Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

Céljaink alapvetően teljesülnek Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével Ismét eltelt egy esztendő, amely rendkívül gazdag volt belpolitikai eseményekben. Lezajlott a párt XIII. kong­resszusa, az új választási törvény szerint az országgyű­lési képviselői és tanácstagi választások. A nehéz felté­telek között sok erőfeszítést követelt a népgazdaság VI. ötéves tervéből adódó megyei feladatok teljesítése, az új tervciklus előirányzatainak kidolgozása és széles körű társadalmi vitája. Célkitűzéseink megvalósítása az élet minden területén átgondoltabb, fegyelmezettebb munkát igényelt és igényel. Az elmúlt esztendők tapasztalatai­ról és a további teendőkről beszélgettünk Devcsics Mik­lóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével. — öt év fejlődésére visz- szaktekintve általában miként minősíthető a megye VI. öt. éves terve? — Mindenekelőtt két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Az egyik: a nem termelő ágaza­tok fejlődése az ipar, a me­zőgazdaság teljesítményének függvénye. A másik: a ta­nácsok gazdaságszervező te­vékenységét emellett mindig is befolyásolják a lakossági igények, s természetesen a lehetőségek határain belül ezeket ki kell elégíteni. E tényezők nem hagyhatók fi­gyelmen kívül a terv és a megvalósítás szembesítése­kor. Hogyan minősíthető te­hát megyénk VI. ötéves ter­vének teljesítése? A munka befejeződött, a végleges érté­kelés még hátravan, de lát­ható, hogy elképzeléseink túl­nyomó része teljesült. Ez nagyon fontos, hisszen bizonyítja: reális célokat tűz­tünk magunk elé. Ugyancsak örvendetes, hogy a terv szer­kezetén, legfontosabb muta­tóin sem kellett időközben alapvetően módosítani. A ki­emelt feladatok terv szerint, vagy azt megközelítően vál­tak valóra. A megyében élők döntő többsége aWMioault a eéfl ki tű zésekkel, magáénak érezte, ■ társadalmi munkával is hozzájárult azok megvaló­sításához. Eredményeink ak­kor is jelentősek, ha tudjuk, hogy nem sikerült minden jo­gos igényt kielégítenünk, — A tanácsok a VI. ötéves tervben rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a kiemelt társadalompolitikai programok teljesítésére hasz­nálták fel. Hallhatnánk erről bővebben? — Megyénkben is feszítő gond a lakásellátás. Nos, nagy érték, hogy lakásépítési prog­ramunk keretében több mint hétezer új lakásba költóznet- tek. A felgyorsult la>.ásmobi- li tásnak és a tervszerű la­kásfelújításoknak köszönhe­tően gyakorlatilag 15 ezer család, több mint 50 ezer ember került kedvezőbb la­káskörülmények közé. Ez je­lentősen hatott az életmód fejlődésére is. A fiatal háza­sok és nagycsaládosok lakás- problémáinak enyhítését szol­gáló hároméves program megvalósítása is elkezdődött. Lehetőség sincs rá, de nem is indokolt, hogy mindenki azon­nal összkomfortos otthonhoz jusson, a tanácsok ezért kere­sik a lakáshoz jutás lépcső­zetes megoldását. Azzal is tisztában vagyunk: jobb lett volna több állami lakást építeni, de ehhez nem voltak meg a szükséges fel­tételek. Sajnos, a számítottnál nagyobb mértékben növeked­tek az árak, s ez főként a szerényebb jövedelműek, a családi támogatást nélkülözők helyzetét nehezítette. Általá­ban javult viszont a lakások minősége. Elégedettek még­sem lehetünk, mert még mindig sok a kifogás. A továbbiakban nagyobb igényeket kell tá­masztanunk a tervezőkkel szemben, hogy a lehető leg­kisebb fajlagos ráfordítással a lehető legnagyobb haszná­lati értéket hozzák létre, bár ez az ösztönzésen is múlik. Gyakori, hogy öt-hat szobás családi házak épülnek, még­sem alkalmasak két generá­ció egyidejű kiszolgálására. Kedvezően változott a kivite­lezők szemlélete, ám még mindig tapasztalni anyagpa­zarlást. a munka gyenge meg­szervezését. s ezek mind nö­velik a lakásárakat. Igénye­sebb beruházói magatartásra van szükség a tervezővel, a kivitelezővel szemben is. In­kább ne vegvék át a ’étesít- ményt, minthogy használat közben újra és újra előjöjje­nek a hiányosságok, bosszú­ságokat okozva a használó­nak. Ilyen gyakorlatot kell követelünk a VII. ötéves terv­ben, amelynek a jelenlegi mennyiségi lakásigények ki­elégítése az egyik célja. — A lakásokkal szorosan összefügg az ivóvízellátás. Az e területen meglévő nógrádi gondokat mennyiben sikerült enyh’teni? — Valóban jtt a legnagyobb a lemaradásunk, amelynek fő oka a rossz víznyerési le­hetőség. A járható út a rendkívül drága regionális rendszer. Minden eddigit meghaladó fejlesztés keretén belül a VI. ötéves tervben céljaink között tíz település vezetékes ivóvízellátása sze­repelt és tizenkét helyen va­lósult meg. Folytatjuk a nyugat-nógrádj térségi vízmű építését, összekapcsoltuk Ba­lassagyarmat vezetékrend­szerével. Így átmenetileg ol­dottuk a városban a vízellá­tási gondokat. Befejezés előtt áll a hasznosi víztározó ki­vitelezése, amely a Pásztó— Salgótarján környékén élőket szolgálja majd. A víztermelő kapacitásunk ezzel 27 ezer köbméterrel, 51 százalékkal bővül. Balassagyarmaton megkezdődött a szennyvíz- telep építése is. A VI. ötéves terv ezeket tartalmazta és e terveket túlteljesítettük. Nem akarok ünneprontó lenni, de nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy Nógrád hat­vankét településén megoldás­ra vár még az egészséges ivóvl»ellátás. Egyes területe­ken a feszültségeik újraterme­lődnek, már kiépített kutak szennyeződnek el, s ez tetézi problémáinkat. A tervben bi­zonyos előrelépést vállalhat­tunk fel. a lemaradás teljes pótlását nem. — Az oktatás feltételeinek javítása érdekében született eredményeket országszerte a jó példák között emlege­tik. .. — Igen. Emlékszem, hogy a tervidőszak elején milyen vita volt a demográfiai hul­lám levezetésével kapcsolat­ban, olykor szélsőséges véle­mények is összecsaptak. A VI. 'ötéves tervben folytattuk a hetvenes évek közepén megkezdett munkát. Óvodák, új általános iskolák épültek, régiek korszerűsödtek. Sok helyen a körülmények már a következő évezred követelmé­nyeinek js megfelelnek. Ked­vező. hogy a megnövekedett létszámú gyermekkorosztályok elhelyezése mellett javultak a személyi feltételek is. Po­zícióink ezen a területen va­lóban túlhaladják az orszá­gos átlagot. Számítógépek, modern audiovizuális eszkö­zök kerültek az iskolákba, szerény méretű sportcsarnok- építési programot is elkezd­hettünk. Igaz az új létesít­mény nem orvosolja ott a gondot, ahol elavult épület­ben oktatnak, nevelnek, s a demográfiai hullám sem egy­formán jelentkezett az intéz­ményekben. Az indokolatlan különbségek felszámolása változatlan feladatunk. — Az egészségügyi ellátás javítása szintén szerepelt a kiemelt társadalompolitikai programok között. Sikerült-e a célokat valóra váltani? — Az egészségügy fejlesz­tésére kétszer, a kórház- rekonstrukciókra háromszor annyit költöttünk, mint a korábbi tervciklusban. Ba­lassagyarmaton folytatódott, Pásztón elkezdődött a kórház rekonstrukciója. A rossz ál­lapotú épületek felújítása óri­ási erőforrásokat emészt fel. Szükséges ugyan, de a gyó­gyítómunka szempontjából nem biztos, hogy ez a leg­ésszerűbb eszközfelhasználás. Jobb lett volna például több, korszerűbb műszert beszerez­ni, de erre kevesebb jutott. Nem tudtuk megvalósítani a szociális otthonok tervezett mértékű bővítését sem... — Miért? — A kórházi rekonstrukció sokkal többe került az elő­irányzottnál. A balassagyar­mati kórház felújítása pél­dául 32 millióval, s ezt a pénzt más feladatoktól kellett át­csoportosítani. Viszont az egészségügy személyi felté­telei biztosításának kedvezett, hogy megyei támogatással, kedvezmények nyújtásával ötven orvos jutott lakáshoz, s a körzetközpontokban az alapellátását szolgáló orvosi rendelők és lakások épültek vagy korszerűsödtek. Ez sem lebecsülendő! — Jutott-e a tervben nem kiemelt feladatként szereplő tennivalókra? — A kiemelés differenciá­lást jelent. Valami elsőbbsé­get élvei más dologgal szem­ben. Így vagyunk a társada­lompolitikai programjaink­kal. Emellett azonban szám­talan egyéb feladat is meg­oldásra vár. A kereskedelmi hálózat például 10 ezer négy­zetméterrel gyarapodott. A lakótelepeken új élelmiszer- és napicikkboltok létesültek. Sokat javult Salgótarján. Ba­lassagyarmat, Pásztó ellátá­sa. A kistelepüléseken elkez­dődött bolti rekonstrukció a helyi közhangulatra is jó be­folyással van. Szerényebb mértékben fejlődött az ipar­cikk- és a vendéglátóipari hálózat. Bővült és formájában átalakult a szolgáltatás, amit napjainkban az útkeresés jel­lemez: miként tudná az igé­nyeket színvonalasabban kielé­gíteni. A pályázati rendszer segítségével korszerűsödött a települések úthálózata, s mértékkel ugvan. de gyarapo­dott a közművelődés is. Tény, hogy egyszerre min­den jogos igényt nem lehet kielégíteni, s keletkeztek újab­bak is. A lakosság is tudatá­ban van annak, hogy a meg­lévő eszközökből csak megha­tározott célokra jut. Ha ezen felül szeretnénk másokat ki­tűzni, a hozzá szükséges for­rások megteremtéséről is gon­doskodni kell. Honnan? A tanácsi, a vállalati pénzeket az elmúlt tervciklusban jól egészítette ki a lakosság tár­sadalmi munkája, amelynek értéke elérte a 2,1 milliárd forintot. Hangsúlyozom, hogy kiegészítette, mert vannak olyan feladatok — parkok, jár­dák építése, fenntartása —, ahol manapság már nélkülöz­hetetlen a közhasznú munka. Vannak azonban olyanok is, ahol a munka önmagában nem elegendő, pénzre van szükség, mondjuk építőanyag­vásárlásra. Erre nyújthat le­hetőséget a településfejleszté­si hozzájárulás. — Hogyan fogadták me­gyénkben? — Kivétel nélkül, vala­mennyi nógrádi településen a lakosság több mint fele igent mondott rá. A szervezés azon­ban nem volt zökkenőmentes. Volt, ahol már november ele­jén eldőlt, máshol néhány nappal ezelőtt fejezték be a munkát, mint Bátonyterenyén, Pásztón. — Hogyan képzelik el: a településfejlesztési hozzájá­rulás milyen szerepet tölthet be a városok, falvak, gyara­pításában? — Azoknak a feladatoknak a megvalósítását szolgálja, amelyek a tanácsi tervekbe nem férnek bele, de amelyek a lakosság szerint , nélkülöz­hetetlenek. Elsősorban az alapellátás javításához nyújt egyfajta forrást a hozzájáru­lás. Tapasztalatunk, hogy ott, ahol az állampolgárok pontos információkkal rendelkeztek arról, hogy mire elegendőek a tanácsi erőforrások; megkér­dezték őket a teho felhaszná­lásáról; figyelembe vették a településrészeken élők eltérő érdekeit; sikerült mozgósító célokat kitűzni, amivel a helybeliek gyorsan azonosul­tak. Hiszen az emberek szí­vesen vállalkoznak olyan fel­adat megvalósítására, ami közvetlen érdekük. A lakossá­gi Igényeket szem előtt tart­va a tanácsok most alakítják ki a településfejlesztési hoz­zájárulásról saját rendeleteí- ket. Ez egy lépés a kiegyen­súlyozottabb közteherviselés irányában, hiszen olyanokra is kiterjed, akiknek nincs tu­lajdonuk — állami lakásban élnek — s korábban nem fi­zettek községfeilesztési hozzá­járulást, ellentétben a kisebb tulajdonnal rendelkezőkkel. A legnagyobb előnye azonban, hogy a lakosságot közvetlenül bevonja a célok kialakításá­ba, s az ebből a forrásból lét­rehozandó értékeket jobban magáénak érzi. — Körülbelül miként vi­szonyul a tanácsi költségve­tés és a területfejlesztési hozzájárulás egymáshoz? — A megye tanácsai a VII. ötéves tervben több mint 19 milliárd forinttal rendelkez­nek, amiből 4 milliárdot a fejlesztésekre kívánunk fordí­tani. A településfejlesztési hozzájárulás ebből jó esetben 115—120 millió forint. Salgó­tarjánban például a szenny­vízrendszer rekonstrukciója Társadalmi összefogással épült fel az idén átadott magyarn ándnri körzeti általános isko­la, ahol hosszú időre biztosítottak az oktató-nevelő munka korszerű feltételei — kép: kulcsár — 160 millió forintba kerül, a településfejlesztési hozzájárulás ebből 15—18 milliót fedez. Szó sincs arról, hogy lebe­csüljük, de látszik: ez a for­rás önmagában nem oldja meg az alapvető gondokat. Csak segíti az igények kielégítését. — A VII. ötéves terv terü­letfejlesztési koncepcióját a megyei tanács még ősszel elfogadta. Milyen új vonáso­kat vettek figyelembe? — A tervezőmunka ho6szú ideje folyik. A koncepciót el­fogadta a megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottsága, megvitattuk partnereinkkel. Tart a tervek végleges kiala­kítása. Koncepcióról van szó, amely módosulhat a fű cé­lok pontosításakor. Hogy me­lyek az új vonások? Elsőbb­séget élvez a meglévő intéz­mények zavartalan működte­tése, azok jobb kihasználá­sa, feltételeinek javítása. A tanács sok ilyennel rendelke­zik: kórházak, iskolák, mű­velődési létesítmények ... Ed­dig a tervezés kulcskérdése az új beruházás volt. Az el­múlt időszakban rendkívül sokat építettünk. Több figyel­met kell tehát fordítanunk ezek tartalmi munkájának ja­vítására, meglévő színvona­luk megőrzésére, javítására. Folytatjuk a felújítási prog­ramot is. Ennek keretében az elmúlt évektől olyan értékes létesítmények szolgálják a la­kosságot, mint a nagvbáto- nvi Bányász Művelődési Ház. a balassagyarmati Ipoly Szál­ló. a felújított általános is­kolák Pásztón, Nézsán. Egy megjegyzés engedtessék meg: az új intézmények mellett jobban oda kell figyelni ar­ra, hogy a régebbieket más funkciók céljára miként használjuk fel jobban! S, iga­zából ennek akkor teszünk eleget, ha gondoskodunk a gazdaságos, a célnak megfe­lelő működtetéséről. Balassa­gyarmaton például a művelő­dési központ körülményei más településekhez viszonyít­va, kedvezőtlenebbek, s ez mégsem érződik tevékenysé­gükön. Miért? ök abból In­dulnak ki: ez van, itt kell dolgozni! És jól dolgoznak. Szó sincs arról, hogy nem akarnánk fejleszteni. Annyi azonban már most bizonyos, jövőre nem rendelkezünk több fejlesztési eszközzel, mint az idén, s a tervciklus végére sem lesz számottevő a növekedés. — A feladatok rangsoraiban várható-e módosulás a kö­vetkező öt esztendőben? — Alapvetően nem. Űjabb 7 ezer lakás megépítésével, a lakásmobilitás ösztönzésével, a felúj ítások-korszerűsítések fokozásával, a kiemelt réte­gek hároméves programjának folyamatossá tételével számo­lunk. Továbbra is célunk a bányakolóniák számának csökkentése, ezenkívül in­tenzíven foglalkozunk más üzemi — elsősorban a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekhez tartozó — kolóniák felszá­molásával is. Rendkívül fon­tos, hogy a már közművesí­tett telkekre minél előbb csa­ládi házak épüljenek, s ehhez a tanácsok olyan támogatást nyújtsanak, amely hozzásegít a fizetőképes kereslethez. Ti­zenöt településen szeretnénk javítani az ivóvízellátást. Jó lenne több helyen, de ennyi­re ' futja erőnkből. Látjuk, hogy milyen nagy gondokat | jelent az elavult, hiányos szennyvízvezeték-rendszer Salgótarjánban. Balassagyar­maton, Bátonyterenyén. E te­rületen is lépni kell. Annál inkább, mert a környezet vé­delme sem tűrhet halasztást. Gátat kell emelni az élővi­zek, a levegő további szeny- nyezése elé, s ez nemcsak beruházást jelent, a szemlé­let bizonyos módosítására is szükség van. Az egészségügy fejlesztési elgondolásában is némi válto­zás várható. Ma már látjuk, hogy az épületek felújítása mellett a megelőzés legalább ilyen fontos a gvógyítómunka számára. Nagyobb energiát kell helyezni az egészséges életmódra nevelésre, a káros szokások csökkentésére, a be­tegségek idejében történő fel­ismerésére, a műszerezettség javítására. Továbbá korszerű­sítésre szorul a szociálpoliti­ka is. Szeretnénk megterem­teni a 75 éven felüliek in­tézményes gondozását, ami­hez szociális otthoni férő­helyek kellenek. A szociális gondozás azonban továbbra sem csak az állam feladata, a családé Is. Az oktatás fejlesztésére vál­tozatlanul jelentős eszközöket szánunk. Folytatjuk az álta­lános iskolai programot, Ba­lassagyarmaton és Salgótar­jánban új középiskolát épí­tünk. A művelődést szolgálja majd az új megyei könyvtár, a szécsénví művelődési köz­pont, s nagyobb figyelmet fordítunk a kistelepülések, a lakótelepek közművelődésére is. — A tanácsok gazdálkodást rendszerében történő változá­sok miként befolyásolják a tervezést? — A tanácsi gazdálkodás új alapokra helyeződik. A he­lyi tanácsok a rendelkezésük­re álló pénzügyi eszközök 70 százalékát önállóan, központi és megyei kötöttségek nélkül használhatják fel. Erőforrása­ikat további megyei céltámo­gatásokkal, pályázatban való részvétellel egészíthetik ki. A megyei tanács csekélyebb eszközei a kimondottan me­gyei feladatok biztosítására elegendőek. Megnövekszik te­hát a helyi tanácsok és in- tézménvek önállósága, ezzel a felelőssége is, elsősorban az alapellátásért. A döntés hely­ben születik, fontos, hogy mi­lyen rangsort állítanak " fe'a testületek, miként vonják be a lakosságot a terv végleges kidolgozásába, amelyre az el­ső negyedévben kerül sor. — Az állampolgárok a ta­nácsok tevékenységéről nem csak az ellátáson, a fejleszté­sen keresztül mondanak vé­leményt, hanem ügyeik inté­zésén át is. Sikerült-e gyor­sabbá. színvonalasabbá tenni a hatósági munkát? — A tanácsok sokat tettek e területen is. Ügyfélszolgá­lati irodák jöttek létre, meg­valósult a körzeti ügyintézés, kísérletek történtek, hogy az üzemekben intézhessék az ál­lampolgárok ügyes-bajos dol­gaikat. összességében a kö­vetelményeknek a szakigaz­gatási szervek megfelelnek, elenvésző az állampolgárok fellebbezése, a megváltozta­tott határozatok aránya. Szó esik a bürokráciáról, arról, hogv az ügyintézésben kelet­kező feszültségeket mege'őz- zük. Itt sok mindent tettünk é.s kell tenni még. Erre pél­dák a települések rendezési tervei, amelvek öt-tíz évre előre rögzítik a helyi építési szabályokat. Erről azonban a lakosságot tájékoztatni kell, hogy kénes legven kiválaszta­ni _ cse^kvesének helyes irá- nvát. Javításra sz.orul tehát itt is a megelőzés, de az ál­lampolgári fegveiem Is. A lakpsság túlnyomó többséé tiszteli é.s betartja a törvé­nyeket, s intézkedéseink az ő érdeküket szolgállak. Végezetül szeretném hang­súlyozni. hogy olvan időszak­ban lépünk 198fi-ba. amikor tudjuk: gazdasági feladataink megvalósítása mindenkitől megköveteli, hogy nagyobb felelősséggel, becsületesen vé­gezze el saját munkáját. A megyei pártértekezlet, a párt XIII. kongresszusa, a megve! pártbizottság legutóbbi ülé­sén elfogadott területfejlesz­tési irányelvek megszabták legfontosabb feladatainkat, előrehaladásunk irányát. A megye VII. ötéves terve ezt tükrözi. S ha minden gon­dunkra nem is találhatunk megoldást, meggyőződésem,- hogy tervünk fegyelmezett, a szellemi energiát is haté­konyan felhasználó, a tartal­mi munkára irányuló tevé­kenységgel végrehajtható, s a látható nehézségek ellenére is optimizmusra ad alapot. Engedje meg. hogy a lap hasábjain keresztül ehhez a munkához a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács és a magam nevében a Nógrádban élőknek sok sikert, örömet, jó egészséget és boldog új évet kívánjak! — Köszönjük a beszélgetést! M. Szabó Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents