptalajon lehet szaporítani és megfelelő arányban hozzá kéű keverni a biogáz alapanyagához, például híg trágyához. A módszer alkalmazása k-cr tatók véleménye szerint minimális anyagi ráfordítással olcsón megvalósítható, alkalmas arra, hogy a környezet- szennyező mezőgazdasági ef élelmiszeripari hulladékokból az eddiginél nagyobb meny- nyiségű értékes energiaforráshoz, biogázhoz jussanak az üzemek. NÓGRÁD - 1985. december 12., csütörtök 3
