Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
Levelezőink írják Felkészültek a féli iárolásra A Salgótarján és Vidéke Afész igazgatósága megtárgyalta -a burgonya, zöldséggyümölcs téli tárolásra való felkészülést. A testület elfogadta a megyei tanács vb kereskedelmi osztályával egyeztetett és megállapodott tárolási mennyiségeket. Ennek megfelelően burgonyából 200 tonna, vöröshagymából és fokhagymából 35 tonna, sárgarépából 20 tonna, petrezselyemgyökérből 20 tonna, zellergumóból 5 tonna, karalábéból 5, fejes káposztából 90, kelkáposztából 40, almából pedig 80 tonna kerül a tárolókba. A kitárolás csak 1986. január 1-e után kezdődik meg. A tárolt mennyiséggel elsősorban Salgótarján város lakosságának burgonya-zöld- ség-gyümölcs téli ellátását kívánja biztosítani a szövetkezet saját bolthálózatán keresztül. De biztosítani fogja a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat éttermeinek és üzemi konyháinak az ellátását is. A burgonyamennyiség zömét, 150 tonnát a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz bértárolással biztosítja. A szövetkezet saját tárolójában 20 na, míg kistermelőknél 30 tonna mennyiségű burgonya tárolásáról gondoskodik. Ez sokkal kevesebb mint az elmúlt évi volt, de tanulva a tavalyi, tapasztalatokból — felesleges készletek és tárolási veszteségek —, most bizonyos kockázatot is vállalva, döntöttek így. Igény esetén a szövetkeze burgonyából és zöldségfélékből még a tél folyamán is tud felvásárolni, akár termelőszövetkezetektől, akár kistermelőktől, így nem áll fenn az a veszély, hogy ha mégis kevésnek bizonyulna a betárolt mennyiség, ellátási zavarok következnének be. A jó minőségű burgonya- zöldség-gyümölcs ellátás érdekében a Salgótarján és Vidéke Áfész igazgatósága nyomatékkai felhívta a felvásárlási szakvezetők figyelmét, hogy különös gondossággal kezeljék a tárolt készletet, és időben készüljenek fel a folyamatos értékesítésre. Így Salgótarjánban és környékén várhatóan nem lesz gond a téli zöldség ellátásával. Dudás Pál Salgótarján Tisztelt szerkesztőség! Bosszantó busz utak Még novemberben történt az eset: az STC-klubnál háromnegyed négy körül. A hatos buszra várakozók nem fértek fel a buszra, az utasok szinte a lépcsőn lógtak.. Mivel más busz nem jött, és mi igencsak dideregtünk, felszálltunk a salgói járatra úgy, hogy udvariasan magunk elé engedtük a továbbutazókat, mivel mi (öten voltunk) a Beszterce-lakótelepig akartunk utazni. A gépkocsi vezetője nagyon jó hangulatban lehetett, mert az egyik utasra ráordított, hogy „szálljon le részeg disznó”. A rendelőintézetnél is volt felszálló, és mivel mi úgyis hamarabb leszállunk, udvariasan indultunk lefelé, hogyha salgóiak felférjenek, utána mi Is visszamegyünk a buszra — gondoltuk. Erre a buszvezető igen indulatosan kérdőre vont, hogy milyen jogon széliünk mi fel erre a buszra, csak nem képzeljük, hogy a salgóiak gyalog mennek haza! Holott kényelmesen elfértünk volna, mivel a busz vége üres volt. Én összvona- las bérlettel rendelkezem és számtalanszor utaztam már Somoskőújfalura is, és soha nem kötöttek bele. Felháborodtam a hangnemen és mondtam a vezetőnek, aki idegbeteg, ne menjen el sofőrnek. Negyedmagammal ott maradtam a megállóban. Vártuk a hatos járatot... Nem értem, hogy az új menetrend- -bevezetésévé! miért lett rosszabb a közlekedés, pedig állítólag sűrítették a járatokat. Jogi tanácsadó Új eljárás munkaügyi vitában H. Sándor dolgozónak vitája támadt munkáltatójával, s ezért Ogyének eldöntése érdekében a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult. A döntőbizottság határozatában utasította el a dolgozó kérelmét és egyben felhívta figyelmét arra, hogy ha a határozatban foglaltakkal nem ért egyet, úgy a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. H. Sándor ezzel a lehetőséggel nem élt, így a munkaügyi döntőbizottság határozata, amely ügyében elutasító döntést tartalmazott, jogerőre emelkedett. Most, a döntés után közel fél évvel, a dolgozó úgy véli, ha továbbfolytatja az ügyet, talán neki adtak volna igazat. Ám a kereset benyújtására előírt harminc nap letelt. Olvosónk kérdése: Annak ellen éré, hogy az ügyében hozott munkaügyi döntőbizottsági határozat már jogerős, van-e lehetőség még valamilyen eljárásra, amellyel ügyében új — netán kérelmének helyt adó — határozat születhet? A munkajogi szabályok szerinti ha a munkaügyi döntőbizottság határozata jogorvoslat hiányában (a dolgozó nem nyújtott be keresetet a bírósághoz) vált jogerőssé, úgy a jogerőre-emel- kedéstől számított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a munkáltató a munkaügyi bíróságnál új eljárást kezdeményezhet. Új eljárás csak olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg más jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra alapítható, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetén az új eljárás a kezdeményezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az új eljárás kezdeményezésének hat hónapos határidejére a törvény a fent említettől eltérő szabályozást is tartalmaz. Ezek szerint: Ha a fél - akár a dolgozó, akár a munkáltató - az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményekről csak hat hónap után szerez tudomást, vagy csak később jutott olyan helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. Azonban a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető. Az új eljárás iránti kérelmet a benyújtástól számított három napon belül a munkaügyi döntőbizottság elnöke vagy elnökhelyettese az ügy összes irataival együtt köteles a munkaügyi bírósághoz felterjeszteni. Az új eljárási kérelem felől a munkaügyi bíróság tárgyaláson kívül dönt. Olvasónk kérdésével kapcsolatban tehát elmondható, hogy a fentiek szerint van mód arra, hogy új tényre vagy új bizonyítékra hivatkozva új eljárást kezdeményezzen munkaügyi vita iában. Azt azonban, hogy ezek az új tények vagy bizonyítékok alkalmasak-e új eljárás megindítására, a munkaügyi bíróság dönti el. Tehát a dolgozó kezdeményezéséből nem lesz szükségszerűen új eljárás. Ez annál is inkább így van, mivel az úi eljárás kezdeményezését a munkaügyi szabályok a rendkívüli jogorvoslatok körében említik meg. Itt kell szólni az ügyész általános törvényességi felügyeletérő1 Is. Eszerint, ha az ügyész a döntőbizottság jogerős határozatában törvénysértést állapít meg, ennek megszüntetése végett a Sprvénysértést elkövető döntőbizottsághoz óvást nyújthat .be. Az •oyészi óvás alapján hozott új határozat csak akkor hat ki a »Jekre, ha az óvás a megtámadott határozat jogerőre emelke- Sesét követő egy éven belül került benyújtásra. Dr. Zs. A. Jönnek az ünnepek, nagyobb a forgalom, a tömeg, idegesebbek az emberek, érthetően a járművezetők is. Mégis lehetne valami ésszerűbb megoldást találni arra, hogy ne feszítsük egymás idegeit a végtelenségig. És ha már jár a 11-es helyijáratként, miért nem lehet sűrűbb időközönként indítani? Mert a csúcsforgalom nem délelőtt, hanem inkább 14 óra után van. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen utas, aki időközönként kiborul, mert nap mint nap így utazni, csomagokkal megpakolva, olyan szorongás közepette, hogy az ember még levegőt sem kap. -Ez egyszerűen észbontó. Tisztelettel : Kovács Istvánná S.-tarján, Beszterce-lkt. T étapó- ünnepség A „József Attila” Megyei- Városi Művelődési Központ nők klubjának vezetősége december 2-án Télapó-ünnepségre hívta meg a klub tagjait. A klubterem zsúfolásig megtelt, s nem véletlenül. A kéthetenként rendszeresen megtartott foglalkozások mindig színvonalasak, de a Télapó-ünnepség különösen tetszik a jobbára nyugdíjasokból álló tagságnak. A jó hangulatról ezúttal a Kohász Művelődési Központ Petőfi színjátszó körének tagjai gondoskodtak, akik színvonalas műsorral, a Télapó kedves szavakkal és ajándékkal lepte meg a klub tagjait. A nők klubja tagjai nevében: Andó Józsefné S.-tarján, Lőwy S. u 10 NOGRAD Nifugdijas-falálkozó a kazárt q\fáreq\fségben A Váci Kötöttárugyár ka- zári gyáregysége dolgozóinak szakszervezete háromszázas tagságából köze] nyolcvan a nyugdíjasok száma. Szakszervezetünk legnemesebb feladatainak egyike, hogv ápolja a baráti, emberi kapcsolatokat a nyugdíjas tagjaival, Gyáregységünknél már hagyomány, hogy évente egy alkalommal összehívjuk nyugdíjas dolgozóinkat baráti találkozóra. Terített asztalnál elbeszélgetünk gondjaikról, problémáikról. Ezen a találkozón a gyáregységvezetés tájékoztatást adott a gyár életéről, fejlődéséről. Ezt * követően a szakszervezeti bizottság ajándékait adták át. majd elbeszélgettek a dolgos évek eseményeiről és, emlékeiről. Tőzsér Emilné Kazár Köszönet Urban Lajos közlekedési miniszternek Miniszter elvtárs intézkedését annál is inkább köszönet illeti, mert ezzel egy-egy Utas Salgótarján—Budapest és vissza viszonylatban, legalább egy órát takarít meg és nem lesz függvénye a gyors az egri vonatnak. Mindkettő fontos, mert mindenütt a világon, így nálunk is, az idő pénz! Köszönjük miniszter elvtársnak, hogy számos órával gazdagodhatnak az utasok. Tisztelettel: Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján Oszfáhftalálkozó 40 év után A volt pásztói polgári leányiskola növendékeinek 40 évvel ezelőtt végzett tanulói találkoztak a közelmúltban Csodálatos találkozás volt ez nekünk, nag.vmamakorunk- b'áfC mert volt tanáraink, tanárnőink jelenlétével 37-en találkoztunk az Ágasvár étterem különtermében. Ünnepélyes megnyitóval, beszéddel és a régi diáklányok beszámolójával tettük széppé és tartalmassá a délutánt. Meglátogattuk volt iskolánkat, majd idegenvezetőnk segítségével város- és múzeumlátogatáson vettünk részt. Éjszakába nyúló találkozásunk vidáman. nótázással ért véget. Bízunk abban, hogy tíz év múlva újból találkozunk ugyanitt, ugyanilyen kedvvel és nevetéssel, azt remélve: ilven létszámban is. Hisz ez a 40 éves találkozó is megérte. hogy megértük! Sándor Jánosné Vizslás, Az utazóközönség örömmel olvasta a NÖGRÁD 1985. november 28-i számának Az olvasók fórumában, hogy az „Ismét a MÁV” címmel, november 14-én. ugyancsak Az olvasók fórumában, megjelent levelezői írás nyomán a minisztérium 1986. június 1-től visszaállítja Salgótarján— Budapest viszonylatban az evekkel korábban megszüntetett, közvetlen gyorsvonatot. Ezt a gyors intézkedést köszönettel és megelégedéssel vette tudomásul nem csak Nógrád megye és Salgótarján közönsége, hanem mindazok is, akik a jövőben ezt a vonatot kívánják igénybe venni. Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD — 1985. december 5., csütörtök 5 ^ NOGRAD {7®rom AZ DLVASO KÉRDEZ A közé-e a művelődés? 2. Szerkesztőségünk legutóbbi vendége dr. Győri Sándor, > Balassagyarmat város tanácselnöke volt. Korábbi számaink- | ban már megkezdtük azoknak a válaszoknak a közlését, | amelyeket a tanácselnök az újságírók' és az olvosók kér- g déseire adott. Ma a közművelődéssel, a város szellemi éle- | tével kapcsolatos tényekről olvashatnak. Kérjük, mondjon néhány szót a közművelődés helyzetéről! — Néhány költözést már megért a város művelődési háza, s ez a tárgyi feltételek ■oldaláról okozott nehézséget elsősorban. Most elfogadhatóbb körülmények között dolgozhatnak az ottani munkatársak- Üj épületbe költözhetett a ze-. neiskola. amivel a korábbi szétszórtság végre megszűnhetett- Fölújítottuk a városi könyvtárat, fűtését korszerűsítettük, s a volt zeneiskola faházát raktárgondjaik enyhítésére átadtuk. Tehát mindenképpen javultak a köz- művelődés tárgyi feltételei, az eredményes munka személyi feltételei is adottak. Jól képzett, hivatásukat szerető szakemberek munkálkodnak Balassagyarmaton ezen a területen. Természetesen a még jobb feltételek megteremtése a célunk. Bízunk abban, .hogy a hetedik ötéves terv során a nevelési központ megépítésével a mainál sokkal jobb lehetőségeink nyílnak. Iskolavárosnak is nevezhetjük Balassagyarmatot, hiszen több ezer diák nyit be naponta az általános és középiskolákba. Közülük sokan laknak kollégiumban. Az ő kulturális igényeiket kielégíti-e a város? És a vonzáskörzetét? — Közel ötezer diák tanul a városban. A közművelődési intézmények és az iskolák között jó a kapcsolat, s ez hosz- szú ideje így van. A művelődési ház, a zeneiskola és a könyvtár az iskolák igényeit is figyelembe véve alakítja programjait, kapcsolódva a tananyaghoz. vagy bővíteni szán- déKozva az ismeretek körét. A művelődési ház fővárosi programokat is szervez az intézmények számára, ezek olyan kulturális programok, amelyeket itt helyben nem, vagy csak részben tudnának kielégíteni. A város vonzáskörzetében változó színvonalú a közművelődési munka, de változóak a feltételek is- A felnőttek és az ifjabbak számára gazdag a választék Érsekvad- kerten, Bercelen. Szügybeu, Magyarnándorban és Cserhát- suránvban- A városi intézmények befogadóképessége szűkös. ám lehetőségeikhez mérten kiveszik részüket a vonzáskörzet kulturális igényeinek kielégítéséből is. Kétségtelen. hogy a fiatalok szórakozási é: szórakoztatási feltételeinek javításában még van tenniva lónk. Esze Tamás professzor gyűj teményének sorsáról hallhat nánk-e? — Gyarapítása folyik. P professzor úr kívánsága sze rint —, amíg a gyűjtőmunka tart — az anyag nem hozhat« nyilvánosságra. Esze Tárná: kívánalmainak megfelelően fo lyik a földolgozás, a gyűjtemény gondozása. Tóth Ilus bábművész bejelentette távozási szándékát c városból. Mit szólnak ehhez c lokálpatrióták? Sokan úgy vé lik, hogy szellemi érték távo zik a bábművésszel. — Tóth Ilus bábművész tevékenységét nagyra becsüljül es a lehetőségekhez mérter támogattuk- A megyei múzeu mok igazgatósága a Palóc Múzeumban bemutatási lehetőséget teremtett számára, í tanács pedig megvásárolta i szomszédságukban álló házat A cél az volt, hogy a nemzetközi színvonalon is jelentői bábgyűjteményt majd itt be mutassuk. Az ingatlan köze' egymillió forintba került, í fölújítására azonban már nerr futotta erőnkből. Tóth Ilu; úgy nyilatkozott, hogy nine.' ideje tovább várni, s korább szerződésünk fölbontása mellett döntött. Ennek értelmében korábban vásárolt házál a városra hagyományozta vol na. mi pedig a bábuk bemu tatására megfelelő feltételekéi teremtettünk volna. Tóth Ilusl megértjük, a helyzet viszonl objektív. Sajnáljuk a lokálpatriótákkal együtt, hogy íg> alakult. Miként számol a város az itt élő művészekkel? Hogyan tudják munkásságukat segíteni? — A Balassagyarmaton éli képző- és zeneművészek, az irodalmárok meghatározói művészeti életünknek. Tevékenységüket figyelemmel kísérjük, személyes gondjaik megoldásához igyekszünk segítséget adni. Megbízásokat adunk számukra. műveikből vásárolunk. A közelmúltban Rgbmann Ró- kusné alapítványt tett a művészeti élet, az alkotók munkájának elismerésére, amelyet évenként egy bizottság ítél oda a legeredményesebb alkotóknak. Reméljük, hogy ez további ösztönzést ad az al■ kotok tevékenységéhez, A költségvetés hány száza. léka fordítható évente sport céljaira? — Ez komplex tevékenység- Gondoskodnunk kell az iskolai sport feltételeinek megteremtéséről, ez az intézmények költségvetésében jelentkezik. A versenysport támogatásában a tanács a bázis, de jut a költségvetésből a tömegsport céljaira is. Az idén például a felújítási keretből közel egymillió forintod költöttünk az ökölvívó-szakosztály edzőtermének kialakítására, de elkészült a Balassi gimnázium ■ tornaterme is 18 milliós költséggel. Tudjuk, hogy sok a tennivalónk a testi nevelés terén. Legközelebbi ilyen feladatúnk a Dózsa iskola tornatermének befejezése, ami ugyancsak anyagi kérdés. A sportegyesület decentralizálása megállta-e az idők próbáját? I — Megítélésem szerint igen. Az 1982-es döntés, amelynek értelmében néhány szakosztály az üzemekhez került, érdekeltté tetté azokat a sport támogatásában. Ez egyébként a vállalati tömegsportra is jó hatással volt. Az eredmények igazolják a helyes döntést. Egy telefonon érkezett kérdés: a több ütemben megépülő nevelési központ épület- együttesében mi kap helyet? — Valóban több ütemben tervezzük megépíteni. Az első ütem tizenkét középiskolai tanterem lesz, a közösségi célú feladatok ellátását biztosító épületszárnnyal- Elkészülte 1988- első fél évében várható, A tervidőszak végén, illetve a következő tervidőszakban igazgatási épület, könyvtár, tornaterem. háromszáz férőhelyes színházterem és 25 méteres tanuszoda készülne —. ahogyan pénzünk engedi. Természetesen lesznek szabadtéri sportpályák is, a kitűnő tervben ezek is szerepelnek.
