Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

Jó tanuló, jó sportoló 1/ r I I rr *■ »ff Készül első olimpiájára A közelmúltban Budapes­ten, a KISZ KB székházában az iskolákban példásan helyt­álló és a sportpályákon is ki­magasló eredményekkel büsz­kélkedő, középiskolai tanuló­kat tüntettek ki. Köztük volt Bereczki Brigitta salgótarjáni síző is. A Népsportban — a tudósítás részeként — fényké­pe is megjelent, amint éppen átveszi az elismerést igazoló okmányt... — Kedves emlék lesz — mondta Brigi. — A kitünte­tést még az 1984-ben nyújtott teljesítményemért kaptam, amikor az országos bajnoksá­gon megnyertem a 10 kilomé­teres női biatlont: — Ez már ismétlés is volt, ugye? — Részben, Három évvel ezelőtt ugyanis a 20 km-en fel­nőttbajnoki címet szereztem Galyatetőn. Aztán az ifjúsági­ak között is a legjobbnak bi­zonyultam. Az idén két baj­nokságot nyertem: 10 és 50 kilométeres biatlonban. Egyéb számokban szintén több jó helyezést értem el. — Nem csoda, hogy beke­rült a magyar sífutó-váloga­tottba! — Versenyeztem Svédor­szágban, az NDK-ban,' Fran­ciaországban, Csehszlovákiá­ban, Ausztriában, Bulgáriá­ban és Romániában. Az el­múlt év telén elindulhattam a franciaországi Chamonixban megrendezett világbajnoksá­gon- Ezt tartom eddigi leg­nagyobb sikeremnek. Hogy csak a 24. helyen végeztem? Jó néhány „nagymenő” svédet, amerikait és bolgárt is meg­előztem biatlonban. Elsőként a világversenyre velem utazó Bereczki Brigitta edzőm, Hrabecz Gyula gratu­lált. — Mostanában hol és mi­lyen viadalokra készül? — Az idén felvettek az EL­TE matematika—testnevelés szakára. A fővárosban a vá­logatott kerettel gyakoriok, ideiglenes edzővel. Napi két foglalkozáson kötelező a meg­jelenés és persze a munka­— Hivatalosan az SKSE sportolója... — Igen, kezdettől fogva. Még a salgótarjáni Petőfi Sán­dor Általános Iskola hatodik osztályos tanulója voltam, amikor az atlétikát felcserél­tem a sível. Hét aranyérmet nyertem az úttörő-olimpiákon- Azóta is Vincze István az egyik mester. A Kohász Sport- egyesület anyagilag is támo­gat: havonta 1300 forint kaíó- riapénzt kapok, s ezt az ösz- szeget betétkönyvbe teszem. Egyébként a megyeszékhely Madách Imre Gimnáziumában érettségiztem, testnevelési ta­gozaton. Osztályfőnököm Bara­bás György, testnevelő taná­rom Oláh Zoltánná volt. — Mi (volt) a kedvenc tan­tárgya? — A matematika. — Ikertestvére, Beáta, az atlétikánál maradt, igaz? — Gerelyt hajított; jelenleg Egerben tanul a tanárképző főiskolán. — Mit követel meg az él­sport egy válogatott verseny­zőtől? — Kemény munkát, egész embert- És sokunknak, példá­ul nekem a tanulást is „illik” jól összeegyeztetni a sporttal. — Szabad idő? — Kevés. Néha olvasok és zenét hallgatok. Nagyon sze­retek táncolni is.. • — Itt az igazi síidény. Mit tervez erre a télre? — A magyar bajnokságon 5 és 10 km-en, továbbá a 4x5 km-es váltóban szeretnék rajthoz állni. A válogatott ke­ret rövidesen Ausztriában ed­zőtáborozik, ide sajnos az egyetem nem enged el. Kissé távolabbi cél a kanadai Cal- garyban rendezendő olimpia. „Harcba szállók” a kikülde­tésért! És 1988 után a követ­kező világjátékokra is pályá­zom . ■. — Ügy tudom, éppen a na­pokban lesz 19 éves. Az ol­vasók nevében is, hadd gratu­láljunk ehhez• — Nagyon köszönöm! Tóth István Hét végi sportműsor SZOMBAT LABDARÚGÁS Országos Ifjúsági Kupa se­lejtező mérkőzései: SBTC— Ű, Dózsa, Salgótarján, tó­strand; Sajgó Öblös—DVTK, Salgótarján, öblösüveggvári pálya; Érsekvadkert—Ka­zincbarcika, Érsekvadkert. Kezdési idő: 12.30 óra. „Nógrád Kupa” .serdülő­teremtorna, Salgótarján, vá­rosi sportcsarnok, 8 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS „Nógrád Kupa” serdülő- teremtorna helyosztó és dön­tő mérkőzései, Salgótarján, városi sportcsarnok, 8 óra. Pédóul az ÖMTE Nyitott kapuk várják a sportolni vágyó gyáriakat Nógrád megye mai székhe­lyén 1920-ban alakult meg az ötvözetgyári sportegyesület. Elsősorban a labdarúgásban, de az egész város tömeg- és versenysportjában azóta is jelentős szerepet játszik. Az alig félezernyi munkáskol- lektíva, amely évente hat- százmillió forint értékben ál­lít elő ötvözőanyagokat a ha­zai acélgyártáshoz, ebben a sportegyesületben készülhet fel fizikailag a kemény megpró. báltatást jelentő feladatokra, itt vezetheti le egészséges mozgással, sportolással a fe­szültségeket. Az ÖMTE mára Salgótar­ján egyik legnépszerűbb sport­klubja lett. Az üzem dolgo. zpi sokan vesznek részt a gyáron belüli sportvetélkedő­kön — természetesen ezek kö­zül is a kispályás labdarúgás a legnépszerűbb. Sokan rend" szeresen elmennek biztatni a megyei bajnokságban szereplő focicsapatot a hazai mérkőzé. sekre. Az üzem teljes létszá­mának csaknem 30 százaléka pártoló tagja a sportkörnek; a tagdíjbevétel részben a ver­senysport költségeinek fede­zését is megoldja. A sportegyesület társadal­mi elnöke Barnóczki István, az ötvözetgyár gazdasági igaz­gatója. — Az ÖMTE évi költségve­tése 300 ezer forint — mond­ta —, ami vállalati támoga­tásból, tagdíjból és a pályabe­lépőkből áll össze. Évente g NÓGRÁD - 1985. többször rendezünk az üze­men belül sportversenyeket, például sakkban, atlétikában és bármiben, amit dolgozóink igényelnek. Igyekszünk a tö­megsportrendezvényeket kü­lönböző ünnepekhez, évfor­dulókhoz kapcsolni. Labda­rúgóink például a csehszlovák kiai Hnusta focistáival évente rendszeresen összemérik tu­dásukat. Jó a kapcsolatunk a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírlugos állami gazdaságán nak dolgozóival is: ugyan­csak minden esztendőben, több sportágban versenge­nek egymással „válogatott, jaink”. A napokban állapod­tunk meg a lengyelországi Ka- towicze közelében levő Huta Laziska ötvözetgyár vezetői, vei abban, hogy a jövőben rendszeresen találkoznak csa­pataink különböző sportágak­ban. Büszkék vagyunk focis, táink őszi elsőségére a megyei bajnokságban, és igyekszünk a közeli Rónafalu általános iskolájából megoldani az utánpótlást. Közvetlen a kap­csolatunk a zagyvarónai isko. Iával is, ahol hamarosan kor­csolyapályát építünk. Dolgo. zóink pedig szinte minden alka­lommal kapnak pályát, termet, felszerelést a szabadidős­sporthoz. Hétfőnként nyitott kapuk várják a mozogni, sportolni vágyó gyáriakat. Az ÖMTE egyetlen ver­senyszakosztálya a labdarú­góké. Róluk Miskolci László szakosztályelnök beszélt: december 7., szombat — Csapatunk ez évi őszi sikereinek kovácsa, Kriskó Lajos edző rendkívül színvo­nalas tréningeket vezet, olyan játékosoknak, akik mindent megtesznek a győzelem ér­dekében. Az erőviszonyok alapján valamelyik dobogós hely megszerzését tűztük ki célul, hozzátéve, hogy ha si­kerülne megnyerni a megyei bajnokságot, biztosítjuk a magasabb szinten való szerep­lés feltételeit is. Egyszer már előrelépett az együttes a terü­leti bajnokságba, ám akkor a gárda nagyobbik része egy­szerre vonult be sorkatonai szolgálatra, így csak „átszálló- jegyet váltottunk”. Büszkék vagyunk a tőlünk indult és már magasabb osztályban játszó labdarúgókra: a sík­üveggyári Rigóra és főleg az SBTC-ben szereplő Vágó At­tilára. Mostani csapatunkból kispályás együttest indítot­tunk el a Magyar Ifjúsági Kupában, és ezek a focisták bejutottak a megyei döntő­be. Ha innen is sikerül to­vábblépniük, akár arra is esé­lyük lehet, hogy az országos döntőn kivívják a fődíjat. És akkor talán személyesen, né­zőként leshetik el a mexikói világbajnokságon játszó lab- darúgósztárok '.alakításait” a pályán. A szakosztályelnök termé­szetesen bízik a sikerben, akár a csapat tagjai. De már a döntőbe jutás is óriási ered­mény, amely újabb lendületet adhat a Salgótarjáni Ötvözet, gyár tömeg- és versenysport­jának. K. M. Mérkőzések előtt Tét: a legjobb 16 közé jutás Az Országos If­júsági Kupa a hazai labdarúgó­sport egyik kitűnő, haladó hagyomá­nya. Itt — a fel­nőttcsapatok MNK-jához ha­sonlóan — alacsonyabb osz­tályban játszó gárdák is okoz­hatnak meglepetéseket, to­vábbjuthatnak a „nagyobbak” ellen. Egyetlen előnyük: ők játszhatnak hazai pályán, sa­ját közönségük előtt. Ma délben három Nógrád megyei ifjúsági csapat mérkő­zik a legjobb 16 közé jutásért az ÓIK keretében. Miután serdülőgárdáink a legutóbbi fordulóban kiestek, már csak a 16—18 évesekért izgulha­tunk. Eddig közülük a legna­gyobb bravúrt a megyei ifi­bajnokságban szereplő érsek- vadkertiek hajtották végre. Az előző fordulóban balszélsőjük, Erdélyi góljával 1—1-es dön­tetlent értek el az NB-s szin­ten szereplő Eger ellen, majd a tizenegyesrúgásokban a nógrádiak bizonyultak jobb­nak! Ma a szintén NB Il-es felnőttcsapattal rendelkező Kazincbarcika fiataljait fogad­ják, és szeretnének ismét meg­lepetést okozni. • • összeállí­tásuk előreláthatóan nem vál­tozik, a múlt szerdai siker­csapat lép pályára: Záhorszki — Molnár A., Pálfi, Temela, Molnár I. — Hrapan, Balga, Gulyás — Valcz, Kovács, Erdélyi I. Edző: Záhorszki Já­nos. Nem kevésbé kellemes meg­lepetés az ugyancsak megyei szinten játszó Salgó Öblös SC továbbjutása a Füzesabony el­len- A tarjániak 2—1-re nyer­tek a legutóbbi fordulóban, Juhász és Horváth góljával, ám mai ellenfelük, a Diós­győri VTK bizonyára nehe­zebb feladat elé állítja őket. Koszta László edző gárdája nagy odaadással készül a ta­lálkozóra. és nem tartják le­hetetlennek a salgótarjániak az NB-s bajnokságban szerep­lő borsodiak ellen sem a to­vábblépést! A sikert kivívó gárda azonban, a mai ered­ménytől függetlenül, már ed­dig is mindent megtett, hogy emlékezetes maradjon a bra­vúrjuk. Megérdemlik, hogv itt szerepeljen összeállításuk: Lengyel — Túrái, Susán, Ko­vács, Simon, Juhász, Berki, Oláh, Horváth, Sütő, Heinz (Pataki). A tavalyi országos ifjúsági bajnokságban az SBTC Hor­váth Gyula edző vezette ti­zenegye az utolsó helyen -vég­zett. Hasonlóan gyengén sze­repelt — már az első forduló­ban kiesett — az ÓIK küz­delmei során is a Bánvász- csapat. Az új edzőnek, Patkó Józsefnek, az a r törekvése, hogy egy jóval gyengébb ke­rettel is egységes, céltudato­san játszó egvüttest alakítson ki. Ebbe a csapatba ugyanis már nem fér be a korhatáron átesett Bartus. Vrbányi és Kovács G-, Tarlósi és Jónás pedig a felnőttcsapattal csü­törtökön Algériába utazott ed­zőtáborozásra- Legutóbb a Heves megyei Boldogon 7—lí­ra nyertek a kupában a nóg­rádiak. Szombat délben a tó­strandi pályán az Ü. Dózsa ellen játszanak a továbbju­tásért; a fővárosi csapat, két hete, számára szerencsés dön­tetlent ért el Salgótarjánban, az OIB-ban. Ezúttal betegség miatt is hiányzik majd néhánv hazai játékos a keretből, amely a következő: Kitti, Gyetvai, Hajdú, Jambrik, Dá­niel, Kozma, Mokovinvi, Ba­kos, Kun, Gáspár. Huny ás. Hegedűs. Radics. Dénes, Sán­dor, Schleer, Rigó és Kobo- Iák­Fegyelmi határozatok Gyerehelineli M A D Láttatok már embermódra járó madárkát tarka ruhács­kában? Még nem? Én már láttam, ötéves, és úgy hívják Anna, meg Annuska. Igaz, né­ha négykézlábra ereszkedik. Amikor összeakadnak apró lá­bacskái, és frissen vasalt szok- nyácskájában minden előzetes bejelentés nélkül végigvágó­dik a sáros aszfalton. De nem sír, ó nem. a világért sem tesz ilyet! Inkább beszél. Nem is: csacsog és cseverész, mint egy fáradhatatlan pacsirta. Sokan még a torkába is bekukkanta­nak, nincs-e benne elrejtve egy csicsergő madárka, vagy magnetofon? De nincs, nekem aztán elhihetitek! Csak beszél és dalolász, miközben szünte­lenül forgatja okos fejecské­jét, nem tűnik-e föl valahol legjobb barátja, a trolibusz? Nekem is van legjobb bará­tom- Annuskám ismertetett össze bennünket. Makócának hívják, és egy kismajom- —ö lesz a legjobb barátod — mondta. — Annyira hasonlít rád. — Mit tehettem, elfo­gadtam pajtásomnak. Az em­ber keresse a magához hason­lók társaságát. Anna mindent tud. Tudja, milyenek a felnőttek, és azt is érti, miért ilyenek. — Tudom, miért vagy ilyen nagy! — Miért? — Azért, hogy jobban tudj cipelni — és gömbölyű ka- rocskáival belémkapaszkodik, hogy majd leszakadnak a gombjaim. Én vagyok nagy? Én? Uram isten! Hiszen még az aktatás­kámat is vele vitetem! ÁRKA — Azt is tudom, miért ilyen nagy a szemed! — Miért? — Azért, hogy jobban ész- revedd, ha leöntöm az új ru­hámat málnaszörppel! Te jó ég! Nekem van jó szemem, nekem? Aki még a villanyoszlopnak is úgy neki­megy, hogy feje koppan? — Tudom, miért ilyen nagy az orrod! — Ki vele. ebadta! — Azért, hogy jobban ki­szagold, merre van cukrászda! Nekem van jó orrom, ne­kem, aki, ha gulyáslevest főz­nek, azt hiszi, mákos rétes sül? — Tudom azt is, miért ilyen nagy a füled! — bólo­gat komolyan­— Nos? — Azért, hogy jobban halld, ha zenélek! — azzal felkap egy kanalat meg egy tányért, és elkezd csörömpölni. Nekem van jó fülem, ne­kem? Aki, ha zenélnek, azt hi­szi, macskák labdáznak kon­zervdobozokkal? Nekem van jó fülem? — Végül azt is tudom, miért ilyen nagy a szád! — mondja, és vizsgálgatni kezd, mint macska az egeret­— Erre aztán igazán kíván­csi vagyok! — Azért, hogy többet tud) mesélni! — válaszolja, az ölembe ül, és meghúzza a fü­lem. Nekem van nagy szám? Ne­kem? Aki. ha ölébe ülnek, azonnal elkezd mesélni? (Adamecz Kálmán) j Ki való az egérhez? Kaukázusi népmese Egyszer az egér elhatározta: egér fiának olyan menyasz- szonyt keres, aki a legerősebb ezen a kerek világon. Meg­kérdezte az embereket, mondják meg neki, vajon ki a leg­erősebb. Azt mondták: az emberek között csakis az uralkodó a legerősebb — eredj, kérd meg a fiadnak a lánya kezét. — Az emberek azt mondják, te vagy a legerősebb ezen a világon. Add feleségül a fiamhoz a lányodat. — Sokkal erősebb nálam a tűz — feleli az uralkodó —, hiszen a legkisebb szikrája is fájdalmat okoz. Elmegy az egér a tűzhöz. — Mondd csak tűz, ki a legerősebb kettőtök közül: ta vagy az uralkodó? Így szól a tűz: — Ha én lennék a legerősebb, hogyan olthatna el a víz? A víz erősebb nálam. Az egér felkeresi a vizet. — Vizecském, vizecském, te vagy a legerősebb, vagy a tűz? — Ha én lennék a legerősebb, akkor nem szárítana fel a nap■ Megkérdezi az egér: — Ó, mondd, te drága nap, erősebb vagy a víznél? — Ha az lennék, miért takarnának el a felhők? — Felhőcskék, felhőcskék, ti erősebbek vagytok, mint a nap? — Ha erősebbek lennénk, akkor nem kergethetne el a szél. A szelet is megkérdezi az egér: — Mondd csak szél, erősebb vagy mint a felhő? — Ha én lennék a legerősebb, akkor miért nem tudom kitépni a bokrot gyökerestől? — Hallod-e, te bokor — fordult hozzá az egér —, te vagy a legerősebb? — Nem én, hanem az egér! Hiszen ő elrágja a gyökerei­met! Így hát az egér meggyőződött arról, hogy ő a legerősebb széles e világon, s hogy ezen a földgolyón nem akad vetély- társa. Épp ezért, felkeresett egy másik egeret, hogy fia szá­mára megfelelő feleségre leljen. „Az egér megtalálja a maga egerét” — tartja a közmon­dás ma is. Baraté Rozália fordítása Timman őrzi előnyét Montpellierben harmadszor ült asztalhoz a holland Jan Timman és az exvilágbajnok szovjet Mihail Tál a hat mér­kőzéséből álló páros mérkőzé­sen. amelynek tétje a sakk. világba.jnok-jelölti torna 4. továbbjutó helyének eldön­rf tése. A szerdai találkozón a 23. lépés után döntetlenben egyeztek meg a szovjet nem­zetközi nagymester javasla­tára. A harmadik mérkőzés után Timman 2—1 arányban vezet. Az őszi zárófordulóban a Nóg­rád megyei labdarúgók ügyében határozatot hozott a fegyelmi bi­zottság. Szépvölgyi (Nézsa) visszaesőként, “tettlegességért négy; Botos László (St. Volán ifi) a játékvezetővel szemben tanúsított tiszteletlen magatar­tásért három; Fekete László (St. Volán) tettlegességért, Gulyás (Érsekvadkert ifi) játékvezetővel szemben tanúsított tiszteletlen magatartásért 2—2; Dániel, (Ce- red) kíméletlen játékért egy mérkőzésre szóló eltiltást ka­pott. TÖre (St. Volán) harmadik sárga *apja miatt nem vehet részt f Kvaszi nyitófordulóban. Őszi végeredmények A korábban befejeződött őszi szezon végén közöltük a Nóg­rád megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokság állását, ám nem egészen pontosan; tudósítónk „listájához” képest van egy változás. A szécsényi ificsapat valójában így áll a tabellán: 13. Szécsény 13 5 4 4 23—26 14. A körzeti bajnokság is vé­get ért Szécsényben- A „fél­időben” a felnőtteknél szoros a verseny, 1—1 pont választ­ja el a csapatokat egymástól a sereghajtó Piliny II. kivéte­lével, mely még pontot sem szerzett. Első Ságújfalu veret­lenül, 8 ponttal, Szécsényfel- falu és Karancsság előtt. Az ifjúságiaknál ugyancsak a sá- gújfaluiak vezetnek, pontvesz. teseg nélkül. 1

Next

/
Thumbnails
Contents