Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
A pásztói műemlék együttes záróelemének, a hatszögű kápolnának a helyreállítását végzik az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei. — bp — Élénkülő ÉFB-Kötvénypiac Az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén nemcsak a lakossági kötvények, hanem a vállalati értékpapírok iránt is jelentősen megnőtt az érdeklődés. Korábban elsősorban a lakosság által vásárolható értékpapírok kereslete haladta meg a kínálatot A vállalati értékpapírok növekvő forgalma azzal is magyarázható, hogy ezeket újabban a bank nem bizományba, hanem készpénzért vásárolja meg. Ez megnövelte az ilyen kötvények iránt a bizalmat, ami most már pi. aci forgalmakban is jelentkezik. Ugyancsak élénkíti a forgalmat, hogy az utóbbi néhány esztendőben alakult új pénzintézetek nemcsak az értékpapírok kibocsátásába, ha.- nem a kötvények vásárlásába is bekapcsolódtak. Többségük főként azért jelentkezik mindinkább vásárlóként is a piacokon, mert tartalékainak egyre nagyobb hányadát igyekszik könnyen értékesíthető kötvényekben elhelyezni. összességében megállapítható: a kötvénypiac jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság körében és a vállalatoknál egyaránt nőjön a megtakarítási kedv, s gyorsuljon a tőkeátcsoportosítás. A- kötvényvásárlók 20— 40 százaléka általában nem az OTP-ből veszi ki pénzét, hanem egyéb megtakarításait fekteti be az értékpapírokba. Az ÁFB-nél új értékpapírformák kidolgozásával szeretnék tovább növélni a megtakarítási kedvet, s egyúttal újabb rétegeket is be kívánnak vonni a kötvényvásárlásokba. A kötvénypiac működési feltételeinek javítása érdekében az Állami Fejlesztési Bank összehangolja tevékenységét más pénzintézetekkel. Már eddig is jó együttműködés alakult ki a lakossági kötvények kibocsátásában az ÁFB és az OTP illetve a vállalati kötvényforgalomban az ÁFB és a Magyar Nemzeti Bank között. Lehetőséget látnak arra is, hogy a pénzintézetek az értékpapírok kibocsátását az eddiginél jobban összehangolják, javítva ezzel a forgalomba hozatal feltételeit. Nagyobb összegű értékpapír esetén több pénzintézet is részt vehetne a kibocsátásban, megosztva a kockázatot. Ennek feltételeit az Állami Fejlesztési Bank szakemberei jelenleg vizsgálják. Nagy érdeklődés Gabonatárolás — földsilóban Ausztráliában a kedvező időjárás és a vetésterület növelése révén az elmúlt években rekordmennyiségű gabona- termést takarítottak be. Noha az ország gabonatárolóinak befogadóképessége mintegy 30 millió tonna, s ez jóval meghaladja az évi gabonatermést, több körzetben nagy gabonatermés idején tárolóhiány támad, különösen, ha az előző év termésének egy része is raktárban van még. Szükségtárolóként a legmegfelelőbbnek az ókori Egyiptom földbe süllyesztett silóinak korszerű változatát találták. Meg is építettek kilencven ilyen, 10—20 tonna befogadóképességű tárofót. A földbe süllyesztett silónak hátrányai is vannak, ezeket azonban sikerült leküzdeni. A legtöbb költséget a föld kiemelése, a legnagyobb gondot a talajvíz esetleges betörése okozza. E bajokon úgy segítettek, hogy a tárolókat nem mélyedésben létesítették, hanem 2,4 méter magas töltések között. A párhuzamos töltések közötti távolság az alapjuknál 12 méter, a tetejüknél 20 méter. A tárolót, polietilénnel bélelték, majd a gabonát nehéz műanyag lapokkal befedték, s ezekre egy réteg homokat, majd erre földet terítettek. Az eredmények elismerése Magyarnántforban és társközségeiben igent mondtak Sándor István tanácselnök minden Magyarnádorba látogatónak boldog örömmel mutatja a település büszkeségét, az új iskolát. Ha az idő engedi, akkor belelapoz a vaskos albumba is, a fényképek jól dokumentálják: a magyarnán- dori polgárok kétkezi munkával is milyen sokat tettek a gyermekintézményért. Az pedig akár jelképe is lehetne a falusi változásoknak, hogy az avatóünnepségen ott volt a videotechnika is, kazetta őrzi az emlékezetes eseményt. A lakóhely gyarapításának beszédes bizonyítéka az iskola, ts talán az sem véletlen, hogy Magyarnándor és valamennyi társközsége — Mohora, Cser- háthaláp, Debercsény — igent mondott a településfejlesztési hozzájárulásra. — Az előkészítésre igen nagy figyelmet fordítottunk — emlékezik az első lépésekre Sándor István, a közös tanács elnöke. — Űgv politizáltunk ezzel a lehetőséggel, hogy minden fórumot kihasználtunk a véleménycserére, a településfejlesztési hozzájárulás lehetőségeiről épp úgy szó esett a párt- és népfrontrendezvényeken. mint a falugyűléseken. A társközségekben először a népfrontbizottság és az elöljáróság vitatta meg együttes ülésen a teendőket, s csak utána kezdődött a szervezés. A lakosság szava a döntő A széles körű előkészületeket a legjobban az igazolja, hogy később el is fogadta a túlnyomó többség a meghatározott célokat. A döntés szerint Magyarnándorban az új orvosi rendelő építéséhez, Mo- horan óvoda kialakításához vagy építéséhez, Cserháthalá- pon az utak állapotának javításához, Debercsényben pedig az orvosi rendelő kialakításához adja a lakosság saját pénzét. — Természetesen tudjuk, hogy más megoldásra váró gondunk is van. a szervezéshez azonban úgy láttunk hozzá, hogy a széles körű vita és véleménycsere után lehetőleg ezeket a célokat támogassák a lakosok. Felkészültünk más igényekre is, számítottunk arra. hogy nem lesz könnyű a településfejlesztési hozzájárulás elfogadtatása- Mégis úgy indultunk a szervezésnek, hogy a személyes beszélgetés során minden érintettnek világosan tudnia kell: a lakosság szava a döntőA tanácselnök mindehhez hozzáteszi: a szervezést végző falujárók végső soron az eredményekkel politizáltak. Ezzel együtt nem ment minden simán. Sándor István így idézi az ellentétes előjelű példákat: — Az én választókörzetemben negyvenkét családot kellett meglátogatnom. Egy esetben hangzott el a nem, a többi megkérdezett támogatta a településfejlesztési hozzájárulás bevezetését, célját és ösz- azegét. Tudok olyan esetről is, amikor — finoman szólva — elzavarták a szervezőt, de egészen más példáról is beszámolhatok. Arról, amikor az alacsony nyugdíjból élő idős ember azt mondta Magyarnándorban: hiába a mentesítési lehetőség, mégis fizetni akar. Azért, mert így is el szeretné ismerni Magyarnándor legutóbbi eredményeit. A tanácstag lehetősége A településfejlesztési hozzájárulás melletti agitálás kapcsán még egy figyelemre méltó tanácstagi tevékenységről is hallunk. Nemcsak az igent vagy a nemet kérdezték, ala* posan tájékozódtak az érintettek szociális körülményeiről, anyagi helyzetéről is. — Azt kértük a tanácstagoktól, "hogy eleve tegvenek javaslatot arra is: kik mentesíthetők, vagy kinek adjunk mérséklést a majdani fizetési kötelezettségben, A szervezeti és működési szabályzatunk pedig úgy intézkedik, hogy ez a döntés a tanácstagot illeti meg. így van ez rendjén, elvégre ő ismeri legjobban, neki kell ismernie a legalaposabban választópolgárai körülményeit. Többször is elhangzik, hogy a sorrend szerint az első a lehetőségek megismertetése volt, azt hangsúlyozták, hogy a megkérdezettek szava a döntő- Talán éppen ez a magyarázata, hogy minden társközségben a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése mellett Voksolt a lakosság, elfogadták a tervezett 600 forintos összeget is- Az igen szavazatok aránya ezzel együtt Magyarnándorban, a székhelyközségben a legmagasabb, s ez egy körülmény miatt még figyelemreméltóbb. — Tudni kell. hogy a fizetésre kötelezhető családokat még egyéb közkiadás is terheli, vízműérdekeltség címén 1200 forintot fizetnek még két évig. Ehhez jön most a településfejlesztési hozzájárulás. Így váiik igazán érthetővé: a magvarnándori polgárok készek anyagilag is áldoznia lakóhely gyarapodásáért Az elöljáróság próbatétele Mohora lakossága is igent mondott a tehora. Vidámi Józsefné társközségi elöljáró ugyancsak idézhet elgondolkodtató példát. — A szervezés és előkészí' tés során találkoztunk olyan idős asszonnyal, ak^ 1900 forintból él. Ö mégis így nyilatkozott: „Kifizetem azt a pénzt én is, mert tudom, hogy mennyire kell a falunak az óvoda”. A legelső fórumok egyike, a mohorai falugyűlés is azt jelezte, hogy nem lpsz gond az elfogadással, a szervezéstől mégsem sajnálták az időt. Vidámi Józsefné azt mondja: — Volt olyan család, ahová háromszor is el kellett menni. A család megvitatta az ügyet, közösen döntöttek, s amíg ez meg nem született, vissza- vissza kellett menni. A jelentőségének megfelelően végzett munka meghozta az eredményt, s ez különösen fontos a társközség életében— Azért, mert a közelmúltban megalakult elöljáróságnak ez volt az első igazán i.agv munkáia — vélekedik Vidámi Józsefné- — Meg kellett szerezni a bizalmat, s arra is készültünk, hogy a jelzett célokon kívül még sok más teendőt is ránk sorolnak az emberek. De ki kellett mondani, hogy mire futja, mi a legsürgetőbb a közös pénzből. Ilyen disoutával kezdődött az előkészítés a kezdet kezdetén. a falugvűlé-sek ideién is. S «zeken a fórumokon nem az „elnökség” győzködte a hallgatóságot, hanem egymással vitatkoztak az emberek: mi a legfontosabb, mit segíthet a településfejlesztési hozzájárulás. Magyarnándorban és társközségeiben talán éppen a nyílt és kendőze+len vita eredményeként mondta ki a la* kosság túlnyomó többsége: közös céljaink mielőbbi valóra váltása érdekében kell a településfejlesztési hozzájárulás. Kelemen Gábor n családban faniTO Dobsinán, 1875. december 5-én született Herz Sándor, a magyar és a csehszlovák forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő alakja volt. A budapesti egyetemen általános orvosi oklevelet szerzett, melynek alapján 1902- ben kinevezték Losoncra vasúti orvosnak. Később, 1906- ban belépett a szociáldemokrata pártba és tevékenyen részt vett a nógrádi szociáldemokraták Népakarat és Nép jog című folyóiratok szervező, nevelő és agitáeiós tevékenységében. Az első világháborúban különböző hadikórházakban teljesített szolgálatot. Szóval és írásaival állást foglalt a háború ellen. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején vezető szerepe volt a demokratikus szervek létrehozásában Losoncon. A Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-1 megalakulását követően Budapesten tagja lett a munkásosztály forradalmi pártjának. Áz 1919 februárjában szervezett losonci sztrájk miatt letartóztatták; s a szociáldemokrata párt kizárta soraiból. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után budapesti kapcsolatai miatt ismét letartóztatták és az ilavai börtönből csak május végén került vissza Losoncra Ezt követően, a Vörös Hadsereg felszabadította Losoncon megalakította a kommunista A munkásmozgalom kiemelkedő alakja Dr. Herz Sándor születésének 110. évfordulóján pártot, melynek elnöke lett. A losonci párttitkárság segítségével alakultak meg az észak-nógrádi községekben.a direktóriumok. Július elején a Magyar Tanácsköztársaság Népbiztosok Tanácsa Herz Sándort kinevezte Salgótarjánba bányai orvosnak, ahol széles körű agitáeiós tevékenységet is folytatott. A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatták, s mint veszedelmes kommunistát kitelepítésre javasolták, amely azonban Herz Sándor felsőbb kapcsolatai jóvoltából meghiúsult. Azt követően, 1919 novemberében a szociáldemokrata párt losonci elnöke lett. A vezetésével a pártszervezet csatlakozott a szociáldemokraták balszárnyához. Ebben az időben Herz doktornak nagy szerepe volt a Csehszlovákiába menekült magyar kommunisták és baloldaliak segítésében, sztrájkok, tüntetések szervezésében. Nevével összefnrrot- tak az 1920-as évek munkásmegmozdulásai. a harcos népgyűlések, amelyek eredményeképpen 1920. április 18-án a parlamenti választásokon Losoncon a szociáldemokrata párt győzött. Egy évvel később, 1921. május közepén tartotta alakuló kongresszusát a Csehszlovák Kommunista Párt, melyen a losonci kommunistákat Herz Sándor és Nógrádi Sándor képviselte. Losoncon 1921. május 25-én alakult meg a kommunista pártszervezet, melynek elnöke Herz Sándor lett A kommunista orvos sokat foglalkozott az ifjúsággal, a fiatalok politikai oktatásával és nevelésével, erkölcsi magatartásának formálásával, alakításával. Ennek következményeként Losoncon rendkívül erős volt a kommunista ifjúsági mozgalom. Herz Sándor nevéhez kapcsolódott a munkásgimnázium szervezése is. Klrcnw jelentőséget tulaj- donított a sajtónak. Ismeretterjesztő és tudományos cikkei nemcsak a helyi laDokban, de a magyar nyelvű kommunista újságban, a Kassai Munkásban is gyakran láttak napvilágot. A Csehszlovák Kommunista Párt I. rendes kongresszusán 1923-ban a kilenctagú elnökségbe Herz Sándort is beválasztották. A marxista műveltségű orvos a falusi szegénység. a dolgozó parasztság érdekeinek képviseletére javasolta egy agrár szaklap kiadását és a földművesszervezet megalakítását. Aztán 1925— 1929-ig az érsekújvári kerület kommunista szenátora. Ebben az időben elévülhetetlen szerepe volt a magyar nyelvterület kommunistái kö-‘ zött kialakult intenzív politikai és emberi kapcsolatok megteremtésében. Közismert: a salgótarjáni iparvidék illegális kommunistáival való kapcsolata segítette munkájukat röplapokkal, magyar nyelvű kommunista irodalommal. a hét végi, vasárnapi politikai-mozgalmi iskolák szervezésével, melyeken a salgótarjáni iparvidék illegális kommunistái közül is részt vettek. Ma már alapjaiban feltárt Herz Sándornak a baglyasaljai és etesi MSZMP-szervezetek között 1926— 1927-ben kialakult kapcsolata. Politikai, elvi-erkölcsi támogatáson túl magyar nyelvű kiadványok, röplapok, sajtótermékek segítették a legális marxista pártszervezetek működését. Igen szoros személyes kapcsolat alakult ki iparvidékünk illegális kommunistáival. többek között Sulyok Andrással Bag- lyasaljáról és Fodor Antallal Etesről. Herz Sándornak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 1928. március elején otthont adott az illegális bányászkonferenciának, melyet a Kommunisták Magyarországi Pártja Külföldi Bizottsága szervezett. Ez a kommunista konferencia — Kun Béla vezetésével — elemezte a magyar bányamunkásság és az illegális mozgalom helyzetét és megfelelő határozatokat hozott a bánvászság közötti kommunista munka szélesítésére és mélyítésére. A salgótarjáni kerületi bizottság feladatává tette más bányamedencék kommunista és ellenzéki munkásaival a kapcsolat felvételét, egy országos bánvászsztrájk és bányászkongresszus előkészítését. Az illegális kommunista konferencia hatása az 1929-es négyhetes bányászsztrájkban is megmutatkozott. Herz Sándort 1930-ban politikai tevékenységéért a bur- zsoá osztálybíróság hatévi börtönre ítélte, de mielőtt az ítélet jogerőre emelkedett, a kommunista párt vezetésének állásfoglalása alapján, a Szovjetunióba emigrált. Moszkvában a szociálhigiéniai intézetben dolgozott, ahol mirtt fogorvos rendelést is tartott. Politikai felkészültségét is hasznosította, marxista tanfolyamokat és szakköröket vezetett. Sokoldalú természettudományos műveltsége és elmélyült marxista tudása révén nagy tekintélyre tett szert. Sokirányú tevékenysége közpette is kapcsolatot tartott a losonci kommunistákkal, leveleiben tájékoztatta őket a szocializmus építésének hősi erőfeszítéseiről. Aztán 1938 februárjában külföldi trockista kapcsolatok vádjával kizárták a pártból és március közepén letartóztatták. Nyolcévi börtönre ítélték. Vlagyivosztokban 1938. november 17-én halt meg. |>_ Herz Sándor maradan- dóan bevéste nevét a magyar és a csehszlovák forradalmi munkásmozgalom történetébe, de elsősorban Losonc és az egykori Nógrád megyének a történetébe. Hivatásos forradalmár volt. a szavak és a tettek dialektikus egységet alkottak nála. Elvhű kommunista és humanista volt. A magyar és a csehszlovák dolgozók testvéri összefogásának hirdetője, igazi proletár internacionalista volt. Vonsik Ilona NÓGRÁD — 1985. december 5., csütörtök P t
